Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-12 / 10. szám
Jane Fonda Ausztráliában. Jane Fonda, az ismert amerikai színésznő egy tévéműsorban lép fel, Max Walker, ausztrál krikettjátékos és egy helyi koalamaci társaságában. A vírus jelen van és terjed 1. A fenyegető AIDS Századunk legpusztítóbb betegsége A* AIDS vírusa a hetvenes évek közepe táján kezdett világszerte terjedni, s a fertőzés 1981-re robbanásszerűen érte el az öt kontinenst. Dr. Jonathan Mann — az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) AIDS elleni harc globális programjának igazgatója szerint: ez sokkszerűen érte a magára oly büszke modern tudományt, és ezt a leckét nem szabad elfelejtenünk. Dr. Farkasdy Józseftől, a Borsod megyei Gruby Dávid Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézet igazgatójától éppen ezért elsőként azt kérdeztük: — Sokat hallottunk és hallunk az AIDS-ről, de valóban eleget-e? — Mindaddig, míg e halálos fertőző betegség ellen csak megelőzéssel védekezhetünk, s egyetlen fegyverünk az írott és kimondott szó, minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy tudassuk mindenkivel, akit érinthet: századunk egyik legpusztítóbb betegségével állunk szemben. Idő kérdése, hogy bennünket — magyarokat — mikor ér el nagyobb mértékben. Nem véletlen, hogy ahol már felütötte a fejét, ott kormányok mozdulnak meg. sőt — történetében eddig először — az ENSZ közgyűlése is foglalkozott egészségügyi témával, s ez az AIDS volt. Hatalmas anvagi és szellemi erők mozdulnak meg a világon kutatására, terjedéséiiek megakadálvozá- sára. Az AIDS eevedülálló. eddig még nem volt olvan kór az emberiség egészségének történekében, mely ilven hirtelenül tűnt volna fel a pusztítás egén, s nem volt olvan betegség, melynek kutatásában ilven rekordidő alatt, derítették volna fel a kórokozót. A tragédia az. hogy a kórokozó p°m veszi tudomásul az erőfeszítéseket, és ellenáll: kezelése megoldatlan, hatásos gyógyszere nincs, s védekezni ma is csak a magatartást tudatosan formáló propagandával tudunk. Mert az AIDS potenciális fenyegetés mindenki számára, aki szexuális életet él. — Mit csinál a kórokozó és a szervezet, ha találkoznak egymással? — Minden ember kellő védelemmel rendelkezik a külvilágban levő mikroorganizmusokkal szemben. -Mi történik, ha valamelyik, mondjuk az AIDS vírusa behatol az emberbe? Az idegen hatására szervezetünk riadót fúj. Speciális sejtjeivel és vegyi anyagaival felismeri, majd elpusztítja a támadót. Ha ép a védőmechanizmus, győz az emberi szervezet, az eredmény az egészség. Ha a kórokozó erősebb, vagy saját hadseregünk gyenge, győz az ellenség, a következmény a betegség. Az AIDS vírusa az úgynevezett HIV-vírus, igen erős agresszor: elpusztítja védelmünk hadseregének elitjét, a T-fehérvérsejteket. Ezzel képtelenné válunk védekezni azokkal a kórokozókkal szemben, amelyekkel eddig szimbiózisban, békességben, jó egyensúlyi állapotban éltünk. S itt a lényeg: ezek az egyébként ártalmatlan, de opportunista kórokozók szaporodnak el, s betegítik meg az orvtámadásra nem számító szervezetünket. A tünetek is attól függnek, milyen gombák, baktériumok, vírusok, paraziták okozzák az aktuális betegséget. Vezető helyen e«y pneumocvstis carinii névé parazita áll. mely speciális tüdőgyulladást okoz. Sainos, hatásos gyógyszere nincs, az atben a betegségben szenvedőknél magas a halálozási arány. Az USA betegei 87 százalékának volt ilyen fertőzése. A másik nagy csooort egy magyar bőrgyógyász, Kaposi Mór Hétmillió sok egy pápáért Hétmillióra taksálták XV. Gergely pápát — és a nyakukon maradt: így lehetne összegezni a New York-i Christie’s cég sikertelen árverési akcióját. A XVII. századi katolikus egyházfőt a híres olasz barokkszobrász., Gian Lorenzo Bernini mintázta meg, fehér márványból, 1621-ben, amikor XV. Gergelyt pápává választották. A művész, akit a barokkszobrászat megteremtőjének tartamiak, akkor csupán 23 éves volt. Az amerikai cég hétmillió dolláros kikiáltási árat állapított meg a mellszoborra, az aukción részt vevők azonban „mindössze” hatmilliót lettek volna hajlandók fizetni érte. A Christie’s csökönyös maradt, hangoztatva: márpedig egy márványpápával mégsem lehet árleszállítást végrehajtani! által már a múlt században leírt rosszindulatú daganat rapid terjedése. Számos betegnek van súlyos idegrendszeri és gyomor-bélrendszeri betegsége. Tartós, magas láz, hasmenés, nagymérvű fogyás, testszerte nyirokcsomó-megnagyobbodás, legyen- güiés kíséri a betegséget. Az 1981-ben megbetegedettek közül már csak néhány él, az 1982-ben felismert betegek 74 százaléka, az 1983- ban kezelésbe vettek 72 százaléka halt meg eddig. — Milyen gyógyszer bizonyul hatékonynak az AIDS ellen, * mi várható? — Biztosan ható HIV-vírus elleni szert eddig nem fedeztek fel. Fő gond, hogy a vírus beépül az emberi sejtbe, s nincs olyan szer, amely csak a vírust pusztítaná el az őt tartalmazó, vele összekapcsolódott sejt károsítása nélkül. A sok közül egy AZT nevű szerről derült ki. hogy akadályozza a vírus szaporodását, de gyógyulást ez sem hoz. Számos toxikus hatása is van. Biztató próbálkozások vannak ugyan, de megoldás még nincs. Űgv néz ki, hogy az AIDS-vakcinához fűzhető a legtöbb remény, azonban a vírus igen nagy változásra, mutációra való hailama miatt gyors eredmény nem várható. (Folytatjuk) R. É. Pártvagyonhót múzeumi ritkaság it. Eoy ember a zászlón • • Öngyilkosság, lakásrezsi miatt Előző számunkban beszélgetést olvashattak arról, hová kerültek a rpegyei pártszékházból azok a dokumentumok, tárgyak, melyeket nem szállítottak a budapesti Párttörténeti Intézetbe, illetve, amelyeket nem kapott meg a megyei levéltár. Ezekről a pótolhatatlan kortörténeti emlékekről most folytatjuk a beszélgetést dr. Dobrossy Istvánnal, a Hermán Ottó Múzeum történeti osztályának vezetőjével. — Az anyag a sors iróniája folytán tehát visz- szatért abba az épületbe, melyben — legalábbis egy része — annak idején megszületett. Ez a múzeumépület, amelyben a Felszabadítók útján beszélgetünk, régebben párt- bizottság volt... — A sors iróniája ennél tovább is ment: tulajdonképpen a most megszerzett dokumentumokból tudtunk csak meg végre néhány adatot erről a házról. Ezt megelőzően nem lehetett pontosan kideríteni a történetét, a tervrajzokat nem ismertük, s hogy mennyibe került az építése, az máig kérdéses. Most azonban a dokumentumok részét képező, félszáz illusztrált album egyikéből sok kérdésre választ kaphattunk. Ebben az albumban, mely 1960 táján készült, a megye összes pártházának fotója megtalálható, néhány műszaki adattal kiegészítve, sőt, az illető pártszervezeti egység taglétszámát is felnütették. — Az említett albumok közül — már csak méretével is — kitűnik egy, melynek borítóján a „Kimutatás az 1947. évi képviselőválasztásról Borsod megyében, összeállította a Magyar Kommunista Párt megyei bizottsága.” cím olvasható. Nagy Idők, nagy albumok: ez legalább 80-szor 50 centiméteres ... — Ez az albűm nemcsak nagyra nőtt, hanem egyedülálló a tartalmát tekintve is. Ez akkora fogás egy történésznek, hogy meg kell vallanom, azonnal végigtelefonáltam a kollégákat az országban, van-e a birtokukban hasonló dokumentum. Nincsen, ez az egyetlen. Ráadásul — legalábbis első ránézésre — úgy tűnik, ez egy kozmetikázatlan statisztika, melyben összehasonlításként szerepel az 1945-ös választás is. Jól látható, hogy a szorítóba léoő nyolc párt közül néhány alaposan megnövelte előnyét és népszerűségét az MKP rovására 1945 és 1947 között. A Miskolci Kertészeti Vállalat pályázatot hirdet az 5. számú (Dorottya út 1.) VIRÁGBOLTJA SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSÉRE 1990. február 15-től, 1993. február 15-ig terjedő időre. A pályázatot 1990. február 1-jéig kell írásban benyújtani a vállalat főkönyvelőjéhez. A VERSENYTÁRGYALÁS 1990. február 9-én, 8.00 órakor lesz a vállalat klubhelyiségében. (Miskolc, Szentpéteri kapu 103. sz.) Az érdeklődőknek a vállalat főkönyvelője ad tájékoztatást. — Van itt azonban egy igen furcsa rubrika: ebből kiderül, hogy a szóban forgó helységben hány férfi és hány nő szavazott az egyik, illetve a másik pártra. Azaz: egy titkos szavazásnál statisztika készült arról, hogy milyen volt a szavazók nemenkénti megoszlása... — Nem ez az egyetlen érdekesség. ami az albumból kiderül. Hasonlóan figyelemre méltóak a megjegyzések is, melyeket az MKP saját választási eredményeihez fűzött. Például: ____ az egyházakhoz túl lojálisak voltunk, ők nem viszonozták (...) a kisemberek magántulajdonának védelme jól hatott.. . — Egy kutatónak tehát majd aranybánya lesz ez az album. Ugyanez vonatkozik az említett hagyatékokra is? — Roppant érdekesek és nagyszerű forrásmunkák ezek, ráadásul feldolgozatlanok. A pártarchívumból most megszerzett két jelentős hagyaték egyike Bonta Lajosnétól szá'rmazik, ebből az anyagból pontos kép rajzolható majd a ’60-as és a ’70-es évek nőmozgalmáról. — S a másik hagyaték? — Abban egy különös életpálya adalékai, emlékei találhatók. A dossziék, feljegyzések, kitüntetések és egy magánkönyvtár megmaradt darabjai Frank Miklós életéről vallanak. — Ki volt Frank Miklós? — A kérdésre majd akkor tudunk igazán pontos választ adni. ha feldolgozzuk: a hagyatékot. Egy biztos, számos visszaemlékezésből tudjuk, hogy ő volt az egyetlen olyan kommunista Miskolcon, a két világháború között, aki mindig és minden körülmények között vállalta is meggyőződését. — S ez nyilván nem maradt következmények nélkül. — Természetesen azt is tudjuk, hogy a két világháború között szinte minden évben a debreceni katonai bíróságra vitték. ahM bántalmazták. különféle ítéletekkel sújtották. — 1945 után nyilván megváltozott ez az életpálya, vélhetően felfelé ívelt. — Látszólag igen. Frank Miklóst „zászlajára tűzte” a megyei pártbizottság, igazából azonban inkább felhasználta, mint pártfogolta. — Hogyan ért véget Frank Miklós 1901-ben kezdődött Tetútja? — Tragikusan. Csak találgatni lehet egyelőre. Talán érezhette, mennyire különös az a szerep, amit ráosztottak. Annyit tudunk, hogy a ’70-es évek elején kapott egy szép és tágas lakást a megyei pártbizottságtól. Ennek rezsijét azonban képtelen volt fedezni nyugdijából, így az öngyilkosságot választotta. Hagyatéka azóta a pártarchívumban aludta Csipkerózsika-álmát. (Folytatjuk) Kiss József Egyesek tartanak tőle, mások feleslegesnek ítélik Jól halad a népszámlálás Január 2-án Miskolcon is megkezdődött a népszámlálás, s az egy hét tapasztalata azt mutatja, hogy a számlálóbiztosok általában ütemesen haladnak a munkával. Dr. László Zoltántól, a városi népszámlálási felelőstől kaptuk az információt arról, hogy vannak körzetek, ahol a lakosságnak már több mint a felét felkeresték. s kitöltötték a kérdőíveket. Vannak aikörzetek. ahonnan már be is futottak a kész kérdőívek. A számlálóbiztosok folva- matosan keresik meg otthonaikban a városlakókat, s várhatóan a hónap közeoén már lesznek olvan területek, ahol az alaokérdőívék- kel befejezik a munkát. A lakosság általában megértéssel fogadja a kérdezőbiztosokat, s készségesen szolgáltatja a kívánt adatokat. Elvétve azonban akad olyan család is, ahol tájékozatlansággal, vagy meg nem értéssel találkoznak. Egyesek tartanak tőle, hogy érdeksérelmüket okozza a szolgáltatott adat, van, ahol az adóhivatal adatgyűjtését vélik sejteni a kérdések mögött. Mások személyiségi, családi jogaik eltorzítása miatt aggódnak. Dr. László Zoltán újra és újra hangsúlyozza: törvényi garancia van rá. hogy’ csak a Központi Statisztikai Hivatal használhatja fel ezeket az adatokat, s a kérdőíveket a gépesített elemzés után megsemmisítik. Találkoznak a kérdezőbiztosok a tévében elhangzott riportok nyomán olvan nézette! is, amely fölöslegesnek ítéli meg a népszámlálásra kiadott százmilliókat, s ezért húzódoznak az adatszolgáltatástól. Az ilven nézetet vallókkal külön-külön meg kell értetni, hogy a világon majd’ mindenütt van ma már népszámlálás, hiszen ez az egyetlen lehetőség arra. hogy olyan statisztikai adatokhoz jusson az állam, amelyeket más módon nem lehet megszerezni. Ezek pedig szükségesek a társadalmi, gazdasági élet alapinformációihoz, amelyek a döntések előkészítését, a kutatómunkát, a szociológiai elemzéseket szolgálják. Egyébként is a népszámlálás ma már olyan stádiumban van, hogy leállítása lenne az igazi pénzpocsékolás. Mindenkinek érdeke tehát, hogy városunkban is mihamarabb befeieződjék e hasznos és szükséges felmérés, ezért kérik a lakosságot, hogy segítsék a számlálóbiztosok munkáját. (r)
