Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, 3501, Pf.: 39. — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hoey panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek lel bennünket. A néző véleménye Az elmúlt napokban többször írtunk a városi televízió körül zajló eseményekről. Arról a vitáról, hogy milyen idő­pontban sugározhat adást a VTV, kik és milyen formában adnak ehhez engedélyt. S hogy a legilletékesebbnek, a né­zőnek mi a véleménye? Az alábbiakban közöljük Szabóné Varga Eszter, miskolci olvasónk szerkesztőségünkhöz kül­dött levelét. Mélységesen felháborított és nemcsak engem, de több is­merősömet. hogy nem nézhetjük a városi televízió adását, mert azt letiltották. Nevetséges, hogy az utóbbi időben ál­landóan változtatják az adások időpontját. Elgondolkodom, hogy tudták állandóra megoldani a Budapest, Pécs, Szeged körzeti stúdiók műsorát, sőt, a pécsiekét is. A miskolci te­levízió munkatársai érezhetően már évek óta nagy erőfeszí­téseket tesznek annak érdekében, hogy egyre több aktuális témát dolgozzanak fel, és friss információkról tájékoztas­sanak. Eredménytelenül. Mert a nagyhatalmú fővárosi te­levízió vezetősége mindezt nem méltányolja. Talán tüntetni kéne nekünk is? Nekünk, nézőknek, akik akár akarjuk, akár nem, nézhetjük a pártok hirdetéseit, kampányműso­rait és idegesek vagyunk már a sok politikai ígérgetés hallatán, míg egyre kevesebb szórakoztató műsort, jó fil­met látunk. Ahogy hallom, még több politikai vitát java­solnak. heti három alkalomra. Nem csodálkozom, hogy kő­vel állnak az emberek a tv-székház előtt. Mert a türelem­nek is van határa. Javaslom, ha nem elegendő a városi te­levízió szerkesztőjének levele, forduljon a nézőkhöz, hoz­nánk, és "aláírásgyűjtéssel követeljük azt, hogy a városi te- vízió egyszer cs mindenkorra a többi körzeti stúdióhoz sonlóan, állandó időpontban jelentkezzen. Valamint azt, >gy ne a televízió legyen elsősorban a politikai csatáro- ások színtere, mert ezért a szolgáltatásért nem tisztessé­ges a felemelt televiziódíj. Azt válaszolták, hogy Hallgatnak a látogatókra Január 18-i rovatösszeállí- tásunkban Kriston Beáta, miskolci olvasóink levelét közöltük Reszkető gólyák címmel. Levélírónk azt tet­te szóvá, hogy a Vadaspark­ban jártakor egy, szerinte „kísérleti módszernek” volt szemtanúja. Szembeszegülve a természet törvényeivel, gólyát teleltetnek. Olvasónk­nak tehát nem nyújtott él­ményt, inkább szánalmat ér­zett a fázós madár láttán. Elmarasztaló észrevételére Boros Lajostól, a Vadaspark vezetőjétől kaptunk választ „Nem kívántunk szembe­szegülni a természet törvé­nyeivel sem a jóérzésű ál­latbarátok béketűrését nem akarjuk próbára tenni. Egy­szerűen — kihasználva a viszonylag enyhe telet, s az el nem készült téli szállás kényszerhelyzetét — a talán nem eléggé közismert svájci példa utánzása mellett dön­töttünk. Náluk ugyanis 1949- ben az utolsó fehérgólya is kipusztult, a ’60-as években visszatelepített állomány többsége viszont, megfelelő­en í táplálva•„jelenleg. |$pi költözik el, és rendszereién szaporodik. Tehát kielégítő táplálkozás mellett a mínusz 25 fokot is károsodás nélkül elviselik. Látogatóink rólunk és munkánkról alkotott véle­ménye nagyon fontos, ezért ebből az esetből is levontuk a tanulságot. A jövőben óvakodni fogunk hasonló programoktól, illetve megfe­lelő tájékoztatást nyújtunk. Bízunk abban, hogy a cikk írója — sok látogatónkkal együtt — máskor is felkeres bennünket." Gázt csak gumicsizmában? * Többen keresték meg szerkesztőségünket azzal, hogy a martintelepi gázcseretelepen „nyakig” járnak a sárban. S ez nemcsak a téli, latyakos időben van így, de egy kiadós eső után is bokáig süllyednek. Közeledik a tavasz, amikor a hétvégi házak tulajdonosai is gyakrabban keresik fel a telepet, nagyobb lesz a forgalom. S ha arra gondolunk, hogy csapadékos is lesz a tavasz, jó lenne már végre szá­raz utakon közlekedni ezen a telepen is — tették szóvá Olvasóink. K. L. Miskolc Az együttélést még tanulni kell A rohanó életvitel, a vi­haros gyorsaságú változások, a bizonytalanság meglazítot­ták az emberi kötődéseket. Pedig a feszültségeket is könnyebb elviselni, a gon­dok megoldását is egysze­rűbb megtalálni erős emberi kapcsolatokon nyugvó kör­nyezetben. A városok bérházaiban sokféle ember kényszerül egymás mellett élni. Vannak akik magukra zárják az aj­tót, és azt tartják, hogy: „Az én házam, az én vá­ram”, Befelé fordulnak, és nem érdekli őket semmi, ami az ajtajukon kívül tör­ténik. A lakók között élnek olyan emberek is, akik par­kot gondoznak, takarítanak, szépítik környezetüket. Olya­nok is, akik azt hiszik ma­gukról, nekik mindent sza­bad, rájuk nem vonatkoznak az együttélés szabályai. S mindig akad olyan is, aki kilóg a sorból, nem ért egyet a többivel. így aztán nincs megértés még egyazon lép­csőházban lakók között sem. Kialakulnak az ellentétek például azért, mert az egyik lakó nyitva hagyja a lép­csőház ablakait, ajtaját, friss levegőt kíván, míg a másik becsukja, mert huzatosnak találja. De van aki szeme­tel, rongálja a közös hasz­nálatú helyiségeket, beren­dezéseket. S ellentétek adód­nak a kutyatartásból is. Lakótelepünkön már sok la­kást megvettek a lakók, de a tulajdonosi szemlélet hiány­aik még. A pazarlás jelei mu­tatkoznál, A lépcsőházak­ban akkor is ég a villany ha kiht hétedmagával süt a nap. A pincékben pedig éj­jel-nappal pocsékoljuk a drága áramot, akár kell, akár nem. Elfelejtkeznek a lépcsőházi ablakok bezárá­sáról, és ha vihar kerekedik, törnek az üvegek. Ügy lát­szik, még nem gondolnak bele az emberek, hogy ez már mind saját zsebre megy. Véleményem szerint az együttélést is tanulni kell. A problémákat is közösen kellene megoldani. S nagy bajnak találom, hogy hiány­zik az embertársi szeretet, és így aligha lehet egy nyel­ven beszélni. De van önzés, gyűlölködés, elég csak egy rossz szó, s már megvan a harag még az ilyen kis kö­zösségben, mint egy bérház is. Nagy baj, hogy mindenki a saját érdekét védi első­sorban. A másik nyugalmá­val aligha törődik — tisz­telet a kivételnek. Csak rajtunk múlik, hogyan te­hetjük szűkebb és tágabb környezetünket emberszabá­súvá. M. F. Miskolc AsztaGcsúszda >k A Tízes honvéd utca 22. szám előtt levő játszótéren készült felvételünk. Valahogy nem tudjuk eldönteni, hogy mi célt szolgál ez a játszótéri berendezés. Mert asztalként aligha használható, csúszdának viszont rövid. Talán aki készítette, tudja mire való. Sz. G. A lakáscélú támogatásról (2) A W71990. fXII. 26.) MT rendeletet ismerve ma a szo­ciálpolitikai kedvezményre, az első lakáshoz jutók külön tá­mogatására és a súlyosan mozgássérült személy részére adható támogatásra vonatkozó új szabályokat tekintjük át. A rendelet meghatározza, hogy ki számít gyermeknek a szociálpolitikai kedvez­mény szempontjából. Az építtető (vásárló) vér szerinti, örökbefogadott, vagy gyám­sága alatt álló gyermeke, va­lamint az intézeti, vagy ál­lami nevelt gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédő in­tézettel kötött megállapodás alapján legalább egy eve él az építtetőnél (vásárlónál) mint nevelőszülőknél, és ő vállalja, hogy az elhelyezés három éven belüli megszű­nése esetén a kedvezményt visszafizeti, ha másik gyer­mek gondozására megállapo­dást nem köt. A korábbi jogszabály le­hetővé tette, hogy aki után már szociálpolitikai kedvez­ményt elszámoltak, újabb la­kás építése (vásárlása ese­tén) a különbözet erejéig tá­mogatást nyújthassanak, ha annak összege időközben emelkedett. Az ismertetett rendelet szerint azonban aki után kedvezményt már el­számoltak, azután kedvez­ményt igénybe venni nem lehet, de újabb lakás építé­se (vásárlása) esetén a gyer­mekek számának megállapí­tásakor figyelembe kell ven­ni. Azt a fiatal házaspárt, aki­nek külön-külön, vagy együttesen —komfort nélkü­li, vagy szükséglakást, illető­leg átmeneti elhelyezésként, meghatározott időszakra ka­pott bérlakást kivéve — la­kástulajdona, vagy résztu­lajdona, a határozott időre szólót kivéve bérleti, vagy bérlőtársi jogviszonya, illető­leg állandó használati joga nem volt, a rendeletben meghatározott lakás építésé­hez, vásárlásához, vagy ál­landó használati joga meg­szerzéséhez 150 000 forint ál­lami támogatás illeti meg. A súlyosan mozgássérült személy részére műszakilag akadálymentes lakás kialakí­tásának többletköltségeire állami támogatás vehető igénybe. A támogatás aka­dálymentes, új lakás építé­séhez, vásárlásához, meglé­vő lakáson végzett akadály- mentesítéshez legfeljebb 150 000 forint, ha az építtető, vagy vásárló a mozgássérült, és legfeljebb 100 000 forint, ha az általa eltartott közeli hozzátartozó a mozgássérült. A támogatás igénybevéte­lét a rendelet további felté­telekhez köti. amelyek kö­zül itt csak azt emeljük ki, hogy olyan mozgásban ma­radó okból súlyosan korláto­zott személy után igényelhe­tő, aki munkaképességét le­galább 67 százalékban el- vesztette, s állapotában lé­nyeges javulás nem várható. Dr. J. E. Merre járhat a 69-es? Tombolaszelvény • Tombolaszelvény Nyeremény: Egy 100 ezer forint értékű IBM XT számítógép Húzás: 1990. március 3., szombaton 13 órakor ”” Helyszín:.tJehézipari Műszaki Egyetem, Díszaula 1/ P//c n-tf* Leadás: ugyanitt, 1990. március 3-án, 12 óráig V öjCAD Név: ............................... .............. Személyi szám: .......................... Lakáscím: ....................... A iBerekalján, vagy a kör­nyéken lakóknak eddig sem volt olcsó a közlekedés. De február 1-től, mióta 8 forint­ba egy jegy és 340 forint egy kombinált bérlet, szinte elviselhetetlen teher. Ha on­nan valakinek a vasgyári rendelőintézetbe kell meh- nie, kétszer, vagy háromszor 8 forintjába kerül. Ugyanis a 69-es busz a diósgyőri végállomásig viszi. Mélysé­gesen igazságtalannak tart­juk azt is, hogy 8 forintba kerül, ha valaki a 69-es busszal Diósgyőrtől a Berek- alja végállomásig 3 kilomé­tert utazik, és az is, ha a Majális-parkból a Tiszai pá­lyaudvarra viszi az 1-es autóbusz. Tisztességes meg­oldás lehetne, ha a 69-es busz a Marx térről indulna, s így átszállási lehetőség len­ne a térről induló járatra Jó lenne, ha bemenne a Vas­gyárba, ahonnan a 21-es vo­nalán közlekedve érintené a Dél-Kiliánt, majd a mostani vonalán érkezne a Berekal­ja végállomásig. Lenne még egy javaslatunk: a 69-es buszt kiiktatva a 9-es autó­busz vonalát kellene meg­hosszabbítani. Ha ez megold­ható, a mostani végállomás­tól (Tokaji F. u.) a Ferenczi Sándor és a Köztársaság ut­cákon a Táncsics térig, majd onnan tovább Berekalja vég­állomásig tartana az út. Így sok berekaljai lakos átszál­lás nélkül juthatna a Marx térre és a Vasgyár környé­kére — írja levelében Zenfai István miskolci olvasónk Sok utazó társa nevében ké­ri az illetékesek segítségét. Levélírónk- kérdéseire - Szilá­gyi István, a Miskolci Köz­lekedési Vállalat forgalmi főosztályvezetője válaszolt. — A városi tömegközleke­dési tarifák módosítására nem vállalati döntés alapján került sor. A jegy-, illetve bérletárak emelkedése saj­nos egyformán kedvezőtlenül érint minden tömegközleke­dési járművön utazót, de ez a jelenlegi gazdasági körül­mények között elkerülhetet­len volt. *- Egyetértünk azzal, hogy az: utazási távolsággal ara­nyos tarifarendszer a jelen­leginél igazságosabb. Módo­sítása azonban a magyar vá­rosokban alkalmazott tömeg- közlekedési rendszerben szin­te elképzelhetetlen, illetve hatalmas költségigényű, ami az amúgy is ráfizetéses tö­megközlekedési tarifákat lé­nyegesen tovább emelné. A levélíró által említett külön­böző utazási távolságokhoz tartozó egységes tarifa ab­ból adódik, hogy a jelenleg alkalmazott, a járművekre felszerelt jegyérvényesítő ké­szülékek csak egy számkód­lyukasztással teszik megold­hatóvá a jegyellenőrzést, ami alapján a le-, illetve fel­szállás helye nem adható meg. Miskolc településszer­kezete nem teszi lehetővé, hogy minden városrészt köz­vetlen autóbuszjárat kössön össze. A 69-es autóbuszok útvonalának módosítása _ a 69-es és 9-es vonalak össze­kötése — több éve szerepel a vállalat fejlesztési tervei között. Megvalósításának akadálya eddig a Ferenczi utcai Szinva-híd teherbírása és a Ferenczi utca nem megfelelő szélessége (a hid felújítása jelenleg folyik) volt. A vállalat rendelkezé­sére álló anyagi eszközök azonban a tarifaemeléstől függetlenül csökkennek. Je­lenlegi forrásaink (bevétel, plusz állami és tanácsi tá­mogatás) mértéke nem teszi lehetővé a szállítókapacitás növelését, igy a vonalmódo­sítás jelenleg nem aktuális, megvalósításának konkrét időpontjáról sajnos nem tu­dunk tájékoztatást adni. Kulcscsomót találtak Kulcscsomót találtak va­sárnap a déli órákban Hol­lóstetőn, a szánkópályán. Jo­gos tulajdonosa a Széchenyi út 94. szám alatt levő Gála műszaki boltban átveheti, vagy érdeklődhet a 15-775- ös telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents