Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-21 / 44. szám
xxii. évfolyam, 44. szám ÁRA: 3,50 1990. FEBRUÁR 21., SZERDA FORINT Egyhamar aligha lesz művészeti gimnázium Az uto szmímaszál? Igencsak bonyodalmas a város új gimnáziumának, illetve művészeti szakközépiskolájának ügye. Kezdetben arról folyt a vita, hogy szüksége van-e egyáltalán Mis- kolcnak középfokú művész- képzésre. A polémiában azok bizonyultak erősebbnek, akik erre a kérdésre igennel válaszoltak. De hiába született még az elhatározás az új intézmény megépítéséről, ma már senki sem merné biztosra állítani, hogy belátható időn belül elkészülne a Day- ka Gábor, a Szabó Lajos és a Hunyadi utca határolta úgynevezett „vasaló”-tömb- ben — egy vasaló talplenyomatához hasonlít ennek a területnek az alaprajza — az épület. A fejleményekről legutóbbi ülésén a városi tanács is tájékozódott. HOL VANNAK AZ AKKORI ÁRAK... A városatyák elé került dokumentumból kiderült, hogy az iskola eredetileg három ütemben készült volna el. 1991-ig kívánták átadni a 16 tantermet befogadó tanulmányi szárnyat, valamint a tornatermet és a konyhaépületet. A következő évben vághatták volna át a szalagot a művészei tagozat épületegyüttesének bejáratánál. Ugyancsak 1992-re maradt volna a sportudvar és a zsibongó kialakítása. Eredetileg — az 1988-as árakat alapul véve — általános forgalmi adó nélkül 458,1 millió forintjába került volna a városnak a gimnázium és a művészeti szakközépiskola, de hol vannak már az akkori árak...? VITA A TERVEKRŐL Olvasóink talán még emlékeznek rá, hogy a már említett vitát leszámítva sem indult valami szerencsésen ez az ügy. A tanulmányi szárny, a tornaterem és a konyha elkészítésére a Magyar Hírlapban megjelentetett versenyfelhívással keresett úgynevezett generálkivitelezőt a Miskolci Beruházási Vállalat. Bár voltak érdeklődők, a megjelölt határidőre egyetlen ajánlatot sem kaptak. Hogy miért ódzkodtak a vállalatok, azt csak találgatni lehet. Volt olyan vélemény, hogy az épületet tervező északtervesek — Viszlai József jegyezte a terveket — olyan anyagokat és szerkezeteket írtak elő, amelyek előállítására a hazai háttéripart nem tartják fel-. készültnek. Megint mások úgy vélték, hogy rövid a határidő, illetve, mivel nem ismerték az alvállalkozók ajánlatát, nem tudták volna azt sem megmondani, hogy ők maguk mennyiért vállalják a munkát. EDDIG 31 MILLIÓ A SZÁMLA A MIBER-nél ennek ellenére sem adták fel, most egy úgynevezett meghívásos pályázattal próbálkoznak. Az eredeti tervekhez képest némi változtatásra is lehetőséget adtak a vállalatoknak. A pályázat eredményét a legfrissebb hírek szerint március végén hirdetnék ki. így egyelőre nem tudunk beszámolni arról, hogy végül akad-e majd kivitelező. Az viszont tény, hogy míg ha lenne is vállalkozó, akkor sem biztos, hogy elkezdhetné a munkát. Időközben ugyanis kiderült; nem biztos, hogy lesz pénz az építkezésre. Bár a tavalyi tervegyeztető tárgyaláson megszületett a megállapodás arról, hogy a gimnázium és művészei szakközépiskola költségén 60, illetve 40 százalékos arányban osztozik a megyei és a városi tanács, de az időközben ismertté vált megyei szabályozás szerint a beruházás teljes költségét Miskolcnak kellene állnia. A legutóbbi tanácsülés után kevés reményük maradhatott azoknak, akik még bíztak benne, hogy valahonnan előteremthető ez az összeg. Dr. Kovács László, a városi tanács elnöke úgy fogalmazott: a mai körülmények között a városnak nem szabad felvállalni az építkezést. (Hogy mire utalt, az nyilvánvaló. Ugyanezen az ülésen volt szó a város idei költségvetésével kapcsolatos elképzelésekről. A művészeti szakközépiskolánál lényegesen fontosabb dolgokra sem biztos, hogy futja majd ...) A kevés remény, utolsó szalmaszál, ami még maradt az új iskolával kapcsolatban az az, hogy a tanácselnök elmondása szerint céltámogatást ígért a minisztérium ; így talán ősszel, vagy jövőre talán mégiscsak megindulhatna a munka. A gimnázium és művészeti szakközépiskola egyébként eddig sem számított olcsó mulatságnak: a beruházásra, tervezésre, kisajátításra, kártalanításra és versenyelőkészítésre tavaly 31 millió forintot költöttek el. (bojtos} Vége a nagyvárosi álomnak? A kerületi tanácsok felszámolását sokan ellenezték Lehet, hogy sokan azt mondják majd, ha megtudják cikkünkből, hogy Tapolcának készül a címere: már csak ez hiányzott! A tapolcaiak nem is rejtik véka alá, hogy önállóságra törekednek. Lehet, hogy teljesen széthullik az 50-es években összetákolt Nagy-Mis- kolc? Ez kevéssé valószínű, az azonban alighanem elkerülhetetlen, hogy az egyes településrészek az eddiginél jóval nagyobb önállóságot kapjanak. Tapolca példája esetleg minta lehet a többiek számára is... # TERV MÁR SZÜLETETT A tapolcai önállósodási törekvéseknek apróbb-nagyobb jeleit tapasztalhatjuk mostanában. Példáid a tanácstagi alapból és az üdülőhelyi díjakból megrendelték Teliinger István grafikus- művésztől — a Ház és De- kor Gm. tagjától — a tapolcai információs rendszer tervét, amely esőbeállóval, padjaival, információs tábláival, szeméttartóival beleilleszkedik a környezetbe, formavilágában visszaidézi a meggondolatlanul elpusztított tapolcai fürdőépületek hangulatát. A tervek jobban tetszettek a tapolcaiaknak, mint a terveket elbíráló hatóságnak. Ha valóra válnak a tapolcaiak önállósulási törekvései, akkor valószínű, hogy nem a hivatal véleménye lesz a döntő ... Megkerestük Cservenyák Gábor tapolcai tanácstagot, aki azt mondta nekünk az önállósulással kapcsolatban, hogy sem a város, sem Tapolca nem fizetne rá az új együttműködésre. Hogy miért? Mert nemcsak Tapolca jelenlegi bevételein — üdülőhelyi díjak, adók, bírságok, parkolási díjak, az idegen- forgalom haszna — kellene másként osztoznia a városnak és Tapolcának, hanem az önállósággal Tapolca új bevételi forrásokra tehetne szert, amelyből részesedne maga a város, és fejlődne az üdülőhely is. Rögtön egy példa a gyakorlatból: képtelenség, hogy a kőbányából — a szállítószalag hibája miatt — hatalmas teherautók keresztülszállítják a követ Tapolcán, szennyezik a levegőt, az utat, háborgatják a csendet, és ezért Tapolcának nem fizet senki. De az önállóság egyik jelentős vívmánya lehet, ha sikerülne megszervezni a helyi rendőrséget. Tapolca közbiztonsága rossz, s egyfajta „seriff- rendszer” kellene, hogy a ta- poteMak egy ki&i£ maguk • Íme, ez lenne Tapolca címere. A kereszt a Tapolca történelmében szerepet játszó pálos rendet, a címerállat a Miskóc nemzetséget jelképezi, a sziklához és az abból fakadó vízhez pedig aligha kell magyarázat. A címert egyébként városunk elismert heraldikusa, dr. Csorba Csaba, a Megyei Levéltár igazgatója tervezte. is segítsenek a rendfenntartásban — mondja Cservenyák Gábor. • EGY TOLLVONÁSSAL A tanácstag szerint a tapolcaiaknak kell dönteniük azokban az ügyekben, ami Tapolcára tartozik — ki, hol és milyen üzletet, éttermet nyisson, hogyan működjön a parkfenntartás rendszere, milyen legyen a közlekedési rend. hol és mennyiért parkoljanak az autók. Közvetlenül érdekeltté kellene tenni az itt élőket abban, hogy jól gazdálkodjanak lakóhelyük értékeivel. Bizonyára sokan lesznek, akik azt mondják, hogy a városrészek önállósodási törekvései az anarchia felé vezetnek. Nekik mondjuk, hogy gondoljanak arra: a szakemberek szerint Miskolc ma is legnyomasztóbb gondja az, hogy nem az évszázadok során természetes fej. lődéssel létrejött település- szerkezeté van, hanem egy tollvonással egyesítettek több, mint tíz, kisebb-na- gyobb települést, amelyeket óriási anyagi áldozatok árán sem sikerült igazán várossá szervezni. A nehezen ellátható peremterületek örökös elmaradottsága is azt bizonyítja, hogy nem lehet egyetlen központból, egységesen vezérelve, erőszakkal várost teremteni. • SZÖVETSÉGKÉNT EGYÜTTMŰKÖDNI Az elmúlt években sajnos épp ellenkező irányban fejlődött a közigazgatás, mint kellett volna, hiszen még a kerületi tanácsokat is megszüntették, felszámolva ezzel a városrészek maradék kis önállóságát is, A kerületi tanácsok megszüntetését sok tanácsi szakember nem helyeselte, itt Miskolcon sem, ám ezt a véleményt csak suttogva. főleg magánbeszélgetésekben hangoztatták, hiszen a központi ,akarat az országban mást tartott célszerűnek. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az a bátortalan kezdeményezés, amellyel tanácsi elöljáróságokat hoztak létre több városrészben Miskolcon, már megvalósítása pillanatában túlhaladott volt. Miskolc előtt alighanem az a jövő áll, hogy a város tanácsa Már az év elején azt a prognózist kaptuk a munka- erő-gazdálkodassal foglalkozó országos szervektől, hogy 1990-ben miniien korábbi mértéket meghalad majd a munkanélküliek száma. Még inkább várható ez a tendencia az úgynevezett válságkörzetekben, ahol tovább már nem lehet halasztani a gazdaságtalan vállalatok, intézmények felszámolását. Több nagyüzem jelezte Borsodban is, hogy létszámának csökkentésére kényszerül, s a karcsúsítás során több ezren válnak majd munkanélkülivé. A megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodában már január végén meghökkentő adatokra hívták fel figyelmünket. Az év első hónapjában fordult elő először, hogy lényegesen kevesebb munkahelyet hirdettek meg, mint amennyien állást kerestek megyénkben — hallottuk Szegedi László igazgatótól. Akiket keresnek, elsősorban szakmunkások, méghozzá olyan mesteremberekre lenne szükség, akikből eddig is hiány volt. Nem nagy számban, ötös, tízes csoportokban küldik el feleslegessé vált dolgozóikat a nagyobb vállalatok, és a Munkaügyi Szolgáltató Irodában az átképzést tartják a legcélravezetőbb megoldásnak. Olyan szakmákban adnak képesítést, amelyeket keresnek a különböző cégek. Miskolcon például jó néhány vállalatnál hiány van adó-, SZTK-, valamint bank-ügyintézőknem mindenható hatalomként működik majd, hanem egyfajta kerület-, vagy városrész-rendszert szervez, segít, megalkotva az önállóság és az együvé tartozás egyensúlyát. Nevezhetjük ezeket önkormányzati alközpontoknak is: a lényeg nem a névben van, hanem abban, hogy egy városban csak annyi központosított gazdasági, politikai hatalom legyen, amennyi a lakói érdekeit legjobban kiszolgálja... (kiss) bői. Éppen ezért már » meghirdetéskor népszerűnek bizonyult a hat hónapos tanfolyam, de legalább ilyen visszhangra talált az egyéves gépíró-tanfolyam is. Ma is folyik ilyen képzés Miskolcon. Ugyancsak egy esztendőn át tanulhatnak azok, akik kőműves, hegesztő és villanyszerelő szakmunkás bizonyítványt szeretnének kapni. Most szervezik a gépszerelő-, a fémszerkezeti lakatos-, a forgácsoló gépkezelő-, a daruvezető-, a kőműves, az ács- és a hegesztőtanfolyamokat. Ha összejön az osztályok indításához szükséges létszám, akkor azonnal megkezdik az oktatást. Valamennyi szakma keresett, és minden bizonnyal el tudnak majd helyezkedni ezzel a képesítéssel Már most nagy az érdeklődés az autószerelőknek, valamint a számítógépes programozóknak meghirdetett tanfolyam iránt. Már csak azért is, mert aki ebben az oktatási formában tanul, az egy hónapra körülbelül 4800 forintot kap, átképzési támogatásként, a könyvek és az oktatás pedig ingyenes. Várhatóan egyre többen választják majd az átképzési tanfolyamokat, ezért a tervek szerint tovább bővítik majd a tanulható szakmák körét. A jelentkezőket a Munkaügyi Szolgáltató Irodában, a Szemere utca 17. szám alatt, reggel fél 8- tól délután 4-ig fogadják. (vadas) Ügyintézők, programozók, gépkezelők Szakmát váltanak
