Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-23 / 46. szám

Miskolcon is hamarosan árulják * Mii fizet az Hosszú sorok kígyóznak a budapesti és győri OTP-fió- kok előtt — adták hírül a tegnap reggeli újságok. Ez­úttal nem a hitelkamat-adó bevezetése az oka a tolon­gásnak. hanem egy új játék, üz osztrák-lottó megjelenése. A miskolci totó-lottó kiren­deltségen Eszlári Árpádtól, az ügyfélforgalmi csoport vezetőjétől érdeklődtünk: — Mi a játék lényege? — Az ingyenesen megkap­ható szelvényen 10 tippre van lehetőség, melyből min­denki annyit használ fel, amennyit akar. Fizetni ak­kor kell, amikor leadják, s annyiszor 6 schillinget, ahány lehetőséget megjátszottak. A szelvényeket legkésőbb csü­törtökön délután 4 óráig le­het az OTP fiókjaiban le­adni, a számokat pedig min­dig vasárnap húzzák. A nyertes számokat hétfőn­ként, a nyereményeket pe­dig keddenként teszik közzé a napilapokban, a rádióban és televízióban. Ha a „6 a 45-ből” rendszerű Aust- riaLottón játszik valaki, már három találattal nyerhet. Még nagyobb a nyeremény, ha 4—5, vagy 5+1 találata van. Ausztriában az eddigi legnagyobb nyeremény 45 millió schilling felett volt. — Itt, az északi ország­részben mikor kapcsolód­hatunk be a játékba? — Erről, sajnos még nem kaptunk tájékoztatást. Any- nyit tudunk jelenleg, hogy a mostani budapesti és Győr- Sopron megyei kísérletet kö­vetően a Balaton. környékén lesz a következő forduló, s csak ezt követően válik or­szágossá a játék. — Önök szívesen látják az AustriaLottót, avagy félnek a vele járó sok munkától? — Szeretnénk, ha minde­nütt bevezetnék a játékot, ugyanis a kiértékelés — ami a nagyobb gondot okozza — Bécsben történik. Vélemé­nyünk szerint a kedélyek is lecsillapodnak ezt követően, hiszen a mostani tumultus egyik oka, hogy az első al­kalommal a magyarországi nyertesek között, még 1 millió schilling extra nye­reményt is kisorsolnak. So­kan jöttek át emiatt Bécs- ből, osztrák állampolgárok is. Akinek tehát az első hé­ten 3, vagy annál több ta­lálata van, annak szelvénye automatikusan részt vesz ezen a sorsoláson. Ezen túl­menően, a lottószámokon kí­vül minden héten kihúzzák a Joker-számot is. Ez a szelvényszám utolsó hat számjegye. Jokert csak ak­kor fogadhat valaki, ha a szelvényen legalább egy já­tékmezővel lottózik. Ha a szelvényszám hat utolsó számjegye és azok sorrend­je is megegyezik a kihú­zott Joker-számmal, akkor a játékos milliókat nyerhet. Ha az utolsó öt szám azo­nos, akkor 100 000, ha négy, akkor 10 000, ha három 1000. ha kettő, 100 schillinget nyerhet a játékos. Ha ezzel az eséllyel élni kíván vala­ki, a lottószelvényen bekell jelölnie az ,,igen” mezőt, s leadáskor 12 schillinget kell befizetnie. n. 7s, A MISKOLCIAK NAPILAPJA ÁRA: 3,50 FORINT XXII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1990. FEBRUAR 23., PÉNTEK Vállalkozók az Avasban Tambor és komputer A szükségből erény is kovácsolható Ma nyílik meg az ’Avas szálló egykori falatozójának a helyén az Ápisz osztrák cég komputer és komputer- tartozék-üzlete. Ez a hír azt is jelzi, hogy az 1987. de­cember 14-től üresen álló, bezárásra ítélt Avas szállóba beköltöztek a vállalkozók, újra élet lesz az öreg falak között. Á szállodát hosszas jogi huzavona után szerezte visz- sza a város a HungarHotels- től, mert a vállalat nem kí­vánta tovább üzemeltetni a házat, ám átadni sem kí­vánta egykönnyen. Az Avas Szálló most szokatlan sze­repben mutatkozik majd be: a város tulajdona részint to­vábbra is a vendéglátást szolgálja, de a kor szellemé­nek és a kényszerű helyzet­nek megfelelően helyet ad különféle más üzleti vállal­kozásoknak is. • MINDENT, AMI SZÁMÍTÁSTECHNIKA A vendéglősök mellett például helyet kapott a már említett komputerszaküzlet. Megtudtuk, hogy az osztrák cég egy üzletlánc első tagjá­nak tekinti ezt a kis boltot, amelyben mindent árusítani kíván, amely a számítás- technika tárgykörébe tarto­zik. Szolid árakat ígérnek, és kifejezésre juttatták a sajtótájékoztatón: ellenzik a Magyarországon dívó ma­gánimportot, mert nem tart­ják jó megoldásnak sem a külföldi cégek, sem a hazai gazdaság számára. Az oszt­rák cég egyik legnagyobb problémája momentán az, hogy természetesen nem va­lutáért, hanem forintért árusít. Ezért szívesen fogad minden olyan üzleti ajánla­tot a környéken munkálko­dó vállalatoktól, cégektől, amelyben árukat kínálná­nak, amit szívesen értékesí­tene külföldön. • AZ OLASZ KAPCSOLAT Á szállodai részt az épü­let jelenlegi állapotában nem tudják szállodaként működtetni, ezért átmeneti megoldásként vállalkozások céljára, irodaként adják ki a szobákat. Az egyik itt megtelepedő vállalkozás a SEM, magyar—olasz keres­kedelmi kft. vezetőjétől. Sashalmi Lászlótól tudjuk, hogy Miskolcon nyitják meg első irodájukat, és arra ala­pozzák tevékenységüket, hogy Olaszországban nagy az Igény a magyar piac iránt. Könnyen összeegyez- tethetőnek tartják a magyar és az olasz mentalitást, ami nagy segítség az üzletkötés­ben. Elmondták azt is, hogy Olaszország jó két évtized­del ezelőtt a magyarországi­hoz hasonló gazdasági szer­kezetváltási problémákkal küzdött. Ezért az üzletek során tapasztalatokat is nyerhetünk. Ez a kft. ter­mészetesen nemcsak olasz vállalkozásokat akar idehoz­ni, hanem magyar árukat is keres, amelyeket kinn elad­hatna. Sashalmi László meg­jegyezte, hogy karácsony előtt végignézte a miskolci boltok kínálatát, és úgy ta­lálta, hogy az sokkal szegé­nyesebb uoit annál, mint amit az ország helyzete in­dokolna. A szegényes vá­laszték okaként a rugalmat­lan nagykereskedelmi válla­lati magatartást nevezte meg, s reméli, hogy az őál­tala képviselt, és a hasonló kereskedelmi vállalkozások segítenek ezen a helyzeten. • STARTOLNAK A VÁLLALKOZÓK Arról már írtunk előzőleg lapunkban, hogy hamarosan újra megnyílik a „fapados” étterem és a sörkert is, már működik a Jereván bár. A hajdani gyorsétkező részben kialakított Tambur étterem igazi látványosságnak ígér­kezik, hiszen törökös, balká­ni hangulatot kölcsönöznek neki, például azzal, hogy utcai hússütést is rendeznek a tervek szerint. Azt írtuk az előzőekben, hogy kény­szerhelyzet a vállalkozók le­telepítése a szállodai szo­bákban, mert nincs pénz egyelőre a szálloda felújítá­sára. De ez a kényszermeg­oldás azonban jelentős hasz­not is hozhat, hiszen nem közömbös Miskolc számára, hogy itt működjön számos olyan társulás, amelyek egyik fő feladatuknak a borsodi termékek külföldi eladását tekintik. Ami pe­dig a szálloda későbbi sor­sát illeti, a városi tanács biztató tárgyalásokat folytat egy nyugatnémet partnerrel. A cél az, hogy a szálloda szállodaként újuljon meg, de úgy, hogy ebben részt vegyenek a most startoló vállalkozók is 11 (kiss) + Sokunk kedves pihenőhelye Tapolca, ám kevesen tudják talán, hogy komoly veszély fenyegeti. Egyre öregebbek a fái, s a hatalmas autós idegenforgalom következtében le­vegőszennyezés is ritkítja soraikat. Folyamatosan kellene a kipusztultak helyébe cseme­téket ültetni, ám nincs miből. t Parkokra kell9 hogy pénz legyen A kopár város piszkos is Elöregszik a Népkert • Kevesebb fát ültetnek • Miért nem jön a turista? Az utóbbi évek idegenfor­galmi statisztikái bizonyít­ják, hogy elkerülik Miskol­cot a turisták. Az indokok között elsősorban az szere­pel, hogy piszkos a város. Lillafüred, Tapolca, a mű­emlékek nem bizonyulnak elegendő vonzerőnek. Mi vi­szont itt élünk, és most kel­lene minél erőteljesebben képviselni érdekeinket. A város ez évre tervezett 5 milliárdos költségvetéséből ma még 1,3 milliárd hiány­zik, s e kényszerűségben sorra nyirbálják a különböző városüzemeltetési kiadáso­kat. Mire számíthat ebben a helyzetben a Miskolci Ker­tészeti Vállalat? Erről ér­deklődtünk Manyák Péter­től, a vállalat igazgatójától. — 1989-ben 37 millió ju­tott a parkfenntartásra, -gon­dozásra, míg az idén 32 milliót tervez a tanács. Ez az inflációval, a reálérték­csökkenéssel számolva, dur­ván 6—8 millió forinttal ke­vesebb a tavalyinál. Pedig úgy vélem, ha valamit, a város környezetét, az élet- körülményeit kellene szem előtt tartaniuk tanácstagja­inknak. A fák lombjai, a oserjék, a füves, virágos ré­szek megkötik a port, és oxigént termelnek. Sokan talán nem tudják, de egy fa lombkoronája évente egy köbméter port képes lekötni. Nagyobb, egybefüggő lomb­felületre lenne tehát szükség, s ez nagymértékben javítaná a város levegőjének minősé­gét, kevesebben lennének asztmásak, betegek, kevesebb pénz kellene az orvosi ellá­tásra. Ezen túlmenően min­dennapjainkat befolyásolja a zöldterületek esztétikai, élet­tani, hatása is, mely nagy­mértékben érinti például az idegenforgalmat. Hiú ábránd azt gondolni, hogy például a világkiállítás rendezvényem bármivel is eséllyel indulhat Miskolc, ha ugyanilyen ma­rad a környezete, mint ma. A nyugati emberek már tud­ják, hogy az egésziség érték, s nem hajlandók még két hétre sem ártani önmaguk­nak. — Hogyan kellene sá­fárkodni a parkfenntar­tásra szánt forintokból? — Míg 1979-ben 1950 ezer néavzetmétert, addig tavaly 2737 ezer négyzetmétert tar­tottunk rendben. Az általá­nos építészeti szabvány sze­rint 110 fát kellene hektá­ronként ültetni, ám váro­sunkban ez messze nincs meg. Holott sakkal rosszabb helyzetben vagyunk, jóval nagyobb a por, a zaj, és a levegő szennyezettsége, mint máshol. Hogy miért nem sikerül a szabványban előír­takat teljesíteni, azt mutat­ja a következő néhány adat is. Hetvenkilencben 11,8 fo­rint jutott évente egy négy­zetméter zöldterület gondo­zására, míg ’89-ben ez az összeg csak 8,4 forint volt. A tavalyi 37 millióból kö­rülbelül 2 millió az, ami tisztán a kiültetett növények értékét jelenti. A többi a karbantartás, a kaszálás és a metszés költsége. — Néhány havas nap volt csak az idén, de 90 tonna sót és 90 tonna más, egyéb szóróanyagot juttattak a város útjaira. Mennyire káros ez a zöld­területekre? — Egy-két méteres sávban szinte teljesen kiöli a nö­vényzetet, a lakosság pedig minket hibáztat tavasszal és nyáron a kiégett földek lát­tán. Amennyire lehet, újra és újra igyekszünk pótolni a hiányokat, csakhogy a szinte teljesen elszikesedett talajon nemigen maradnak meg a növények. Utólag tehát tehe­tetlenek vagyunk, ezért a megelőzésre kellene gondol­nunk, más módszereket, kör­nyezetkímélő technológiákat kellene alkalmazni. Ezentúl jóval nagyobb egybefüggő zöldterületeket kellene Mis­kolcon kialakítani, hogy a város levegőjének tisztasá­gát valóban kedvezően le­hessen befolyásolni. Több figyelmet fordíthatnánk a még létező ilyen területekre, az elöregedő Népkertre és Tapolcára. Egyelőre azonban alig tudjuk pótolni a kipusz­tuló fákat, cserjéket, és fé­lő, hogy néhány év múlva városrészek válnak teljesen értéktelenné. (nagy) j|c Egyre kevesebb virágot ültetnek ki a kertészeti vállalat üvegházaiból, fóliasátraiból. % (Kerényi László felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents