Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám

■mi Mm r< i i w kjBái ’ w I ■ ■ “ P m ■ B m If m tg 1 a á ■ p '' , íj#" fi p ÉlfPf ■ ^ ü*­ájj is a i 1 ® fEajH m L'aíJíjí i fp it*«ü '•*£» w v'• *v.rf •>.iv*V> v£*áí-';• * í2r •..;«•«« ^av\v-; •'” :-v .V” A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 23, SZÁM 1990. JANUÁR 27., SZOMBAT ARA: 3,50 FORINT A butikos sztrájk kulisszatitkai Ki űzeti a pénztárgépeke j(e Ide már nem kettes sorban kell jönni ebédelni Ne kapjanak mindent késsen Mire felnő a gyermekvárosi gyerek Jó tenne egy falusi hás • Konyhában, kertben • Másoknak is segítenek Üvegbúra alatt nevelked­nek az állami gondozott gyerekek. Ök képezik az utánpótlását a hajléktala­noknak, közülük kerül ki az öngyilkosok nagy hányada, mert nincs módjuk megta­nulni az önálló életet —ez volt a lényege a közelmúlt­ban egy elhangzott tévéri­portnak. Cáfolja, vagy egyet­ért ezzel dr. Dobos László, a miskolci Gyermekváros igazgatója, akit éppen egy sajátos vendégség apropóján kérdezünk. Ma ugyanis be­mutatják, mire költötték el azt a 600—700 ezer forintot, amit a Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium gyer­mek- és ifjúságvédelmi osz­tálya által kiírt pályázaton nyertek. A pedagógus kollé­gák a díjazott pályamüvek­ben éppen az életre nevelés feltételeinek megteremtését szorgalmazzák. — Nem tudok róla, hogy magasabb volna az öngyil­kosok aránya az állami gon­dozásból kikerültek köréből — mondta dr. Dobos Lász­ló. — A miskolci Gyermek- város fennállása óta egyet­len gyermekünk halt meg, ő is betegségéből kifolyólag. Az igaz, hogy a gyermekvé­delem funkciózavarral küzd, és szükséges a váltás. A tár­sadalom eddig elnézőbb volt a hátrányos helyzetből in­dult gyerekekkel, s most a leendő piacgazdaságban azt kellene elérni, hogy egyen- ranguként vehessék fel a versenyt azokkal, akiket egy család készített fel az önálló életre. Ebben a hátrányos helyzetű, minden szempont­ból negatívan dobogós me­gyében nem lesz könnyű ez a program. Az eredmény vi­szont a mi munkánktól leg­alább annyira függ. mint a társadalom helyzetétől, be­fogadóképességétől. attól, hogy a humán szolgáltatá­sokat tudja-e folyamatában nvújtani. vagv csak — mint most — tünet5 kezelést ad. Mi egvébként visszafogadjuk azokat a volt növendékein­ket, akiknek átmenetileg munkahelyi, vagy lakás­gondjai vannak. Itt marad­hatnak mindaddig, amíg az utógondozásukkal megbízott kolléga nem gondoskodott megnyugtatóan a sorsukról. A mi intézményünkből a gyermekek 65—70 százaléka különösebb segítség nélkül, szépen berendezkedett az önálló életre. Kisebb hánya­duknak rövidebb-hosszabb ideig vannak gondjai, s csak egy szűk kör az, amely tár­sadalmi beilleszkedési zava­rokkal küzd. Bár azt is el kell mondanom, hogy ezek az átlagok kedvezőbbek, mint más, hasonló intézmé­nyeké. — Üj foglalkoztatóhelyi­ségeket létesítettek. Milyen céllal? — Az egyes csoportokban négy önálló konyhát alakí­tottunk ki. Ez a családi életre nevelés szempontjá­ból roppant fontos élettér. A célja, hogy a gyerekek minél kevesebbet kapjanak készen. A hozzávaló nyers­anyagot a konyha adja, de vásárolhatnak is. Bár a pia­con a számlakötelezvény mi­att nem vagyunk kedves kuncsaftok. — A konyhák valóban csodálatosak, a piros téglás, boltíves kiképzésű, egy lakberendezési divatlapban is megállná a helyét... — Nem a hivalkodás a célja, de feladatunk az esz­tétikai érzék fejlesztése is, hogy ne legyen minden egy­formán monoton. Az összeg­gel sikerült jól gazdálkodni, így a tervezettnél eggyel több konyhát alakítottunk ki. Azzal spóroltunk a leg­többet. hogy a munkát fel­vállalták a karbantartóink, akiknek olyan gyerekek se­gítettek, — például a kő­műves- és burkolómunká­ban — akik már szakmun- kásielöltek. A sikerélmény aztán további tervekre ösz­tönöz. E? nedr. őgusa válo­miiven többletre tud­ja mootanítani a gyerekeket. Abban a csonortban. ahol a nevelő kitűnő szabó-varró, ott mindenki tud bánni a varrógéppel. Köpenyt, de még fényes melegítőt is ké­szítettek maguknak. A bar- kácsműhely megépítése szin­tén ebbe a sorba illik. Va­lóságos élethelyzetet produ­kálhatunk, a ház körüli ja­vításokra, szépitgetésekre fel lehet készülni. A virág- kötészeti szakkörben is rá­vezetik a kollégák a gyere­keket, hogy munkájukkal ér­téket teremtenek. A terüle­tünkön sajnos, nem alakít­hattunk ki egy kis konyha­kertet, ahonnan a főznivaló egy része is kikerülhetne, de egy üvegházat, azt igen. És van egy nagy vágyálmunk. Ha olcsón hozzájuthatnánk egy falusi házhoz, ott be­rendezkedhetnénk akár ál­lattartásra is. Kéthetes vál­tásban ott olyan miliőt te­remthetnénk, amely még közelebb vinne az igazi csa­lád életéhez, ahol például a befőzést is megtanulhatnák a gyerekek. — A miskolci Gyermek- város bázis-módszertani intézet, és Ön, a Nevelő- otthoni és Gyermekvárosi Pedagógusok Munkaközös­Siikkalján Tokaj-Hegyalja után a másik ismert borvidéke me­gyénknek a bükkaijai, amely Miskolc határától vonul vé­gig a Bükk hegység déli fekvésű lábánál. A termelő- szövetkezetek, szakcsoportok, valamint az egyéni termelők több mint 2000 hektár sző­lőterülete tartozik ide. Mivel fekvése az egri bor­vidékével egvezik, az itt te­lepített szőlő is ehhez iga­zodik. Jelentős a különösen az utóbbi években telepített vörösbort adó fajták meg­növekedett aránya. A fehér­bort adó fajták közül a 1 sk Ebben a konyhában egyé­ni kívánságok is teljesülhet­nek ségének vezetője. Ebbén a minőségében nyilván tud­ja. hogy a többi intézet képes-e hasonló váltásra. — Pályamunkáinkat, ered­ményeinket, külföldi tapasz­talatainkat igyekszünk to­vábbadni. Itt valóban bő­séges a szellemi kapacitás, s arra is futja az energiá­ból, hogy missziót teljesít­sünk. Ha a kollégák külde­nek papírt és bélyeget, sok­szorosítjuk és elküldjük a kiadványainkat a legeldugot­tabb vidéki otthonokba is. Szerencsére érdektelenségre nem panaszkodhatunk, csak a másológép győzze ener­giával. (oláh) szilváni és a rizlingfélék foglalják el a nagyobb te­rületet, de például Tibold- daróc határában termesztik a pezsgő alapanyagául szol­gáló fajtát is. A fekvés és a fajta meg­határozó szerepéből ered, hogy megyénkben ezen a vidéken kezdik legkorábban a metszést. így történt az az idén is. Már nemcsak a pincesorok népesednek be, de a szőlősorok is: csattog­nak a metszőollók. Noha még nem általános a metszés kezdése, elsősor­ban a déli fekvésű táblákon már végzik ezt a termést is Két napig sztrájkoltak az ország magánkereskedői. Két munkanapon át tartottak zárva a butikok, a műszaki kereskedések, a maszek tüzépesek, fagyialtosok, lán- gossütők és egyéb árusok. Így próbáltak tiltakozni a kis boltok túlzott adminiszt­rációja és a növekvő adó­terhek ellen. Mi tagadás, a kereskedők munkabeszüntetése nem vál­tott ki különösebb szimpá­tiát. rokonszenvet, együtt­érzést a lakosságból. Ügy tetszett, mintha nem min­denkit győztek volna meg: ez a fajta tiltakozó akció lé­nyegében a vásárlók érdekét is szolgálná. Mennyire igaz ez a megállapítás? — kér­deztük Számadó Endrénctöl, a Kisosz megyei szervezeté­nek titkárától. m MÉG EGY DOBOZ GYUFÁRÓL IS — A kétnapos sztrájk hí­rei között elsikkad a lényeg. Az a tény, hogy a tavalyi, 94-es számú Magyar Köz­lönyben megjelent rendelet szerint idén júliustól minden egyes cikk vásárlásakor nyugtát vagy blokkot kell adni. A rendelkezés megal­kotói megfeledkeztek arról, hogy a magánkereskedők idáig is kötelesek voltak minden bevételt nyugtázni, ha ezt a vásárló kérte. S ezt* soha, senki meg nem tagad­ta. Ám az új helyzetben a meghatározó műveletet. A gyakorlott, jó szemű szőlős­gazda a rügyek fejlettségé­ből már tudja, hogy milyen módon, hány szemre hagyja a vesszőt —, amit aztán a fakadás után utánigazít, ha az szükségessé válik, példá­ul a kései fagyok miatt. A bükkaijai borvidéken hozzáláttak a gyümölcsfák metszéséhez is. Bár a faka­dás még nem sürgeti sem a szőlő, sem a gyümölcsösök tulajdonosait, azért már egy­re gyakrabban népesülnek be az ültetvények, hogy idő­ben végezzenek a metszés­sel. 80 filléres gyufáról, a fél kiló krumpliról és a 4 forintos lángosról is nyugtát kell ki« állítani. Július 1-től a divat­áruüzletekben, a ruházati boltokban, a tüzelőanyag-ke­reskedéseknél, a kultúrcik- keket árusító helyeken vezeJ tik be elsőként az új elszá. molási rendszert. Végül is majd 40 ezer magánkeres­kedőt és legalább 200 ezer iparost, mesterembert érint a korábbinál sokkal szigo­rúbb adminisztrációs kötele­zettség. ——-iwwr­Mibe kerül mindez az or­szágnak, az érintetteknek és a vásárlóknak, a szolgáltatá­sokat igénybe vevőknek? A legfrissebb információk sze­rint az illetékesek több mil­lió dollárért rendelték meg a mindentudó komputerizált pénztárgépeket. Az egyéb­ként csak valutáért kapható masinákat, mostani árakon számolva, 70 ezer forintért vesztegetik majd. Ennyit fi­zetnek a lángossütők, a vá­sározók a jövőben nélkülöz­hetetlen gépért. Csekély vi­gasz, hogy ha majd megvet­ték, leírhatják az adóalap­ból. Kérdés, hogy a mostani gazdasági helyzetben lesz-e annyi adóalapjuk, ami fe­dezheti a gép beszerzési árat. ® DRÁGA A NYUGTATÖMB Mindehhez számoljuk hozJ zás, hogy a nyugtatömbök egyetlen lapja most X forint 80 fillérbe kerül. Tehát min­den termék árát ennyivel kell megnövelni, ha nem akarnak ráfizetni a kereske­dők. A számítások szerint a kereskedők és a lakosság együttes kiadása elérheti a 2—3 miliárd forintot, ennek az egyetlen és teljesen át-' gondolatlan rendeletnek a következményeként. Felmér- •hetetlen mértékű, felduz­zasztott adminisztráció, s papírhegyek kísérik majd a rendelet esetleges bevezeté­sét. S, ha már szalvétát nem kapunk az olajos lángoshoz, indigós nyugtába törölhetjük majd a kezünket az év kö­zepétől. Az biztos, hogy ez az egy rendelet képe? lesz a hazai munkanélküliség fel­számolására. A pénztárgépek javítása, szervizelése, a paJ pírgyárak teljes gőzzé', való üzemeltetése és a hegyekben tornyosuló nyugtatömbök át- nyálazása kenyeret majd a fél országnak. (szántó) Metszi ka szőlőt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents