Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám

Átalakulás u*án Jól járnak a vállalkozó kereskedők T ársasági iulajdonbaii Ezerszámra tettek le név­jegyüket szerte az országban az új részvény- és korlátolt felelősségű társasagok, főleg kereskedelmi és vendéglátó­ipari cégek. A megyei bíró­ság, mint cégbíróság sta­tisztikája is azt igazolja, hogy ebben a körben éltek legtöbben a társasági tör­vény adta lehetőségekkel. A folyamatot az is gyorsította, hogy veszélyt láttak az affé­le privatizálásban, amikor a különböző kereskedelmi egy­ségeket versenytárgyaláson értékesítik, hiszen ez sokak számára munkanélküliséget jelentett volna. Az állami kereskedelem­ben dolgozók áo alacsony béreiknél fogva az elmúlt negyven évben nem tudtak olyan személyes vagyonra szert tenni, amivel vállal­kozásba kezdhettek volna. Ám az állami vagyont a leg­jobban prosperálok módsze­resen gyarapították, noha ál­lami támogatást nemigen kaptak fejlesztésre, beruhá­zásra. A megyében az elsők kö­zött vitte a vállalati tanács elé az átalakulás ügyét a Borsodi Iparcikk-kereskedel­mi Vállalat. Elhatározásuk­kal elsősorban azt akarták mevakadálvozni, hogy a vál­lalati kollektívától elverjék azt a részt, amit mint álla­mi vagyont megteremtettek. Ezért döntöttek úgy, hogy saját dolgozóiknak vagyon­jegyet adnak. Az átalakulás nem egé­szen egyéves tapasztalatai­ról dr. Németh Józsefet, az Észak-magyarországi Keres­kedelmi és Szolgáltató Rész­vénytársaság elnök-igazgató­ját kérdeztük. — Hangsúlyozni szeret­ném. hogy az átalakulással az állami tulajdon nem ment át magántulajdonba, hanem társasági tulajdonná vált, ami viszont valóban erősen kötődik a magántulajdon­hoz. Az előzményekről még annyit: korábban is érte már kritika a vállalatot — mondván, hogy az állami tulajdont magánszemélyek­nek játsszuk át —, amikor sorra alakultak a szerződé­ses és jövedelemérdekeltsé­gű boltok. Nagy részük bi­zonyította is életképességét, a vállalat pedig mindig igyekezett a vállalkozási szemléletet erősíteni. Most is azon vagyunk, hogy a bérmunkás magatartás he­lyett a tulajdonosi érdekelt­ség váljon uralkodóvá. Az állami vagyon tehát most is megvan, és a részvénytár­saságnak az a célja, hogy az állami részt a tőzsdén mozgatni tudja, mert ezál­tal hatékonyabban működik. Az rt. eddig 40 vállalkozást hívott életre, s valamenv- nvi eredm“nvesséJében ér­dekelt is S ez mée csak a kezdet, de rendkívül jó is- koláia a valódi érdekeltség, az igazi tulajdonosi szemlé­let megteremtésének. A tár­saságok körülbelül 40 szá­zalékkal nagyobb nyeresé­get produkáltak, mint a ta­valyi szervezeti formában, tehát 40 százalékkal több adót fizetnek be az állam­kasszába, vagyis mindenki jól jár. Naponta halljuk, ta­A fok api ány sajtótájékoztatója Sajtótájékoztató tart a Borsod-Abaúj-Zcmplén Me­gyei Rendőr-főkapitányság. A megyében működő tömeg­kommunikációs intézmények képviselőit ma délután egy órakor várják a főkapitány­ság harmadik emeleti tanács­termében. A sajtótájékozta­tót dr. Káló József. rendőr ezredes, megyei főkapitány tartja. Gyógyszer a Csan yik- völgyből Sikeres volt a próbaüzem • Miskolci ampulla Szebb mint a régi Az érettségizett lányokat még a fővárosban tanították az injekciógyártásra, s mára anyagilag is megtalálták számí­tásukat az új gyárban. (Kerényi László felvételei) pasztaljuk, mennyi ambíció van az emberekben, mert megbecsülik ötleteiket. De ha egy kereskedelmi egység csődöt mond, nem ragasz­kodunk hozzá. Ha úgy lát­juk jónak, eladjuk, bérbe vagy szerződésbe kiadjuk. Az rt.-nek tehát a vagyon­hasznosító és a vállalkozás- szervező szerepe a leghang­súlyosabb. Ezért segítünk pénzügyekben, ha kell hi­telekkel, de a rengeteg új jogszabály útvesztőiben való eligazodásban is. Erre hív­tuk életre egyébként a Vál­lalkozó Kereskedők Egyesü­letét. Az idei tervünkben pedig egy kereskedelmi me­nedzserképző életre hívása szerepel. A programjában azt tartjuk a legfontosabb­nak, hogy ne csak a belke- reskedés, hanem a külkeres­kedelmi kapcsolatok forté­lyaiba is beavassa a jelent­kezőket. Valószínűleg nem vagyok egyedül azzal a vé­leményemmel, hogy e két szakterület merev szétvá­lasztása nagyon sok kárt okozott a magyar gazdaság- . nak. O. E. Fél évvel ezelőtt adták át a Csanyik-völgyben az új Chinoin injekciősüzemet, melyet már akkoriban is a város egyik legszebb gyárá­nak tartottak. Az ideális környezetbe telepített gyógy­szergyár azóta elnyerte az építészeti nívódíjat, s ezzel ismerték el az ÉÁÉV, és az Iparterv munkáját is. Mi­előtt a díjat odaítélték, meg­kérdezték tapasztalataikról az üzemeltetőket is. — A bizottság szinten- ' végigjárta az épületet - indja Gyöngyössy Gá- bc izemvezető — s meg­kérdezték : az üzemeltetés során milyen véleményünk alakult ki a gyárról. Elége­dettek vagyunk, s szívesen már dolgozhatunk, a tőkés- export-megrendeléseket csak ezután kapjuk meg. Leg­alább tízféle készítményt gyártunk majd, többek kö­zött antibiotikumot, fájda­lomcsillapítót, görcsoldót, és vitaminokat. — Októberben még am­pullahiány fenyegette a folyamatos termelést. Az­óta nincs ilyen gondjuk? — Importból hozattunk ampullákat, így emiatt egyetlen napra sem álltunk le. Hamarosan megkezdi működését a Bartók Béla Tsz Ipari Szolgáltató Leány- vállalatának ampullagyártó­üzeme, ahonnan évente leg­alább 40 millió ampullát veszünk. — Néhány hónappal ez­előtt még álláshirdetése­ket adtak fel, s érettségi­zett lányok elhelyezését vállalták. Még mindig tart a munkásfelvétel? — Már valamennyi állást betöltöttük, a karbantartó­kat, műszerészeket is felvet­tük. Most legalább ötvenen várnak arra, hogy nálunk kapjanak munkát. — A korszerű gépsorok­kal felszerelt, sikeresen működő gyárat a hírek szerint külföldiek is szí­vesen üzemeltetnék. Mi­lyen tárgyalások folytak erről? — A Chinoin semmikép­pen nem akar megválni et­től a gyárától, óm a rész­vénytársaságban növelni kí­vánja a külföldi tőke ará­nyát. A csanyik-völgyi üzem iránt többek között egy svájci cég érdeklődik, s ar­ról folytattunk tárgyaláso­kat, hogy közös vállalatot alapítunk, vagy esetleg bér­munkában dolgozunk szá­mukra. V. Zs. + A gyógyszergyártásnak minden fázisában a. legszigorúbb higiéniai követelményeket kell betartaniuk XXII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1990. JANUAR 8., HÉTFŰ ÁRA: 3,70 FORINT Az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron látták meg a Kaposvári Universal Kis­szövetkezet által gyártott tetszetős termékcsaládot, amelyből a három legsike­resebb, a pad, a virágtál és a hulladékgyűjtő nyerte meg ak Várhat'an tavasszal már a helyükre kerülnek a Kaposvárról vásárolt utcabútorok. A A Széchenyin így már háromféle pádon is pihenhetünk. A Centrum Áruház körülieket Litwin József tervezte, a Húsáruház és a színház közöttiek a Városgondnokság raktá­rából előkerült amerikai padik, a legújabbakat pedig az őszi BNV-n pillantották meg a miskolci szakemberek. (Szabán Gabriella felvétele) Utcabútorok Kaposvárról csinosítjuk magunk is a kör­nyezetet. — A próbaüzem után ez lesz az első teljes terme­lő év az injekciósüzem­ben ... — Tavaly mintegy 30 mil­lió No-Spa injekciót gyár­tottunk, s ezt a Szovjetunió­ba exportáltuk. Az idén ez a piac még bizonytalan, mert decemberben a szov­jet fél nem fogadta el a Chinoin felemelt árait, a napokban pedig azt a hírt kaptuk, hogy mégis létre­jön a szerződés. Belföldre Újabb formatervezett ut­cabútorokat vásárolt a Vá­rosgondnokság. Ezekkel is a sétálóutcát szeretnék beren­dezni — tudtuk meg Heine- mann Páltól, a cég kommu­nális osztályának vezetőjétől. Arról is tájékoztatott, hogy még az elmúlt évben nyil­vánvaló lett; a Széchenyi út második szakaszára, vagyis a Húsáruháztól a színház épületéig tartó felújított részre nem tud majd a Centrum Áruház környéki­hez hasonló formatervezett utcabútorokat venni a vá­ros. Ezért abból kellett gaz­dálkodni, ami már megvolt. Előkerültek a Városgond­nokság raktárából az éppen nem használatos betonvirág- tálak, úgynevezett amerikai padok, és ezeket helyezték el az említett részen. Csak­hogy így nem lett volna mit kirakni a város más pontjain, ha éppen az ott élők padot, virágostálat kér­tek volna. Emiatt néhány hónapja a Városgondnokság kérte a tanács támogatását, hogy segítsenek feltölteni a k'ürült raktárát. Kantok is 250 ezer forintot a várostól — mondotta Marjas László­vá a Városgondnokság ve­zetője, aki beszámolt róla: 87 ös^-e^bn1 3 S<8­ját megtakarításaikból vásá­rolók most az újabb utca­bútorokat. leginkább a miskolci szak­emberek tetszését. Az utób­bi kettőből 50—50 darabot rendeltek, a padokból 22-t vásároltak meg. A szállít­mány azóta már meg is ér­kezett, egyelőre a gondnok­ság nádasréti telepén várja, hogy a rendeltetési helyére kerüljön. S hol volna mél­tóbb helye, mint a belváros­ban? A Dunántúlon számos városban. így Nagykanizsán, Kaposváron, vagy Siófokon ugyancsak a belvárost búto­rozták be hasonlókkal. Mis­kolcon a Tanáesház tértől a Pátria-tömbig tartó szaka­szon szeretnék elhelyezni ezeket. Ez a leghamarabb akkor történhet meg, ha itt is elkészül a díszburkolat. Várhatóan a tavasszal már a Kaposvárról érkezett pa­dokon pihenhetünk a belvá­rosban. B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents