Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-17 / 14. szám

Sic! van még az Ide! hé... Bán kúti remények jfc Bánkút — szívós munkával jobb síterepévé válik. — hamarosan az ország leg­A tegnapi hószállingózás és a meteorológiai előrejel­zés ismét halvány reménye­ket ébresztett a téli sportok kedvelőiben: csak lesz ta­lán tél az idén. Ha téli sport és Miskolc a kérdés, akkor egyértelműen Bánkét a helyes válasz, sőt egy-egy igazi havas hétvégén Buda­pestről és az ország távoli vidékeiről is megjelennek itt a sízők. Abban a reményben, hogy ez a tél sem múlik el hó nélkül, a Bánkúti Sportcent­rum vezetőjét, Tavassy Viktort kérdeztük: milyen technikai és szolgáltatásbeli újdonságokkal várják a ven­dégeket? — A legfrissebb és talán legfontosabb újdonságunk az a tábla, melyet az IBUSZ miskolci irodájának kiraka­tában helyeztünk el. Ilyen még soha sem volt (és ez nem reklámszöveg): erről a tábláról ezután mindennap az aktuális, hóra vonatko­zó adatok lesznek leolvas­hatók. Nem kell tehát bi­zonytalanra nekiindulni a síelni, szánkózni szándéko­zóknak. Mi minden reggel telefonon bediktáljuk az IBUSZ-nak ezeket az ada­tokat, elmaradhat majd az időjárás-jelentés silabizálá. sa, a találgatás. — Egyelőre azonban ezen a táblán a hóvastag­ság rovatban egy szomorú nagy „0” olvasható ... Mivel telik ilyenkor az idő a Bánkúti Sportcent­rumban? — Tennivaló akad itt bő­ven mindig. Ügy is fogal­mazhatnék, hogy egyik sze­münk sír, a másik meg ne­vet: természetesen mi is azt szeretnénk, ha bőven hul­lana a hó, ám a hóhiány le­hetővé teszi, hogy végre elvé­gezzük azokat a munkákat, melyekre a holtidényben sohasem jutott időnk. — Például? — Például a sípályák szé­léről kiemeltünk jó néhány olyan — kitermelés után ott maradt — fatuskót, mely balesetveszélyt jelentett, va_ lamint a pályák melletti fák közül kivágtuk a bozótot néhány méteres sávban. — Erre miért van szük­ség? — A mi éghajlati viszo­nyainkat és Bánkút 900 mé­ter körüli magasságát fi­gyelembe véve, arra nemigen lehet számítani, hogy dúskál­hatunk a hóban, így azt a keveset kell beosztani, ami rendelkezésre áll. Egyéb­ként ahol jóval több a hó, mint nálunk, ott is intenzí­ven művelni, karbantartani szükséges a pá'yákat ilyen látogatottság mellett. A pá­lyák szegélyéről azért távo- lítottuk el a bokrokat, hogy adott esetben onnan pótol­hassuk a pálya folytonossági hiányait. — Kézi munkával? — Nincs más megoldás: eszközeink a lapát és a ru­háskosár ... De kísérletezünk is állandóan: szeretnénk egy afféle „száraz hóágyút” csi­nálni, mely arra lenne ké­pes. hogy a pályákra fújja a havat a szomszédos fák kö­zül. — Valódi hóágyú nem jöhet szóba Bánkúton? — A magyarországi hó­ágyúk esetét érdemes lenne külön megírni: jellemző tör. ténet kerekedne ki a hozzá nem értésről, a vétkes dilet­tantizmusról ... A hóágyú ugyanis nem túl bonyolult szerkezet (nagynyomású víz- szivattyúból és nagytelje­sítményű ventilátorból áll) azonban pontosan megható rozott hőmérsékletre tempe­rált, jelentős vízmennyiség szükséges a működtetésé­hez ... így aztán Magyaror­szágon jó pár példány he­ver ezekből az egyébként XXII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1990. JANUÁR 17., SZERDA célszerű eszközökből a rak­tárak mélyét. Sajnos, Bán­kúton igen kicsi a forrás vízhozama, arra azonban jó lenne egy hóágvú, hogy — akár lajtkoesi segítségével — a pályák kritikus, meredek szakaszait megerősítsük. Azonban a hazai hóágy ú- tulajdonosok nem hajlandók tárgyalni arról, hogy elfo­gadható áron megváljanak masináiktól. Inkább nem használják ... Kájé ÁRA: 3,50 FORINT , Egy óvoda és egy tornaterem — egyelőre Miért csúszósak városunk lejtői? Nem kellene sajnálni a pénzt a vizsgálatokra Az avasi gimnázium tor­natermének esetében több, mint 20 millió forintos költ­séggel sikerül megakadályoz­ni, hogy az épület ne csúsz- szon le a lejtőn a völgybe. De még mielőtt megcsúszott volna a tornaterem, már be kellett zárni egy óvodát, ugyancsak az Avason, mert csúszás miatt megrepedeztek a falai. Érthető, hogy ezen előzmények után felkeltette a figyelmünket egy cikk A Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet című folyóirat 4. számá­ban, amely a lejiőmozgások geológiai okaival foglalkozik a miskolci építési területe­ken. A cikk egy kerekasztal- beszélgetés nyomán született, amelyet a MTESZ szerve­zett. A rendezvény a cikk tanúsága szerint abszolút szakmai jellegű volt, azaz a nagyközönség keveset értett volna a szakemberek vitájá­ból. Egy-két dolog azonban a cikkből számunkra is egy­értelműnek tűnt. Például az. hogj' a szakértők felhívták a figyelmet: azoknál az épít­kezéseknél, ahol nagy terhe­lés várható — azaz nem egy víkendházról, vagy kisebb lakóépületről van szó — nem elegendőek a rutin szerinti talajmechanikai vizsgálatok. * Nem szabad sajnálni a pénzt a mérnök-geológiai előtanul­mányokra, mert az ezek hiá­nyában bekövetkező műszaki károk helyreállítási, költségei nagyságrendekkel meghalad­ják a vizsgálódásra szánt összegeket. Elhangzott pél­dául az is a tanácskozáson, hogy van egy bizonyos csú­szási jelenség a lejtőkön, amely csak viszonylag idő­igényes vizsgálattal deríthető fel előre. Ha ezt nem te­szik. akkor a hagyományos vizsgálatokkal minden rend­ben levőnek tűnik, ám ami­kor odakerül az épület a lejtőre, meg fog csúszni. A cikk meglehetősen óvatosan fogalmaz, s nem nevezi meg. hogy mely területeket keli érteni Miskolc ..beépítésre került vagy kerülő” domb­jain. Nagy fantázia azonban nem kell ahhoz, hogy ezt megfejtsük, hiszen a közel­múltban az Avason volt na­gyobb méretű építés, most pedig a Bodótetőn folynak hasonló munkálatok. Van egy megjegyzés is a cikkben, amely így szól: a város szó­ban forgó területeinek be­építése előtt először a terü­letek állékonyságát kellett volna biztosítani, megfelelő mélyépítési programmal. Magyarán: először részletes tanulmányozás után előké­szíteni a lejtőt az épületek fogadására és csak azután építeni. A feltételes mód azt sejteti, hogy ez nem történt meg Miskolcon. Számunkra ez azt is jelzi, hogy a továb­biakban is kell számítani Miskolc dombjain a csúszá­sok okozta épületkárokra, hiszen például ma is van olyan avasi lakóház, amely­nek pincéjében örökösen csordogál a víz. A tanácsko­záson azt is megjegyezték: az avasi ivóvízszállító veze­tékek veszélyeztetettek a ta-, laj csúszása miatt, s ha a csövek megsérülnek, a víz­szivárgás további csúszások előidézője, okozója lehet. Ugyancsak a cikkben ol­vassuk, hogy a kerekasztal- megbeszélésen szóba került: kinek a felelőssége a csúszá­sok, a várható építési nehéz­ségek előrejelezhetősége, de ez nem tartozott a megbeszé­lés témakörébe. Nos, mi úgy véljük: nem ártana egy olyan fórumot is összehozni, ahol végre erről is szó es­ne. Ne csak hosszadalmas perekben, utólag lehessen kideríteni, kit, milyen mér­tékben terhel felelősség egy- egy épület megcsúszásáért. Sose feledjük el: bár az ilven perekben látszólag az érintett vállalatok fizetnek, de valójában az egész az adófizető polgárok, azaz mindannyiunk zsebére megy... (k—ó) Díjazott miskolci tervpályamű A világkiállítás „főutcája”: a Duna A múlt év decemberében hirdették ki a világkiállítás budapesti helyszíneinek hely­kijelölési és területrendezési országos tervpályázatának eredményét. Ezen az előze­tesen 125 jelentkezőből, s a beérkezett 25 pályaműből ti­zenkettőt díjaztak. A díjazot­tak között van a miskolci In- tcrplan és a Régiótervező Kft. — Bodonyi Csaba, Sári István, Viszlai József, Bedc István és Kozsdi Attila épí­tészek — közös pályaműve. A bírálóbizottság értéke­lése szerint ez a pályamű igyekszik a lehető legtelje­sebben megoldani és — ki­fejezni a világkiállítás és a honfoglalás 1100. évforduló­jának eszmei mondanivaló­ját. A tervezők a négy le­hetséges helyszínből kettőt választottak ki, melyeket a Dunára szerveznek. A terv igen erőteljesen kihasználja a folyót, mint különleges környezeti-városépítészeti té­nyezőt. Jól hasznosítja az Aquincumtól Csepelig meg­található természeti környe­zetet, illetve ezek fejlesztési lehetőségeit. Ezen belül a vi­lágkiállítás helyszíne Lágy­mányos, az 1100-as évfordu­lóé Aquincum és az óbudai, hajógyári sziget. Így tulaj­donképpen a Duna említett szakasza lenne a világkiállí­tás főutcája, amelyen az el­képzelések szerint speciális jármű — ahogy a tervezők Szerveződik a Vállalkozók Pártja Megyei küldöttgyűlést tar­tott a közelmúltban, január 6-án a Vállalkozók Pártja. A rendezvényen megalakult a VP Borsod-Abaúj-Zémplén Megyei Intéző Bizottsága. Ennek elnökéül Sélley Atti­lát (3900 Szerencs, Bástya u. 31.) választották. Az intéző­bizottság titkára Hubay La­jos (3529 Miskolc, Bokány' Dezső u. 36.) lett. A megyei intézőbizottság postacíme a titkár címe, . ___ nevezik, — egy páternoszter- szerűen működő „vízisikló” kötné össze a látványosság helyszíneit. A pályamű eszmei értéke mellett — éppen a telepítése miatt — korszerű, - integrált közműrendszer kiépítésére nyújthat lehetőséget, még­hozzá, úgy, hogy ezek építé­se, üzemeltetése és fenntar­tása nem haladná túl az ál­talános közműmegoldások általános költségeit. A pá­lyamű gazdaságossága mel­lett szól az is, hogy az óbu­dai és a Csepel-sziget fel- használása miatt a fajlagos költségek viszonylag kedve­zőek. Reálisak az utóhasz­nosítási elképzelések is, amelyek már korábban is jelentkező igényeket elégít­hetnének ki. A Lágymányo­son. a mű.szaki egyetemhez szervesen kapcsolódva kuta­tóbázis alakulhatna ki. A Csepel-sziget északi részén a világkiállítás után is jól szolgálnának a kempingek, a motelek és a sziget keleti részén kialakítandó helikop­terállomás is megmaradhat­na. Az emlékkiállítás az Aquincum környékén a vi­lágkiállítási rendezvényeket követően emlékparkként funkcionálhatna. • Környezetféltő világunk­ban a pályamű előnyei kö­zé tartozik, hogy igyekszik a főváros zöldterületeit meg­őrizni, felhasználni, sőt a terv megvalósítása esetén jelen­tős zöldfelület-növekedést is jelentene. (oravec) $ „A­Cm f ■'Mrí , ..."--rí/", : .. ríMríM; s.rí’ ■■ ■ \ ;;; ■ <, 1 1 Jíi "•••. . •" t í-i Ifi-: ¥ -m ■ , § />-'; .rí rí—" Ül liftápf ' rí? í j .................. .... Mrí1 <, ■ '■ ­............' ' ::i:'v.::,:rí: ■ ™írí~- . .. rí:. : rí:,,. í • . . y:.:: í •••..•••• •• . _. .... lt| : , jP ^ p§g| Vx rí'rí "ríMö ...ríírírívrí ,. ■■ rírí.,. ;j frírírírí^,; ■; ■ '■•••■•¥ . M.M, ; >'M: Mrí: : • ... '-rí :'- m ......Mfrí L —rí ' " * rí--rí M rí rí:...... rí?.—-'-.- .,;rí,;-. <m:: rí Mii ~> ' • - V* , vO M ■' M' rí,;.rí...M |f rí- rí," '•■ rí-rí- vrírí, . "rí.'."; - ' . ' rí ­s / fi Üt ¥ T . £ A díjazott pályamű lágymányosi részlete

Next

/
Thumbnails
Contents