Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-13 / 11. szám
I Diósgyőrt meditációk (4@.) Templom rejti a várkapitányt Magyarországon a sok Török nevű család közül legkiemelkedőbb a történelmi nevezetességű Enyingi Török család. Utolsó féifitagja - az idő sorrendjében pedig a negyedik - István nevet viselt, es Diósgyőrben élt. Nagyapja Enyingi Török Bálint óriási vagyonnal rendelkezett, amit két fia János és Ferenc örököltek. Az idősebb János az erdélyi, Ferenc pedig a magyarországi birtokokat. Ferenc 1569-ben érkezett családjával Diósgyőrbe, és felesége részöröksége révén vállalta, hogy a várat a király iránti hűségben megőrzi, megvédi. 1571. év tavaszán azonban betegség következtében meghalt. Gyermekei: István, Zsuzsanna, Fruzsina és Ilona. István 5 éves volt, amikor Diósgyőrbe költöztek. Itt töltötte ifjú éveit, ide kötötte a táj varázsa, és ifjúkorának emié- kei. Életének időszakára a törökök elleni folytonos küzdelem és a reformáció végleges megerősödése a jellemalakuló református egyházakat. Így tette ezt Kocson is, ezért érdemel tőlünk hálás köszönetét.” Enyingi Török István 54 éves korában, 1618. jún. 3- án távozott az élők sorából Pápán. Diósgyőrbe hozták, és az általa felújított templomba temették, ami 1989- ben a róm. katolikus egyház tulajdona. A .templomnak akkor már nem volt tetőzete, mert a törökök még 1598-ban felégették. Kijavítani pedig nem merték az ismétlődő török támadások miatt. Az istentiszteletet az egyház rendszeresen a vár lovagtermében tartotta, és valószínűleg ott történt a hűséges várkapitány felravatalozása is. Balázs József Felvétel a Kelet & A múzeum számára a „filléres emlékek”, táblák, feliratok is kincset jelentenek ... alkotócsoportba Enyingi Török István felnőve a diósgyőri uradalom várkapitánya, királyi tanácsos, a pápai uradalom földesura, a dunántúli hadak főkapitánya és Hunyad vármegye örökös ispánja. A törökök elleni harcokban tekintélyt szerzett magának. A nagy családi birtokot új szerzeményekkel gyarapította Győr megyében. János bátyja halála után pedig az erdélyi birtokokat is örökölte. Diósgyőrben ő volt a reformátusok egyik nagy pat- rónusa. Neki tulajdonítják az egyházi feljegyzések az akkor egyetlen templom felújítását — helyenként alapítóként is emlegetik —, továbbá az első iskola építését, és a rendszeres iskolai oktatás beindítását, ö végeztette a tapolcai fürdőépület restaurálását, amiért egy ideig azt törökfürdőnek is nevezték. Jó kapcsolatot tartott Bocskay Istvánnal és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel. 1017-ben Vajda- hunyad várát a hozzátartozó 135 községgel Bethlen Gábornak adta zálogba 12 000 magyar forint ellenében. A Győr megvei Kocs községben emlékét az egyházi feljegyzés így őrzi: „Az 1594 —95-ös évek igen gyászosak voltak hazánkra nézve. A durva ellenség Győr felé vonulván az útjába eső községeket, így Kocs községet is kifosztotta és felégette, lakóit pusztította... Enyingi Török István követvén apja nyomdokait, földesúri pártfogásával hatalmasan gyarapította a földesúri hatósága alá tartozó községekben az A Kelet Irodalmi és Közművelődési Alkotócsoport felvételt hirdet azoknak a fiataloknak, akik tehetséget éreznek magukban a magyar szépliteratúra valamelyik műfajában kitartó alkotásra, és kedvet éreznek rendszeres közösségi műhelymunkára. Kérjük a tanárkollégákat, hogy a tehetséggondozás, -kutatás területén legyenek partnereink! A Magyar Posta Vállalat január 15-én „125 éves a Singer varrógép” elnevezéssel 1 címletű, 5 Ft névértékű bélyeget bocsát forgalomba. A bélyeg Demeter Zsuzsa grafikusművész terve alapján, többszínű ofszetnyomással az Állami Nyomdában készült. A bélyeget 1 676 300 fogazott és 5100 fogazatlan példányban, 50 bélyeget tartalmazó ívekben bocsátották ki. Az 5 Ft-os bélyegképen keretben, korabeli ún. Singer — lábhajtású — varrógép stilizált rajza látható. A bélyegkép fölött az eseményre utaló szöveg olvasható. Az alkalmi bélyegzőt a bélyeg megjelenésének napján, a budapesti 4. sz. postahivatal fogja alkalmazni, illetve az arra kijelölt postahivatalok — Miskolcon az 1-es és 10-es — használni fogják kérésre az elsőnapi bélyegzőt is. ★ A miskolci Kazinczy Bélyeggyűjtő Kör és a mezőkövesdi Városi Bélyeggyűjtő Kör szervezésében változatos témájú bélyegbemutatóban gyönyörködhetnek azok, akik január 31-ig felkeresik a MABÉOSZ Északmagyarországi Területi Iroda Miskolc, Széchenyi út 83. számú, I. emeleti kiállítótermét. A tárlat szombat, vasárnap és ünnepnap kivételével naponta 8— 15 óra között, illetve csütörtöki Jelentkezrii lehet legalább 10 önálló művel műfaji megkötöttség nélkül, és a szerző által legjobbnak ítélt alkotásokkal. Cím: Bartók Béla Művelődési Ház könyvtára, Miskolc, Marx Károly u. 15. Telefon: 52-360, Almási Lenke. Kelet Irodalmi és Közművelődési Alkotócsoport nfepokon. 17 óráig tekinthető meg díjtalanul. A tablókon ezúttal Harmatta Artúr miskolci és további hat mezőkövesdi lelkes bélyeggyűjtő válogatott kiállítási anyaga szerepel. ★ A szervezett bélyeggyűjtők bizonyára tudják, de nem árt, ha a széles nagyközönség is tájékoztatást kap arról, hogy 1990. január 8-tól a Magyar Posta Vállalat új — sajnos magasabb — díjszabás szerint továbbítja a postai küldeményeket. A részletekről csak a postahivatalok tudják tájékoztatni az érdeklődőket, miután a hivatalos közlemények csak a napokban kerülnek írásos formában kibocsátásra. ★ A 28. országos ifjúsági bélyegkiállítást 1990. április 6—22. között Sárospatakon rendezik meg. Az ezzel kapcsolatos felhívást megkapták az ifjúsági bélyeg- gyűjtő szakkörök, mely szerint a jelentkezéseket február 15-ig kell eljuttatni a rendezőbizottság címére. A miskolci és borsodi ifjú filatelisták bizonyára nagy számban fognak részt venni a kiállításon bélyeganyaggal és nézőként is. R. L. BÉLYEGGYLJTÉS Párívagyonból múzeumi ritkaság Ili. Volt egyszer egy testűiéi Szobortól a géppuskáig ajc A munkásőrség életét bemutató kiállítások anyagai szinte hiánytalanul a múzeumba kerültek. Előző számainkban arról beszélgettünk dr. Dobrossy Istvánnal, a Hermán Ottó Muzeum történeti osztályának vezetőjével, mik azok a dokumentumok (és hogyan kerültek a múzeum raktárába), melyek egészen a legutóbbi időkig az MSZMP megyei bizottságának archívumában rejtőztek. Az előzőekben már említett hagyatékok. albumok, írásos kordokumentumok mellett jól ismert egyenruhák, sőt fegyverek is kerültek most ide. Ezeknek külön történetük van, ezzel folytatjuk most a beszélgetést. — Először is a fegyverekről : természetesen nem használható. és jó ideje már nem is használatos fegyverekről van szó. Ezek a harci eszközök kiállítási darabokként folytatták pályafutásukat. miután megkapták az obsitot. — Milyen kiállítások voltak ezek. és kik rendezték? — A rendező a munkásőrség volt, és a téma is természetesen a fegyveres testület története és jelene. — Itt, a múzeum raktárában azonban nemcsak egykori kiállítások részei láthatók, hanem hatalmas mennyiségű anyag, mely teljes egészében a munkásőrség volt megyei parancsnokságáról került ide. Már beszélgetésünk első részéből kiderült, hogy a volt megyei pártbizottság archívumából sem „simán” kerültek a múzeum birtokába a tárgyak, dokumentumok ... — Megtilt hsak mentegetőzéssel kell kezdenem. Már a pártarchívum — számunkra kincset jelentő — dokumentumai megszerzéséhez is ügyeskednünk kellett. Még inkább így volt ez a munkásőrség esetében. Ez nem azt jelenti, hogy a múzeum munkatársai valamiféle „kultúrtörténeti hőstettet” hajtottak végre. hanem mindössze megtettük, amit egy múzeumi embernek ilyen helyzetben meg kell tennie... — Meg kell tennie, és meg is bocsátható neki. Ügy tudom, nyílt parancsot is szereztek... — Valóban így volt. Akkor már a honvédség biztosította a „helyszíneket”, s megindult az anyag elszállítása. — Hová? — A Honvédelmi Minisztériumba. és a területileg illetékes kiegészítő parancsnoksághoz. Bennünket azonban nem ezek a dolgok érdekeltek, hanem a zászlók, táblák, tablók, egyenruhák, fotók tömkelegé. Meg kell mondani, az akkori megbízott parancsnok, Teszárovits Miklós segítőkészen (jó értelemben véve), katonásan állt a dologhoz. Jórészt neki köszönhető, hogy hiánytalanul és nagyon gyorsan a múzeumba került, ami ide 1 való. — Mennyit tesz ki ez az anyag? — Két teherautót és egy mikrobuszt pakoltunk meg a parancsnokság udvarán. Az autókon helyet kapottá névadó Oprendek Sándor mellszobrától egészen a „Gépkocsiparkoló kizárólag a munkásőrség számára” feliratú tábláig, és ez az öreg géppuska is, mely kiállításokról kiállításokra vándorolt, afféle illusztrációs elemként. — Beszélgetésünk során már többszőr esett szó a sors iróniájáról, vagy ha úgy tetszik, a történelem fintorairól. Ennek az anyaggyűjtésnek is van ilyen vonatkozása ... — Igen. Teljesen véletlen, de 1989. november 7-én sabbak számbevételével éppen december 4-én végeztünk. — A két történelmi dátum között mennyit sikerült elvégezni a munkából? — Számba vettünk pontosan 3384 darab dokumentumot. Ezek a legfontosabbak, azonban szám szerint mindössze az anyag egyötödét jelentik. — A megyei pártbizottság vezetői, magas beosztású tisztviselői, a mun« kásőrparancsnokok sűrűn kaptak és adtak is különféle ajándékokat: ha küldöttséget fogadtak, ha küldöttségbe mentek, látogatást tettek, vagy éppen látogatókat fogadtak. Az ajándékok túlnyomó többsége jelkép szerepét töltötte be. inkább politikai jelentőségük volt, mint komoly forintértékük. Részben azért is, mert igazán nem a személynek, hanem a beosztásnak szóltak. Mi lett a sorsuk ezeknek a tárgyaknak? — Azt tudjuk, hogy a megvei pártbizottság egyik titkára — Kovács Mihály —. néhány évvel ezelőtt, nyug- díjbamenetelekor, minden ilyen tárgyat felajánlott archiválási célra. '. , — A többi hasonló ajándéktárgynak mi lett a sorsa? Akvarisztika A Miskolci Akvarista Egyesület tagjai, klubtagjai és érdeklődők részére a Molnár Béla Ifjúsági és Űttö- röházban (Miskolc, Győri kapu 27.) január 18-án, február 16-án 17 órától, március 24-én délelőtt tartja előadásait, foglalkozásait. Az egyesület tagjai és klubtagjai részére kedvezményes beszerzési lehetőséget, előadásain lehetőleg „titokmentes” információkat biztosít. Bővülő hazai és külföldi kapcsolatait felhasználva egyebek mellett. Tehetőség van szakkörök, klubok. egyesületek és tagjaik címeinek cseréjére is. Várják a városunktól távolabb lakó akvaristatársaik írásbeli jelentkezését is, a pontos címen kívül a „szak- mai”-halas tevékenységüket is megjelölve. Minden érdeklődőt vár a Miskolci Akvarista Egyesület. Levélcím: Miskolc, 3529. Oszip István ii. 25. Suskó Zoltán elnök. Nem csalás: csoda! szállítottuk el az említett anyagot a munkásőrségtől, azonnal — nyújtott munkaidőben — nekifogtunk a leltározásnak, és a legfonto— Arról nincs tudomásunk. (Vége) Kiss József Szabadalmaztatni fogom a fiamat. Mégpedig mint abszolút tévedhetetlen árjel- zöt. Hiába csak alig múlt egyéves, máris páratlan financiális érzékkel bír az árak tekintetében, ami ugyebár mostanság nem egy elvetendő dolog. Adva van például két sajtdarabka. Küllemre, ízre elég egyformák, ám az egyik ára duplája a másiknak. Az olcsóbbikat be se nyomtam a szájába, már köpi is ki. A kezébe nyomott parizert meglengeti, mint a nemes urak a kalpagot. hogy aztán lendületesen jó messzire hajítsa. A sonkánál csak egyetlen lendítés létezik: be, a szájba. Amikor felfigyeltem erre a páratlan képességre, hoztam két, látszatra teljesen egyforma brióst: az egyiket az ABC-böl, a másikat egy neves cukrászdából. Itt a piros, hol a piros technikával többször is megkevertem a sütiket. a gyerek most sem tévedett, az állami közbriós repült. Megpróbáltam azt is, hogy gusztust csináljak az olcsóbb áruhoz: kéjes mosollyal mammog- tam a krinolint, és a szememet forgatva nagyokat cuppantot- tam hozzá. A gyerek érdeklődve figyelt némi sajnálattal a tekintetében, majd egy tévedhetetlen mozdulattal megragadta a közelben levő szál gyulait, amit még az áremelések előtt vet-, tem, hogy valahova befektessem a szabad tőkénket. A vesztébe rohan ezzel a magatartással — mondtam sötéten a nejemnek, röviden vázolva hazai gazdasági kilátásainkat. A jövő magyar állampolgára keveset eszik, és abban sem lesz válogatós. Hacsak meg nem gazdagodik valami vállalkozásban. Éoppá! Ekkor jutott eszembe az a gyerek a ívből, aki a kezével látott. Mi lenne, ha a fiamat ránevelném: ne azt érezze meg, mi a drága, hanem inkább azt, hogy mi lesz drága, vagy még drágább a jövőbeni.. Esténként az árhivatal közleményeiből olvastam fel a gyereknek, meg a HVG-t mutogattam neki, de ahányszor meglátta a pénzügyminisztert, mindig felsírt. Az első kísérletet az elmúlt év végén végeztük el egy közeli ABC-ben. Betoltam a kocsiban, lehajoltam, és a fülébe súgtam: Adám, mi fog drágulni januárban? A gyerek némi gondolkodás után határozatlanul körbeka- szált a karjával többször is. Hát nem igaza lett? Kiss László Romániai riportkötet A Conducator végnapjai Az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat fantasztikus gyorsasággal jelentette meg a romániai forradalom eseményeit megörökítő riportkötetet, A Conducator végnapjai cimű könyvet. (A szerkesztés január 2-án még folyt, a könyv 8 nap múlva már kapható volt.) A kötet első felében az MTT és a világ hírügynökségeinek dokumentumértékű jelentései olvashatók — december 17. és 27. közötti események, a temesvári vérfürdőtől a diktátor kivégzésén át a szabadság megszületéséig —, a második részben helyszíni beszámolók szerepelnek, köztük az a drámai tudósífás, amit Orosz József tűzharc közepette két szített. Az IPV a könyv megjelentetésével egy időben gye-* rekkönyveket, ajándékokat, riportköteteket, a Magyar Konyha különböző kiadványait. rejtvénylapokat ajánlott fel Romániának, pontosabban a magyarlakta vidékeken élőknek, valamive! kevesebb, mint 1 millió forint értékben. I V
