Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

Remekművek a cári kincstárból A KREML ÁLLAMI MÚZEUMAINAK KIÁLLÍTÁSA AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN A moszkvai nagyhercegek által a 14. században alapí­tott kincstárból érkeztek hozzánk a drágakövekkel, gyöngy házberakás jal díszí­tett arany és ezüst vadasz­és lovas díszfegyverek, ló­szerszámok. A hajdani kincstár a főiovászmesíeri hivatalt és a fegyvertárat foglalta magába, az előbbi az uralkodót és kíséretét lát­ta cl lovakkal, kocsikkal, lo­vasfelszereléssel. A fegyver­tár a dísz- és vadászfegy­verek. a követi ajándékok és a kereskedelmi úton meg­szerzett tárgyak őrzőhelye volt, amely mellett fegyver- műhely is működött. Moszkva cárjai mind;g is pompakedvelő uralkodók voltak, akik egvre több tin­cset gyűjtöttek össze a fegy­vertárba. A 16. században, amikor Rettegett Iván a doni kozákok támadása elől kiüríttette Moszkvát, a fegy­vertár kincseit 450 lovasszán menekítette Novgorodba. Je­lentősen gyarapította a gyűjteményt Nagy Péter cár, különösen a svéd háborúk­ban szerzett hadizsákmány- nyal. 1806-ban a kincstár múze­ummá alakult. 1917-től nyíl. vánosan is látogatható köz- gyűjtemény; ma, a Moszkvai Kreml Állami Múzeumai el­nevezésű, majd húsz intéz­ményt magába foglaló ryűj- temóny leghíresebb része. A Parádé és vadászat a 17. századi Oroszországban alcímet viselő budapesti ki­állításra százegy különleges műtárgy érkezett, amely ilyen összeállításban- most szerepel először külföldön. Vésett, szegecselt sisak, amit Törökországban készítet­tek, a XVI. század végén. Romanov herceg tulajdona volt. (Az összeállítás az orosz uralkodók ünnepi felvonulá­sainak nagy politikai jelen­tőségét idézi.) 1 Pompásak azok a lószer­számkészletek, amelyeket sokféle ötvöstechnika alkal­mazásával orosz mesterek Diósgyőri meditációk f39J fi kálvinista település Diósgyőrben a hitújításhoz a bátorítást II. Lajos király fe­lesége Habsburg Mária adta 1522-1526 között, amikor a várban lakott. Bátyja Ferdi- nánd király pedig intézkedé­sével fékezni igyekezett a re­formáció terjedését. A diós­győri uradalmat 1540. novem­ber 16-án 20 000 forint ellené­ben zálogba adta Gyarmati Balassa Zsigmondnak és fele­ségének Fánchy Borbálának. A szerződésben a vallásra vonatkozólag igy intézkedett „... mindazok, amik az is­tentiszteletre vonatkoznak ne másként, mint ahogy a régi időtől fogva szokásban van, gondoztassanak és idéztesse­nek." Balassa Zsigmond és Fán­chy Borbála vagyonszerzésre hajlamos, erőszakos egyéni­ségek yoltak. Ezt Miskolc város is tapasztalta. Ural­muk idején a Körtvély esi Dániel prédikátor által Diós­győrben megalakított lutheri közösség megszűnt, de hívei hallgatólagosan „egyházi szórványként” megmaradtak. Fánchy Borbála — aki fér­jét túlélte — rendíthetetlen híve maradt Ferdinánd ki­rálynak és a katolikus val­lásnak haláláig, 1563. február 3-ig. Az idő azonban haladt és a hitújítás újabb irányzata, a kálvinista országosan erő­södött. 1564-ben Miksa ke­rült a trónra, és neki is pénzre volt szüksége. Zálog birtoklásba adta- az uradal­mat 1564. november 9-én Perényi Gábornak. Ezután már nem volt fékje a hely­beli vallás reformálásának Hirdetője Miskolcon, maid Diósgyőrben is Hevessy Mi­hály oréd'kátor. aki kezde*- ben katolikus pap volt. 1556. február 16-án iratkozott be a wittenbergi egyetemre. Előbb a lutheri, majd a kál vini reformációnak lett a hirdetője. Szolgálata alatt Diósgyőr egész lakossága kálvini reformációt tette magáévá. Az uradalom bér­lői, birtokosai 1564 után va. lamennyien a kálvini refor­máció, a református vallás hívei és pártfogói voltak, 1705-ig. Az 1567. február 24—26. között tartott debreceni egy­házi zsinaton Hevessy Mi­hály mint esperes képvisel­te Borsod megyét, és ott az egész Tiszántúl és Tiszánin- nen reformált hitű népe a kálvini reformációt fogadta el. A lakosság szemszögéből nézve a hitújítás egy folya­mat volt. Az egyetlen temp­lom maradt, de alkalmazták a mózesi tízparancsolat egyi­két „Ne csinálj magadnak faragott képet, ne imádd és ne tiszteld azokat!” Eltávolí­tották a szobrokat és képe­ket a templomból. Az isten- tisztelet, a prédikáció nem latinul, hanem magyar nyel­ven hanszott, ami igen ió hatású volt a török veszély idején. Abban az időben a vár zálogbérlői jogát a családta­gok is örökölhették. Női örökösök esetében a vár ka­tonai védelmét a férj tarto­zott vállalni. így történt ez 1569. augusztus 20-án, amikor Enyingi Török Ferenc esküt tett, hogy felesége Guthi Ország Borbála örökségét, a várat megvédi a király irán­ti hűségben. Enyingi Török Ferenc rövid ideig volt ka­pitánya a várnak, mert 1571 tavaszán betegség következ­tében meghalt. Guthi Ország Borbála a férjének felt szol­gálatért és a református val­lás megerősítéséért Fevessv Mihálynak adományozta mis­kolci kúriáját a hozzátartozó szántóval, erdővel és szőlő­vel. A katolikus vallás utolsó hívei, a Pálos Szerzetesrend tagjai 1570-ben távoztak Di­ósgyőrből Sajóládra. Balázs József készítettek. Figyelemre mél­tó az az 1673-ban készült íjtartó tegez, amelynek tel­jes felületét arany- és ezüst­fonállal hímezték ki. Kö­zépső részén a Kreml képe látható, lent az uralkodói cí­mer, és a cári birodalomhoz tartozó országok és tarto­mányok címerei. (E motívu­mokat tartják a legkorábbi teljes orosz címerábrázolás­nak.) Iránból, Törökországból származnak azok a nyereg­tartók, kantárok, nyergek, amelyeket diplomaták, kö­vetek, gazdag kereskedők ajándékoztak az orosz ural-, kódúknak. Iránból való az a fejdísz,1 amelyet Nagy Péter apja, Mihail Fjodorovics cár 1635-ben kapott a lova szá­mára. A dísz homlokrészét teljes felületén hatalmas drágakövek díszítik, mintá­zatát pedig rubinból, sma­ragdból, türkizből kirakott arabeszkek, növényi orna- rnensek alkotják. Kínából kapták az orosz cárok azt a különleges, 17. századi nyerget, amelynek aranyo­zott bronz szegélyét és ken­gyelpárjának kerek alsó ré­szét színes gyöngyházbera­kás, valamint sárkány- és apró virágmotívumokból ké­szült rekeszzománcok díszí­tik. A díszfegyverek legna­gyobb részét a fegyvertár szolgálatában álló ötvös- és fegyverkovács mesterek ké­szítették. A puskatust, a pisztolymarkolatot csont-, gyöngyház-, ezüst-, teknőc- és nemesfém-berakással ; dí­szítették, a zárszerkezet rész­leteit pedig fantáziadús vé­sett figurákkal, a fegyver­csöveket arany- és ezüstbe­rakással ékesítették. Van a kiállításnak magyar vonatkozása is. Nagy Péter szablyája, amely a 17. szá­zadban készült. Az egyszerű kivitelű, kovácsoltvas és ezüst szablya a Kreml kora­beli leltára szerint Magyar- országról került a cárhoz, hogy közelebbről mely vi­dékről, milyen mestertől származik, annak kiderítése még a kutatókra vár. (kádár) Takács Mariann könyve Ózd, a lelejezctt város „Már könyvalakban is olvas­hattunk arról a botránysorozat- róf, amely egy ártatlan munka­helyi vitából országos „modell” botránnyá dagadt. Takács Ma­riann, Ózd, a lefejezett város című kötetében. Az Új Idők Kft. példás gyorsasággal 50 ezer példányban adta ki. A szerző újságíró, az Ózdi Vasas című üzemi lap munkatársa. „Ózd, a lefejezett város” zűrzavarának históriája még napjainkban is zajlik, ez a könyv sem tesz pontot a vé­gére. A dolog aszal kezdő­dött, hogy az ottani kórház igazgató főorvosa, dr. Kor­mos László a városi tanács vezetőinél sérelmezte tntézé-. tének elhanyagolt állapotát, amit azok méltatlan kodással fogadták. Az ügyben Tóth János tanácselnök-helyettest tolták maguk elé, aki elein­te hivatali kötelességének vélte Varga Dezső tanácsel­nök meg a mundér „becsü­letét” védeni, de csakhamar jobb belátásra bírta tisztes- s ég érzete, ellenszegült a fel- sőbbségnek, sőt, egy nyilvá­nos ülésen ország-világ elé tárta a tanács kulisszatitka­it, amit a leleplezett vezető azonnal meg is akart torol­ni: Tóth János vádlóból vád­lott lett — és elindult a la­vina ...” — írja Szakonyi Károly felelős szerkesztő. Özd sok munkát ad a tö­megkommunikációs eszkö­zöknek mostanában, a vál­ságba került kohászatával, a munkanélkülijeivel, s mind­eközben a városi tanács el­nökének, s elnökhelyettesé­nek alighanem perrel végző­A DVTK természetjáró szakosztálya vasárnap a Ré­páshuta—Ómassa közötti út­vonalra várja kirándulóit. A túrázók a lillafüredi 5-ós számú autóbusz végállomá­sáról indulnak 10.08-kor Lu­kács Gyuláné vezetésével. Évnyitó túráját szombaton indítja az MVSC természet­járó szakosztálya. A 14 ki­lométeres kirándulásra reg­gel nyolc órakor indulnak a Majális-parkból a túrázni vágyók. Útjuk Lillafüredtől a Kaszás réten át Lyukó-völ- gyig tart. Túravezetőik: Do- bozy László és Kiszela Mik­lós. Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Döbröntei Zol­tánná, a Katowice u. 17. sz. alatti általános iskolában, 18—19 óra között; Kalóczkai Istvánná, a Kassai u. 48. sz. alatti lakásszövetkezeti iro­dában, 17 órától; Halász András, a Gorkij telep 1. sz. alatti párthelyiségben, 17 órától; Károlyi Imre, a To­kaj Szolgáltatóház párthelyi­ségében (Győri kapu 57. sz.), 17 órától. Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a DIÓBÉL felvásárlást 1990. január 3-tól 1990, március 31-ig munkanapokon 7.30-14 óra között folytatjuk UNIVERSAL KFT. Miskolc, Baross C. u. 20. dő „összekülönbözésével”. Az Ózdi Városi Tanácson ez idő alatt minden munka másod­rendűvé vált. Ezzel foglal­kozott a városi pártbizott­ság, amíg funkcionált, a Ha­zafias. Népfront városi bi­zottsága, de a kohászat több vezetője is. Az ügy valószí­nűleg a' korábbi hatalmi struktúra felszámolása során keletkezett, feltehetően anya­gi-egzisztenciális okai van­nak. .Csak hát, a jelenlegi po­litikai kultúránkból, amely­nek alapja az általános mű­veltség, vita helyett olcsó személyesikedésre, vádasko­dásra, becsületsértésre, rá­galmazásra futja. Nem lehet tudni, hogy a tehetetlenség­ből fakad-e a tájékozatlan- . ságunk, vagy fordítva. Él még mindig munkál a szán­dékos időhúzás, ami általa- : bán döntésképtelenségre utal. A korábbi hatalmi ösz- szefonódás falai ma már nemcsak megrepedeztek; ha­nem le is dőlnek. De az utolsó pillanatig folvik a presztízsharc. Kifelé azon­ban védik a mundér becsű-, letét. A könyvben szereplők egy része nyíltságról szaval, '' miközben hivatalai „titkolóz­nak”, nem nyilatkoznak, ép­penséggel elérhetetlenek az újságíró számára. Cenzúráz­nak újságcikkeket, sőt meg­jelenésüket akár be is tilt­hatják. (Az újságírók sem maradnak ki a tülekedésből, in korrekt módon próbálnak „szenzációt” szerezni.) A kötet kronológiai sor- ■ rendben próbálja végigvezet- , ni az ügyet. Minden iileté- < kést és „illetéktelent” meg­szólaltat. Harminc kazettá- nyi anyagot használ fel a i szerző, akinek „a teljesség­re” való törekvése nem érj el célját. Azpn egyszerű ok- 7 nál fogva, hogy az élet megy - tovább ... (oravec) BÉLYEGGYUJTÉS MAGYAR POSTA A Magyar Posta — megkésve — 1989. december 29-én „Az or­vostudomány nagy úttörői” el­nevezéssel 5 címletű, 2G Ft össz- névértékű bélyegsorozatot ho­zott forgalomba. Á bélyegsoro­zat Itass János grafikusművész terve alapján acélmetszet + of­szet eljárással, a Pénzjegynyom­dában készült. A sorozatot 263 300 fogazott, és 4700 foga- zatlan példányban, a két 3 és a 4 valamint a 6 Ft névértékű címletet 25 bélyeget tartalmazó ívben, míg a 10 Ft-os névértékű bélyeget 20 bélyeget tartalmazó ívben bocsátották ki. Az egyik 3 Ft-os címleten Galenus (isz. 130—201), a másik 3 Ft-os cím­leten Paracelsus (1439—1541), a 4 Ft-os címleten A. Vesalius (1514—1564), a 6 Ft-os címleten R. Virchow (1821—1902) és a 10 Ft-os bélyegen I. P. Pavlov (1849—1936) látható. Az orvos­portrékat ábrázoló bélyegképek bal oldalán függőlegesen: „Az orvostudomány nagy úttörői’*'* felirat, a legfelső részén pedig az egyes orvosok nevei és szü­letésük, illetve haláluk évszáxna olvasható. Az első négy cím­letet (3, 3, 4, 6) Lengyel Györg^fT a 10 Ft-os címletet pedig Bojtos Károly metszette. A MABÉOSZ Észak-magyar­országi Területi Iroda, Miskolc, Széchenyi út 83. szám, I. eme­leti kiállítótermében — szom­bat, vasárnap és ünnepnap ki­vételével a „Városok kapcsolata a filatéliában” című bélyegbe­mutató tekinthető meg díjtala­nul. Ezúttal a Mezőkövesd, Vá­rosi Bélyeggyűjtő Kör részéről, Csörgő István, Kispál Albert, Reményi Gyula, Sidlóczki Zol­tán, Sípos Ferenc és Szabó Má­tyás, míg a Miskolc „Kazinczy” Bélyeggyűjtő Körből Harmattá Artúr gyűjteményének része szerepel a tablókon. A postai tervek szerint ez év első bélyegét január 11-én ad­ják ki, a 150 éves első hazai takarékpénztárt köszönti. Az al­kalmi bélyegzőt a megjelenés napján a budapesti 4. számú postahivatal fogja használni, de az arra kijelölt postahivatalok — Miskolcon az 1-es és 10-es — alkalmazzák az elsőnapi bélyeg­zőt is. R. L. A Dunaújvárosi Nyomda Kft. pályázatot hirdet UgyvreseiS Igazgatói munkakörbe Az ügyvezető igazgató feladata a 110 főt foglalkoztató társaság működésének biztosítása az SZMSZ-ben és az alapító okiratban foglaltak szerint. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: szakirányú felsőfokú végzettség, legalább 5 éves, a nyomdaiparban szerzett szakmai és 5 éves vezetői gyakorlat. Á kézírásos pályázat tartalmazza a pályázó szakmai életútját, jelenlegi tevékenységének és jövedelmi viszonyának ismertetését, vclamint iskolai végzettségét igazoló okmányainak másolatát. Nyelvismeret előnyt jelent. BÉREZÉS: megegyezés szerint. A pályázatot kérjük az alábbi címre: VÖRÖSMARTY NYOMDA H-8000 Székesfehérvár, Irányi Dániel utca 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents