Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-20 / 43. szám

■ A Nyíregyházán meg­rendezett teremmotor-verse- nyen Hajdú Zoltán, a Bor­sodi Építők Volán SC ver­senyzője összesítésben a má­sodik helyet szerezte meg. ■ A linnaresi sakknagy­mesterek nemzetközi verse­nyén az első fordulóban Por- tisch Lajos győzött Ljuboje- vics ellen. A jugoszláv sak­kozó a fekete bábokat ve­zette. ■ Douglas, a profi nehéz­súlyú ökölvívó-világbajnok menedzsere New Yorkban közölte, hogy ügyfele legkö­zelebb, Evander Holyfield' ellen lép szorítóba. Ezek szerint az újdonsült világ- legjobbja egyelőre nem kíván revansot adni Tysonnak. ■ A magyar jégkorong­bajnokság csütörtökön kez­dődő rájátszása előtt az aranyéremre esélyes Lehel SC barátságos mérkőzésen fogadta a romániai Miercu- rea Ciuc együttesét. Az ot­tani I. osztályban játszó Csík­szeredái gárda kemény edző- partnernek bizonyult, és vé­gül a jászberényieknek meg kellett elégedniük a döntet­lennel. A mérkőzésre ezer ember volt kíváncsi. Lehel SC—Miercurea Ciuc 6-6 (2-1, 2-2, 2-3). ■ A vízilabda-szövetség versenybírósága hétfőn elké­szítette a Magyar Kupa ne­gyeddöntőjének sorsolását. Oda-vissza alapon március 10-én — először a pályavá­lasztó otthonában —, majd másnap játszanak a csapa­tok a négy közé jutásért. Igazi nagy csatát ígér az Új­pesti Dózsa és a Vasas „pá­rosmérkőzése”, de az FTC-re is komoly megméretés vár, mégha a zöld-fehér gárda egyelőre nem is tudja, me­lyik együttes lesz az ellenfe­le. Pontosabban — a sorso­lás szerint — a Bp. Sparta­cus lenne, csakhogy a Tungs­ram, amely büntetőkkel vesztett a szövetkezetiekkel szemben, megóvta a találko­zót. ■ Á Tártai férfisportotők Nyílt válasz az Alföldi Porcelán SK elnökének Tiszteit Borsándi úr! Levelet kaptunk az elmúlt héten a hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelán Sportkör el­nökétől. Borsándi úr egy, a Déli Hírlap február 1-i szá­mában megjelent tudósítás­ban leírtakat kifogásolja. Volt azonban egy fél monda­ta. amelyre nem találtunk választ. Mit jelent az, hogy — idézem: az a véle­ményem, hogy az ilyen cik­kek állnak olyan messze a mai elvárásoktól, mint Ma­kó Jeruzsálemtől __”? Mi­lyen elvárásokról beszél, Borsándi úr? Nem értjük!) A levelet természtesen átad­tuk a cikk írójának, Fegy- verneki Zoltánnak, amelyre ő válaszolt. Nem látszott osztályilcü- lönbség címmel az Alföldi Porcelán—Borsodi Bányász női kézilabda vidékbajnoki találkozón látottakat ele­meztem tudósításnak vélt cikkemben, ön február 13- án levelet küldött a DH szerkesztőségébe, amelyben az írás hangvételét, szelle­mét. valamint szakmai hoz­záértésemet kifogásolja. ön e£t írja: „Az említett cikkben szereplő alapvető ismeretek hiánya, a gúnyos, lekicsinylő hangnem és a szakmai hozzáértés hiányá. ból eredő következetlensé­gek sorozata mind engem, mind a klubnál dolgozó szakembereinket megdöb­bentette.” Semmilyen megdöbbentés nem állt szándékomban! Az újságpapír ennél erőtelje­sebb kritikát is bőven el­bír. Ügy gondolom, az önök valóban szimpatikusán ját­szó csapatáról sértő dolgo­kat nem írtam le, legfeljebb Képes-e megújulni az Megválasztották „A szövetség eddigi törté­nete során felsőbb döntések következtében többször át­alakult, új nevet és szimbó­lumokat vett fel, a folyama­tosság főbb jellemzői meg­maradtak, de időnként fel­erősödtek a politikai indít­tatású torzulások...” — Töb­bek között erre is utalt tá­jékoztatójában Kerékgyártó János, az MHSZ Miskolc városi vezetőségének titkára. az a hasonlatom eshetett rosszul, amely szerint a vendégcsapat olyan messze volt a győzelemtől, mint Makó Jeruzsálemtől. Ameny- nyiben ezt túlzónak és erős­nek tartja, elnézést kérek, de a lényeget fenntartom: a Porcelánnak, a látottak alapján csak elméletben volt esélye a győzelemre. A szakmai hozzáértésem­ről. Tizenöt éven keresztül űztem ezt a sportágat, hat évet NB I/B-ben, két évet az első osztályban játszot­tam (ahonnan magyar baj­noki bronzérmet is őrzök), s a többit alsóbb osztályok­ban. Játszottam világválo­gatottak ellen, s velük egy csapatban. Miután aktív pá. lyafutásomat befejeztem, edzőként is dolgoztam. Ettől függetlenül nem vallom szakírónak magam, de ezért engedtessék meg, hogy e sportághoz valamivel többet konyítsak, mint az átlag­szurkoló. Utólag igaza van abban, hogy a Kner Kupa döntőjé­ben már egyik csapat sem lehetett érdekelt. Ezt a mér­kőzés időpontjában még nem tudhattam, mert hiva­talos végeredmény csak ké­sőbb jutott a sajtó tudomá­sára. De ez nem is lénye­ges. Örülök, hogy a „Bor­sodi Bányász csapatát ért, több esetben következetlen, zavaros kritikai észrevéte­lekkel” nem kíván foglal­kozni, csak az a gond, hogy az idézett minősítés máris ellentmond szándékának! Kedves, aranyos csapatnak tituláltam a Porcelánt, s ha hiszi, ha nem, ez részemről MiSZ? hogy — a megújuló szövet­ségnek — a jövőben pártok­tól függetlennek kell lennie. Az is elhangzott, hogy a me­gyei vezetés helyett koordi­nációs tanács irányítsa a munkát. Mindezekről, valamint a szövetség nevének és címe­rének megváltoztatásáról február 24-én az országos küldöttközgyűlés dönt. K. M. őszinte volt. Talán el is fo­gadta volna tőlem, ha mint írja „ez a jelző azonban csak bevezetőként szolgált, hogy Fegyverneki úr raj­tunk is kiélhesse kritikai igényeit”. Honnan tudja, hogy mániákus kritikus va­gyok? Talán csak nem attól a „borsodi ismerősétől”, akitől a Déli Hírlapot is kapta? Lehet, hogy tudnom kelle­ne, hogy a női első osztály második felébe tartozók, va_ lamint az NB I/B élmező­nyében lévők között koránt- sincs akkora különbség, mint amit „tévesen” feltéte­lezek. Nem tudom. De azt igen, hogy az élvonalba fel­kerülő együttesek — tiszte­let a kivételnek — átszálló­jegyet váltanak, nemegyszer a „pofozógép” szerepe jut csupán számukra. Persze, ez nem zárja ki a tényt; mint írja: „a Borso­di Bányász többek között annak is köszönhette, hogy nem jutott a Kner Kupa döntőjébe, mert simán kika­pott Hódmezővásárhelyen. Igen, annak is! De, aki nem néz a lába elé, bizony köny- nyen megbotlik... A klubjuknál folyó szak­mai munikát nem elemez­tem, nem kritizáltam. Hogy csapatuk az első meccsen fizikailag állta a sarat, nem kétlem, de gondolom, azt ön is tudja, hogy a fiziká­lis felkészültség nem csak abból áll, hogy a játékosok végig bírják-e szusszal a kétszer harminc percet. Eb­ben a sportágban a testma­gasságnak és súlynak is fon­tos szerep jut. (Többek kö­zött ...) Tisztel Borsándi úr! Aki ma nálunk a női kézilabdá­ról áradozva ír, s nem ve­szi észre (nem akarja) a nyilvánvaló hiányosságokat, az csal. Továbbra is azt fo­gom írni, amit látok, s ami arról a véleményem. Ez az újságírói szabadság fogal­mába belefér. Természetesen mindenki nem láthat egy­formán, még akkor sem, ha csak „egy televíziója van”. Kötelességemnek érzem, hogy ne vezessem félre az olvasókat, s ha olykor túl­zottan maximalista vágyóik, az csak abból adódik, hogy azt kérem számon, amit a nézők látni szeretnének: eredményes, jó és szórakoz­tató játékot. t Tisztelettel: Fegyverneki Zoltán d jövőben csak huszonnyol­cadik a női versenyzők pe­dig csak huszonötödik élet­évük betöltése után kaphat­nak hivatalos engedélyt ar­ra, hogy külföldi klubokban folytassák pályafutásukat. ■ A kubai kerékpáros körverseny hatodik szaka­szán jól szerepelt Egyedi Zoltán, aki a győztes nyu­gatnémet Lehnerrel azonos idővel ért célba, összetett­ben a kubai Israel Tor rés vezet, a legjobb magyar,. Nagy Zoltán 8:08 perces hát­ránnyal követi a 41. helyen. Egyedi a 81., Kovács Gábor a 95.. Antalfi László a 111 helyen áll, Kovács Attila az ötödik szakasz után feladta. A Helyőrségi Klub szín­házterme zseúfolásig megteli az elmúlt héten pénteken, ahol az MHSZ-klubok kül­döttei és a meghívott ven­dégek a Magyar Honvédelmi Szövetség országos küldött- közgyűlésére delegáltakat vá­lasztották meg, akik csatla­kozni kívánnak a megújuló, alulról építkező, demokra­tikus és független társadalmi szervezethez, és felelősségük teljes tudatában voksolnak majd a szövetség mellett. A jelenlevők többsége hangot adott azon meggyőződésének — mely a munkahelyeken működő klubok vezetőségé­nek és tagjainak is a véle­ménye —, hogy a szövetség­re (bármi legyen is a nevel szükség van továbbra is. mert a dolgozók igénylik, és a vezetők is támogatják. Ab­ban is egyetértett mindenki, DELI HÍRLAP. — A miskolciak napilapja. — Kiadja: a Déli Hírlap Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út IS. 3527. — Felelős kiadó: BÉKÉS DEZSŐ főszerkesztő-ügyvezetó. — Szerkesztőség: Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky út 15. 3527. Pos­tacím: Miskolc, 3501. Pf.: 39. Telefonközpont: 38-941. Titkár­ság: 18-223. Bel- és várospolitikai rovat: 18-227. Gazdaság- politikai rovat: 18-224. Levelezési rovat: 18-225. Kultúrpoli­tikai rovat: 18-226. Sportrovat: 18-222. Telex: 62342. Telefax; 18-225. Hirdetésfelvétel: Miskolc, Széchenyi út 15—17. 'tele­fon: 16-213. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bár­melyik hirlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítők­nél, a posta hírlapüzleteiben és a Hínlapelőfizetési és Lap­ellátási Irodánál (HELIR), Budapest V.. József nádor tér 1. — 1008 — közvetlenül, vagy postautalványon, valamint át­utalással a Postabank Rt. 219-98636 pénzforgalmi jelzőszám­ra. Előfizetési díj egy hónapra 85 forint. 1 negyedévre 255 forint 1 évre 1020 forint. Index: 25 951. — Készült a Borsodi Nyomdában. F. V.: HORVÁTH FERENC. — ISSN 0133 0209 A DVTK labdarúgócsapa­tának felkészülése lassan a végéhez közeledik, hisz’ alig két hét múlva kezdődik a tavaszi szezon. Addig azon­ban még néhány edzőmér­kőzést játszanak. Az eddigi heti hárommal ellentétben, csak kettőt. A bajnokság folytatásáig szerdán és szombaton lépnek a pályá­ra a piros-fehérek. Legköze­lebb holnap játszanak a di­ósgyőriek a stadionban. El­lenfelük a Borsodi Építők Volán SC harmadosztályú együttese lesz, délután két órától. A hét végén, szom­baton érkezik a Debreceni VSC, amely az NB I-ben szerepel. Az összecsapás fél kettőkor kezdődik. Hétfőn nem tartanak foglalkozást a piros-fehérek. A hét többi napján, szerdán, csütörtökön és pénteken napi két edzés­sel készülnek a DVTK já­tékosai. A Glória Tours ajándékai a Borsod Expressz olvasónak Isztambuli, bécsi és Uímvár—Munkács utat mertek A Borsod Expressz 3. szá­mában jelent meg a Glória Tours utazási iroda tombo­laszelvénye, melynek bekül­dői között két isztambuli, bét bécsi és két Ungvár—Mun­kács utat sorsoltunk ki teg­nap délelőtt a Búza téri autóparkolóban, a Glória Tours légkondicionált autó­buszában. Isztambuli utazást nyert dr. Tompos Judit (Miskolc, Lévay utca 44.) és Illés Ru- dolfné (Miskolc, Hajós utca 2.). Az iroda a forintköltsé­geket vállalta magára, s az úthoz szükséges valutát a nyertesek fizetik. A részle­tekről a Glória Tours uta­zási irodában (a Centrum Áruház első emeletén) felvi­lágosítást adnak. Bécsi uta­zást nyert Jurcsisin Károly- né (Miskolc, Szárkahegy u. 23.) és Sváb Andrásné (On- ga, Oprendek Sándor utca 1.). Ungvár—Munkács uta­zást nyert Dankóné Drotár Katalin (Miskolc, Arany Já­nos utca 10.) és Béres Sza­bolcs (Miskolc, Elek Tamás utca 6.). Kérjük a nyertese­ket, hogy az időpontok egyeztetése miatt keressék fel az irodát, mert a sorso­lástól számított két hónapig érvényes a nyeremény, amely másra nem ruházható át és pénzben sem váltható ki. Szerszámok nélkül, puszta kézzel, késsel és kalapáccsal próbálták felfeszíteni az egyik páncélszekrényt. (Kerényi László felvétele) Szétverték a hivatalt Péns nem volt a széfben Törött lámpabúrák, felfe­szített és betört ajtók, min­denütt papírkupacok és ka-. lapáccsal lyukasra ütött író­asztalok — még tegnap reg­gel is ez a kép fogadta a belépőt a Baross Gábor ut­ca 12—13. szám alatt. Négy hivatal van itt és a pénte­ken éjszaka bejutott vandá­lok szinte egyetlen cég he­lyiségeit sem kímélték... Sorha megyünk a vállala­tok irodáin; először a Me­gyei Földhivatal földszinti szobáiba nyitunk be. Már rögtön a bejáratnál mutat­ja kísérőnk: a vandálok elő­relátóan dolgoztak, azonnal elvágták a riasztócsengő ajtó felett húzódó vezetékeit. Odabent aztán nyugodtan dolgozhattak. Minden ajtót, amelyet zárva találtak, be­rúgtak, betörtek. Az irodák közül az egyikben két pán­célszekrényt találtak, és rög­tön nagy fogásra számíthat­tak, hiszen mindkettőnek azonnal nekiestek. Szerszá­muk nem lévén, kalapáccsal és késsel próbálták feszeget­ni a széfeket. Az egyiket fél sikerrel: az oldalpántját felhajtották, de csupán né­hány itt őrzött iratot tudtak kihúzni. Pénzes páncélszek­rénnyel — melyben egyéb­ként szintén csak néhány bankó volt — is próbálkoz­tak. Kalapáccsal ütötték, késsel feszegették — ered­ménytelenül. Ez a kudarc felbőszíthette a csapatot, ugyanis utolsó mozdulatként egyetlen erős kalapácsütéssel tönkretettek egy elektromos írógépet A következő szo­bákban Is csak feltört és berúgott, helyükről kidöntött ajtókat találunk. Talán csak a Földhivatal raktárát kí­mélték meg. A következő szinten az Amfora és az Állategészség­ügyi Állomás szobái van­nak. A hűtőben a vandálok találtak egy mintavételre előkészített májat, ezzel ken­ték össze a falúkat. Itt is minden zárt helyiségbe be­törtek, de érdekes, hogy semmit sem vittek maguk­kal. Még az egyik asztalon ottfelejtett zsebszámológépet is érintetlenül hagyták. Vi­szont szilánkokra törték az összes tükröt és minden el­érhető lámpabúrát. A virá­gokat cserepestől a földre dobálták és a szekrények, íróasztalok iratait, jegyzete­it, könyveit is a szőnyegre szórták. Késsel szaggatták fel az igazgatói szoba pár­názott ajtaját is. Aztán, mint akik jól végezték dolgukat, továbbálltak. Mint megtud­tuk. az ügyben a Miskolc Városi Rendőrkapitányság megkezdte a vizsgálatot: is­meretlen tettesek ellen eljá­rást indítót* F. H.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents