Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 22. szám

Országos Vállalkozói Fórum Országos Vállalkozói Fóru­mot és Kiállítást rendeznek ma a fővárosban, a Technika Házában. A fórumon a vál­lalkozásokkal kapcsolatban kifejti véleményét valameny- nyi érdekvédelmi szervezet, s szólnak az egyéni vállalko­zói törvénytervezetről is. Elő­adások hangzanak el a mű­szaki fejlesztés állami fel­adatairól, valamint a vállal­kozók külkereskedelmi tevé­kenységéről. Morvái Ferenc. a Megamorv Kazánfeilesztő és Kutató Kft. vezetője >s szerepel az előadók névsorá­ban, aki elsősorban saját példáján keresztül mutatja be, mennyire nem ösztönzik a vállalkozásokat a mai adó­terhek. A fórum résztvevői s vállalkozásokkal kapcsolatos kiállítást is megtekinthetik. A MISKOLCIAK NAPILAPJA Pénz is van, az energia sem kevesebb Légszennyeződés okozza az áramkimaradást Gyorsan kijavítják a hibát XXII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1990. JANUÁR 26., PÉNTEK ARA: 3,50 FORINT Maximillian GUI úr, az NSZK-ból Ha kft., hát legyen kft.., Az úr megejtően lezser, és barátságos. Foglalkozására nézve építész, és az NSZK- bnl érkezett, hogy Miskolcon eéget alapítson. Maximillian Cili azonban nem átlagos ember, így üzleti elképzelé­sei sem megszokottak. Amit elmondott nekünk hazai partnere, a Borsodterv foga­dásán, némi meghökkenést váltott ki a sajtó képviselői­ből. Pedig Giil úr csupa Olyasmit fejtegetett, amit ne­künk magyaroknak nem esett rosszul hallanunk. Csakhogy ami történik ve­lünk mostanság, nem abba az irányba visz, amit a filozofi­kus építész mutatott ne­künk ... Hogy miért akar GUI úr épp Magyarországon tevékenykedni? A magyará­zat így hangzott. — Szép lenne hozzájárul­ni Magyarország felemelke­déséhez. A magyar kicsi és szimpatikus nép, és nem lenne feltétlenül muszáj át­vennie a nemzetközi gaz­dasági, politikai fejlődés so­rán már megvalósult rossz dolgokat. Hogy az építészet nyelvére fordítsam le mind­ezt: nem szabadna itt olyan szállodákat, családi házakat építeni. amelyek bárhol állhatnának a világon. De nem ajánlatos anyagokat importálni, pusztán azért, mert azok alkalmazása most sikk a fejlett világban. En­gem az érdekel, ami iga­zán magyar. Legszívesebben kiáltvánnyal fordulnék a magyarokhoz, hogy vizsgál­ják meg önmagukat, múlt­jukat és erre építve keres­sék meg azt a megoldást, ami g huszonegyedik szá­zadba segítheti az országot. — De hát mi Európához akarunk csatlakozni, he­lyet kérve az európai ház­ban ... — Persze. De Európában az együttműködés a fontos, és nem az egyöntetűség. En abban akarok segédkezni, hogv a magvarok megtalál­ják önmagukat, és így jus­sanak előre. — Erre sekap mondhat­ják- ez csak filozofálás, közb«"- npdig ön is kft.-* lován alanitani azaz üzle­te» kötni a Borsodterv vei... Engem ez a kft dolr»g esv kicsit zavar Idáig bár­kivé» heszéiterr *tt MaSvar­fl-e;-»---- - —.a ,7» Vór't'17»' gkar^ok-c véljünk e«v kft -t csinálni? Az én alapállasom. hitvallásom kicsit más, nem ennyire financiális: csak mellékterméke a gazdasági vállalkozás. Ügy vélem, hogy amíg a tartalmi, elvi kérdéseket nem tisztázzuk, addig gazdaságról nem ér­demes beszélni. De én segí­teni akarok, és ha itt most ez az elfogadható, hát hív­ják kft.-nek a „gyereket”. — Ezek szerint az épí­tészt nem érdekli az üz­let? — Az építészeket két csoportra osztom: az üzlet­emberekre. és azokra, akik úgy érzik, elsősorban jó épületeket kell csinálniuk... Nos, Maximillian GUI két­ségtelenül az utóbbi cso­portba tartozik — ami per­sze nem zárja ki, hogy nem kell nélkülöznie mint épí­tésznek, és hogy módja le­gyen céget alapítani, szaba­don alkotni. S amit elmon­dott? Hát igen: fel kell tá- pászkodnunk gazdaságilag, de valóban nem mindegy, milyen áron. Ez az ár nem lehet nemzeti arculatunk feladása. De GUI úr is jól tudja: ez nem is lenne cél­szerű, mert a gazdag világ­piacon, ahol egy áruból ezerféle található jó minő­ségben, a másság is lehet vonzerő. Azt nehéz lenne megjósolni, Gill úr milyen üzleti sikerre számíthat Magyarországon. De az biz­tos: ha a Borsodterv egy kicsit megtanul más logika szerint tervezni, már meg­érte számukra a kapcsolat- építés. Mert a tőkénél job­ban Magyarországon mosta­nában csak a munkapad, és íróasztal mellett is haszno­sítható friss gondolatok hiá­nyoznak . . (Üst) Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat hosszú évekig olyan zavar­talanul látta el feladatát, hogy munkájukat kritika alig érte. Szilveszterkor, ép­pen a pezsgőbontás idejére „robbant be” egy olyan üzemzavar, ami januárban szinte sorozatossá vált Mis­kolcon. Az áramszolgáltatás folyamatos biztosítása a szó szoros értelmében is életbe­vágóan fontos dolog. Pél­dául a kórházakban, operá­ció közben. Az üzemzavar nagy értékű anyagi károkat okozhat a számítógépes rendszerben, de a lakosság számára is számtalan bajjal cs kellemetlenséggel járhat. Elég csak annyit említeni, hogy voltak akik gyerekkel szorultak benn a liftben. A lakosság okot és össze­függéseket keres a soroza­tos áramszünetre. Egyes fel- tételezések szerint kevesebb energiát kapunk a Szovjet­uniótól, mások azt is való­szí nűsítik, hogy kevesebb a pénz a karbantartási, felújí­tási költségekre. Igazak-e ezek a feltételezések? Vagy más okok magyarázzák az áramszolgáltatás itteni hi­báit? Kérdésünkre Szepesi István, az Émász Miskolci Üzemigazgatóságának üzem­viteli osztályvezetője vála­szolt — Sajnos, az események balszerencsés összejátszásáról van szó. A hibáknak nincs bözük ahhoz, hogy kevesebb energiát kapnánk a Szovjet­unióból. De a pénzszűkével sem lehet összefüggésbe hozni, hiszen a korábbi üzemfenntartási költségek most is rendelkezésre állnak, sőt az inflálódással arány­ban többet is fordítunk rá. Az üzemzavarért sem lehet elmarasztalni senkit, hiszen a védelmi berendezések, az automatikák jól működtek mind a kétszer, amikor Mis­kolcon a déli állomás teljes ellátási területén hiba ke­letkezett. Például egy állo­mástűz sokkal nagyobb bajt is okozhatott volna. — A januári üzemzava­rok kimutatásáról szóló napló meglehetősen terje­delmes. A hónap első fe­lében öt, a második felé­m \T; 11 vl jfc Nem csökken az Émásznál a karbantartásra, felújí­tásra fordítható összeg. A sorozatos áramszünet oka tehát nem ez. „ ben viszont 18 üzemzavar dolgoztatta meg az elhárí- tókat. Ez már aligha mond­ható véletlennek. — Egyértelműen a köddel feldúsult szennyezőanyagok okozták a vezetékek szigete­lési szilárdságának csökke­nését. A szabadvezetékes 20 és 35 kilovoltos hálózaton következett be valamennyi, hiszen tartósan nem volt csapadék, amely lemosta volna a szennyeződést a ve­zetékekről. A sokévi átlag­hoz viszonyítva, ez kiemel­kedően sok hibát jelentett. Egyébként a Köjáltól szeret­nénk megtudni (szóltunk is ez ügyben), hogy ebben az időszakban nem érte-e a vá­Beck Tamás és Pozsgay Imre az előadók között mser Számítástechnika, gazdaságpolitika Évről évre nő a rangja a microCAD-nek, a mostani lesz a negyedik és nagysza- básúbbnak ígérkezik minden korábbinál. Számítástechni­kai kiállítás, négy konferen­cia, állásvásár és több sza­badidős program adja a ren­dezvény gerincét. A microCAD ’90 védnökei között van Pozsgay Imre, Beck Tamás. Békési László, Gábor András (a Magyar Gazdasági Kamara elnöke). A meghirdetők: a Compu- terwold Informatika Kft., a Gazdasági Kamara, a Mis­kolci Egyetemisták Szövetsé­ge. a Nehézipari Műszaki Fgvetem — amelv otthont ad az eseménynek, most először az új aulában —. a Neumann János Számító- aéD-tudományi Társaság, a NOVTTAS Eavetemi Egyesü­let és a SZAMSZöV Számí­tástechnikai Kisszövetkezet. A számítástechnikai kiál­lítás az észak-magvarorszá- si régió iegnagvobh ilven jellegű eseménye. Február 27-től március 3-ig tart a bemutató, amelyen mintegy félszáz hazai és külföldi cég képviselteti magát szoftve­rekkel, hardverekkel. A számítástechnika műsza­ki alkalmazásairól rende­zendő konferencia másik gazdája — az NME mellett — a Budapesti Műszaki Egyetem. Olyan újdonságo­kat mutatnak be az elő­adók, amelyek segítséget nyújthatnak iparunk korsze­rűsítéséhez. A közigazgatási konferen­cia szervezésében az egye­tem állam- és jogtudományi kara a partner. A konferen­cia célja áttekintést adni a számítástechnika közigazga­tási, ezen belül elsősorban önkormányzati alkalmazásá­nak helyzetéről, a tovább­fejlesztés lehetőségeiről. Az előadók között van dr. Ve- rebélyi Imre belügyminisz­ter-helyettes (Az önkormány­zati hivatal helye és szere­pe a közigazgatás új szerve­zetében). Monetar-Hungary ’90 né­ven fut a Magyar Gazdasá­gi Kamarával közösen szer­vezett konferencia, pénz­ügyekkel, gazdaságpolitiká­val, vállalkozásokkal foglal­kozik. És mindjárt az ele­jén a környezettel, a „felté­telrendszerrel”. körülménye­inkkel: Pozsgay Imre A po­litikai stabilitás kilátásai Magyarországon címmel tart­ja meg a rendezvény nyitó előadását. Sárközy Tamás igazságügy miniszter-helyet­tes a hazai vállalkozások jo­gi hátteréről beszél. Antal László kormánybiztos elő­adásának címe. témája: Tu­lajdonreform Magyarorszá­gon. Beck Tamás kereske­delmi miniszter a különböző gazdasági tömbökkel kiala­kított és kialakítandó kap­csolatainkról szól. Előadást tart az MNB ügyvezető igaz­gatója, az Ipari Fejlesztési Bank vezérigazgatója. Járai Zsigmond pénzügyminiszter- helyettes. a Gazdasági Ka­mara megbízott főtitkára, a Joint Venture Klub elnöke ezen a konferencián. Vállalatirányítás — Mana­gement az elnevezése annak a konferenciának, amelynek szervezésében az egyetem Ipargazdaságtani Tanszéké­nek munkatársai vettek részt. Hazai előadókon kí­vül az NSZK-ból, az USA- ból és Egyiptomból jelezték részvételüket. A számítástechnikai talál­kozó megnyitója február 27- én déli 1 órakor lesz. Ezt megelőzően ülésezik a mic­roCAD. VALETE Alapít­vány kuratóriuma, az ala­pítvány díjait délután 4 órakor osztják ki. Az idén is megrendezik a középiskolásoknak meghirde­tett számítástechnikai vetél­kedőt. amelynek fődíja egy számítógép. Találkoznak az Igazgatók Klubja tagjai, és újabb alapítvány születik a miskolci menedzserkénzés támogatására. Szakestélv. farsangi humorest nvújt ki- kapcsolódást a szakmai ren- dezvénvek között. A micro­CAD ’90 március 3-án zár. SZ— rost valamilyen szokatlan légköri szennyeződés, ami ezt a sok szigetelési hibát okozta. Igen nehéz volt az elhárítok dolga, hiszen a ködben egymást is alig lát­ták. oszlopról oszlopra járva szűrték ki a hibaforrást. Megjegyzem, hogy megelő­zésképpen szilikonozást is végzünk a vezetékeken, ami por- és nedvességtaszító, de ilyen időjárási körülmények között úgy tűnik, már ez sem volt elég hatásos. — Ezenkívül oka lehet-« a sok hibának a túlterhe­lés? — Valóban télen van a csúcsidőszak, de kisfogyasz­tók esetében ez az ok nem áll fenn. Vannak olyan he­lyek, ahol feszültségpana­szok lépnek fel. Regiszteres, nemcsak pillanatnyi méré­sekkel vizsgáljuk a rend­szert, s ahol szükséges, a hálózat átépítésével, a veze-' tékek keresztmetszetének növelésével új, közép, per kisfeszültségű transzformá­torok létesítésével orvosol­juk ezeket a bajokat. Egyéb­ként igyekszünk a lakossági bejelentéseket is figyelembe venni, amikor az átépítési terveken dolgozunk. Ezzel kapcsolatban az idén már az 1991-es tervek készülnék. — És mennyire szerve­zett az a csapat, amelynek Miskolcon a váratlan hi­bák elhárítása a dolga? — Délután és éjszaka hét hibaelhárító tart szolgálatot, akik a középfeszültségű há­lózatot vigvázzák. Ezen túl Miskolc mindhárom kiren­deltségén ■ két-két dolgozó tart ügyeletet este 9 óráig, de indokolt esetben — ha például egv egész utca áram nélkül marad — még ezután is kivonulnak. A január 23 —24-í kritikus napokban 15- en dolgoztak az ügyeletén túl a hibaelhárításon, olyanok is, akiket éjszakai álmuk­ból költöttek fel. Mostaná­ban sajnos, amikor önhibán­kon kívül sok vádaskodás ér bennünket, a dolgozók be­csületére válik, hogy senki nem mond nemet a váratlan behívóra. (oláh)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents