Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-22 / 18. szám

■ A kosárlabda NB I-ben a női felsőház fejezi be leg­korábban a küzdelmeket a bajnokság első szakaszában. Január 28-án eldől, ki küzd az érmekért, ki harcol a ki­esés ellen. A rájátszásig tar­tó szünetben a májusi EB- selejtezőre készülő női válo­gatott tart edzőtáborozást: január 29. és február 3. kö­zött Mátraházán a taktikai elemek gyakorlása lesz a fel- adat. ■ Sikeres porcműtéten esett át Talapa Tibor, a Váci Izzó játékosa. A hátvéd bal térdét artroscopiás eljárással műtötték. Az orvosi véle­mény szerint a labdarúgó négy hét múlva kezdheti meg az edzőmunkát. ■ Az NDK Testneyelési és Sporthivatala vezetői múlt heti tanácskozásukon olyan döntést hoztak, amely gya­korlatilag teljes függetlensé­get biztosít a szakszövetsé­geknek. Eszerint a jövőben minden központi korlátozás nélkül köthetnek profiszer­ződést a keletnémet sporto­lók, a megállapodáshoz nem szükséges a DTSB belegye­zése. ■ A Boksz Világtanács (WBC) Julio Cesar Chavezt, a nagykönnyűsúly világbaj­nokát választotta 1989 leg­jobb profi ökölvívójává. A mexikóiak mindmáig veret­len. kiválóságának a tanács végrehajtó bizottsága sza­vazta meg a titulust. Az Év mérkőzése minősítést Sugár Ray Leonard és Thomas Heams június 12-én lezaj­lott Las Vegas-i összecsapása érdemelte ki, a legdrámaibb ütközetnek az Atlantic Ci­tyben rendezett Jeff Har- ding—Dennis Andries csatát találták. Egy harmadik „leg”-nek pedig azt a feb­ruári ringrandevút ítélték, amelyben a panamai vete­rán, Roberto Duran elragad­ta a világabjnöki címet Irán Barkley-től. ■ Hein Verbruggen, a Nemzetközi Profi Kerékpá­ros Szövetség (FICP) elnö­ke sajtótájékoztatón jelen­tette be, hogy október 27- én. a teniszezőkéhez hasonló mesterversenyt rendeznek a Világ Kupa viadalok záró­akkordjaként. A mesterver­senyen az évad legjobb 20 profi országúti kerékpárosa mintegy 66 ezer dolláros pénzdíjért száll nyeregbe. A mezőny az évközi Világ Ku­pa viadalok győzteseiből és a hivatalos világranglista első 10 helyezettjéből áll össze. A futam nem lesz hosszú és nehéz, távja nem haladja meg a 40 kilométert, így a Tv-társaságok számá­ra is jól közvetíthető lesz majd mintegy egyórás ese­mény — jelentette be Ver­Kosárlabda, NB L Döcögve indult a diósgyőri Lokomotív DVTK—EGIS OSC 90-75 (47-37) ^r A második játékrészben a piros-fehérek akarata érvénye­A győztes Magyar Kapa mérkőzés után sokan voltak kíváncsiak a DVXK kosara­sainak játékára. A lelátók megteltek, a tornacsarnok közelében levő parkolóban a későn jövő szurkolók autóik­nak már nem találtak helyet. Hiába, minden reklámnál többet ér a jó és eredmé­nyes játék. A piros-febérek pedig ezt produkálták az idei két összecsapásukon. A DVTK-nak mindenképpen meg kellett szereznie a két pontot, és a következő két mérkőzésen még legalább kettőt, ha az első tíz közé jutásért akar majd játszani. Az első félidő a diósgyőri szokásoknak megfelelően kezdődött. A hazaiak enged­ték, hogy az Egis-OSC el­húzzon, majd hajtottak, hogy utolérjék a vendége­ket. Az első tíz percben számtalan kihagyott ziccer, gyakori szabálytalanságok és pontatlan passzok jellemez­ték a meccset. Ennek elle­nére a félidő felének ered­ménye 18-19 volt. Tehát csak egyetlen ponttal veze­tett az ellenfél. Király Sán­dor vezető edző nem így képzelte el ezt a játékrészt, ezért a tőle megszokott stí­lusban korholta tanítványait. A pálya széléről próbált lel­ket önteni a néha teljesen szétszórt együttes benyomá­sát keltő öt lányba. Pedig nem akárkik voltak a pa­lánkat között. A meggyó­gyult Turska, és a fáradal­mait kipihent Novák is a parketten volt. A „veterán” Áronná nyugalma magabiz­tosságot kölcsönözhetett vol­na a diósgyőrieknek. Lelke­sen, nagy erőbedobással küz­dött, ám sok hibát követett el. A közönség azt kritizál­ta is. jóval türelmetleneb­bek voltak vele szemben, mint edzője, aki csak haj­totta Áronnét, pontosabb já­tékra biztatva őt. Nemcsak a támadások, hanem a vé­dekezésük is meglehetősen gyenge volt a piros-fehérek­nek. Ezekben a percekben fej-fej mellett dobták a pontokat a osapatok. Ez az eredményben is megmutat­kozott. Ám nemcsak ez, ha­nem az is, hogy a hazaiak még mindig nem azt játszot­ták, amit valójában tudnak. (15. perc: 28-29.) A félidő utolsó negyedében még mindig egygólos vezetés birtokában voltak tehát a vendégek. Ekkor kezdte ma­gát összeszedni a diósgyőri együttes. Begyújtották a „ra­kétákat”, és sorban dobták a kosarakat. Játékuk ellen te­hetetlennek bizonyult az EGIS-OSC. Olyannyira fel­gyorsultak az események, hogy a DVTK az utolsó né­hány percben hétpontos ve­zetésre tett szert, majd No­vák vastapssal jutalmazott dobása következett, a félidőt lefújó sípszó megszólalásá­nak pillanatában. Három pontot jelentett ez a jegyző­könyvben a „tanárnő” neve mellett, ugyanakkor tíz. pontos vezetést a hazai sült. A szünetben a szurkolók megbeszélték: bizony a já­tékvezetők néhányszor vitat­ható döntést hoztak. Mindez azonban — véleményünk szerint — nem befolyásolta a mérkőzés eredményét. A második félidőben sok­kal magabiztosabb hazai együttes lépett a pályára, mint amilyen az összecsapás kezdetekor. Ezt bizonyítja azt is, hogy a piros-fehérek egy ideig tartották az elő­nyüket. majd fokozatosan növelték azt. Mindkét csa­patnál többször cserélt az edző. A bírói sípszó olykor­olykor megállította az idő­mérő órát is, így fékezték a játék folyamatosságát. A nézők ezeket a holt időket füttyszóval „értékelték”. Mindez azonban nem állít­hatta meg a hazaiak lendü­letét. Gyors egymásutánban születtek kosaraik, és ezzel együtt javult a védekezé­sük. A harmincadik percben már 15 pont volt az elő­Hyük. Novák és Králik egy­egy horogdobását az utolsó percekben nemcsak edzőjük fogadta elégedetten, hanem az igazán lelkes, és végig diósgyőri szívvel szurkoló közönség is. Végül egy időn túli büntetőt értékesített a tanárnő. összességében ismét nem játszottak rosszul a DVTK lányai. A nagy tét, a két pont mindenképpen való megszerzése persze rányom­ta bélyegét első féiideji tel­jesítményükre. Most azon­ban inkább a győzelem volt a fontos. Ezt pedig hozták a tizenötödik perctől foko­zatosan javuló, egyre pont- erősebb játékukkal. A DVTK Králik (30), Szi­lágyi (16), Novák (15), Turs­ka (11), Molnár (6), Áronné (3), Lakosa (3), Bartosova (2), Csoó (2), Horváth (2) összeállításban lépett pá­lyára. M. R. A DH és a Sárgacsikó fogadó közös tombolája Többszemélyes vacsorákat nyerhet bruggen. A helyszín kijelö­együttesnek. A 47-37-es lése még nem történt meg, de a legnagyobb eséllyel Monaco pályázik. előny birtokában már önbi­zalommal készülhettek a lá­nyok a második játékrészre. A 3-as út mellett, Gö- römbölyön, a Lovasiskola szomszédságában található a Sárgacsikó fogadó. Bizonyá­ra sokan megnézték már a szép épületet, vagy kóstol­ták a mesterszakácsok fi­nom főztjét. Az étterem reggel 7-től este 11-ig várja a vendé­geket, ahol reggelit is ad­nak az utazóknak. Többfé­le specialitás között lehet válogatni az étlapról, és mindezt másodosztályú ára­kon kínálják. A kétszemé­lyes, zuhanyozós szoba ára egy éjszakása reggelivel 880 forint, de vannak három-, négyágyas szobák is, csalá­dok részére. Akik részt vesznek közös tombolajátékunkon, minden bizonnyal megtekintik a szé­pen berendezett fogadót, és megkóstolják az ételeket. A tombolaszelvénnyel, amely január 27-én, szombati szá­munkban jelenik meg, egy 1550 forintos, elsődíjas, va­csorát, második díjként egy 1000 forintos, harmadik díj­ként pedig egy 700 forintos vacsorát sorsolunk ki. Ne­gyedik díjként a nyertes hazavihet egy üveg pezsgőt, ötödik díjként pedig egv üveg bort fogunk kisorsolni n Sárgacsikó fogadóban. DELI HÍRLAP. — A miskolciak napilapja. — Kiadja« a Déli Hírlap Kft. Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky út 15. 3527. — Felelős kiadó: békés DEZSŐ főszerke6ztő-öayvezető. — Szerkesztőség: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. 3527. Pos­tacím: Miskolc, 3501. PL: 39. Telefonközpont: 38-941. Titkár­ság: 18-223. Bel- és várospolitikai rovat: 18-227. Gazdaság­politikai rovat: 18-224. Levelezési rovat: 18-225. Kultúrpoli­tika) rovat: 18-226. Sportrovat: 18-222. Telex: 62342. Telefax: 18-225. Hirdetésfelvétel: Miskolc, Széchenyi út 15—17. Tele­fon: 16-213. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bár­melyik nirlapkézbesitő postahivatalnál, a hfrlapkézbesftők- nél, a posta hírlapüzleteiben és a Hfrlapelőfizetési és Lap­ellátási Irodánál (HELIR). Budapest V. József nádor tér 1. — 1908 — közvetlenül, vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi Jelzőszámra. Elő­fizetési díj egy hónapra 85 forint 1 negyedévre 255 forint l évre 1020 forint Index: 25 951. — Készült a Borsodi Nyom­dában. Fel. vez-e HORVÓTH FERENC. — ISSN 0133 8209 Jégkorong A Lehel SC-é a két pont Mint lapunk pénteki szá­mának olvasói emlékeznek rá, Tajthy Gáspár, a Mis­kolci Kinizsi elnökségi tag­ja azt nyilatkozta, hogy az elmaradt jászberényi jégko­rongmérkőzést később le­játsszák. Azóta azonban vál­tozott a helyzet. Mi is tör­tént? A korongozókat szállító autóbusz a jászsági város felé közlekedve, lerobbant Mezőkövesdnél. Elszakadt az ékszíja. Egyik egyesületi ve­zető azonnal telexezett a Lehel SC-nek a nem várt eseményről. Az összecsapás akkor elmaradt. A jég,ko­rongszövetség azonban nem méltányolta a műszaki hi­bát és győztest hirdetett, minden játék nélkül. A két pontot a jászberényieknek ítélte 5-0-ás gólkülönbséggel. Taxis-sztorik • Tízezrek a lepedő alatt • A kerítő Szent Antalnak adózik • Csak az unokatestvérem Sokan úgy tartják, hogy a lánykereskedőkhöz, a prosti­tuáltakhoz a taxisokon át vezet az út. Kétségtelen, hogy — bár bizonyára akad­nak, akik vitatkoznak az állítással — a volán mögött ülve, hívásra érkezve, sok­szor furcsa események szem- és fültanúi. Van, hogy csak egyszerű szemlé­lői, de előfordul, hogy ré­szesei is... Kalandjaikról faggattuk őket. — A* egyik miskolci kerí- tőt vittem Edelénybe a két nőjével. Kártyázni mentek — na de ott... Nem osztoztak és szoroztak túl becsületesen. Engem leültettek az egyik asztalhoz és megvendégeltek, ők meg behúzódtak a szom­szédos sarokba. Az utasom is, a kártyapartnerei is kirakták az asztalra a maguk kis 40 —50 ezrét, aztán a pénzt egy lepedővel letakarták. Aki nyert, a többiek szeme láttára benyúlt ez alá, és kivette a neki járó bankó­kat. Aztán az utasom — hívjuk talán Tibornak — rendelt. A kártyásaknak va­lami dög erős konyakot, magának pedig Mester ko­nyakot kért. A pincér per­sze már tudta, hogy ez mii jelent, hiszen a Mester ko­nyak semmi más, mint egy kis kóla, vízzel hígítva és jól felkavarva (olyan a szí­ne, mintha valódi konyak lenne, dehát, ugye, ereje nincs). Tibor ezt itta, de az asztaltársakba öntötte az erős italt. Amikor ettől már jobbra-balra dűltek, Tibor bekönyökölt az asztal köze­pére, úgy, hogy a karja, kö­nyöke hozzáért a pénzt le­takaró lepedő sarkához. így aztán szépen kihúzott egy- egy bankót, lassan hátra­csúsztatta a karjával. Köz­ben az egyiK lány, akit ma­ga mellé ültetett, már résen volt, és azokat a pénzeket, amiket Tibor hátracsúszta­tott, óvatosan felvette és zsebre tette... így a játék végére még akkor is jól megszedik magukat, ha ve­szítenek. Persze azért a leg­többször ők nyernek, hiszen a nők parti közben is be­besegítenek. Belezuhannak a kártyapartner ölébe, ölelik, csókolják, simogatják, és közben kilesik a lapjait, vagy egyszerűen csak elvon­ják a figyelmét, és közben Tiborunk úgy variálhat a lapokkal, ahogy akar. Egy másik miskolci kerí- tőnek furcsa szokásai van­nak. Amikor a taxis először látta, igencsak meglepődött — Látod, itt lóg egy ke­reszt a visszapillantómon — mutatja. — Na, most képzeld, amikor ez a férfi először beült hozzám, odahajolt és megcsókolta ... Azóta akár­hányszor vittem, mindig ez volt az első mozdulata. De az is előfordul, hogy állok az egyik taxiállomáson, oda­jön, egy szót se szól, benyit és megcsókolja a keresztet Ha pedig beiön nek-v />— nagyobb buli, nyernek a kártyán, vagy jól eladta a lányait és megszedi magát, utána pedig engem hív, ha­zafelé meg kell állnom az első templomnál, és vagy ő megy be, vagy a lányai! küldi be ... Szent Antalnak adnak pénzt... Néha 4—3 ezer forintot is visznek. Egyébként engem is mindig kifizet, még akkor is, ha 600 ezret bukik __Mert er­re is volt már példa, na meg arra is, hogy ugyanennyit, vagy még többet kasszíro­zott ... Ilyen utasa persze csak kevés taxisnak van. Gyako­ribb eset, hogy ifjú hölgyek — akik nem is mindig szé­liek és kívánatosak — ter­mészetben kívánnak fizetni. Mesélik, hogy ilyen ajánla­tot szinte már minden taxis kapott. Van, aki elfogadja, de akad, aki megpróbálja kivágni magát... — Egyszer egy család, egy anya és két gyereke szállt be hozzám azzal, hogy ők most kocsikázni szeret­nének ... Végül is Lillafüre­den kötöttünk ki, ott meg­hívtak vacsorázni, utána még körbe kellett vinnem őket a városon, mikor végre hazaértünk, már jó párszáz forint volt az órában. A nő kiszállította a gyerekeket, aztán közölte, hogy ő inkább természetben egyenlítené ki a számlát. Próbáltam kifo­gásokat keresni... hogy ne­kem szép feleségem van. Nem baj — mondta —.imá­dom a nős embereket. De az én nejem gyermeket vár, na erre is megvolt a vála­sza... Végül már nem tud­tam mit kitalálni, hogy le­rázzam. Mondtam, hogy van egy kollégám, akivel elége­dett lehet: háromgyermekes családapa, most várják a negyedik babát... Amikor a fiú megérkezett, végre ki­í fizetett... Taxis-körökben bizonyára sokan ismerik azt a nőt, aki­ről egyik kollégájuk így be­szélt: — A hölgy állandóan taxizik. Mindig kiszúr ma­gának egyet, és akkor hete­ken át csak vele fuvaroztat­ja magát. Na, én is beleke­rültem ebbe a körbe. Tud­tam a nőről, hogy pénzért kínálja magát, de ő ezt előt­tem leplezni akarta. Min­dig más férfiakkal vittem ... Aztán egyszer csak bemu­tatta nekem az egyiket, úgy, mint unokatestvérét. Legkö­zelebb megint mentem ér­te, akkor egy másik unoka- testvérét ismertem meg. Vé­gül is már majdnem húsz unokatestvérét ismertem, amikor megint újabb pali-, val szállt be. Hátul ültek, beszélgettek, amikor egyszer csak a férfi megkérdezte, hogy miből telik a hölgynek taxira. Ugyan hagyd — mondta neki. — Olcsóbban visz, mert az unokatestvé­rem ... ffázold)

Next

/
Thumbnails
Contents