Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-31 / 26. szám

Uj kútból isznak Az MDF helyi programjáról és felőlijeiről izdaság motorja a vállalkozás Önkormányzói! úton • A városért és a környékéért Tisztességes teliéieiekí eS „Átkapcsolta” a vízszolgál­tatást a Miskolci Vízművek s néhány napja a régi, úgy­nevezett olasz-kút helyett már az új tapolcai kút ad ▼izet n városnak. Jelenleg valamivel többet, napi 36 ezer köbmétert szívnak ki az új kútból. mint a korábban a régiből. Mint Major Ádámtól, I a vízművek főmérnökétől meg­tudtuk. hosszas előkészület és nem kevesebb , vízminőség- vizsgálat előzte meg a kút üzembe helyezését. A minta­vételt .most is folyamatosan végzik, és azt saját labora­tóriumukban is vizsgálják. „Kijöttek” a föld alól a búvárok, akik még néhány hete is dolgoztak, hogy a szükséges munkálatokat el­végezzék. Ki ne emlékezne a buka­resti kcprombolokra? Arra, hogy ég a vezér jól ismert, kortalan képe, az egyetlen, amely hivatalban, pravoszláv parókián, úton-útfélen tudat­ta jelenlétét. Ez volt „a” fénykép. Hát a többi remek­be sikerült példánnyal mi lesz? Ceausescu ugyanis szenvedélyesen fényképeztet- le magát. Mint a Románia Libera megírta, csupán a pártlap fotósai annyi színes képet készítettek róla, hogyha ezt egymás mellé raknák, 15 ezer négyzetméternyi terüle­tet takarna el. Vagyis akko­ra földdarabot, amely 600 háztáji parcellát tenne ki. És akkor még nem beszél­tünk a többi rajongó képei­ről! E sajátos fotóhobbit a Romániái Magyar Szó a kö­vetkezővel teszi teljessé: „Uralkodásának első percei­től nem tűrte meg a róla készült természetes, szemé­lyét és környezetét valóság­hűen ábrázoló felvételek közlését. Megkezdődött tehát a képek „kiigazitása”, s ez a retusálásiéi a mind orcátla- nabb hamisításig terebélye­sedett. Az Agerpres fotósai véget nem érő dokumentum­regényt publikálhatnának a fényképhamisítás magasisko­lájáról. A román hírügynök­ség fotótékájából megdöb­bentő dokumentumok kerül­nek elő. Az egyik legérde­kesebb a napokban jelent meg. Ezek szerint a több íz­ben közzétett ENSZ-közgyű- lési kép is hamisítvány. A román diktátor 1970-es köz­gyűlési fellépésekor ugyanis a terem csaknem kiürült. A Majna menti Frankfurt­ban. az NSZK-nak abban a városában, amelyben a leg­több a bank- meg a torony- épület. máris hasznosítani Kezdik a napenergiát. Első iepésként négy középületet — két gyermekintézményt. egv sport- és egy iskolaköz­pontot — látnak el napele­mekkel. Jóllehet, a Nap a Majna táján csak feleakko­ra erővel süt. mint például a trópusokon, a napelemek itt is felhasználhatók. Arra számítanak, hogy 10, illető­leg 12 kilowatt teliesítmé- nvű naptelepeik a szükséges energiának még télen is a felét adják, nváron pedig az energiaszükséglet 90 száza­lékát fedezik majd. Hála az űrkutatásban szer­zett tapasztalatoknak, az el­múlt évekber zuhanásszerű­en csökkent a naptelepek ára. 1970-ben 1—1 watt energia ilvetén termelése méa 1000 nyugatnémet már­kába került, ma ez az ösz- ízeg már csak 20 márka, s a kilencvenes években való­színűleg 5 márkára zsugoro­dik majd. Az új tapolcai kút mélyí­tését 1985-ben kezdték meg, azonos vízbázistól, amelyről az olasz-kút is működött. A műveletet az tette szüksé­gessé, hogy a város megnö­vekedett ivóvízellátását na­gyobb biztonsággal lehessen ellátni. A kút talpmélysége 24 méter. A vizet jelenleg két. egyenkint csaknem ezer köbméter óránkénti vízmeny- nyiséget emelő, NSZK gyárt­mányú szivattyú látja el. Tervezik egv harmadik egy­ség beépítését is. Így elmé­letileg a korábbinál több, napi 60 ezer köbméter vizet is tud majd adni a kút. Az olasz-kutat sem „zár­ták le”, szükség esetén az is segít majd a város e.,a- tásában. ezt azonban a romániai ol­vasónak nem illett tudnia. „Fotóművészeink” tehát el­végezték a műtétet: az emel­vényre beragasztották „apu­kát” egy olyan szónok helyé­re, akit zsúfolt terem hall­gatott. Azt viszont nem vette észre a gyakorlattan szem. hogy a hallgatóság között maga Ceausescu is megtalál­ható.” Balázsi Tibor (B.-A.-Z. megye, 1-es szá­mú választókerület, Miskolc város.) Miskolcon születtem, 1958- ban. Szüleim munkásembe­rek voltak, ma már nyugdí­jasod. Ebben a városban vé­geztem az általános iskolát és a gimnáziumot. Ezután a felsőfokú tanulmányok időszaka következett. Az el­múlt esztendőkben négy diplomát szereztem. Igazából politikával foglalkozó tanár­embernek és újságírónak vallom magam. Ott voltam ama nevezetes lakitelki zász­lóbontáskor. A születő új rnagvar demokráciában min­denkinek nagy a felelőssége: szeretném.' ha esztendők múltával nyugodt íelkiisme- rettel nézhetnék két kisfiam szemébe, s mondhatnám: amit lehetett, mindent meg­tettem ... Dr. Balás István (B.-A.-Z. megye 2. sz. vá­lasztókerület, Miskolc város.) Debrecenben születtem 1949-ben. Édesapám az ot­tani királyi tábla bírája, anyám banktisztviselő volt. Iskoláimat már Miskolcon végeztem, s Szegeden szerez­tem meg a jogi doktorátust. 1972-től gyakorlom az ügy­védi hivatást, melynek so­rán igen gyakran tapasztal­hattam az ügyfeleim kiszol­gáltatottságát és a háttér­ben gyakran meghúzódó ősz- szefonódásokat, s ezek a je­Alig több, mint ötven nap választ el bennünket az első szabad választásoktól. A hi­vatalosan is megkezdődött kampány idején arra törek­szünk. hogy olvasóink átfo­gó képet kapjanak a pártok programjairól. Mindenek­előtt arról, milyen elképze­léseik vannak a helyi, első­sorban a miskolci közélet, a politika, valamint a gaz­daság szerkezetének megvál­toztatására. Bemutatjuk a miskolci egyéni választóke­rületekben induló jelölteket is. A Magyar Demokrata Fó­rum programját még 1989. októberében fogadták el a II. Országos Gyűlésen. Az MDF-nek az országban mintegy harmincezer tagja van, de sokan vallják szim­patizánsnak magukat. Negy­ven helyi szervezetbe tö­mörültek. Miskolcon két cso­port tevékenykedik az avasi lakótelepen és a Martintele­pen. Arról kérdeztük dr. Furmann Imrét, az MDF or­szágos és miskolci elnöksé­gének tagját, hogy a koráb­ban már többször megfogal­mazott általános célokon túl milyen terveik 'vannak a he­lyi — ezen belül elsősorban a miskolci — közélet, a len ségek sodortak az ún. másként gondolkodók tábo­rába. Pártonkívüli voltam, de 1988-ban beléptem az MDF- be, s részt vettem a Parla­mentben folyó háromoldalú politikai egyeztető tárgyalá­sokon, ahol a többi ellenzé­ki párt bizalmából az ellen­zék szóvivője voltam. Hobbim a kórusmuzsika. Mile Ha jós (B.-A.-Z. megye. 2. sz. vá­lasztókerület. Miskolc város.) Debrecenben születtem. 358-ban. Édesanyám tanító­nő. édesapám tsz ágazatve­zető volt. ma : e d ketten le- I százalékolt nyugdíjasok. gazdaság megváltoztatására? — Nem hiszem, hogy az országos viszonyoktól füg­getleníteni lehet azokat a gondokat, amelyek ebben a megyében, és Miskolcon fel­halmozódtak. Mindenekelőtt meg kell teremteni az ön- kormányzat működéséhez szükséges feltételeket, a gaz­dasági alapokat. Az adók meghatározott hányada ma­radjon az önkormányzatok­nál, s biztosítani kell az ön- kormányzatok vállalkozási és gazdálkodási szabadságát, a kereskedelemben, az ok­tatásban és az élet minden területén. Három hete je­lent meg az MDF-nek a programja, amelyben fon­tos szerepet- szánnak az ön- kormányzatnak, amely arra való, hogy az emberek ér­dekeit érvényesítse. Az MDF programjában a politikai alapelvek meghatározása után egész fejezetet szentel az önkormányzatoknak. Most parlamenti választásokra ké­szülünk, de az MDF az egész választási kampányát ráfűzi a helyhatósági vá­lasztásokra, és ezt nem egy­mástól elkülönítve folytatja le, hanem arra igyekszik rá­mutatni, hogy a többpárt­rendszerű parlament kiala­kulása csak egy lépés — no­1963-ban Kisnaményba köl­töztünk. A faluban élő pro­testáns szellem, a fölnevelő közösség embersége, szüleim odaadása: ezek voltak azok a források, melyekből meg­határozó emberi tartalmai­mat merítettem. Az érettsé­gi után, a KLTE magyar­francia szakát végeztem el. Nem sokkal ezután a mis­kolci Kilián Gimnáziumban tanítottam, 1988 óta vagyok a Hermán Ottó Múzeum iro­dalomtörténésze. 1987-ben született meg Ákos nevű kisfiam. Az MDF-nek a kezdetek­től tagja vagyok. A jelöltsé­get azért vállaltam, mert cselekvő részese szeretnék lenni az újabb honfoglalás­nak, a demokratikus Ma­gyarország fölépítésének. Dr. Kiss György (B.-A.-Z. megye. 4. sz. vá­lasztókerület, Miskolc város.) Születtem 1949. július 13- án, Sajószenípéteren. Általá­nos és középiskolai tanulmá­nyaimat Tokajban végeztem, és Pécsre jártam egyetemre. Képzettségem szakvizsgázott jogász. 1972-től dolgozom az államigazgatásban, jelenleg főmunkatársként a B.-A.-Z. Megyei Tanács VB. Szerve­zési és Jogi Osztályán. 1967- től lakom Miskolcon. Felesé­gem zenetanár a vasgyári zeneiskolában. Két gyerme­kem van, Ágnes 4., Réka 2. osztályos tanuló. ha igen jelentős lépés — egy demokratikus ország meg­teremtésében. Ám az. hogy lesz-e erkölcsi, politikai és gazdasági kibontakozás és igazi demokrácia, az csak részben dől el a parlament­ben. Sokkal inkább ott, ahol az emberek élnek és dolgoz­nak. Ugyanakkor nem lehet a folyamatokat az országos viszonyokból kiszakítani. Az MDF programjában igen konkrét elképzeléseket fo­galmaz meg az országos vi­szonyokra vonatkozóan, amelyek lebontva Miskolcra is érvényesek. így fejezete­ket szentelünk a környezet- védelemnek, ezen belül a településpolitikának, a köz­lekedésnek, és igen részle­tesen kifejtjük álláspontju­kat a gazdaság és a mező- gazdaság átalakítására vo­natkozóan. — Két év óta készítjük a látleletet Miskolcról, amely egy mesterségesen felduz­zasztott város, ahol két-há- rom válságágazatban foglal­koztatják az embereket. Sok a környező községekből, fal­vakból betelepült városlakó, aki a saját falujában nem tudott megélni. Az MDF egyik sajátossága, hogy az emberekre építi programját, mégpedig úgy, hogy az adott közösségekben, aZ adott életterekben az emberek szervezzék meg saját érdek­érvényesítési szervezetüket. Ezekből fog összeállni a helyhatóság, az úgynevezett önkormányzat. Ha megala­kulnak, országos politikát lehet rájuk építeni. Éppen ezért örülünk annak, hogy a Dimag Rt. egyik üzemé­ben a napokban 220 ember megalakította a munkásta­nácsot. Remény van arra, hogy a város többi üzemé­ben is, így például a likőr­gyárban is megalakulnak a munkástanácsok. Ezeknek a létrejöttét már egy éve szor­galmazzuk, mert azt mond­juk, hogy ha a helyi ér­dekérvényesítő szervezetek nem alakulnak meg, akkor nem lehet megvalósítani a demokráciát, és a gazdasági átalakulást sem. Ez kulcs­kérdése lesz a tulajdonlás­nak, a tulajdonosi jogok gyakorlásának is. A munkás- tanácsok éppen ezért töb­bek, mint a szakszervezetek, mert így tulajdonosaivá vál­hatnak a dolgozók az adott üzemnek. Olyan gazdaságpo­litikát akarunk, amely segí­ti a tulajdon széles körű el­terjedését, és támogatja a lakó- és munkahelyi önkén­tes közösségek kialakulását. — önállóvá kell tenni azokat a miskolci és borso­di vállalatokat, amelyeknek a központja a fővárosban van, hogy az . a nyereség, amit termelnek, ne a közös zseboe vándoroljon. Így ezek a vállalatok évek óta csak vegetálni tudnak emiatt, ho­lott a termelési érték nagy részét helyben kell felhasz­nálni, méghozzá az üzemek fejlesztésére. Ezzel függ ösz- sze, hogy Miskolc mindig kereskedőváros volt, de az utóbbi negyvenöt évben az erőszakos iparosítás, ezt megelőzően a zsidóság el­hurcolása miatt, a város el­vesztette ezt a jellegét. Mi nem néhány kinevezett vál­lalkozót akarunk, hanem a szónak igazi értelmében vett valódi kereskedőket. Az a célunk, hogy az egész or­szág vállalkozók munkája révén fejlődjön. Minden vál­lalkozónak biztosítanunk kell, hogy önállóvá válhassanak éppen ezért tartjuk szükség gesnek, hogy a helyi önkor­mányzatokban helyet kapjam nak a már említett munkás- tanácsok képviselőin kívül az ipartestületek, valamint az érdekérvényesítő szerve­zetek képviselői is; ez jelent esélyegyenlőséget. A város üzlethálózatára, a környező üdülőövezet fejlesztésére gondolunk. Felülvizsgáljuk azokat a rendeleteket, ame­lyek ma gátolják a vállal­kozásokat, és természetesen az adózási módszereket is. A vállalkozások, és a város­lakók életének javítása szo­rosan összefüggő kérdés. Meg kell teremteni a feltéteteket ahhoz is, hogy Miskolc kör­nyezetében a mainál kedved zőbb hitelfeltételekkel csa­ládi házak épülhessenek, gondolva a következő gene­rációra, arra, hogy több nemzedék is élhessen egymás mellett. Szorgalmazni kell a kapcsolatot nyugati és ma­gyar — nem állami —, ha­nem magánvállalkozók kö­zött, hogy a város környe­zetében levó páratlan ter­mészeti kincseket jobban ki­használhassuk. Épüljön több olcsó szálláshely, kapjon na­gyobb teret az idegenforga­lom. — Az MDF szemében nemcsak az vállalkozó, aki­nek már most van pénze, hanem az is, aki majd azaá válik. Hitelekre, adókedvez^ ményekre van szükség, mert a mai viszonyok között ezek az emberek szinte rá van-, nak kényszerítve arra, hogy kijátsszák a rendeleteket. Á helyi vállalkozók adójának döntő többségét itt kell tar-: tani az önkormányzatoknál: Az adó mértékét pedig úgy kell megállapítani, hogy mindenkinek kedve legyen a vállalkozáshoz. — Terveink között szered pel az is, hogy az önkor-, mányzatok vezetője tiszte^ letdíjas lenne, olyan sze­mély, aki megtiszteltetésnek venné feladatát, aki érezné annak felelősségét. Ha aa MDF kerül hatalomra, il­letve nagy többségben a pár-- lamenti képviselők közé, ak­kor rövid idő alatt érzékel­hető változásokat tapasztal­nak majd az állampolgárok. Két-három hónap alatt lát­hatják az átformálás ered­ményeit, bár azt nem kel! eltagadni, hogy ennek pénz­ügyi feltételei is vannak. Az új Magyarországnak is szük­sége lesz hitelre, de ebből nem vadászkastélyok fognak épülni, oktatási központok gyanánt. Azonnal felállítunk egy panaszirodát, nagy ap­parátussal. és minden eset­ben kötelességünknek érez­zük a bajok orvoslását Nem hiszünk a piacgazdaság azonnali bevezetésében, ezért továbbra is működtetni fog­juk a Miskolcon már köz­kedveltté vált MDF-piacot, ahol kiváló minőségű árut kapnak elérhető áron. To­vábbra is kiemelten akarjuk kezelni a nyugdíjasok hely­zetének javítását, ám ez nemcsak sajátos miskolci probléma. Ha valóban a vál­lalkozók országa teszünk, akkor a mostaninál jóval ke­vesebb munkanélküli tesz. Ha tisztességes feltételeket biztosítunk, akkor az embe­rek fogják tudni, mit te­gyenek. Orcátlan hamisítás A conducator hobbija Miskolcon indulnak

Next

/
Thumbnails
Contents