Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-17 / 14. szám
„Planétánk minden arcát látni szeretném” Ha megtalálnék a fényképes nyilvántartást... Fellini £ o* eves Mégsem volt T áncsicsszobor? „Én csupán egy mesélő vagyok. A filmkészítés a hivatásom" - mondta önmagáról a filmművészei nagy öregjeinek egyike, Federico Fellini. Január 20-án lesz 70 éves. És ebből a hét évtizedből ötöt a stúdiók világéban töltött, örökbecsű alkotásokkal gazdagítva az egyetemes filmművészetet. Riminiben született, középiskoláit .befejezve — rövid kitérővel a cirkusz világába — Firenzében és Rómában karikaturistaként kezdte a pályáját. Tpbb lapnak dolgozott, aztán hangjá- ték-sorozatot írt a rádió számára, Cico és Pallina címmel. A sorozat főszerepét Giulietta Masina ifjú színésznő alakította. Fellini meglátta a lány fényképét. Felhívta telefonon. „Jó napot Pallina, itt Fellini beszél." „Miféle Fellini?” „A sorozat szerzője, amelynek a főszerepét játssza”. Néhány héttel később Masina és Fellini összeházasodott. Fellini a filmnél kezdett dolgozni. Gagmanként, aztán forgatókönyveket írt, és asszisztenskedett. Olyan A Nehézipari Műszaki Egyetemen ma délelőtt ünnepélyesen letették az Informatikai Intézet új épületének alapkövét. Az aktuson - mások mellett - jelen volt dr. Véghelyi József, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője, dr. Kovács Ferenc, az NME rektora, valamint Joósz Gábor, az ÉÁÉV vezérigazgatója. Az egyetem az oktatás profiljának korszerűsítése jegyében fektet mind nagyobb hangsúlyt ag informatikára. erre a számítástechnikából. robottechnikából, elektronikából felépülő tudományterületre. Nemcsak a műszaki életben, de másutt rendezők mellett, mint Al- berto Lattuada, Roberto Rossellini, Pietro Genni. Első önálló rendezése 1951- ben A fehér sejk. Első igazi remeke, az Országúton 1954-ben készült. Kezdeti alkotásaiban erősen érezhető volt a neorealizmus hatása, ebből nőtt ki sajátos, egyéni alaphangja. A neorealista filmiskola szentimentális optimizmusára adott válaszok voltak az- Országúton és a Cabiria éjszakái, filmek magányos hősökről, akikből kiégett minden remény. Az 1954-ben, illetve 1956-ban forgatott alkotások világhírt hoztak a főszerepeket játszó Giulietta Masinának is. Hamarosan kialakult a barokkos, túláradó, félreismerhetetlenül „fellinis” képgazdagság. Elkészült Az édes élet, amely hőseinek belső ürességével riasztott, és ‘amelyben remekelt Felírni számos filmjének sztárja, a kedvenc férfiszínész, Marcello Mastroianni. Kibontakozott a rendező vonzódása a szimbolikus, főleg „önarcképében”, a 8 és fél-ben, majd a Júlia és is rohamosan teret nyer az informatika, így az egyetemen oktatott közgazdaság- tanban és jogtudományban. Három tanszék oktatóinak — és nem oktató dolgozóinak — átcsoportosításával alakította meg az NME az Informatikai Intézetet. Zömmel a meglévő eszközök és szellemi erők koncentrálására építik meg az új laboratóriumi épületet, amelynek alapkövét ma délelőtt elhelyezték. Várhatóan 1991. végén adják át a 3700 négyzetméter alapterületű épületet, amelyben a gyakorlati oktatáshoz szükséges 14 laboratórium kap helyet. Tervező-kivitelező az ÉÁÉV. Federico Fellini a szellemek-ben. A mester ezekről az alkotásairól azt mondta, hogy „az én munkám nem más, mint vallomások kívánságaimról, vágyaimról, félelmeimről.” A 70-es években készült Róma és Amarcord című filmjeiben aztán visszatért gyermekkorának, kora ifjúságának színes világához, immár az érett művész eszközeivel. Bármelyik filmjére gondolunk, félreismerhetetlenül megtaláljuk művészetének legjellemzőbb jegyeit, legyen bár a Boccaccio 70, a Satyrion, a Casanova, A nők városa, a Zenekari próba, a Ginger és Fred. Felidézhetjük Cabiria gyengéd mosolyát, Zampanót, amikor ráébred végtelen magányára, Guido-Fellinit, ahogyan vigaszt talál barátainak bohóckodásában, a 8 és fél befejező részében. Vagy Róma felejthetetlen képsorait, amikor az újonnan feltárt csodálatos régészeti leletek a szemünk láttára enyésznek semmivé. És a figurái! A törpéi, gnómjai, nőkolosszusai, hústornyai, idiótái, lárvaarcú Casanovája, pederasztái, prostituáltjai..megannyi gonoszkodó — vagy szeretetteljes? — fintor. Egy fotóalbum előszavában írta: „Jön a pillanat, amikor a forgatókönyv már nem elegendő. 4 Akkb'r berendezek' egy irodát, emberek jönnek, arcok százai vonulnak el előttem. Egyfajta rítus ... Arcokat akarok találni, amelyektől a filmnek élnie kell... Planétánk minden arcátlátni szeretném: sohasem vagyok elégedett, minden egyáltalán létező arcot szeretnék összehasonlítani... Az arcok, testek és gesztusok keresésekor ezek között az ismeretlenek között elkezd a film élni, mint még soha ... Filmjeimhez olyan arcok kellenek, amelyek valamit kifejeznek, jellemek, amelyek a vásznon való megjelenésük pillanatában mindent elmondanak önmagukról.” Federico Fellini 70 éves. Hogy elfáradt-e, megöregedett-e, nem tudom. De hiszem és remélem, hogy találkozhatunk még új alkotásával, hiszen ezek a találkozások mindig maradand élményt jelentenek nézőinek. Egy kis magánnyomozásba kezdett a közelmúltban a Déli Hírlap. A Hazafias Népfront Miskolc Városi Szövetségének közleménye keltette fel o figyelmünket. A népfrontosok a miskolciak segítségét kérték: mondja meg, aki tudja, hová tűnhetett el Táncsics Mihály szobra? Ez egykor állítólag a most a nevét viselő mozi előtt állt. Mint hallottuk, a Táncsics- mellszobor leleplezése alkalmából változott a filmszínház neve Fészekről Táncsicsra. Olvasóink már tudhatják — hétfőn számoltunk be erről —, hogy a keresgélésünk eddig nem járt eredménynyel. Bár sikerült bepillantást nyerni a megye több, mint 800 műemlékét felsoroló, Fogarasi Tivadar és Fogarasi Gusztáv készítette kéziratos munkába, ebben még csak utalást sem találtunk arra, hogy volt-e valaha bármiféle, Táncsicsot, vagy legalább a nevét megörökítő műemlék a borsodi megyeszékhelyen. Emiatt persze még korai lenne azt állítani, hogy egyáltalán nem létezett a keresett Táncsics- szobor. Az ügy legújabb fejleménye, hogy levelet kaptunk Iglói Gyulától, aki rendszeresen közli a városunk történetével foglalkozó írásait a Déli Hírlapban. Az alábbiakban ezt adjuk közre. „Biztató kezdeményezést tettek a városszépítők a város szoborkatalógusának elkészítésére. Egykor volt egy nyilvántartás a városi tanács művelődésügyi osztályán is, melynek hollétéről negyed- évszázada nem sikerült ismeretet szereznem. A Déli Híriapban 1987-ben megjelent olvasói levél tudatja,1 hogy van egy kataszter, amely „nem kell senkinek”, s ezért a szerző-levelező egy példányt „a megyei múzeumi központinak adott át kéziratként. Ez a fényképes anyag megyénk és Miskolc köztéri alkotásait tartalmazza szobroktól a műkőtől készült utcatáblákig. Részeredményeimet más forrásokból merítettem, s félő, hogy ezek egyben a szoborkeresésben a végeredménnyel lesznek azonosak. A háború utáni időkben a mozik működtetését is fontos dolognak tartották. A Miskolcon volt szovjet kerületi parancsnok már 1944. december közepén kezdeményezte a vármegye felszabadult részein a mozik megnyitását. Diósgyőr községben 1944. december 21- én már három mozi működött, 1945. január elején Pereces, Vasgyár és Űjdiósgyőr területén a 4 moziüzem közül már 3 megkezdte a működését. A miskolci mozik megnyitására a polgármester 1944. december 17-én adott ki rendelkezést. A négy miskolci mozivállalat tulajdonosainak, illetve bérlőinek egy része eltávozott, és ezért a Nemzeti Bizottság határozata alapján a mozik városi kezelésbe vételéről döntött. Az egykori iratokból tudjuk, hogy a Korona, az Uránia és a Fészek filmszínház városi kezelésbe vétele 1945. január 10-én történt. Ezek közül a Korona és a Fészek volt üzemképes állapotban. A Corso-t másnap vették városi kezelésbe, amelynek épületében és berendezéseiben a hadiesemények súlyos károkat okoztak. A miskolci mozik működését nyomon követtem az 1950. évi műsorhirdetések alapján, s megállapítható, hogy a háború előtti neveiket évekig megtartották. Leghamarabb a Koronából lett Kossuth mozi, 1950. június 10-től a Corso hirdette műsorait Fáklya moziként. Az Uránia még 1950. év végén tartotta a nevét. Csak egy mozi működését nem találni ezekből az időkből: a Fészekét, amely a vizsgálódásunk fókuszába került. Az egykori Fészek mozi, a későbbi Táncsics pártszervezet-helyisége, az átalakítások után mint Táncsics filmszínház, 1953. november 7-én tartotta ünnepi megnyitó előadását. Az 1960-ban kiadott, a há„Megváltozik az az ember, akinek hatalom került a kezébe” — tartja a közvélemény. „Felvitte Isten a dolgát, meg sem ismeri már a szegény embert .. így van-e ez és miért? Ritka kivételektől eltekintve, valóban megváltozik az ember viselkedése, ha jelentősen feljebb kerül ra -jlétrán: ha elvégez egy magasabb iskolát, ha meggazdagodik, és főleg, ha beosztottból vezetővé lép elő. Ez a jelenség a társadalmi szerepekkel és a kontroll hiányával magyarázható. A magasabb beosztású személytől más viselkedésformákat várnak el az íratlan szabályok. Például: a felsőbb szintű vezető nem lehet olyan egyszerű és közvetlen, mint a közönséges halandó. Többet kell adnia magára külsőségekben, általában jobban kell „tartania magát”. Legyen magabiztos és határozott, viselkedjen tekintélyt parancjolóan. Az újdonsült vezető megpróbál ezeknek megfelelően viselkedni. Hogy végül is milyenné válik vezetői magatartása, megint legalább két körülménytől függ. Elsősorban attól, milyen személyiségtulajdonságai vannak. Ha eleve önhitt, önző, indulatos ember, akkor ezek a vonások hatványozottan megjelennek, amikor hatalmat érez a kezében. Ha túlságosan szeretne megfelelni a szerepkövetelményeknek (vagy, ha nagyon bizonytalan magában), akkor könykalauz a négy moz:t már a mai neveik szerint ismerte-' ti: Kossuth, Béke, Fáklya é* . a Táncsics. Ugyanez a ki-. advány felsorolja Miskolc szobrait, emlékműveit, emléktábláit. Ezek között sincs a Táncsics-szobor. összefog- t lalva: sem a saját emléke-, immel, sem a hivatkozott adatokkal nem tudom iga- zolni a cikk feltevését:! ..hogy, állítólag 44—45 táján L avatták, s ebből az alkalom- , bői változtatták a mozi ne-. vét Fészekről Táncsicsra”. Nem .tartanám egyéni kudarcomnak, ha valaki a jelenlegi ismereteimből származó következtetésemet meg tudná cáfolni, és rábukkanna Táncsics Mihály miskolci szobrára ...” * Csupán egyetlen megjegyzés kívánkozik ide: nem az Iglói Gyula által idézett, cikk feltevése volt, hogy a szoboravató alkalmából változott a mozi neve. Csupán annyi történt, hogy közreadtunk egy információt, amelyet mi is az informátorunktól tudtunk meg. Ezután is jelentkezünk persze a szobor-ügyben, ha lesznek újabb híreink. Igyekszünk majd azt is megtudni, hogy végül is a múzeum birtokába került-e az Iglói Gyula által is felemlegetett fényképes kataszter. B. A. nyen túlteljesíti0 azokat;r tiszteletre méltó helyett gő- • gös, lenéző lesz, határozott helyett kemény, szókimondóból agresszívvá változik. Nem kevésbé jelentős a külső kontroll. A vezető pozícióba emelkedett személy egyre kevesebb bírálatot, egyre több dicséretet és hízelgést kap. így lassanként elhomályosodik a valóságérzéke, úgy érzi, hogy bármit tesz és mond, az tökéletes. Végül már késő szép szóval bírálni, mert nem viseli el a magáról alkotott csodálatos képtől eltérő véleményeket. Ez a folyamat szinte kivédhetetlen, ha a vezetés eleve „egyszemélyes”, és ha nincs külső vetélytárs. A társadalomban fokozatosan meg kellene változtatni a vezető személyiségről alkotott képet. A demokratikus vezető eszményének kellene általánossá válnia a1 parancsuralmival szemben. Sok problémát kivédene a vezetők körültekintő és demokratikus kiválasztása; csak olyan embereket lenne szabad vezetői pozícióba engedni, akik nem élnek visz- sza a kezükbe került hatalommal. Végül a mindenkori beosztottak, vezetőtársak, felettesek, és nem utolsósorban a közvélemény megakadályozhatnák a torzító folyamatot, ha lenne felelősségérzetük és bátorságuk időben szólni és reálisan visszajelezni a problémákat, amíg nem késő. (erdős) KfNfSKinn Ml KFT Egyes 400 cm-es szőnyegpadlókat MÉG MINDIG 20-30-40 százalékos engedménnyel vásárolhatnak SZÖNYEGHAZUNKBAN (Debrecen, Csapó u. 11.) amíg a készlet tart. I. p. BORSOD MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET munkatársa* keres GAZDASÁGI IGAZGATÓI munkakörbe. Kvalifikált pénzügyi és számviteli ismeretekkel rendelkező szakember jelentkezését várjuk. „Március 1, 297 253” jeligére a kiadóba. zjc Női arcok Fellini filmekből. Alapkőletétel az egyetemen Laboratóriumok az informatikának ború utáni első, önálló útiVeszélyes hatalom
