Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-08 / 6. szám
Egykoron a belvárosban (10.) r Újdonságok a városi egészségügyben 1. I tervkészítés napjai 50 millió még hiány/ik • Korhatár-módosítás a gyerekeknél • Szabad orvosválasztás a felnőtt körzetekben — A tervkészítés izgalmas napjait éljük, az idei feladatokról szóló, tanácstestület elé kerülő anyag ösz- szeállitásán kell dolgoznunk: az egészségügyi és szociális intézmények működtetésének. fejlesztésének, felújításának elképzelésein, programjain ... — ezzel fogadott beszélgetésünkkor dr. Juhász Barnabás városi főorvos. a Miskolc Megyei Városi Tanács egészségügvi osztályának vezetője, akit arról kérdeztünk, hogy milyenek a kilátásaik 1990- ben? — A működtetés és a fejlesztés szempontjából is kedvezőtlenebbek, mint a múlt évben — válaszolta. — Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a tavalyi szintnek megfelelő működtetéshez 50 millióval kevesebb áll rendelkezésünkre. Ha ezt a hiányzó összeget nem tudjuk biztosítani, színvonalesés nélkül megoldhatatlanok intézményeinkben a feladatok. Ezért mindent megteszünk, hogy az összeget biztosítani tudjuk. — Mennyit költöttek tavaly az ágazatra? — A tavalyi költségvetésünk 1,1 milliárd forint volt. Autogén Autogén tréning 1990. január 22-től február 9-ig. Foglalkozások: hetente 5 alkalommal 17-től 18 óráig. Részvételi díj: 1800 Ft. JeKönnyen meg is árthat A gyógyító vís Idén azonban 1,3—1,4 milliárd kellene, hogy a legszükségesebb fejlesztéseket is megvalósíthassuk. Terveink szerint például be kell fejezni a Semmelweis Kórház konyhájának rekonstrukcióját. Ez még 30 millió forintot igényel. — Az anyagiakon túl milyen szakmai feladatok szerepelnek az idei elképzelések között? — Szeretnénk a gyermekkörzeteknél az orvosi ellátásban a korosztályt a 16 évesekre is kiterjeszteni. Ezt már idén. az első negyedév végétől kívánjuk megvalósítani, mivel a feltételeink biztosítottak. Miskolcon évente általában 2400 gyermekszületéssel számolhatunk. Sajnos, ez a szám az elmúlt esztendőkben sem növekedett. Nyilván közrejátszik ebben az életkörülmények kedvezőtlen alakulása is Negyvennégy ever- mekorvosunk van. s körzeteikben az ellátottak száma 1000 alá csökkent. Jut tehát szakmailag sna is energia, hogy el tudiák látni a 14— 16 év közötti, se nem felnőtt, se nem gyermek korosztályt is. Ha ezt sikerül megvalósítani, körzetenként tréning o lentkezni lehet a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központban (Miskolc, Marx Károly u. 36.) 1990. január 16-ig. A hidak városa Már csak kel csonka korlát.,. Lő- és robbanó por. \,.i. i m a i* / k ii i i • a tríi 7 in a .i >Hi. viula.sza.ti idényre a •, * >• * U. u .f«» «it í'V'jver tf,. *t i i ft. tii..sii.i..u. fc^yverőkkel u n mi t,-i vadasz czikkekkel a* i a’ ,;:iz*!agoit ..s/( i 01 A bekövetkező szüreti idényre » u, , . . an ».„a „»...a ........... '• tuimu teltek i, , % , a „ gys/.ii't szurok fáklyák * lop/.hl» n un s sparg* taposo-zsakokkal j un-ob *'**n szulg.tll »’ok Jól berendezett vasiizletcmet u , * I • wui «.y • a' vaskályhákkal c...t .lm s »* . ' n >sau n&sy raktárt 'a ' k Mm t ajtó es ablakvaialas takarckkonyhak, , "II vas ca an goi lemez odenyek m -Uv «lt.ua mi la* »nn Is*» m u !<*in • A téli idényre algó tarjául es disznó* horváti ko- es piraxcnboí «."J"«. * aii I ai, na 1 larlu l" >"‘■1 * s n v. . .1». I gyári art számítok rendclmenyeket a teli Idényre mar most Is elfogadok * a/ ka* a kuunt i«l ' P* «• 1 tűi házhoz szállítom. Szoba telegramra, villany esangetyuk es telelőn- keszulckeket k * la ► 1 }J* • 11,1 MERKL GYULA, vat es fegyverkereskedő M K mi a .Unom n a fu^aiiu cjmUItUi»‘ Tüzmütestek és Dynamit. • ! i RADO ARTÚR divat.- kelengye és szőnyegáruháza Miskolczon S*échenyi-utc*a 31-ik szám. — Telefon 240. sz. Az őszi divatkellék és selymek megérkeztek. Intézeti fehérnemüek leányka is fiugysrmskek részért házilag készülnék. Saját készitményü paplanok és matraczok. Hazánk gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa, 85 helyen majdnem háromszáz gyógyvízforrást tartanak nyilván. Az orvosok szerint a fürdő olyan mint a gyógyszer: megfelelő adagolásban gyógyít, túl és helytelenül adagolva viszont káros. A gyógyvizekben különböző anyagok találhatók oldott állapotban: többek között kalcium, fluor, magnézium, vas, mész, só és radioaktív anyagok. Az eltérő összetétel s a hőfok határozza meg, hogy milyen gyógyhatású a víz. De hogyan „gyógyítanak” a vizek? A vízben oldott anyagok egy része a bőrt izgatja, másrészük bejut a bőr felszíni rétegeibe, s megváltoztatva a bőr kémiai ösz- szetételét, hatást gyakorol az egész szervezetre. Nagyon fontos a gyógyvizek hőhatása is. A meleg fürdő 39—40 °C hőmérsékletű, amelynek hatására a bőr erei — átmeneti szűkület után — kitágulnak. A szív gyorsabban kezd dolgozni, hogy fenn tudja tartani a megnagyobbodott vérpálya keringését. Ez átmenetileg vérnyomásemelkedést okoz, mely például a magas vérnyomásban szenvedőknek kifejezetten káros. Ök langyos vízben kezdjenek fürödni, és csak fokozatosan keverjenek hozzá forróbbat. Nehogy azt higgyék az alacsony vér- ayomásúak, hogy nekik viszont jó a meleg fürdő. Ha hosszabb ideig vannak a meleg vízben, az értágító hatás érvényesül, és bizony ők is rosszul lesznek. Legjobb, ha a fejükre vizes borogatást tesznek. Sokan kedvelik a gőzfürdőt, mert azt hiszik, hogy itt véglegesen megszabadulhatnak a felesleges kilóktól. Fiatalok, idősek néha órákig kínozzák magukat, és nem gondolnak arra, hogy ebből baj is lehet. Minden gőzfürdőben van nedves, vagy száraz kamra. A gőzkamrában a levegő víztelítettsége miatt a verejték nem tud elpárologni, s így könnyen elájulhatunk. A hőlégkamra levegője viszont száraz, így bőrünkről a verejték köny- nven elpárolog. A magas hőmérséklet ellenére itt kisebb a rosszullét veszélye, mint a gőzkamrában. A hőlégkam- rában 10—15 percnél, a gőzkamrában pedig 5—10 percnél tovább ne legyünk. Idős, beteg emberek előzetesen kérjenek tanácsot orvosuktól. A langyos fürdő 35 fokos közömbös víz, nyugtató, pihentető. A gyógyvíz és a levegő mechanikai és kémiai hatása itt érvényesül a legjobban. Ebben eltölthetünk akár egy órát is. A hidegfürdő 24—28 fokos, mozgásszervi betegség kezelésére nem alkalmas. A hideg víz hatására a bőr elhalványodik, majd kipirul. A hideg vizes ledörzsölés gyógyír az ideges, kimerült, álmatlan embereknek. körülbelül 150 fővel nőne az ellátandó gyermekszám. — Miért nem vállalhatják ugyanezt 18 éves korig? — Azért, mert akkor már 300—350-nel lenne több a gyermekkörzetekben az ellátandók száma, ez pedig már nagy pluszmunka volna. Orvosaink nem győznék az ilyen nagyságrendű feladatot. — Ha csak 16 éves korig vállalják át a felnőtt körzetektől a serdülőket, ott akkor is kevesebb lesz a munka. Mi történik a felszabaduló energiával? — Ügy gondoljuk, arra fordítanánk, hogy bővítsük az egészségügyi gondozást. Ez egyébként a szakmai programunkban a megelőzés felé segítene fordítani az egészségügyi ellátást. — A gyermekkörzetek létszáma sem mindenütt egyforma. Terveznek-e kürzetmódosítást? — Kénytelenek vagyunk, hiszen a létszámban valóban nagy körzetenként a differencia. A Martintelepen például új körzetet is kell alakítanunk, mert nem elegendő a körzethatár „átrajzolása”. Ott akkora gyermeklétszámról kell gondoskodnunk, hogy csak új körzet kialakítása mellett lehet ennek eleget tenni, — S a felnőtt körzetekben? — Foglalkoztat bennünket a szabad orvosválasztás lehetőségének megteremtése. Arra a fajta választási lehetőségre gondolok, amelyben külön kérés nélkül is átjelentkezhet az állampolgár egyik körzetből a másikba. Ennek megvalósításához azonban újabb két-, hárommillió forint kellene, hiszen a több beteggel foglalkozó orvosokat teljesítményhez igazodóan kell megfizetni. Ezt az orvosválasztást tapasztalatunk szerint a lakosság szívesen fogadná. S ez már első lépés lenne a családi orvos intézményének megteremtéséhez. Igaz, ennek egyéb feltételeit is biztosítani kell. A nagyvárosi körülmények között ugyanis kialakult egy jól működő körzeti gyermekegészségügvi szolgálat, amit a lakosság megszokott, bízik benne. A családi orvosi intézmény pedig azt jelentené, hogy a família anraját-nagvját egyként ugyanaz az orvos kezelné, s ezt maguknak az eeészségügvieknek is meg kellene szokniuk. Többéves programunk ez. hiszen központi intézkedések szükségesek a megvalósításához. Gondolok itt arra, hogv a családi orvosnak gyermek- gvógyászi kénzést, továbbképzést is kell kapnia. Bízunk benne, hogy az orvostovábbképzés rendszerének reformja ezt lehetővé teszi majd. (Folytatjuk) Minden harmadik ember vegetatív idegrendszere érzékenyen reagál az időjárási frontváltozásokra, a légnyomás. a nedvesség, valamint a hőmérséklet ugrásszerű változására, illetve annak közeledtére. A megfigyelések szerint már 60 óráMiskolchoz elválaszthatatlanul hozzátartoznak — vagy tartoztak? — a patakok. Hogy tartoznak, vagy tartoztak, azt ma azért nehéz eldönteni, mert egy részük már eltűnt a föld alatt, s a legnagyobb, a Szinva is jó darabon betoncsőbe kényszerült a belvárosi szakaszon. A Szinva mellett a másik legnevezetesebb miskolci patak a Pece. Sorozatunkban már több ízben is szó esett erről a kis patakocskáról, amely valaha, árvízkor komoly veszélyt jelentett a városnak. Ez is jelzi, hogy a patak sorsa egyben egy kis város- és városépítészettörténet is. Nézzük, mit illik tudni a Pecéről, a városát ismerni akaró miskolciaknak. • PATAK, VAGY SZENNYVÍZCSATORNA? A Pece a Szinvával együtt szinte valamennyi árvíznek részese volt a városban. De mert a Pecének voltak külön áradásai, így érdekes módon mederrendezését is másképpen kívánták megoldani, mint a Szinva esetében. Volt, amikor elzáró gátakkal akarták a belvárosból a környező szántóföldekre vezetni a vizet, volt, amikor a Szinvával összekötve, annak vizével kívánták rendszeresen átöblíteni a patakmedret. Máskor befedését tervezték a belváros területén. Természetesen amellett is szóltak érvek, hogy ezt a csapadéklevezetőt megszüntetni nem szabad. A Pece sajátos és érdekes képződménye városunknak. Ezzel kapcsolatos az a szakértői vélemény, amely 1935- ben látott napvilágot, s a következőképpen fogalmaz: „Az északnyugati városol- dal három-hat méter mély levezető csatornája (ti. a Pece). E többnyire száraz, vizbőségéhez mérten jelentékeny szélességű meder erőteljes vonallal jelenik meg a városképben, és szabálytalan folyásával önkényesen darabolja fel a széles utcákkal körülzárt négy- szögletes telektömböket. Állandó vízfolyása nincs, a partja mentén épült házak szennyvizeinek levezetője. Eltüntetni nem lehet, mert a néha rendkívül nagy és hirtelen keletkező csapadékvizeknek szükségük van ilyen nagy levezető mederre.” Az elképzelések változásairól néhány. 19. század végi, 20. század eleji példát idézünk, jelölve, hogy mindmáig mit tartunk belőlük fontosnak. • PUSZTÍTOTT IS NÉHA 1878-ban eddigi várostörténetünk legnagyobb árvize a Pece patak környékének házait is megrongálta, sőt. rombadöntötte. Az árvizet követően sorra születtek a városi tanács rendelkezései, amelyek a víz útjainak szabaddá tételét — malmok és egyéb felépítmények lerombolását —, másrészt a víz mederbe terelését célozták. A századfordulóig több terv készült, és állt a városi hatóságok rendelkezésére. Ezek többsége nem a belterület szabályozására vonatkozott. val a front átvonulása előtt növekedik a balesetek száma, s elvonulása után ugyanolyan ütemben csökken. A gépjárművezetők számoljanak az ilyenkor fellépő fáradékonysággal, dekoncent- rfcitval. hanem völgyzáró gátak építését tűzte ki célul. A belterület rendezését abban látták, hogy a Pecét teljes hosszában kőparttal kell ellátni. a medret mélységében is szabályozni kell, valamint sürgősen meg kell oldani a meder öblítéses tisztítását. 1886-ban Rozsnyay Károly főmérnök tervei alapján a város jóváhagyta a Pece élővízzel történő időszakonkénti öblítését, átmosását. Egy, a századfordulót követő leírás a következőképpen fogalmaz: „a végleges megoldás a teljes lefedés, s a meder feletti utcarendezés”. Mikor ez a megállapítás megszületett, a Pece árkok hossza az utcákban és a házsorok között 3500 méter hosszú volt, vízgyűjtő területe pedig 15 négyzetkilométer. • 1938-BAN ÍGY LÁTTÁK A Pece egyik ága a Be- deg-völgyből, a másik ága a Forrás-völgyből fut le a város belsőségein keresztül. 1938-ban szinte megszámlálhatatlan híd és áteresz volt rajta. Ez ihlette rmg Houba Ferencet, aki a felső-magyarországi Reggeli Hírlap 1938. 169. számában „Miskolc a hidak városa" cím alatt a következőket írta: „A Pece a szerencsétlen emlékű Csatos-tanyán lévő Kőbányán eredő ágán a következő hidak vannak: Be- degvölgyi híd, Pacsirta utcai híd, a Tót utca három hídja, a Verbőczy híd, a Pa- lóczy utcai híd, a Szemere híd, a Szelényi híd, a Kossuth híd, a Pece másik ágán az Árok utcai híd, Fazekas utcai híd, a Batthyány utcai híd, a Deák téri híd, a Deák utcai híd, a Kazinczy híd, a Debreceni utcai híd, a Szentpály-híd és a Király híd.” Ezek a hidak és átereszek megszűntek a vizsgált térségünkben, a végleges meder- rendezés 1976-ban befejeződött. Az egykori, s oly sok árvizet, rombolást okozó Peeére és a Pece-árok volt nyomvonalára mindössze két csonka hídkorlát emlékeztet. Egyik a Kereskedelmi Szakközépiskola előtt, a másik pedig a posta oldalán a mai gépkocsiparkolónál... (Kiss) Segítsük a kutaíókat Sorozatot indítottunk lapunkban azzal a céllal, hogy a miskolciak ismerjék meg belvárosunk történetét. Hogy egyáltalán elkezdhettük a rendkívül érdekes és izgalmas történeti anyag közlését az annak köszönhető, hogy a városi tanács, a Miskolc- terv és a Hermán Ottó Múzeum együttes áldozatvállalásával készült és készül napjainkban is egy, az egész miskolci belváros múltját feltérképező tanulmány. Az alkotók vállalták, hogy közkinccsé teszik a sajtón keresztül munkájuk eredményét abban a reményben, hogy ezzel is segítik a miskolciak városukhoz kötődését. Szeretnénk, ha ez a sorozat kedvet csinálna ahhoz, hogy aki bármi érdekeset tud mondani a város múltjáról, rendelkezik dokumentumokkal, fényképekkel, tárgyi emlékekkel, segítse a muzeológusok és tervezők munkáját. Szerkesztőségünkben, a múzeumban, vagy a Miskolctervnél szívesen látják a munka iránt érdeklődő miskolciakat. R. £. Az idegeinkre megy
