Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám

Nem zörög a haraszt... r Alle méo az A vasi Arborétum? 1 Miskolcot csak nagyon ke­vés lokálpatrióta látja szép­nek, és ők is csak az elfogult­ság jóindulatúan torzító szemü­vegén át. Nemcsak az épüle­tek olyanok, amilyenek, és az átgondolatlan városrendezési elképzelések ütötte sebek csú­fítják el városunkat, hanem aggasztóan és egyre riasztób­ban hiányoznak a zöldterüle­tek. A Népkert megcsonkítva és magára hagyatottan nem is kert már (így nem csoda, ha a nép is elmaradt belőle), az Avasra pedig - valljuk be - nem szívesen viszünk más városból érkezett vendéget. . Már csak ezért Is öröm­mel adtunk hírt lapunkban 1987 tavaszán, hogy meg­alakult a városban az Arbo­rétum Baráti Kör. Méghoz­zá egv nem létező arboré­tum köré csoportosultak a Csendes házi ünnepség, el­nöki nivódíj és a hallgatók tízezreinek gratulációja ki­sérte a Vasárnapi Újság szá­zadik adását. A rádióműso­rok rengetegében nem nagy esemény, ha egy jól eltalált cím és a hozzáillő magvas tartalom hetente ráköszön a hallgatóra. A Vasárnapi Újság „élet- története” azonban más meg­ítélés alá esik, mert amikor kilépett a nyilvánosság elé, a pártállam még mindenütt a helyén volt, a sajtóirányí­tók naponta bombázták vé­leményeikkel, nemtetszést nyugtázó kritikáikkal a Rá­diót, kiváltképp a Vasárnapi Újságot. Kétségkívül, ingerlőén ha­tott a merész tematika, a homályból előlépő egykorvolt politikusok, és fájdalmaik­kal, megaláztatásaikkal szín­re lépő civilek megszó­lalása. A műsor még az 1988-as májusi pártértekez­let előtt tabukat döntött ha­lomra: Erdély, 1956, Nagy Imre és sorstársainak igaz­talan halála nyílt és őszinte megvilágítást kapott. A Vasárnapi Újság szer­kesztői nem féltek a magyar társadalom teljes skáláját felmutatni. Nem számított a foglalkozás, a politikai ho­vatartozás. A szerkesztőséget rém egyszer kényszerítették fegy­verletételre és teljes vissza­vonulásra. A Rádió háza tá­ján az sem ismeretlen: a fe­lelős szerkesztő és csapata még az MSZMP 1988-as má­jusi pártértekezlete után is kötél táncot járt. a Rádió fő­nökei és a pártközpont még hatalomban levő hatalmasai között. Gyakori volt a meg- intés. a szerkesztői szuvere­nitást sértő beavatkozás. A szerkesztőség — a kez­det kezdetén — hallgatósá­gával sem volt teljesen sze­rencsés. A bátor hang meg- hallói felkapták ugyan a fe­jüket, de nem tudták mire vélni a dolgot. Azok pedig, akik szentnek és sérthetet­lennek tartották a ■: MSZMP-t és vezetőit, azok. akik d másként gondolkodást vele Pófszilveszter Műsoros bált rendeznek a Diósgyőri Vasas Művelődé-í és Oktatási Központban ja nuár 12-én. Fellép: Payer András és Ba'assa Tamás. A vigasság este hatkor kezdő dik és éjfél után 2 óráig tart baráti kör tagjai, és ez volt a dologban a legszebb: elpő célkitűzésként ugyanis az Avasi Arborétum létrehozá­sát fogadták el. Azóta a kétkedők is meg­győzettek: elkészült az ar­borétum. nehéz, de örömmel végzett munká -al rendezték a területet, helyükre kerül­tek a most még kis fácskák. s már Csak az időnek kell múlnia, hogy valódi arboré­tummá cseperedjen a szép ..füvészkert”. Talán a baráti kör rokonszenves célkitűzé­se. talán a terület viharos múltja miatt (gyakorlatilag a miskolci város.szépítők és a Borsodi Természetvédő Egvesület mentette meg a beépítéstől) a miskolciak most Is nagy figyelemmel követ’k az arborétum sorsát. Ezé.t gyorsan eljutott szerkesztőségünkbe a hír. jéig romlott jelenségnek, a szocializmus első számú el­lenségének tekintették, csak gyűlölettel és kiátkozással voltak képesek reagálni a Vasárnapi Újság friss hang­jára. Tulajdonképpen e gyors karriert befutó rádióműsor feletti összecsapások világí­tottak rá vitakultúránk igen alacsony voltára, demokra­tikus gondolkodásunk hiá­nyosságaira. Stílusuk, hangvételük lát­szólag fésületlen, de ez eme­li ki a rádióműsorok folya­mából a Vasárnapi Újságot. Nincs benne rejtett pedagó­giai kelepce, nem sugalmaz, nem akar mindenáron ál­lásfoglalásra késztetni. Egyet azonban akar: gon­dolkodtatni. A manipuláció­tól és a gyakori csúsztatá­soktól sem tartózkodó sajtó-, rádió- és tévécsata évad­ján ez igazán nagy erény. P. L. Hétfőn este a Tv2-n újabb sorozat indul útjára: egy 18 részből álló francia tévéfilm­eposz, melynek Szimfónia a címe. A történet napjainkban játszódik, a Dussault család­ban, melynek életét „az üzlet és az érzelmek határozzák meg" - legalábbis az előze­tes szerint. Reméljük, a mi - tévénézői érzelmeinket meg az haiáiozza majd meg, hogy a Magyar Televízió jó üzletet kö­tött ezzel a sorozattal... (A vetítés időpontja hétfő este 7 óra.) A tévéstáb két évvel ez­előtt kopogtatott be először Gáborékhoz és Tiborékhoz. méghozzá azzal a céllal, hogy a két család sorsának alakulásán keresztül pró­bálják „megfogni” azt a vál­tozást. ami Magyarországot jellemzi napjainkban. Most azért tértek vissza a tévé­sek. hogv folytassák a „Va­lódi szomszédok” című té­véjátékot. amit — ahogy mondani szokás — az élet ír. Eooen ezért a fő kérdés ezúttal, a „mire futja?”. A Párhuzamos életrajzok című dokumentumműsor kedden ac+a p óra 40 perckor kez­dődik az első műsorban. Az Új reflektor magazin szerdán délután 5 óra 55 perckor jelentkezik az egyes programon, s ezúttal isfor­mely szerint „azt beszélik a városban, hogy”: megcson­kítják (már meg is csonkí­tották) az Avasi Arborétum területét, mégis házak épül­nek oda is, sőt. azt is tudni vélték, hogy X-nek a test­vére. illetve Y-nak a roko­na. aki nemrég még ... A bevezetőben említett okok miatt azonnal utána­jártunk a szóbeszédnek és szerencsére — bár nem illik előre lelőni a poént — a hír rémhírnek bizonyult. Bárki meggyőződhet róla a helyszínen is: az arborétum ép és egészséges (sőt. még íav. télen is szép. köszönhe­tően az örökzöld fácskák- nak). Kiderült azonban, mi okozhatta a félreértést, s ez a félreérthető helyzet önma­gában is tanulságos. Valójá­ban nem az arborétumról van szó. hanem az arboré­tummal és a részben már beépített területtel határos — és a beépítési terveken zöldfelületnek meghagyott — területről. Ezt a részt szeretnék az ott épült há­zak lakói valamilyen mó­don — akár kerítéssel is — megvédeni attól a sorstól, mely a város közterületeire annyira jellemző. Tehát: a zöldfelület legyen szemet gyönyörködtető színfolt, ne pedig néhány kitaposott, sárga fűcsomó, silánnyá tör­delt díszcserje, ahová a szél összehordja a környékről a szemetet. (Hogy ez mennyi­re reális veszély, arról az Arborétum Baráti Kör tag­jai is beszámoltak, elmond­ták: nyáron még éjszaka is felváltva őrizték a területet a vandál pusztítástól.. .) Némi disszonáns felhang­gal ugyan, de jól végződött az arborétum (eddigi' törté­nete: nem szűkült, sőt, bő­vült az Avas keleti leitőjé­nek zöldterülete. Kis derű­látással még az is elképzel­hető, annak lehetünk tanúi, hogy az arborétum létreho­zásának példája kedvet csi­nált az efféle — a várost és mindennapjainkat — szépí­tő tevékenységhez... Kiss József ró témákat választott: Egy ember, akinek mindent sza­bad volt — „Alternatív” va­dásztársaság? — Tengizben dolgoztunk (néhány cím a választékból). Az Egészségügyi Tudomá­nyos Tanács neve nem so­kat mond a kívülállónak, pedig olyan kérdéseket tár­gyal meg, és olyan döntése­ket hoz, melyek mindany- nyiunkat érintenek. így töb­bek között foglalkoznak a lelkiismereti szabadság kér­désével az orvostársadalom­ban. az aktív és a passzív euthanázia problémájával, valamint a kísérletezés jo­gával. a mesterségesen elő­állított. emberi embrión A bizottág munkájáról szól a Sokszemközt az egészségről című műsor kedden este, 8 órakor, a Kossuth adón. Kopácsi Sándor (a Nagy Imre-per egyik Vádlottja) legalábbis részben Yves Montand budapesti látoga­tásának köszönheti, hogy életben maradt. Az élet ál­tal írt. alig hihető kaland­regény (vagy inkább rém­regény) részleteiről hallhat­nak B orenich Péter „Sok illúzióm nem volt” című dokumentumműsorában szerdán este 9 órakor a Kossuth adón. Kájé Százon liíl a Vasárnapi Újság Nem sugalmaz, gondolkodtat Nézze meg, hallgassa meg... A beíejezhdeílen Szimfónia Miskolctól Miskolcig Játékszíni bemutató Rendező: Át kosi Árpád tette ennek a tévévá'tozstát is. a nyáron vetítették le. Csiszár Imre is felkérte rendezni, a Várszínházban nemrég mutatták be Bartha Lajos Szerelem című darab­ját Árkosi rendezésében, mások mellett Vass Éva, Agárdi Gábor, Kovács Adél, Hámori Ildikó. Rabold Ödön közreműködésével. És most Miskolc. Nem könnyű darab a Kaspar, az előadás nézője ne várjon „szokásos” „hagyományos” színházi élménvt a produk­ciótól. Eörsi István, a szím- mű fordítója írja: „Handke szerencsés órájában tatáit rá Caspar Hauser alakjára. Sze­mélyében olvan hős kínál­kozott, akinek nincs semmi­féle múltja vagv története. A másik hős. a nyelv, szin­tén történelmétől megfosz- tottan lép elénk: csupán szerkezete van. Ebben a szerkezetben a tartalmi elem alárendeli magát a formá­nak... A történelmietlen Kaspar nem alkalmas a dia­lógusra. A formálissá mere­vedett nyelv sem alkalmas rá. Kaspar és a nyelv ösz- szecsapása természetesen nyelvi úton megy végbe, de a hagyományos drámai bo­nyolítástól eltérően, nem dialógusok útján ...” És hogy ki az a Caspar Hauser, akit Eörsi István említ? Róla — többek kö­zött — ezeket írja: „1828. május 26-án. pünkösd hétfő­jén, délután öt óra tájban egy tizenhat éves fiú tűnt fel Nürnbergben, az Új Ka­pu közelében. Beszélni is alig tudott, csak kenyeret és vizet birt fogyasztani, nyil­vánvalóan hosszú fogságból szabadult... A fiatalembert öt éven át akarták a társa­dalom hasznos polgárává ns. vélni.. Caspar Hauser igaz törté­nete ihlette az 1942-ben szü­letett osztrák Peter Hand- két. a német nyelvű dráma- irodalom egyik legeredetibb újítóját arra, hogy 1967-ben1 megírja a Miskolcon holnap bemutatandó művét. A címszereplő természete, sen Kovács Lajos. Az elő­adás további két szereplője Kuna Károly és Zborovszky Andrea. Díszlettervező An­tal Csaba, mint vendég, jel­meztervező Fekete Mária. Premier: este fél 8-kor. (szabados) A DÉLÉP osztályvezetője — kiváló dolgozó, újító, si­keres. a körülményekhez ké­pest jól kereső mérnök — hét év után végleg a szín­háznál kötött ki. Pál Tamás karnagy lett a Szegedi Nem­zeti Színház igazgatója, aki természetesen ismerte Árko­si rendezői tevékenvségét. Szerződést ajánlott neki, és ezzel új rendezőt avatott a magyar (hivatásos) színját­szásban. Egy gverekd'rabot vittek színre Árkosi irányí­tásával. majd két egvfe'vo- ná'ost egy színházi estén: Albee Állatkerti mulatságok és Roozewicz A mi kis sta­bilizációnk című müvét Több produkcióban játék­mesterként segítette a ren­dezők munkáiét, hogv "az­után Szolnokra szerződ lön ahová Keringi Imre igaz gató hívta. A szolnoki Szigligeti Szín­házban öt szezont töltött, többek között megrendezte a Tizenkét dühös .embert. Az ügynök halálát- (Kristóf Tibor volt Willy Loman) Mrozek Emigránsokját. Men- zel Károm megesett lány cí­mű zenés komédiáját (ezen kívül azóta sem igen keres-. jf: Zborovszky Andrea és Kuna Károly (Jármay Cyörgy felvételeit jjc A címszereplő: Kovács Lajos. Holnap preimer lesz a Játékszínben: Peter Handke Kaspar című színművét mu­tatják be. A rendező: Árko­si Árpád. Árkosi Miskolcról indult, a Nehézipari Műsza­kai Egyetemről. Gépészmér­nökként végzett — kiváló erdménnyel —, azután Sze­gedre került dolgozni. A szinházcsinálással már a mi egyetemünkön kapcsolatba került: a tíz évet megélt Si­lány Kínpad legsikeresebb vezetője volt, aki írt, rende­zett és játszott. te a találkozást a könnyű műfajjla), Kroetz Meier cí­mű színművét, Pirandsllo IV. Henrikjét, nem utolsó­sorban a Szállnak a darva- kot. Szolnokon „fedezték fel” egymást Kovács Lajossal. A színész és a rendező között olyan munkakapcsolat ala­kult ki. amelynek egyedisé­gére jellemző, hogy azóta is tart, együtt szerződtek ké­sőbb Szegedre, majd Debre­cenbe, most pedig Miskolcra. Szegeden — miközben mér­nökként dolgozott — bekap­csolódott az akikor nemcsak országos, hanem nemzetközi hírű Szegedi Egyetemi Szín­pad munkájába. Paál István vezette abban az időben a színpadot, ő rendezte — egyebek között — a Petőfi- rockot, amelyben Árkosi is közreműködött. Ugyanez a társulat mutatta be a Kő­műves Kelement, ebben Bol­dizsárt alakította Árkosi. Aki maga is rendezett, Sartre Zárt tárgyalását vitte siker­re a társulat az ő irányí- tásval. Az egyetemi humort oda is „átmentette”, társai­val életre hívta a JAKAB-ot, a JATE Kabarét. Ez a csa­pat abszurd komédiákat mu­tatott be, a jeleneteket ma­guk írták. Egymást követő műsoraik a következő cí­meket kapták: Nocsak, Mi­ként, Vagyunk, Nyilvántart­va. Ami egy mondatban — ez a mondat évek alatt író­dott — így néz ki: Nocsak, miként vagyunk nyilván­tartva! Művészi és hatalmi váltás zajlott le Szolnokon, Árkosi egy évig szabadúszó lett. utána következett Szeged, két szezonra. Legemlékeze­tesebb munkája Sarkad: Oszlopos Simeonja, termé­szetesen Kovács Lajossal a címszerepben. Itt is hatalmi váltás, irány Debrecen. Füst Milán Boldogtalanok-jára emlékszik a legszívesebben a Csokonai Színházból. Két év a Szkénénél, ahol alternatív színházat csinált, főleg Becketteket rendezett. Meg — színházon kívül, az Eötvös Alapítvány támoga­tásával — Büchner Wo.iczek- jét (a szereplők között volt Kubik Anna). Tavaly, ha­sonlóan „vállalkozás jelleg­gel” Mrozek Mulatságok cí­mű művét vitte színre Bán Jánossal, Dörner Györggyel, Gáspár Sándorral. Elkészí-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents