Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-23 / 46. szám
Miskolcon is hamarosan árulják * Mii fizet az Hosszú sorok kígyóznak a budapesti és győri OTP-fió- kok előtt — adták hírül a tegnap reggeli újságok. Ezúttal nem a hitelkamat-adó bevezetése az oka a tolongásnak. hanem egy új játék, üz osztrák-lottó megjelenése. A miskolci totó-lottó kirendeltségen Eszlári Árpádtól, az ügyfélforgalmi csoport vezetőjétől érdeklődtünk: — Mi a játék lényege? — Az ingyenesen megkapható szelvényen 10 tippre van lehetőség, melyből mindenki annyit használ fel, amennyit akar. Fizetni akkor kell, amikor leadják, s annyiszor 6 schillinget, ahány lehetőséget megjátszottak. A szelvényeket legkésőbb csütörtökön délután 4 óráig lehet az OTP fiókjaiban leadni, a számokat pedig mindig vasárnap húzzák. A nyertes számokat hétfőnként, a nyereményeket pedig keddenként teszik közzé a napilapokban, a rádióban és televízióban. Ha a „6 a 45-ből” rendszerű Aust- riaLottón játszik valaki, már három találattal nyerhet. Még nagyobb a nyeremény, ha 4—5, vagy 5+1 találata van. Ausztriában az eddigi legnagyobb nyeremény 45 millió schilling felett volt. — Itt, az északi országrészben mikor kapcsolódhatunk be a játékba? — Erről, sajnos még nem kaptunk tájékoztatást. Any- nyit tudunk jelenleg, hogy a mostani budapesti és Győr- Sopron megyei kísérletet követően a Balaton. környékén lesz a következő forduló, s csak ezt követően válik országossá a játék. — Önök szívesen látják az AustriaLottót, avagy félnek a vele járó sok munkától? — Szeretnénk, ha mindenütt bevezetnék a játékot, ugyanis a kiértékelés — ami a nagyobb gondot okozza — Bécsben történik. Véleményünk szerint a kedélyek is lecsillapodnak ezt követően, hiszen a mostani tumultus egyik oka, hogy az első alkalommal a magyarországi nyertesek között, még 1 millió schilling extra nyereményt is kisorsolnak. Sokan jöttek át emiatt Bécs- ből, osztrák állampolgárok is. Akinek tehát az első héten 3, vagy annál több találata van, annak szelvénye automatikusan részt vesz ezen a sorsoláson. Ezen túlmenően, a lottószámokon kívül minden héten kihúzzák a Joker-számot is. Ez a szelvényszám utolsó hat számjegye. Jokert csak akkor fogadhat valaki, ha a szelvényen legalább egy játékmezővel lottózik. Ha a szelvényszám hat utolsó számjegye és azok sorrendje is megegyezik a kihúzott Joker-számmal, akkor a játékos milliókat nyerhet. Ha az utolsó öt szám azonos, akkor 100 000, ha négy, akkor 10 000, ha három 1000. ha kettő, 100 schillinget nyerhet a játékos. Ha ezzel az eséllyel élni kíván valaki, a lottószelvényen bekell jelölnie az ,,igen” mezőt, s leadáskor 12 schillinget kell befizetnie. n. 7s, A MISKOLCIAK NAPILAPJA ÁRA: 3,50 FORINT XXII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1990. FEBRUAR 23., PÉNTEK Vállalkozók az Avasban Tambor és komputer A szükségből erény is kovácsolható Ma nyílik meg az ’Avas szálló egykori falatozójának a helyén az Ápisz osztrák cég komputer és komputer- tartozék-üzlete. Ez a hír azt is jelzi, hogy az 1987. december 14-től üresen álló, bezárásra ítélt Avas szállóba beköltöztek a vállalkozók, újra élet lesz az öreg falak között. Á szállodát hosszas jogi huzavona után szerezte visz- sza a város a HungarHotels- től, mert a vállalat nem kívánta tovább üzemeltetni a házat, ám átadni sem kívánta egykönnyen. Az Avas Szálló most szokatlan szerepben mutatkozik majd be: a város tulajdona részint továbbra is a vendéglátást szolgálja, de a kor szellemének és a kényszerű helyzetnek megfelelően helyet ad különféle más üzleti vállalkozásoknak is. • MINDENT, AMI SZÁMÍTÁSTECHNIKA A vendéglősök mellett például helyet kapott a már említett komputerszaküzlet. Megtudtuk, hogy az osztrák cég egy üzletlánc első tagjának tekinti ezt a kis boltot, amelyben mindent árusítani kíván, amely a számítás- technika tárgykörébe tartozik. Szolid árakat ígérnek, és kifejezésre juttatták a sajtótájékoztatón: ellenzik a Magyarországon dívó magánimportot, mert nem tartják jó megoldásnak sem a külföldi cégek, sem a hazai gazdaság számára. Az osztrák cég egyik legnagyobb problémája momentán az, hogy természetesen nem valutáért, hanem forintért árusít. Ezért szívesen fogad minden olyan üzleti ajánlatot a környéken munkálkodó vállalatoktól, cégektől, amelyben árukat kínálnának, amit szívesen értékesítene külföldön. • AZ OLASZ KAPCSOLAT Á szállodai részt az épület jelenlegi állapotában nem tudják szállodaként működtetni, ezért átmeneti megoldásként vállalkozások céljára, irodaként adják ki a szobákat. Az egyik itt megtelepedő vállalkozás a SEM, magyar—olasz kereskedelmi kft. vezetőjétől. Sashalmi Lászlótól tudjuk, hogy Miskolcon nyitják meg első irodájukat, és arra alapozzák tevékenységüket, hogy Olaszországban nagy az Igény a magyar piac iránt. Könnyen összeegyez- tethetőnek tartják a magyar és az olasz mentalitást, ami nagy segítség az üzletkötésben. Elmondták azt is, hogy Olaszország jó két évtizeddel ezelőtt a magyarországihoz hasonló gazdasági szerkezetváltási problémákkal küzdött. Ezért az üzletek során tapasztalatokat is nyerhetünk. Ez a kft. természetesen nemcsak olasz vállalkozásokat akar idehozni, hanem magyar árukat is keres, amelyeket kinn eladhatna. Sashalmi László megjegyezte, hogy karácsony előtt végignézte a miskolci boltok kínálatát, és úgy találta, hogy az sokkal szegényesebb uoit annál, mint amit az ország helyzete indokolna. A szegényes választék okaként a rugalmatlan nagykereskedelmi vállalati magatartást nevezte meg, s reméli, hogy az őáltala képviselt, és a hasonló kereskedelmi vállalkozások segítenek ezen a helyzeten. • STARTOLNAK A VÁLLALKOZÓK Arról már írtunk előzőleg lapunkban, hogy hamarosan újra megnyílik a „fapados” étterem és a sörkert is, már működik a Jereván bár. A hajdani gyorsétkező részben kialakított Tambur étterem igazi látványosságnak ígérkezik, hiszen törökös, balkáni hangulatot kölcsönöznek neki, például azzal, hogy utcai hússütést is rendeznek a tervek szerint. Azt írtuk az előzőekben, hogy kényszerhelyzet a vállalkozók letelepítése a szállodai szobákban, mert nincs pénz egyelőre a szálloda felújítására. De ez a kényszermegoldás azonban jelentős hasznot is hozhat, hiszen nem közömbös Miskolc számára, hogy itt működjön számos olyan társulás, amelyek egyik fő feladatuknak a borsodi termékek külföldi eladását tekintik. Ami pedig a szálloda későbbi sorsát illeti, a városi tanács biztató tárgyalásokat folytat egy nyugatnémet partnerrel. A cél az, hogy a szálloda szállodaként újuljon meg, de úgy, hogy ebben részt vegyenek a most startoló vállalkozók is 11 (kiss) + Sokunk kedves pihenőhelye Tapolca, ám kevesen tudják talán, hogy komoly veszély fenyegeti. Egyre öregebbek a fái, s a hatalmas autós idegenforgalom következtében levegőszennyezés is ritkítja soraikat. Folyamatosan kellene a kipusztultak helyébe csemetéket ültetni, ám nincs miből. t Parkokra kell9 hogy pénz legyen A kopár város piszkos is Elöregszik a Népkert • Kevesebb fát ültetnek • Miért nem jön a turista? Az utóbbi évek idegenforgalmi statisztikái bizonyítják, hogy elkerülik Miskolcot a turisták. Az indokok között elsősorban az szerepel, hogy piszkos a város. Lillafüred, Tapolca, a műemlékek nem bizonyulnak elegendő vonzerőnek. Mi viszont itt élünk, és most kellene minél erőteljesebben képviselni érdekeinket. A város ez évre tervezett 5 milliárdos költségvetéséből ma még 1,3 milliárd hiányzik, s e kényszerűségben sorra nyirbálják a különböző városüzemeltetési kiadásokat. Mire számíthat ebben a helyzetben a Miskolci Kertészeti Vállalat? Erről érdeklődtünk Manyák Pétertől, a vállalat igazgatójától. — 1989-ben 37 millió jutott a parkfenntartásra, -gondozásra, míg az idén 32 milliót tervez a tanács. Ez az inflációval, a reálértékcsökkenéssel számolva, durván 6—8 millió forinttal kevesebb a tavalyinál. Pedig úgy vélem, ha valamit, a város környezetét, az élet- körülményeit kellene szem előtt tartaniuk tanácstagjainknak. A fák lombjai, a oserjék, a füves, virágos részek megkötik a port, és oxigént termelnek. Sokan talán nem tudják, de egy fa lombkoronája évente egy köbméter port képes lekötni. Nagyobb, egybefüggő lombfelületre lenne tehát szükség, s ez nagymértékben javítaná a város levegőjének minőségét, kevesebben lennének asztmásak, betegek, kevesebb pénz kellene az orvosi ellátásra. Ezen túlmenően mindennapjainkat befolyásolja a zöldterületek esztétikai, élettani, hatása is, mely nagymértékben érinti például az idegenforgalmat. Hiú ábránd azt gondolni, hogy például a világkiállítás rendezvényem bármivel is eséllyel indulhat Miskolc, ha ugyanilyen marad a környezete, mint ma. A nyugati emberek már tudják, hogy az egésziség érték, s nem hajlandók még két hétre sem ártani önmaguknak. — Hogyan kellene sáfárkodni a parkfenntartásra szánt forintokból? — Míg 1979-ben 1950 ezer néavzetmétert, addig tavaly 2737 ezer négyzetmétert tartottunk rendben. Az általános építészeti szabvány szerint 110 fát kellene hektáronként ültetni, ám városunkban ez messze nincs meg. Holott sakkal rosszabb helyzetben vagyunk, jóval nagyobb a por, a zaj, és a levegő szennyezettsége, mint máshol. Hogy miért nem sikerül a szabványban előírtakat teljesíteni, azt mutatja a következő néhány adat is. Hetvenkilencben 11,8 forint jutott évente egy négyzetméter zöldterület gondozására, míg ’89-ben ez az összeg csak 8,4 forint volt. A tavalyi 37 millióból körülbelül 2 millió az, ami tisztán a kiültetett növények értékét jelenti. A többi a karbantartás, a kaszálás és a metszés költsége. — Néhány havas nap volt csak az idén, de 90 tonna sót és 90 tonna más, egyéb szóróanyagot juttattak a város útjaira. Mennyire káros ez a zöldterületekre? — Egy-két méteres sávban szinte teljesen kiöli a növényzetet, a lakosság pedig minket hibáztat tavasszal és nyáron a kiégett földek láttán. Amennyire lehet, újra és újra igyekszünk pótolni a hiányokat, csakhogy a szinte teljesen elszikesedett talajon nemigen maradnak meg a növények. Utólag tehát tehetetlenek vagyunk, ezért a megelőzésre kellene gondolnunk, más módszereket, környezetkímélő technológiákat kellene alkalmazni. Ezentúl jóval nagyobb egybefüggő zöldterületeket kellene Miskolcon kialakítani, hogy a város levegőjének tisztaságát valóban kedvezően lehessen befolyásolni. Több figyelmet fordíthatnánk a még létező ilyen területekre, az elöregedő Népkertre és Tapolcára. Egyelőre azonban alig tudjuk pótolni a kipusztuló fákat, cserjéket, és félő, hogy néhány év múlva városrészek válnak teljesen értéktelenné. (nagy) j|c Egyre kevesebb virágot ültetnek ki a kertészeti vállalat üvegházaiból, fóliasátraiból. % (Kerényi László felvételei)
