Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-28 / 50. szám
Romániai árvaházakban 1. ifc Csak 18 éven felülieknek ajánlott az Erotikus fantáziák című színes olasz film. Főszereplői: Francesca Dellera és Aruly J. Forest. Március 1-töl 7-ig a Békében (este fél 7-től és fél 9-től) és a Kossuthban (este 9-től). Az ünnep nagyságához méltóan Az MDF Miskolci Szervezetének március 15-ei (elhívása Végre elérkezettnek látszik az idő, amikor legnagyobb nemzeti ünnepünket rangjának megfelelően, kizárólag eszmeiségének, megtartó hagyományainak igézetében ünnepelhetjük. Talán soha többé nem zavarja meg ideológiai kényszer, hatalomféltő hisztéria, önkény és erőszak a visszaemlékezés, az örökséggel yaló szembesülés tiszta pillanatait. Az egypártrendszerre épülő diktatúra bomlásával idejét múlttá vált az a kényszerhelyzet is, amikor el kellett utasítanunk a „nemzeti egység” jelszavát. Nem azért, mert tagadtuk volna e fogalom nemzetet megtartó erejét, hanem azért, mert akkor, úgy nem volt hiteles. Azóta eltelt egy év, közéletünk eseményeinek sodró irama merőben más helyzetet teremtett. Továbbra is jelen van a diktatúra maradványaival való küzdelem, ám a hangsúlyok áttevődtek a politikai vetélkedésre, a választási harcokra. Sokszor már az a látszat keletkezik, hogy csetepaté folyik kulturált versengés helyett. Legdrágább nemzeti ünnepünk nem válhat e látszat áldozatává, tehát nem lehet egyetlen politikai szervezet kampányának sem eleme. A mienknek sem! Ezért reméljük, hogy felhívásunk csak egy lesz a többi párt hasonló megnyilvánulásai között, hiszen azt kérjük minden szervezettől, aki érzi a helyzetből adódó felelősséget, hogy közös szervezéssel, közös ünnepléssel, együtt tartsuk meg március 15-ét aktuálpolitikai érdekektől mentes, méltóságteljes ünnepnek. Hogy nagy forradalmunkat végre saját rangjának megfelelően, kizárólag eszmeiségének, megtartó hagyományainak igézetében ünnepelhessük, hűen annak nagyságához, méltóan önmagunkhoz. Harmadrangú állampolgárok Segély hat nagy Ikarusszal A múlt év végén a rádióban, a tévében, a sajtóban, mindenki a romániai eseményeket figyelte; megindultak a segélyszállítmányok. Ki egyénileg, ki szervezetten gyűjtötte, vitte személy-, vagy tehergépkocsival az élelmet, a gyógyszert, a ruhaneműt a sokat szenvedett román és magyar embereknek. Ekkor gondoltunk néhá- nyan arra. hogy a romániai árvaházakban élő gyermekek és felnőttek vajon kapnak-e eleget a szállítmányokból, nem kellene-e nekünk is — a gyermekvárosokban, nevelőotthonokban dolgozó és élő felnőtteknek, gyermekeknek — segítséget nyújtani a még nagyobb bajban levőknek. A gondolatot tett követte. Kértük írásban a főhatóság és a FICE Magyarországi Egyesülete elnökségének közreműködését egy országos gyűjtési akció megszervezésében. A SZEM Gyermek- és Ifjúság- védelmi Főosztálya támogatta elképzelésünket, a FICE Magyarországi Egyesülete a gyermekvárosokkal együttműködve meghirdette az akciót. Felhívásunk országszerte meghallgatásra talált. Megkezdődött a gyűjtőmunka. Több megyében, városban segítettek az iskolák, bölcsődék, a helyi Vöröskereszt, és sok volt az egyéni ajándékozó is. A romániai árvahé- zakkal is sikerült közvetlen kapcsolatot létesítenünk, így pontosan tudtuk, hogy mire van a legnagyobb szükségük. Hat nagy Ikarus-autóbuszra való ajándék gyűlt össze, amelynek a becsült értéke körülbelül 1,5 millió forint. A segélyszállítmányt a gyermekvárosok buszai az idén február 8—9—10-én juttatták el a megadott helységekben található árvaházakba. A találkozások közül szeretnénk néhányat leírni. Mit mondanak erről az ott élők: a takarítónő, az árvaház igazgatója, az óvónő, az idegenvezető, s mit mondanak a gyerekek-fiatalok. A bánfihunyadi árvaház régi kastélyépületben kapott helyet. Érkezésünkre a hatalmas vaskapu környékét szinte megszállták az árvaházban élő felnőttek és gyermekek. Az öröm és találkozás szinte leírhatatlan. Az első pillanatokban csak hangzavar volt, szerettek volna minden érkezőt külön-külön üdvözölni, kezét, ruháját megfogni és maguknak kisajátítani. Nem tudták pontosan, honnan jöttünk, csak annyit, hogy Magyarországról, mi is pedagógusok vagyunk és elhagyott gyermekeket nevelünk. • VISSZAJÖTT A PORCIÓ Az igazgatónő öröme talán még a gyermekeiét is felülmúlta. Mindenért hálás volt, mert ahogy ő fogalmazott: gyermekei itteni körülményei embertelenek. Megköszönve a segélyszállítmányt — amelyet a gyerekek az autóbuszról pillanatok alatt a tornaszobába hordtak —, elmondAz olasz-magyar érdekeltségű BIGATTON KFT. felvételre keres áprilisban nyíló cukrászdájába és pizzériájába, igényes munkára, fiatal szakembereket az alábbi munkakörökbe; # szakács, | # cukrász, Q felszolgáló, 9 vendéglátóipari eladó. FELTÉTELEK: vendéglátóipari szakközépiskolai végzettség, vagy szakmunkás-bizonyítvány, és 30 év alatti életkor. Szakács és cukrász szakmában elsősorban férfiak jelentkezését várjuk. ÉRDEKLŐDNI: lehet személyesen a kft. ideiglenes irodájában, munkanapokon 8-10 óra között. Miskolc, Szabadság tér 2. sz. 18-as szoba. ír c$ mmm Elemes szekrények és konyhabútorok széles skálája megrendelhető, valamint Neffjr ülőgarnitúra elemesként CSAK NÁíUSiKk DIÓFA BÚTORHÁZ Miskolc, Árpád u. 2. A MISKOLCI VÍZMÜVEK, FÜRDŐK ÉS CSATORNAZASI VALLALAT felvételt közgazdasági végzettséggel rendelkező kontírozó könyvelői munkakör betöltésére. JELENTKEZÉS: Torma Béláné számviteli osztályvezetőnél. FELVÉTELT HIRDETÜNK TOVÁBBÁ: B-kategóriájú jogosítvánnyal rendelkező, vízvezeték-szerelő szakmunkás munkakörök betöltésére. JELENTKEZÉS: Menner Péter osztályvezetőnél. Felvételre miskolci lakosok jelentkezését várjuk. CÍM: Miskolc, József Attila u. 78. Domiis-akcióH! 20 SZÁZALÉK ENGEDMÉNNYEL: 0 egyes szekrénysorok, • kárpitos garnitúrák, • étkezők, 0 szóló kisbútorok. LAKBERENDEZÉSI OSZTÁLYUNKON NAGY VÁLASZTÉKBAN: 9 padlószőnyegek, • világítási cikkek, • díszműáruk. Közülük többfajta ugyancsak olcsóbban kapható! Várja kedves vásárlóit a Borsod DOMUS Áruház, az Iparcikk Áruház Kft. mellett. ta, hogy nekik nagyon praktikus dolgokra lenne szükségük: matracra, szalmazsákra, gumilepedőre, paplanra, párnára, gumicsizmára ... Itt járva a felsorolásnál, mintha elcsuklott volna a hangja, nem tudta folytatni. Helyette a gyermekek gondozását is végző takarítónő beszélt: „Nagyon nehéz a helyzetünk. Reménykedünk, hátha rendbe jön minden. De nem tudunk teljesen bízni, mert visszajött a porció. Mindent jegyre adnak, de azt sem kapjuk meg mindig. Főleg a húsadagokkal vannak bajok. Nagy még a sor- banállás Egy hónapra 1 kiló húst, 1 liter olajat, 2 kiló < cukrot kapunk, de az ellátás akadozik. Szeretnénk, ha a román—magyar jobban megértené egymást, ha nem jönnének vissza a régi urak, mert az mindnyájunknak rossz lenne. Gyakran még most is reménytelennek látjuk a helyzetet, félünk is egy kicsit. A fiam katona volt a forradalom idején Kolozsváron. Egy ház tetején hasalt két napon keresztül. Előtte a szekusok be akarták szervezni besúgónak, de nem vállalta. Féltünk és rettegtünk is emiatt eleget, ösz- szetört lelkűek vagyunk mindannyian. Hogy mikor fogunk megnyugodni, azt.! nem tudom.” • FERENC JÓZSEF -í ALAPÍTOTTA Kolozsvár határában kfs pedagógusküldöttség várt bennünket Sajnos, a tervezett időhöz képest 2—3 órát késtünk. Az út során fokozatosan növekvő késésünkre mentségül szolgál, hogy szinte mindenütt ott szerettek , volna tartani bennünket, így bizony, az elköszönés tovább tartott a megszokottnál. Az érkezés és a találkozás öröme a hidegben meggém- beredett várakozókat kiengesztelte, és a kölcsönös üdvözlések után a buszkonvoj megindult a kolozsvári bentlakásos siketnéma-intézet felé. Jellemző volt itt is, hogy' egyszerre szerették volna elmondani azt a sok-sok eseményt, változást, ami az elmúlt napokban, hetekben velük, körülöttük történt. Az igazgatónő elmondta, hogy ennek az intézménynek az elődjét Ferenc József császár alapította, mert egy siketnéma rokona élt Erdélyben. Az intézmény több, mint százéves. A mostani helyén 1953 óta működik, a Magyar Népi Szövetség alapította. Ez az egyetlen magyar önálló sáketnéma-intézet. Az elmúlt években gyakran féltek attól, hogy megszüntetik, ezért « igyekeztek olyan jól és eredményesen dolgozni, hogy a szülők szívesen hozzák gyermeküket és határozottan igényeljék a pedagógiai munkát. Az intézeti fogyatékos gyermekek másod-, vagy harmadrangú állampolgárnak számítottak. A körülményeket úgy lehetne osztályozni, hogy nehéz, még nehezebb és embertelen helyzetben élők. Ahol például 200 gyermekre egy évre 1000 lejt kaptak gyógyszerre, ott a csodával és az isteni gondviseléssel magyarázható csak, hogy a gyermekek nem haltak meg nagy számban. Ami az életet felnőttben és gyermekben egyaránt tartotta, az a hit és remény volt arra. hogy egyszer ez a helyzet csak jobbra fordul. (Folytatjuk) Dr. Dobos László
