Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-09 / 7. szám

SB sjc Kőbe vésett élő mesének nevezik az ősi orosz várost, nepelte fennállásának 1125. évfordulóját. A városban sok látható. Képünkön a rosztovi Kreml. 60, 40, 19 esztendeje Miskolctól irtákf irtuk Diósgyőri előadások, színházbarátok REGGELI IllRLAP, 1930. JANUÁR 12. Érdekes kísérletet valósít meg a Miskolci Nemzeti Színház, a szegedi és debreceni színházak mintájára. Arról van szó, hogy egy-egy operettel, vagy prózai darabbal időről időre ellátogatnak a Vasgyárba, ille­tőleg Diósgyőrbe. A debreceni színház Egerbe és Szol­nokra szokott ilyen kirándulásokat tenni a szezon tartama alatt, míg a szegedi színház az úgynevezett tanyai előadások rendezését vezette be. A vidéki szín­házakat erre a vállalkozásra nem csupán a súlyos anyagi helyzet készteti, hanem az a meggondolás is, hogy minél szélesebb rétegeket kell bekapcsolni a színi kultúra szeretetének körébe, ha kell, ilyen pro­paganda-előadásokkal. A Miskolci Nemzeti Színház első ilyen kirándulása szerdán lesz, amikor az operettegyüttes tagjai a Mit susog a fehér akác című operettet fogják előadni. A darab szereplői, ugyancsak, mint a miskolci előadá­son, tehát: Neményi Lili, Kompóthy Gyula, Szabó Gi­zi, Gaál Sándor, Bilicsi Tivadar stb. —, akik bizonyá­ra egy este alatt kedvencévé válnak a vasgyári kö­zönségnek. Az érdekes kísérletnek minden bizonnyal megérdemelt sikere lesz, és a nehéz viszonyok által a miskolci színházlátogatásból kirekesztett vasgyári és diósgyőri közönség szeretettel fogja fogadni a szín- társulat tagjait. ÉSZAKMAGYARORSZAG, 1950. JANUÁR í. A miskolci állami nemzeti színház szerdán mutatja be Mándy Éva: Hétköznapok hősei című színművét, amely a Martin-kemencék dolgozóiról, hősi erőfeszí­téseiről, termelési ' eredményeiről szól. A darabot Szendrő Ferenc művészeti igazgató rendezi. A színház üzemigazgatója, Májercsik Rezső elvtárs, diósgyőrvasgyári élmunkás megbeszélte a gyár veze­tőségével és üzemi bizottságával, hogy a színház mű­vészei délutánonként tanulmányozhassák a Martin­üzem életét, és maguk is részt vehessenek a munká­ban. Almás József például, aki a darabban a darust játssza, a délutáni műszakban a Martin darusa mel­lett segédkezik. ■ A színészek számára gazdag tapasztalatokkal szol­gál a Martinban eltöltött idő, s elő fogja segíteni, hogy minél hívebben, reálisabban keltsék életre a Martin-dolgozók alakjait, s tegyék minél elevenebbé, színesebbé, valóságosabbá az előadást. DÉLI HÍRLAP. 1971. JANUÁR 9. A Miskolci Nemzeti Színház a mostani évad ele­jén Ingyen járhat színházba címmel pályázatot hir­detett; tízezer kérdőívet osztottak szét a nézők között, azzal a céllal, hogy a válaszaikból jobban megismer­jék a közönség igényét. A pályázat nem várt sikert hozott: több százan küldték be válaszaikat, s a szín­ház művészeti bizottságának a napokban megtartott értékelése alapján kilenc miskolci és egy kazincbar­cikai lakos két-két belépőjegyet kapott a szezon vé­géig bemutatandó darabok megtekintésére. A színház vezetősége tervezi, hogy létrehozza a színházbarátok körét (a pályázat ezt a célt is szol­gálta), amelynek „törzsgárdáját” a fentebb említettek képeznék. A remélhetőleg egyre bővülő kör tagjait időnként meghívják tanácskozásra, véleménycserére, ami szerepet játszik majd a színház még inkább a közönség kultúrigényeit kielégítő műsorának megha­tározásában. Rosztovot, amely nemrég ün- történelmi emlék és műemlék 4 llitlvú nyolctoanás Él szó a íoszlovi A harangok zengő-bongó hangjukkal nemcsak misére hívták Oroszországban a né­pet, hanem népgyülésre, ahol a legfontosabb kérdésekben döntettek. Harcra szólítottak a betolakodók ellen, riasztottak, ha tűz volt, jelezték, ha baj közelgett. Vagyis a harangzú­gás elválaszthatatlan volt a nép életétől. Az orosz mesterek jól ér­tettek a harangöntéshez, a harangozók pedig a haran­gokból csodálatos hangokat csaltak ki. Minden város­ban, minden templomnak saját, utánozhatatlan hangja volt. De ebből a sajátos ha­rangkórusból is kiemelkedett a rosztovi Uszpenszkij szé­kesegyház ősi harangtornya, e rendkívüli építészeti alko­tás, s egyben sajátos hang­szer. Tizenöt harangja van. A legalsó, a 32 tonnás Szi- szoj, amelynek hangja mesz- sze földre elhallatszott. Kí­sérte a 16 tonnás Poliedej basszusharang és a 8 tonnás Hattyú. A harangtorony kő­testében elhelyezett üregek — kiváló rezonátorok — felerősítették a harangok hangját. Sokan csak azért jöttek Rosztovba, hogy hall­ják az Uszpenszkij székes- egyház harangjait. A 20-as években a „Le a vallási maszlaggal!” jelszó­val hadjárat indult a haran­gok ellen is. Leszedték őket a bezárt templomokból, majd magukat a székesegy­házakat is lerombolták. Ek­kor semmisült meg az orosz harangöntő mesterek sok al­kotása. Az Uszpenszkij székesegy­ház harangjai megmaradtak, de teljes 60 éven keresz­tül hallgattak. Üjjászületé- sük 1987-ben kezdődött, amikor az ősi város megala­pításának 1125. évfordulóját ünnepelték. Felújították a híres székesegyházat és a harangtornyot. Ekkor ren­dezték meg a rosztovi első harangfesztivált, amely azó­ta már hagyományossá vált. Ez év nyarán rendezték meg Rosztovban, a II. harangjá- játék-fesztivált. amelyen az ország különböző városaiból több, mint harmincán vet­tek részt. A harangozók ve­télkedtek, feltámasztva az ősi népi művészetet. Legdrágább kincsünk Unokáinkat sem fogjuk látni Határértéken belül Néhány éve, mióta a kör­nyezetszennyezés mértéke megközelítette a kritikus szintet (egyes szakértők sze­rint túl is haladta azt), s karnyújtásnyira került hoz­zánk az ökológiai egyensúly végzetes kibillenése, sorra je­lennek meg minden évben azok a könyvek, melyek a veszélyeztetett, vagy éppen már ki is pusztult állat- és növényfajokat sorolják fel. Ezekről a listákról mind a mai napig hiányzik az em­ber, pedig sok érv szól amellett, hogv legalábbis a veszélyeztetett fajok közé felvétessen... • 95 EZER ÉV ELVESZETT Noha az említett veszély egész bolygónkat érinti, és a legtöbb ökológiai probléma nem ismer országhatárokat, nézzük most a homo sapi­ens életesélyeit, csak a Ma­gyar Köztársaság határain belül. Bár hazánkban az egész­ségügyi ellátás területén je­lentős fejlődés volt tapasz­talható az elmúlt évtizedek­ben, a lakosság halálozási aránya 1965 óta makacsul és folyamatosan nő. (Ennek csak részbeni oka a lakos­ság elöregedése, a másik té­nyező a fiatalabb korosztá­lyok folvamatosan növekvő mortalitása.) A számok és a tények makacsul egy irányba mu­tatnak: az utóbbi években körülbelül 80 ezer életévet veszítettünk el a férfiak, és mintegy 15 ezer évet a nők körében. (Ezt a furcsa és szívszorító számadatot a kü­lönféle korosztályok össze­zsugorodott élettartamából Miniszterelnöki szándéknyilatkozat támogatja Bölcsész jelölt if jak levele a vb-nek A Miskolci Bölcsészet Ifjú­sági Bizottság, a megyei ta­nács, a pártok, az egyházak, valamint városunk irodalmi­kulturális életének képviselőit hívta meg a múlt hét péntek­jére a II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárba. Támogatásu­kat kérte ahhoz, hogy a Mis­kolci Bölcsészegyetem a volt MSZMP-székházban kezdhesse meg működését január 30-án. Annak idején Szűcs Erika, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára ajánlotta fel az egyetem céljaira a mis­kolci fehér ház 5. emeletét, kistermét és nagy előadóját, az MSZP decemberi küldött- értekezlete is úgy foglalt állást, hogy be kell fogadni a bölcsészhallgatókat. A döntés joga azonban — mint köztudott — nem az ő kezükben van. A pénteki összejövetel résztvevőinek támogatását bírva fogalmaz­ták meg levelüket az ifjú­sági bizottság tagjai, ez a le­vél ma hangzik (hangzott) el a megyei tanács végre­hajtó bizottságának ülésén. A következőket olvassák (olvasták) fel: „Tisztelt Végrehajtó Bi­zottság! Mi. a Miskolci Bölcsészet Ifjúsági Bizottsága a hallga­tók nevében is segítséget ké­rünk, hogy rendes körülmé­nyek között tanulhassunk. Kérjük önöket a demok­rácia elvei alapján, hogy a volt MSZMP-székház fel­számolásáról szóló döntési javaslatukban vegyék figye­Írástudatlanok A 800 millió indiai lakos közül jelenleg 35 százalék tud írni és olvasni. A nők 75 százaléka írástudatlan. Ha az írni-olvasni tanítás olyan ütemben halad, mint eddig, 50 évig tart, amíg vala­mennyi férfi megtanulja az írás-olvasást. Ahhoz, hogy valamennyi nő is tudjon ír­ni-olvasni, egy évszázadra lenne szükség. Az írástudat­lanság elleni harc eredmé­nyei azonban az egyes in­diai államokban teljesen el­térőek. Kerala délnyugat-in­diai államban, ahol ma a la­kosság 70 százaléka írástudó, csak 15 évre van szükség az írástudatlanság teljes fel­számolására. Az északnyu­gat-indiai Rajasthan sivatagi államban ehhez több mint 100 év kell. lembe az MSZP küldött- gyűlésének határozatát, az ellenzéki pártok vélemény- nyilvánítását, a lakosság vé­leményét, amely tömegmére­tű aláírásban is megnyilvá­nul, a most tanulni vágyó, s immár jelentkezett kétezer hallgatójelölt kérését, és gondoljanak arra, hogy az anyagi haszon, amely most milliókat jelentene az üzlet­ház létrehozásával, a mi ki­művelésünk után milliárdos nagyságrendű lenne. Ezúton is szeretnénk ed­digi támogatásukért köszö­netét mondani! Szeretnénk önöknek be­mutatkozni, kérjük, adjanak alkalmat nekünk erre. Egy­úttal meghívjuk Önöket a 11. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárba, ahol minden pénteken és szombaton la­tin- és görögórák folynak. Jöjjenek el, hallgassanak meg minket. Az a tudás, amelyet mi nagy szorgalom­mal elsajátítunk, a város és a megye szellemi életét, ok­tatását, kultúráját hamaro­san befolyásolni fogja. Mi miskolci diákok szeretnénk lenni, adianak ehhez házat nekünk, tekintsenek minket saját neveltjeiknek. Tisztelettel: a Miskolci Bölcsészet Ifjúsági Bizottsága” A miskolci bölcsészegye­tem — mint hallottuk —. mindenképpen megkezdi működését január 30-án, ha nem a volt pártszékházban, akkor jóval mostohább kö­rülmények között, elszórtan — másutt. A fentiekhez még csak annyit, hogy a magánegye­tem alapítását miniszterel­nöki szándéknyilatkozat tá­mogatja (száma 1495/1989), amelyben Németh Miklós a saját és Glatz Ferenc véle­ményét fogalmazza meg ar­ról, hogy a miskolci böl­csészegyetemet állámi tulaj­donban lévő épületegyüttes kialakításával látja célszerű­nek életre hívni. Sz— lehet kiszámítani. Sajnos, mindezekkel az adatokkal az európai ranglistán a leg­rosszabb helyet foglaljuk ei: a 40—59 év közötti férfiad­nál a halálozási arányszám csaknem visszaesett (ponto­sabban megnőtt) a II. világ­háború előtti színvonalra. $ ISMERETLEN TETTES? A tudomány emberei kés-- , hegyig menő vitát folytat­nak az előbb említett sta­tisztikák árnyékában a te-.' kintetben, melyik környe- ■ zetkárosító anyag mit is okoz pontosan, melyik betegség milyen hatással hozható szo­ros összefüggésbe. Annyi mindenesetre biztos, hogy az emberi szervezet életfunk­cióit befolyásoló anyagok egytizede a vízből, kéttize-, de a levegőből, a fennma­radó 70 százalék pedig a táplálékból származik (me­lyek egymásra hatása kibo­gozhatatlanul bonyolult, hi­szen a víz- és levegőszeny- nyezés például közvetve is hat. megmérgezve az élel­miszereket). Abban szerte a világon megegyeznek a kutatók, hogy egy Magyarországhoz - hasonló ipari és gazdasági & fejlettségű országban a nem­fertőző idült betegségek kö­vetkeztében előforduló ha- lálesetek kiváltó oka 20—25. / százalékban a környezet- - szennyezés, mely — úgy lát­szik — elválaszthatatlan ve­lejárója egy rövidlátó és tu­datlanságában öngyilkos fej­lődési iránynak. • KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK ' - : ■ ' .. :r 'ír tv' - ’ Talán a leginkább »(í- ” gasztó világszerte á szűk":^, csoportérdekek, a rövidtávú pénzügyi célok elsöprő győ­zelme a racionalitás felett. Ennek jegyében nemrégiben • - enyhítették az ólomszennye- . zésre vonatkozó előírásokat (mintha már „hozzászokott” volna bárki is)T valamint ja- /, vaslat született arra nézve is, hogy a jövőben szüles­sék új tervezési normatíva, // mely már eleve számol — mondjuk egy atomerőmű * tervezésénél — a rákos ■„ megbetegedések növekedésé­vel. Valahogy így: „a tér- ' vezeti X megawatt energiát termel majd, ugyanakkor a. környező lakosság körében 0.1 százalékkal nő a daga­natos betegségek aránya, ami belül van a „megenge­dett értéken”... Miután nagyon sokan van­nak a világon (és nálunk is), akik kizárólag a számok, pontosabban a pénzösszegek / nyelvén értenek. nézzük , meg. mennyibe kerülnek ha­zánkban egvetlen évben a környezet okozta egészségi károk. Az 1986. és 1988. kö­zötti adatok figyelembevé­telével ez az összeg évente1 35 és fél milliárd forintot’ tesz ki. A jelentős tévedés, vagy pontatlanság (sajnos) ki van zárva. A hatalmas összeg ténye­zői a táppénz, a kórházi áoolás, a rokkantsági nyug­díj. a gvógyszerfogvasatás. a szakrendelés, az aktív kor­ban meghaltak termeléski­esése. az aktív korú rok­kantak termeléskiesése, va­lamint a táppénzen levők termeléskiesése. Ugyanakkor elgondolkoz­tató, hogy sikerült jelentős összegeket megtakarítani. Így például Budapesten en­nek jegyében egy év alatt mindössze 467 emberen vé­geztek vérólomszint-megha- tározást. Az ok: a vérólom-' szint-meghatározás bonyolult és költséges feladat... j i •• Kájé (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents