Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

A MISKOLCIAK NAPILAPJA XX«. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ÁRA? 3,50 1990. FEBRUÁR 1., CSUT. FORINT A nyugtaadási kötelezett­ség a kiskereskedők köré­ben az üzletekre, pavilonok­ra, illetve felszolgálást biz­tosító vendéglátóhelyekre és az önkiszolgáló éttermekre vonatkozik elsősorban, de kiterjed a kereskedelmi szál­láshelyet értékesítőkre, il­letve műhelyben, üzletben áruértékesítést folytatókra, szolgáltatást nyújtókra. Nem kell nyugtát adni az utcai árusnak, a vásározónak, a hírlapárusnak, a benzinku­tasnak és a csak utcán át árusítóknak (például afagy- laltosoknak, pecsenyesütők­nek), a taxisoknak vagy azoknak, akik a megrende­lő lakásán végzik szolgálta­tásaikat. A vevő kérésére azonban ők is kötelesek egyszerűsített számlát adni. A nyugtaadási kötelezett­ség fokozatosan lép hatály­ba. Ez év július 1-jétől a ruházati, a vegyiáru-, az iparcikk-, valamint a tüze­lő- és építőanyag-kereskedé­sekben kötelező nyugtát ad­ni. Halálos balesetek, rendkívüli vizsgálat A robbantóanyagokat is ellenőrzik Fontos lenne a bányák karbantartása Miután a múlt évben alig néhány hónap alatt négy halálos és több súlyos bal­eset történt a Borsodi Szén­bányáknál, a Miskolci Kerü­leti Bányaműszaki Felügye­lőség novemberben és de­cemberben rendkívüli komp­lett ellenőrzést tartott a vál­lalat üzemeiben, aknáiban. Melyek a legfőbb okai, en­nek a szerencsétlen baleset- sorozatnak? — kérdeztük Balázs Aladárt, a Miskolci Kerületi Bányaműszaki Fel­ügyelőség vezetőjét. — Az edelénvi aknában történt két. a feketevölgyi aknában és a Lyukóban be­következett egy-egy halállal végződő baleset okai között általában fellelhetők a rend­szeresen ismétlődő, és a biztonsággal összefüggő hiá­nyosságok. Legfontosabb ál­talános tapasztalat az, hogy a bányák fenntartási hely­zete már évek óta fokozato­sán romlik Mint ahogy a térmeléscentrikus szemlélet k '"etkezménye egyébkén* már az is. hogy a munka- he'veket előkészítő elővájá- sok számát is csökkentik, a földalatti munkahelyek, a szállító és a közlekedő vá gatok fenntar*ására a gépek berendezések javítására karbantartásira kevesebb fi «veimet fordítanak A oal esetek másik fontos oka hogv gvakran megsét.ik a naunKaiegyelmet, a technoió­giai és a biztonsági szabá­lyokat. Ebből következik, hogy tulajdonképpen min­denféle beruházás nélkül, elsősorban közvetlenül a munkahelyeken lehet és kell a balesetek okait kiszűrni megszüntetni. Amis anyagi­ak hiányában erre nincs lehetőség, nem jut pénz a munkahelyi műszerezettség megteremtésére, illetve a korszerűsítésére. addig a munkahelyi vezetőknek kel­lene a tekintélyét megfelelő mértékben növelni annak érdekében, hogy az előírá­sok betartatása ne jelentsen különösebb gondot. — Fokozatosan csökken a Borsodi Szénbányák lét­száma. Emellett hogyan alakult a múlt évben a vállalat baleseti helyzete? — Annak ellenére, hogy a csökkenő létszám mellett a múlt évben kevesebb baleset történt, mint 1988-ban. nö­vekedett a balesetek úgyne­vezett gyakorisági és súlyos­sági mutatója. Jellemző a bányabeli állapotokra, hogy a több száz ellenőrzés során egy műszaknál rövidebb, il­letve egy műszaknál hosz- szabb időre le kellett állí­tani a termelést néhány munkahelyen, és gépeket berendezéseket is. mivel műszaki állapotuk nem -fe­lelt meg az előírásoknak A? ellenőrzések során számos -esetben szabálysértési eljá­rást, a lyukói halálos bal­eset után pedig büntető el­járást kezdeményeztünk. — Az elmúlt évben két súlyos baleset történt rob­bantóanyag felhasználása közben. Egyáltalán, ellen- őrzik-e a robbantóanyagok tárolását, felhasználását? — A lyukói súlyos balese­tet az okozta, hogy egy ko­rábban „félretett” gyutacs robbant fel a közelben dol­gozó hegesztöpisztoly lángjá­tól. A Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságnál egy feltáró út építése közben a robbantóanyag „nem szán­dékolt felrobbantása” oko­zott súlyos sérülést. A rob­bantással való munkavég­zésre vonatkoznak a legszi­gorúbb előírások. Az Általá­nos Robbantási Biztonsági Szabályzat betartása min­denkire, kivétel nélkül kö­telező, de különösen nagy a robbantómesterek felelőssége. A robbantóanyag-raktárakat rendszeresen évente két esetben ellenőrizzük, min­denféle szempontból, szinte lel térszerűen, tehát a rob- .bantóanyag mennyiségét is számba vesszük. A munka­helyi robbantóraktárak ellen­őrzése szinte folyamatos. A múlt évben tartott vizsgá­lataink során robbantóanya­gokkal kapcsolatban, semmi­féle visszaélést nem tapasz­ra’ :k. (oravec) Tiltottákr eltűrtékw maid engedélyezték f ■ 4 rák ellen küzdenek Ha akar, ír,jón róla, de számítson rá, hogy kelle­metlenségei lesznek belől« — ezt mondta néhány évvel ezelőtt a Ce.ladam-vá 'alko- zás egyik tagja e sorok Író­jának, amikor a szerről, a kutatás helyzetéről érdeklő­dött. Az orvos valóban nem túlzott: a Celladam-ügv bos- ránykö volt, éveken át hi­vatalos «lítélő nyilatkozatok sora született a rákellenes eljárásról. Azóta nagyot for­dult a világ ebben az ügy­ben is. hiszen ma Cclladam- laboratórium nyílik Miskol­con. Már régebben is hírül ad­tuk: a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szer­vezete a miskolci Tudomány és Technika Házában ad helyet a Celladam diag­nosztikai laboratóriumnak, s ezzel megkezdődhetnek a rendszeres szűrővizsgálatok országrészünkben is. A vizsgálatokról és a szer­ről dióhéjban annyit lehet elmondani, hogy most már mindez hatóságilag elismert és engedélyezett. A Cella- dam-teszt az emberi szerve­zet ellenállóképességét vizs­gálja, és kimutatja, ha ezzel baj van. Ha pedig baj van az ellenállóképességgel, akkor nagyobb az esély a rákos megbetegedésre. Aki részt vesz a szűrővizsgálaton, ki­derül, hogy az ellenállóké­pességét erősíteni kell, orvo­si konzultációban részesül, és lehetőség van a Celladam- kúrára is. A teszt vénás vér­vételen alapul. A vizsgálati eredmény egy napon belüli kész: az eredménye termé­szetesen titkos. A vizsgálat nem ingyenes, ám akinél az immunrendszer egyensúlyá­nak megbomlását, az ellen­állóképesség gyengülését ta-, pasztaJják, annak a kont- rollvizsgájatokért és a Cella- dam-cseppekért már nem kell fizetnie. Az MTESZ Borsod megyei szervezete és a Celltech Kft. közös vállalkozása természe­tesen üzlet is, és azt a célt is szolgálja, hogy a miskolci Tudomány és Technika Há­za minél inkább a nagykö­zönség szolgálatába álljon. De olyan vállalkozásról van szó, amelynek társadalmi hasznossága messze túlmu­tat gazdasági jelentőségén. (kiss) ★ A Celladam-teszt a vérminta vizsgálatával dönti el, mi­lyen a szervezet védekezőképessége. Martintelepi családok vendégei Gyermekek, SzékelyuMelyről Hamarosan néhány gyer­mek érkezik Erdélyből Mis­kolcra, hogy huzamosabb időt töltsön városunkban. A részletekről Tornay István- nétól, a Posta tervezőirodá­jának munkatársától kap­tunk felvilágosítást. Tornay Istvinné, a Ma­gyar Demokrata Fórum tag­ja és egyben hitoktató is. Utóbbi minőségében járt még decemberben Erdély­ben. A hittan-oktatásban részt vevő gyerekekkel gyűj­tött élelmiszereket, csomago­kat vitték Székelyudvar­helyre. Ebben a városban 5 ezer gyermek vesz részt a Á török turné ■ hittan-oktatásban. Velük-J»- lálkozva'született meg az el­határozás. hogy megszerve­zik: néhányuk egy pár hét­re Miskolc vendége lehes­sen. Amikor hazatértek, neki­láttak a munkának. A Mar­tintelepen igen hamar kö«i télnek állt húsz család. Hu­szonöt székelyudvarhelyi is­kolás korú gyermek befoga­dására és teljes ellátására vállalkoztak. Két hónapot töltenek el itt az erdélyi vendégek. De nemcsak koszttal és kvártéllyal, ha­nem szellemi táplálékkal is szolgálnak számukra a Mar­tintelepen. Az itteni, 14. Számú Általános Iskolában elvállalták, hogy a két hó­nap alatt tanítják a székeljt- udvarhglyieket. Ezt az isko­la igazgatónője már be is jelentette a tanácson. Így tehát csak arra kell várni, hogy megérkezzenek a gye­rekek. Eddig Becs volt a sláger, most Isztambul. A „török tur­né” a következőképpen bonyolódik: venni kell feketén nyu­gatnémet márkát, kimenni, bevásárolni cipőt, bőrruházatot, farmert, majd visszajönni, eladni, s máris megfordult a pénz. előállt a haszon. Félreértés ne essék, nem vagyunk hívei az adminisztratív intézkedéseknek, amikor megkezdődik a hiá­bavaló verseny az állampolgárok és az orruk előtt a kiska­pukat becsapdosó hatóságok között. Mert kiskapuk mindig is lesznek, és amíg van lehetőség üzletelni, addig üzletelni is fogunk; a hiány mindig feketekereskedelmet szül. De hol van itt hiány? Hiszen a ruházati cikkeken itthon nem tudnak túladni a kereskedők, a ruházati szakma komor for­galmi statisztikákat készít. Sokan és sokszor elmagyarázták már, hogy miért nem versenyképes a hazai kereskedelem, és a konfekcióipar a külföldről behozott, becsempészett hol­mikkal. Ennek ellenére vásárlói ésszel aligha érthető, hogy egyszer feketén, felárért megveszik a valutát, erre rárakó­dik az utazás költsége, némi kenőpénz ide-oda, az utazók, és a lánc végén a hazai eladó haszna is, cs mégis ezek a holmik versenyképesek árukkal a hazai boltok áruival. No persze, a cscncselők nem adóznak! De mégsem hisszük, hogy a dolog nyitja egyszerű összeadással, kivonással megfejthe­tő. Egy szovjet újságíró írja hazája elmaradottságának oka­it kutató tanulmányában, hogy hajdanán a posztóipart ál­lamilag támogatták, szervezték, segítették, míg a karton­anyagok gyártását kifejezetten hátrányos helyzetbe hozták, ráhagyták a kisüzemekre, kisvállalkozásokra. Ennek elle­nére a posztóból állandó hiány volt, kartonból meg annyi, hogy Oroszországot kartonországnak csúfolták. Valahol er­refele kellene keresni a dolog nyitját, mert Isztambul Moszk- j va és Budapest között ugyan varnak államhatárok, de a gaz­daság, ha működik, egy rugóra jár az egész világon... Mint hallottuk, ez nem megy olyan könnyen. Vala­mennyiüknek külön kiutazá­si engedélyt kell beszerez­niük. Ezt a székelvúdvarbe- lvi plébánián intézik. S ha meglesznek az útiokmánvok, a Máltai Szeretetszolgálat hozza majd át Magyaror­szágra a huszonöt meghívot­tat. - ■ Tornay Istvánná nagyon reméli, hogy ha rendeződ­nek odaát a viszonyok, má­sok is szerveznek majd a martintelepihez hasonló ak­ciókat. Vállalkozhatnának például nvári táboroztatásra, üdültetésre, hiszen sok, a határ túloldalán élő gyer­mek nem járt még magyar földön. De nemcsak ilyen segítségre van szükség, el­kelnek még másféle adomá­nyok. például ruhaneműk —^ erősítette meg azt a hírt, amelyről már más források­ból is értesültünk. Munka­helyén, a Posta tervezőiro­dájánál például igen sokan segítették a gyűjtésben a közeimül! betekben. (k—ó) B. A. j(e A Celladam vizsgálati módszer ma már engedélyezett.

Next

/
Thumbnails
Contents