Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1990. JANUÁR 6., SZOMBAT ÁRA: 3,5C FORINT 7éli kísérlet a kiskörpi tározón A Magyar Országos Hor­gász Szövetség kezdeménye­zésére a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság megállapo­dott a kiskörei víztározó te­hát a Tisza-tó vízgazdálko­dásában érdekelt szerveze­tekkel abban, hogy 1989—90 telén kísérletileg a hideg év­szakban szokásosnál egy mé­terrel magasabb vízszintet tartanak a mederben. A horgászok kezdeménye­zése azt célozza, hogy a hal­állomány az eddiginél mé­lyebb, s ezáltal kedvező ver­melőhelyeket találjon, s így biztonságosabban vészelje át a telet. Ám a téli kísérlet során végzett vizsgálatoknak arra is választ kell adniok, hogy a magasabb vízréteg jegesedése, majd pedig a zajlás hoz-e a megengedhe­tőnél nagyobb veszélyt a vízlépcső és a vízerőmű zsi­lipéire, egyéb berendezései­re, vagy a környező terület talajviszonyaiban keletke­zik-e a mezőgazdaságra ká­ros változás. A Tisza II. víz­erőmű áramtermelése a ma­gasabb vízszintnél kedve­zőbb, s ez télen mintegy tízmillió forint értékű villa- mosenergia-többletet jelent­het. A víztározó végleges téli vízgazdálkodási üzemrendjét azonban majd a kísérlet so­rán elemzett összes körül­mény mérlegelése alapján határozzák meg. V ízkereszt, vagy amit akarunk Az újév előestjén eltemettük az elmúlt esztendőt — egy hétre rá, azaz január 6-án, Vízkereszt, vagy a Háromikáirályak ünnepén pedig befejeződik a kará­csonyi ünnepkör. Az adventi „böjt” után kezdődik a vigasságok időszaka, a farsang. A karácsonyra emlékezve még utoljára meggyújtják a gyertyákat, majd a fát leszedik, az édességet szét­osztják. Sok helyen egy-egy ágacskát megőriznek a gonosz ellen. A Biblia szerint a keleti bölcsek karácsony éjsza­káján, Jézus születésekor érkeztek az izraeli Betle­hembe. Miért van mégis, hogy a Háromkirályok ér­kezése két héttel későbbre, január 6-ra kerül? A magyarázatot a 18. század tudós erdélyi papjától, Bőd Pétertől vesszük, aki ezt írta: „Vízkeresztnek nevezték a magyarok. Miért? Egyáltalában a Krisztus vízzel való megkeresztelésének emlékezetére.” A gö­rögkeleti egyházban azonban Jézus születésének nap­ja január 6., s e napon érkeznék a Háromkirályok Betlehembe. A római katolikus ünnepkörben a keresztelés em­lékére maradt fenn a vízszentelés szokása, amihez csatlakozott a házszentelés is. Legtöbb helyen a pap, máshol a gazda írta fel az ajtóra krétával az évszám mellé a G. M. B. betűket, emlékezve a Háromkirá- lyokra, azaz Gáspárra, Menyhértre és Boldizsárra. Ezt a jelet aztán nem is törölték le, mert a néphit sze­rint védett a villámcsapástól és a boszorkányok ron­tásától. A népi megfigyelés időjósló jeles napnak is tartja január 6-át, mert következtetni lehet belőle a tél hosszára, a nyár száraz, vagy esős voltára, és a bor­termésre. Huszonnégy, huszonnyolc órán át • Ha megszólal a berregő • Egy pere alatt menetkészen jfc Amikor tárcsázzuk az 05 Azt a laikus is jól tudja, hogy a tűzoltó munkája nem ér véget akkor, amikor a lángokat sikerül megfékez­ni. Aki közvetlenül a tűz után téblábolt már kiégett lakásban, bizonyára alaposan rácsodálkozott arra, hogy percek alatt ki tudják derí­teni, hogy pontosan miért, hol és hogyan keletkezett a tűz. Teljes biztonsággal tudják, például, hogy az ágyon és dohányzás miatt gyulladt ki. Ilyenkor feles­leges is tagadni, hiszen a legtöbb esetben már az el­ső percben látszanak az okok — mondják. A bajt baj kö­veti, és hogy a városi pa­rancsnok szavait idézzük: a 31. ide fut be a hívás (Kerényi László felvételei) tűzoltás vízkárral jár. Hi­szen korszerű oltóanyagok ide, vagy oda, a leghatáso­sabb a víz. Az ügyeletes tűzoltók szol­gálati rendje nem irigylésre méltó: 24—48 órás. Vagyis reggel hatkor kezdenek és csak másnap ugyanekkor fejezik be a munkát, utána két napjuk szabad. Hogy könnvebben teljen a hosszú műszak, fehérre meszelt 4— 5 ágyas kis szobák vannak, a körleten összesen harminc. Ottjártunkkor a tűzoltók rá­érősen sétálgattak. beszél­gettek, rá-rágvújtottak. Sze­rencsére éppen akkor nem volt dolguk. F. H. oltó századostól, városi pa­rancsnoktól, aki kísérőnkül szegődik. Első állomásunk az a he­lyiség, ahová a hívások be­futnak, vagyis a központ. Itt állandóan két ügyeletes van szolgálatban, figyelik a zúgó, kattogó, csörgő telefo­nokat, jegyzik és kapcsolják a hívásokat. Első látásra szinte semmiben nem külön­bözik ez a szoba bármely más cég telefonközpontjától de vannak itt egészen külön­leges vonalak is. Néhány helyi intézménynek külön riasztó telefonja van, me­lyen nem kell tárcsázni, elég felemelni a kagylót és az máris jelez az ügyeletén. Az ügyeletes, aki veszi a telefont, azonnal jegyzi az adatokat egy kis füzetbe. A pontos cím mellett fel kell tüntetnie azt is, hogy milyen objektum ég. és legfőképpen azt, hogy emberi élet veszély­ben van-e. Bekerül még a telefonáló neve. címe is. Az­tán a fűztől függően riaszt­ja a megfelelő egységeket, abban a pillanatban pedig az egész épületben, a parancs­noki szobától a folyosóig és természetesen az ügyeletesek körletéig, mindütt kigyullad a riasztólámpa és már ber­reg is a csengő. A tűzoltók pedig akár álmukból riaszt­va is indulnak a csúszdához, közben pedig az autók előtt nyitják az ajtókat, aztán fel­bőgnek a szirénák .., Nap­közben ez az egész nem tarthat tovább egy percnél, éjszaka pedig a riasztástól számított 100 másodpercen belül kell indulniuk. Nem egy esetben duplán is szük­ség van sietségre. Tárcsázzuk a 05-öt — ezen feleim alatt szoktuk közölni a lakástüzekről, robbanások­ról, égő gépkocsikról érkező legfrissebb tűzoltósági híre­ket. Reggelente mi is csak a telefont emeljük föl, most azonban arra voltunk kíván­csiak, mi történik egy mű­szak alatt. A Tűzoltó Parancsnokság Dózsa György úti székházá­ban már hetek óta — és még hónapokig — nagy a felfordulás. Az érkezőknek cementes zsákokat kell ke­rülgetnie, frissen festett he­lyiségeken át kísérik, min­denütt fúrnak, kalapálnak, még a régi dolgozók is alig ismerik ki magukat az épü­j|c Riasztás esetén a leg­gyorsabb út a csúszda. Tíizoltómííszak leiben. Ennek pedig egyet­len oka van: átépítik a szék­házat. A fűtési rendszertől a hírközlő központig mindent felújítanak. Ha pedig vala­hol, hát akkor a tűzoltósá­gon emiatt egyetlen percig sem állhat meg a munka, nem engedhetik meg maguk­nak, hogy az építkezés okoz­ta felfordulás miatt kény­szerpihenőre menjenek. Sőt. még ideiglenesen sem költöz­hetnek ki, hiszen minden te­lefonvonaluk, minden beren­dezés ide köti őket — hall­juk Magyarsóki György tűz­A Gömörivel szemben Saját boltot ny A legtöbb vásárló alapo­san meggondolja majd ettől az évtől kezdve, hogy mit, hol vegyen meg. Valószínű, hogy azok az üzletek lesz­Személyi hívórendszer a szivarzs Idáig csak a nyugati akció- filmekben láttuk, hogy meg­szólal a csipogó a színház­ban ácsorgó detektív szivar­zsebében. így jelzik számára, hogy keresik, azonnal hívja vissza a kis rádió jelfogó képernyőjére kiírt telefon­számot. Igazán csábító egy ilyen készülék a hazai orvosok, rendőrök s az elfoglalt üz­letemberek számára. Bizton­ságérzetet kelt mindazokban, akiknek munkája állandó és nélkülözhetetlen kapcso­latteremtésre szorul. Nos, szeptembertől már a hazai polgárok számára is elérhe­tő ez a speciális postai szol­gáltatás, bevezették a szemé­lyi hívórendszert. Hogyan, miként juthatunk egy iiyen készülékhez ? — kérdeztük Vállai Bélától, a Selectro- nic Kft. telekommunikációs osztályvezetőjétől. — A vevőkészülékeket, amelyek nem nagyobbak egy egyszerű audiokazettá­nál, a Skála és a finn Nokia vegyes vállalata, a Selectro- nic forgalmazza. Egy» vevő- készülék forgalmi adóval együtt 36 900 forintba kerül. Az egyszeri belépési díj, amit a postának kell fizetni, mindössze 2500 forint, ezen kívül havi 600 forintot kér­nek az előfizetőktől. Borsod megyében már mintegy 200- an vásároltak ilyen készülé­ket. Számukra jó hír, hogy az első negyedévtől a tokaji adón keresztül is sugározzák az üzeneteket. Miként is mű­ködik egy ilyen apró ké­szülék? Ha üzenetet aka­runk továbbítani a hívó- rendszer tulajdonosának, feltárcsázzuk a budapesti 155-5211-es telefonszámot. Itt ke bediktálni a hatjegyű hí­vószám tulajdonosának a kódot, vagy azt a számot, amelyen azonnali visszahí­vást kérünk. A 12 számjegy befogadására alkalmas kis képernyőn egy percen belül megjelenik az üzenetünk. A televízió és a Petőfi rádió adásaiba kevert digitális je­lek azonnal kiíródnak a sze­mélyi hívó display-én. Ezek természetesen a műsor véte­lét nem zavarják. Jelenleg már az országnak több, mint a felén kitűnően vehető az adás. a soproni adó segítsé­gével pedig akár Bécsben is üzemképes a készülék, amely 3 A-típusú, egy ceruzaelem­mel 200 órán keresztül egy­folytában üzemel. E ami lé­nyeges, kétféle módon, villo­gással, vagy csipogással jelzi az üzenet fogadását. (szánté) nek a leginkább népszerű­ek, amelyek olcsóbban kí­nálják a portékájukat, mint a többiek. És ahhoz sem kell különösebb jóstehetség, hogy belássuk: árgus szemmel fi­gyelik majd az emberek a hirdetéseket, hol tartanak éppen árengedményes vásá­rokat. Bizonyára sokan emlékez, nek még arra, hogy tavaly tavasszal a Mátra Fűszert rendezett ilyen engedményes húsvéti vásárt a legkülön­félébb élelmiszerekből a Bajcsy-Zsilinszky úti tejivó­ban. Akkoriban azt ígérték a cég vezetői, hogy mivel igen sikeres volt ez az ak­ció, később is rendeznek majd hasonlókat. Ha vala­mikor, ebben az évben mél­tányolnák ezt igazán a mis­kolciak. Arról érdeklődtünk tehát a Mátra Füszértnél, hogy lesz-e idén is ilyen vásáruk? D r. Gócsa Sándorné ve­zérigazgató-helyettes arról tájékoztatta lapunkat, hogy ha lesz megfelelő készletük, természetesen idén is tar­tanának árengedményes élelmiszervásárt. Elmondot­ta: eddig is igyekeztek né­hány alkalommal másoknál olcsóbban árusítani. Példá­nak említette, hogy a pia­con saját déligyümölcs- standja volt a Füszértnek és a Széchenyi úton is meg­nyitotta az Arany csillag ab. lakában egy alkalmi eláru­sítóhelyet. S hogy ennek volt értelme, arról bárki meggyőződhetett. A főutcán például hosszú sorban vára­koztak a város lakói, ami­kor hírét vették, hogy 48 forintért kínálják a narancs kilóját és 60-ért a banánt. A vezérigazgató-helyettes­től azt is megtudtuk, hogy a Füszért a saját boltjaiban igyekszik tartani a szolid árakat. Így arra számítanak, hogy sikeres lesz a legújabb miskolci vállalkozásuk is. A tervek szerint — várhatóan áprilisban — a Gömöri pá­lyaudvarral szemben nyitnak saját boltot, amelyben az élelmiszereket és a vegyiáru­kat kedvező kiskereskedelmi árrés mellett kialakított áron kínálnák. S ha megnyílik az üzlet, itt rendeznék meg a helyi árengedményes vásá­raikat is. B. A. inas szer A Miskolci Szimfonikus Zenekar hétfői — újévi — koncertjén a program sze­rint Csavlek Etelka és Ilos- falvy Róbert énekelt volna. Mindketten lemondták a koncertet — Ilosfalvy Ró­bert betegségre való hivat­kozással, Csavlek Etelka pe­dig azért, mert Münchenbe kapott meghívást. A zene­kar Kalmár Magdát és Pol­gár Lászlót kérte fel a sze­replésre, ők el is fogadták a meghívást. A színházban este fél 8-kor kezdődő hang­verseny dirigense Kovács László, a műsoron híres ope­raslágerek, -kettősök, nyitá­nyok, polkák és keringőa szerepelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents