Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-16 / 13. szám

Bölcsődéből, laktanyából szociális otthont! Öregség = szegénység? A rosszemlékű teho céllá Is wolt A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1990. JANUÁR 16., KEDD ÁRA: 3,50 FORINT Plakáton a szavazókörök >|c A hajléktalanok ügye a szociális gondok egy szelete. (Kerényi László felvétele) Márciusban választjuk meg az új Országgyűlést. Hogy kiből lehet jelölt, ar­ról a napokban számoltunk be. Most a miskolci válasz­tókerületekkel kapcsolatos tudnivalókat adjuk közre. Városunkban eddig hat egyéni országgyűlési válasz­tókerület volt. A mostani választásokra csökkent ezek­nek a száma, ezúttal négy egyéni választókerületet ala­kítottak ki. Mindegyikben körülbelül 60 ezer állampol­gár él. A miskolci 1. számú or­szággyűlési választókerület­hez tartozik Alsózsoica, Ar- nót. Felsőzsolca, Gesztely, Hernádnémeti, Szirmabese- nyő és Miskolcon az 1—32. számú szavazókor, vagyis például a Szentpéteri kapu és környéke, a József Attila utca és környéke, a se­lyemréti lakótelep és kör­nyéke, a belváros keleti ré­sze az Ady-hídig, a Mar- tinteiep és Szirma. A belváros nyugati részét már a miskolci 2. számú or­szággyűlési választókerület­hez sorolták. Itt található egyebek között a Népkert és környéke, a Tanácsköztársa­ság lakótelep, a Csabai ka­pu, az Avas-alja, a Vologda utca, a Jókai lakótelep és a Győri kapu majdnem a Marx térig tartó szakasza. A 3. számú miskolci egyé­ni országgyűlési választóke­rületbe azok tartoznak, akik az avasi lakótelep első, má­sodik és harmadik építési ütemében, illetve Tapolcán, Hejőcsabán, Görömbölyön, Nyékládházán, Mályiban, vagy Kistokajban élnek. A 4. számú egyéni ország- gyűlési választókerület a Győri kapu nyugati részét, a Bulgárföldet, Perecest, a Vasgyárat és vidékét, a Vargahegyet, Komlóstétőt, Diósgyőrt — ezen belül a Kilián-északot és -délt is —, Lillafüredet, Bükkszentlász- lót. Ómassát, Bükkszentke- resztet és Répáshutát fog­lalja magába. Az is köztudott, hogy a szavazókörök beosztása már a november 16-i népszava­zásra elkészült. Az akkori beosztáshoz képest ezúttal némi változás várható, hi­szen novemberben becsült adatok alapján alakították ki a szavazóköröket. A vég­legesítés most, csütörtökön, a városi tanács végrehajtó .bizottságának lesz a dolga. Hogy március 25-én ki hol voksolhat Miskolcon, azt jó- előre megtudja mindenki. Ez az adat is ott szerepel majd az úgynevezett kopog­tatócédulán, amit viszont inár januárban kézhez kap­tak a választók, A városi tanácson egyébként arról ér­tesültünk, hogy ha elkészül a végleges szavazóköri be­osztás, valószínűleg plakáto­kon teszik közzé a megle­hetősen terjedelmes listát; 186 szavazókor van Miskol­con. I Többen kérdezték tőlünk azt is, mi kell ahhoz, hogy a választáskor a jelöltből országgyűlési képviselő le­hessen. A paragrafus szerint az egyéni választókerületben az első választási forduló­ban abból a jelöltből lesz honatya, aki megkapja az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak is több, mint a fele az urnákhoz já­rul. B. A. Lapunk nem szokott vá1- lalkozni arra, hogy az igaz­ságtevő szerepében tetsze­legjen, különösen nem ak­kor, ha (sajnos) szokványos ügyről van szó. Például olyan ügyről, melyben az ál­lampolgár ütközik meg vál­lalatokkal, hatóságokkal közigazgatással. A döntőbíró szerepéről nem gyávaságból, vagy kényelmességből mon­dunk le, hanem azért, mert ezeknek az ügyeknek —leg­alábbis papírforma szerint — megvan (megvolna) a ma­guk törvényes intézési mód­ja. Most azonban 'kissé meg­változik a helyzet: a politi­kai megújulás egyértelműen az önkormányzat irányába mutat, azaz mind nagyobb önállóságot és — ami ezzel jár —, mind nagyobb anyagi áldozatot kívánnak a lakos­ságtól. Úgy látszik azonban még ha kellő mértékű az öntevékenység és az anyagi áldozat, akkor is holtpontra juthat egy-egy ügy, mely — legalábbis első ránézésre — egyértelműnek tűnik. o BERMUDA- HÁROMSZGG Ilyesféle ügyben kereste fel szerkesztőségünket Gö- móri József, aki a miskolci 25-ös számú tanácstagi vá­lasztókerület tanácstagja. A kép, mely elmondása alap­Szegénység és öregség közé mostanában egyre gyakrab­ban kell egyenlőségjelet ten­ni. Ráadásul a pénztelenség legtöbbször az idős korban testi elesettséggel párosul, és a hetedik iksz felé közelítő emberek számára aligha el­fogadható az az érvelés, hogy türelemmel kell lenni, majd lesz jobb is a helyzet! Ugyanis az idősek számára a várakozás már nem pers­pektíva. Miskolcon nemrég a szoci­ális otthon és általában a szociális ellátás ügyéről folyt heves vita a városi tanács legutóbbi ülésén. Elhangzott olyan javaslat is: miután egyre nő a szociális otthoni elhelyezésre várók száma, haladéktalanul meg kellene vizsgálni, hogyan lehetne a volt honvédségi, munkásőri laktanyákat, párt- és egyéb középületeket szociális célok­ra hasznosítani. + MINDIG KIHÚZTÁK A javaslatot a HNF Mis­kolc Városi Szövetsége tette. Ügy vélik: tarthatatlan az az állapot, hogy miközben Deb­recenben és Szegeden öt év alatt egynegyedével, Pécsett 80 százalékkal, Győrben pe­dig két és félszeresével nö­vekedett a szociális otthoni helyek száma, addig Miskol­con eggyel sem. Kétségtelen tény, hogy időközben számos szociális gondozási forma fej­lődött Miskolcon, de a sze­génység növekedése úgy tű­nik, gyorsabb tempójú. A tanácsi jelentés leszögezi, hogy a miskolci szociális otthont halaszthatatlanul fel kell újítani, és hogy fel kell épülnie egy 150 hellyel ren­delkező szakosított szociális otthonnak is. A tanácstagok másfél órán keresztül bizonygatták, hogy mennyire égető szükség van az új szociális otthonra, vagy a régi bővítésére. A helyzet ján kirajzolódott, cseppet sem vidám. Az általános ta nulságokat is tartalmazó tör­ténetet valószínűleg nem fö­lösleges közzétenni még ak­kor sem, ha végül elmarad majd a happy end ,.. A bűvös Bermuda-három- szög, melyben az állampol­gári kezdeményezés nyomta­lanul eltűnt, ezúttal a Mis­kolci Vízművekből, a Borso­di Szénbányákból és a váro­si tanácsból áll. A tét ugyan­is az említett választókerü lebben, a Lyukóvölgyben la­kó mintegy 300 ember vízel­látása. • RUHAFESTÉS PATAKBAN Noha ez külterület, a je­lenlegi állapot mégis tartha tatlan: az itt lakók az ivás- ra, tisztálkodásra, mosásra szolgáló vizet 2—4 kilomé­terről hordják; többnyire bu­szon. Az utcában ugyan volt kút, azonban ennek vízszint­je a bányatevékenység miatt drasztikusan csökkent, szennyezetté, ihatatlanná vált. (Az említett terület alatt bányaművelést előké­szítő tevékenység folyik, melynek részeként — úgy­nevezett főtekutak segítségé­vel — vizet szivattyúznak Ki a leendő bányaterületről.) A bánya természetesen elis­merte az okozott kárt, és 50 köbméteres víztározót, 3 ki: azonban kissé felemás, mert öt éve a sorozatos pénzügyi megszorítások következmé­nyeként a tanácstestület min­dig kihúzta az éves tervek­ből az új szociális otthon építését. Persze az enyhén szólva túlzás, hogy a város irányí­tása, pénzügyeinek intézése egy szuverén, önállóan és felelősen döntő tanácstestület kezében lett volna. Ezért az elmúlt évek döntései valójá­ban csak kevéssé háríthatóak a tanácstagokra ... Ráadásul a balsikerű teho szervezése is eleinte egy szociális otthon építéséhez kötődött, klasszi­kus példáját szolgáltatva annak, hogyan lehet egy olyan alapvetően nemes és fontos célt, mint az öregek­ről való gondoskodást lejá­ratni a központi hatalmi el­gondolások alapján vezérelt, álönkéntes hozzájárulás erő­szakos szervezésével. Bár a tanács úgy döntött, hogy a terv készítésekor új­ra megvizsgálják egy új'szo­ciális otthon létesítésének terveit, de aki realista mó­don gondolkodik, könnyen belátja: az építkezés közel­jövőben való megindítására igen csekély az esély. Ezért is született döntés többek között arról, hogy átmeneti megoldásként kihasználatlan bölcsődéket vegyenek igény­be. + VISSZAFORDÍTHATÓ LEGYEN! Ez kézenfekvő ötlet, ám Párkány Zsolt tanácstag fel­hívta arra a figyelmet, hogy a városrészek öregedése nem egyirányú folyamat, azaz jön majd egy korszak, ami­kor megint több bölcsőde kell és kevesebb öregek ott­hona. Ezért ezt az átmeneti megoldást csak úgy lehet el­képzelni, ha a bölcsődék át­alakítása visszafordítható, lométernyi vezetéket épített a víz nélkül maradt csalá­dok számára. Ez a vezetékszakasz sem működik azonban egyelőre üzemeltető híján, pedig fo­gyasztásra alkalmas víz van, a bánya azt kénytelen ki­emelni folyamatosan az em­lített főtekutak segítségével, a vizet — jobb megoldás hí­ján — a patakba eresztik, s ott szennyezetté válik. A tanácstag elmondta, az ott lakó családok — számos füstbe ment terv után — mindössze azt kérik, saját költségből tovább építhessék a vezetéket a többi érintett portához (vállalják a fejen­ként 20 ezer forintra becsült költséget és a szükséges társadalmi munkát is), s az elkészült vezetéket használ­hassák is végre. Ebbe — mint azt a tanácstag el­mondta — még akkor is be­lemennének, ha a vezetékből nyerhető víz ivóvíznek nem, csak egyéb célra lenne hasz­nálható. Jelen pillanatban ugyanis jórészt a patak vizét hasz­nálják mosási célra, ponto­sabban csak a színes holmik mosására, mert a fehér ru­haneműt a szennyezett víz megfogja. Történik mindez tíz évnyire a XXI. század küszöbétől, pár száz méter­nyire egy nagyváros belte­rületének határától... Kájé azaz öregek otthonából le­het majd újra a legkisebbek­nek otthont csinálni. + A DÖNTÉS JOGA A legkeményebb vita első­sorban azon volt: ki hajlan­dó felvállalni, hogy elbírál-» ja valakiről, valóban ő az, aki segélyre szorul, azaz-sze­génységben megelőz máso­kat. Dr. Benkócy György körzeti orvos, tanácstag sze­rint szinte eldönthetetlenek ezek az ügyek, mert nehéz elkülöníteni azt a rongyos batyuzót, aki ügyesen seftel, attól a másik rongyos batyu­Hová lettek a Sokan aggódva, mások kár­örömmel figyelték az elmúlt héten, hogy a kertészeti vál­lalat buldózerei az Ady-híd melletti teret néhány nap alatt átalakították, a rossz­nyelvek szerint lerombolták. A lebontott gránitkövek sor­sáról is különböző pletykák keringtek... — Ennek jár­tunk utána. Korábban már többször is foglalkoztunk a városi ta­nács idevonatkozó terveivel és elképzeléseivel, de ugyan­akkor a környéken lakók érveinek és ellenérveinek is helyt adtunk lapunk hasáb­jain. Most, amikor a kerté­szeti vállalat munkagépei a múlt hét elején megjelentek és a buldózerek elkezdték a munkát, a járókelők fantá­ziáját már leginkább csak a lebontott gránitkövek továb­bi sorsa foglalkoztatta. Vol­tak, akik — nem minden zótól, aki viszont a kukákból kikotort kenyérhéjon él. Könnyen lehet erre mondani, hogy ez végletes megfogal­mazás, de úgy hisszük, hogy az élet produkálja az igazi szélsőségeket,' nem a vitat­kozók. Persze vita ide, vagy oda: a segélyezési ügyekben a döntési jog továbbra is a tanácsé, és a helyi szociál­politika megvalósítása is arra a tanácsra vár, amelyik­nek a város lakóihoz hason­lóan egyre laposabb a zsebe, egyre üresebb a pénztárcá­ja... (kiss) gránitkövek? hátsó gondolat nélkül — fenték rá a fogukat (gon­dolván, hogy azt a szemétte­lepre szállítják), ezek most hoppon maradtak. Mint ahogy azt megtud­tuk, az értékes gránitköve­ket a vállalat egyik telephe­lyére vitték — ahol a ké­sőbbiek folyamán megtisz­títják — és újra felhasznál­ják vagy értékesítik. Tehát az anyag nem vész el — csak átalakul — és nem cse­rél gazdát olyan értelemben, ahogy azt egyesek gondol­ták. Azt is megtudtuk, hogy az elszállított díszcserjék nagy része már gazdára ta­lált és ismét földben van — már az új helyen — és ez (lesz) a kiszedett fái* sorsa is. Víz a város szélén Busszal járnak a kútra Pénzt adnának, dolgoznának A Vilikész nem nyilatkozik A belvárosban lakó olvasóink közül többen telefo­náltak szerkesztőségünkbe, hogy tudjuk meg, mi az oka a tévévétel zavarainak. A műholdas adások véte­lére szolgáló antennarendszer gazdája a Vilikész. Ve­zetőjét, Bacsó Gyulát tegnap reggel telefonon kérdez­tük, válasza a következő volt: — Erről ma reggel hallhattak a miskolci rádióban, kérdezzék meg őket. Mivel mi nem a rádió munkatársával akartunk in­terjút készíteni, hanem az ügyben illetékessel, nem fo­gadtuk meg Bacsó Gyula tanácsát. Mit mondhatunk olvasóinknak? Mi is csak egy jó tanácsot adhatunk nekik: próbálkozzanak ők Bacsó Gyulával, hátha több szerencsével járnak.

Next

/
Thumbnails
Contents