Déli Hírlap, 1990. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-22 / 18. szám
Segítse»*, a rák elleni küzdelemben Mint ahogy azt még az elmúlt évben hírül adtuk: megnyílik a miskolci Cell- adam-központ a Tudomány és Technika Házában. A hivatalos megnyitó február 1-jén lesz, s ezzel a MTESZ megyei szervezete elérte, hogy a Celladam-szűrövizsgálato- kat igénybe venni kívánó miskolciaknak és borsodiaknak ne kelljen a fővárosba utazgatniuk. A Celladam-teszt az emberi szervezet ellenálló képességének szűrővizsgálati módja. Arra képes, hogy a szervezet védekezőképességét, működését egyensúlyban tartó immunrendszer állapotáról képet adjon. Ha az immunrendszer állapota nem megfelelő, akkor ez azt is jelenti, hogy a szervezet kevéssé ellenálló a rákbetegségekkel szemben. Ha többszöri ismétlés során kiderül, hogy erről van szó. akkor a páciens orvosi konzultációban részesül, és az orvos javaslata alapján Celladam- cseppeket kaphat, amely készítmény fokozza a szervezet védekezőképességét, és helyreállítja a normális immunegyensúlyi állapotot. A vizsgálat vénás vérvételen alapszik, s a vérvételt követő napon a páciens már megtudhatja a teszt eredményét. amelyet természetesen a vizsgálók titkosan kezelnek. Akinél kiderült, hogy az immunegyensúly nem megfelelő, az a Celladam- cseppeket és újabb kontroli- vizsgálatokat ingyen szolgáltatásként kapják. A vizsgálat egyébként nem térítés- mentes szolgáltatás. A MTESZ Borsod Megyei Szervezete CELLTECH Kft. közös vállalkozása azt a célt szolgálja, hogy javuljon a lakosság egészségi állapota, amely enyhén szólva hagy kívánnivalót maga után. Még emlékezhetünk rá, hogy nem is olyan régen a Celladam-szer és a vizsgálati módszer éppenhogy megtűrt eljárás volt hazánkban. Ma már az eljárás is, a szer is elismert és engedélyezett. Természetesen nem csodaszerről van szó, de egy olyan lehetőségről, amely mindannyiunkat hozzásegíthet a betegségek elleni küzdelem sikeréhez. A Tudomány és Technika Háza, ahol február 1-jén megkezdődhetnek a folyamatos szűrővizsgálatok, a közelmúltban úgy mutatkozott be a miskolciak és a borsodiak számára, hogy ez az a szellemi centrum, amely sokoldalúságával képes nagyobb tömegeket is vonzani. Ebben a házban ékszerkiállítástól kezdve politikai rendezvényeken át a vásárokig, sok minden zajlott az elmúlt hónapokban. A Cella- dam-központ egy újabb szolgáltatás, amely természetesen arra is alkalmas lesz, hogy még többen ismerjék meg. és legyenek más alkalmakkor is vendégei a Tudomány és Technika Házának. (k—ó) Bérelhető hímnemű társak Piroslámpás egyenlőség Joe Conforte (a barátainak csak Giuseppe, lévén szicíliai származék) azt mondja magáról, hogy övé a világ legnagyobb kaszinója. A Mustang Ranch 105 szobája e címre bizonyára érdemesíti is, de mint a Reno Gazette Journal megírta, tiltakozik az ellen, hogy a bordélyházak királyának nevezzék. Mindazonáltal az új vállalkozása fejedelmi ötlet. Áprilisban megnyílik Ne- vada államban a Mustang A medvevadász condncator fficolae Ceausescu medve- vadászati szokásairól közólt cikket az Adevarul című lapban Victor Giurgiu természettudós. Mint írja, Romániában a medvevadászat a diktátor kizárólagos joga volt. Erre a célra CGO ezei hektár kiváló minőségű erdőt különítettek el, ahol kedvére föl v hathatta a vérengzést. A hatalmas vadaskertben a medvéket és a vaddisznókat igen jól tápláltak — legalábbis jobban, mint az átlagembert —, mivel fenn kellett tartani a gazdag állományt az ország első számú kilövőjének. A medvék azonban nem tisztelték Ceausescut, és sokszor nem hagyták lelövetni magukat. Ilyenkor a condu- cator dühe nem ismert határt, s ennek levét az erdőgazdálkodási tárca itta meg. Victor Giurgiu szerint az erdészet hivatalos presztízse és általános elismertsége szoros összefüggésben hullámzott Nicolae Ceausescu mindenkori vadászszerencséjével. Ha megcsordul Vince Mindenekelőtt a szőlőtermő vidéken tartják számon január 22-ét, mert a gazdák megfigyelése és tapasztalata szerint, ha megcsordul Vince, tele lesz a pince. Az idén az ereszre, borházak nádtetejére fagyott jégcsapok, hóbunda nemigen csepeg majd. Még ha kisüt a nap akkor sem, hiszen eddig legfeljebb ha mutatóban láttuk a tél jeleit. A szőlősgazdák az elmaradt csapadék miatt bizony borúsan figyelnek Vincére. Sok helyen még ma is — úgynevezett Vince vesz- szőt vágnak. Meleg helyen, szobában rügyeztetik, s ennek alapján következtetnek a várható termésre. A rügyvizsgálatok napjainkban már a nagyüzemi szőlőgazdaságok korszerű módszerekkel, laboratóriumban végzik. Ám a következtetésre módot adó eredmény csak később várható. A szőlősgazdákat a gond soha sem kerüli el, a termés már csak akkor biztos, ha a hordóban van. Ámde ilyen jeles ruipok nem máinak el poharazgatás nélkül. A vincemetszés is alkalmas az áldomásivásra, s ha ráadásul napfényes az idő, « pinceajtót is székesre tárják, hogy a melység is jói kiszellőzzön. A névadó, Szent Vince, a kerssténység korai idejében, a negyedik században halt vértanúhalált. Tisztelete elterjedt hazánkban is. Így például a Sárospatak határában lévő Szemince-hegy is az ö nevét viselte, a középkorban az ide települt domonkos barátok klastroma vigyázta a hit mellett a szőlőket is. A költő szavaival: „A városvégre hajló lnmhnt(w”. nhol a „venyigében vulkán lelke hajt . F, ahol az F betű diszkrét jelentése: csak hölgyeknek. Az említett lap riportere ennek okán megkérdezte tehát, miképpen is mennek majd a dolgok. A válaszból kitűnik, hogy a nők más hangulatú intézményt igényelnek, mint a férfiak. „Tudja, a nők romantikára is vágynak.” Továbbá: „Az átfegférfi betér, teszi, amit tennie kell, fizet és elmegy. Ezzel szemben a nőknél nem hanyagolható az érzelmi tényező.” Arra a kérdésre, hogy hány férfi prostituáltat kíván alkalmazni, Corrforte úr így válaszolt: „Először is, nekem nem tetszik a prostituált kifejezés. Nevezzük inkább hímnemű társnak, ez szebben hangzik. Egyébként először öt úrral kezdünk.” „Mégis, milyenek lesznek majd erek a hímnemű társak ?” „Fiatalok, kedvesek és szexuálisan nagy teljesítményre képesek.” „És mi lesz, ha tiltakozni fognak a nőmozgalmak?” „Azoknak azt mondom, hogy ezen a téren is egyenlőségnek kell lennie. Miért, a nőknek nincs joga ehhez? Kiváltképpen, ha ugyanúgy fizetnek, mint a férfiak: 80—100 dollártól felfelé, természetesen óránként.” Attól függ, ki mennyire vágyik a romantikára. Egykoron a udvarosban (12,) A pálosok rendje a SzécSienyln? Középkori falmaradványok a telken Miskolcon kevés olyan épület akad a belvárosban, amely egy évszázadosnál régebbi. Csak néma irigységgel tudunk azokra az angliai kisvárosokra, falvakra gondolni, ahol ma is élnek két-háromszáz éves házakban, amelyek tökéletesen épek, belül a huszadik század komfortjával. A Széchenyi utca 8. számú ház azonban olyan miskolci ritkaság, amelynek telkén középkori falmaradványokat leltek, s a ma ott álló épületek is idősebbek száz évnél. A Széchenyi utca 8. számú házat felújítják. Nagy áldozatok árán, hiszen mikor megbontották, kiderült; szinte újjá kell építeni az egészet, a Széchenyi útra néző főfal kivételével. De nézzük, mit derítettek ki a muzeológusok a Széchenyi 8. történetéről... • OKLEVÉL NEM, DE KÖVEK IGEN Az okleveles adatok szerint Ivánka fia, János, illetőleg ennek özvegye, mint miskolci polgár 1381-ben adományozta az egyszerű, de formájában és térkialakításában nem ismert épületet a diósgyőri pálosoknak. A mohácsi vészt követő párharcok eredményeként a diósgyőri pálosak ingó és ingatlan javai a diósgyőri váruradalomhoz kerültek. Homályos adatok utalnak arra, hogy a diósgyőri pálosoknak kúriájuk volt Miskolcon. Egyrészt az 1381-es adományozás, másrészt ennek az 1478-as oklevélben történő megerősítése szolgál bizonyságául annak (tekintettel arra, hogy a diósgyőri pálosoknak két házuk nem lehetett), hogy ezen a telken lévő objektumról van szó. Sem okleveles, sem levéltári adatok ennek az épületnek a későbbi történetére nem utalnak. A muzeológusok feltételezéseit azonban megerősítik az 1985-ben itt végzett régészeti kutatások, melyek a telken középkori eredetű kőfalakat tártak fel Q GORÖG KERESKEDŐHAZ A telektulajdonosok még 1793-ban is birtokolták ezt a területet, mikoris 166-os volt e terület sorszáma. A telkek a középkori szalag telkek formáját változatlanul megőrizve egészen a Szinváig nyúltak le. A XVI. század elején lerombolt pálos-ház utáni építményekről semmiféle Orpisztránook Nagy-Britanniában olyan víztisztaságjelző rendszert dolgoztak ki, amelynek főszereplői a szivárványom pisztrángok. Egy-egy 150 milliméter testhosszúságú példányt olyan — átfolyós rendszerű — akváriumba helyeznek bele, amelyen a folyó vize átfolyik. Valahányszor a pisztráng lélegzik egyet, a kopolíyúi kiterjednek és összehüzódnak. Az ekkor keletkező bioáramot a tartályhoz erősített elektród felfogja, s a benne keletkező villamos jel — számos hozzákapcsolódó érzékeny berendezésen keresztül — eljut egy számítógépbe. Ha a folyó szennyezetté válik, a szennyeződésekre nagyon érzékeny szivárvá- nyos pisztráng elkezd csapkodni, s a lélegzése szaporává válik. Az emiatt keletkező rendellenes villamos kisülések egy bizonyos határértéken felül riasztják a rendszert. Az „őrpisztrángos” rendszer — más jelzőberendezésekkel együtt — főképp a hirtelen támadó és nagyarányú szennyeződésekre hívja fel a figyelmet, például arra, hogy valahol egyszerre nagy mennyiségű hulladékot juttattak a folyóba, vagy hogy az baleset miatt vált gyorsan és erősen szennye- íetté. ♦ Ilyen szép, míves vasrácsot sajnos nem túl vokaftalálmtk már a miskolci belvárosban ismereteink nincsenek. A régészeti feltárás bizonyította, hogy a középkori eredetű falakat a későbbiek során nem használták fel, illetőleg az alapra nem emeltek újabb építményeket. A szalagtelkek 1817-ig megőrizték eredeti formájukat. 1793-ban a területet még Gombos-teleknek nevezik. 1817-ben viszont 744. szám alatt Stajovics Péter görög kereskedő az új tulajdonos. Telek- és tulajdon- szerzése egybeesik a görög kereskedők miskolci fénykorával. Mindenképpen ekkori — lényeges — lakásátalakításra kell gondolnunk, s — az eddigi analógiák szerint — ebben is úgynevezett görög kereskedőházat kell sejtenünk. • TÚLÉLTE A MEGPRÓBÁLTATÁSOKAT A napjainkban létező kettős telek építményei 1895- ben már állottak. Ekkor a nyugati részen lévő épület volt a hosszabb. Napjainkra a keleti melléképületekkel megnövekedett. 1817-ben a Széchenyi utca 8. számú épület Muraközi Mártoné, a 8/a. pedig Gombos Ferencé volt. A XIX. század végére mindkét telek Szendi Lajos tulajdonába került. A vizsgált tömb egyik legrégebbi épületével állunk szemben, amely a természeti megpróbáltatásokat túlélte. A telken nyugat felé elhelyezkedő épület 1812-ben épült, amelyről egy századunk elején készült városi kalauz a következőképpen tudósít: „Megtekintésre érdemes a Széchenyi u. 8. számú, 1812- ben épült ház emeleti folyosójának vasrácsozata.” A telek nyugati részén álló épülettel szemben a másik, napjainkban nagyobb, L-alakú építmény újabb keletű, mindenképpen 1880. után, de 1899. előtt épült. Az 1812- ben középkori falakon emelt Muraközi-házról nincsenek tervdokumentációink. (Itt kell megjegyezni, hogy az 1854. évi katonai térkép, valamint az 1895. előtt készült térképek a Szinva felől még egy rövid házszakaszt tüntetnek itt feL) Sajnos a muzeológusok nem találtak a megyei levéltárban építési terveket a telek keleti részén álló építmény történetére vonatkozóan sem. Mindössze egy bolti díszkapuzat rajzát találtuk meg, amely megerősít bennünket az objektum építési idejének meghatározásában. (fi-ó) Segítsük a kutatókat Sorozatot indítottunk lapunkban azzal a céllal, hogy a miskolciak ismerjék meg belvárosunk történetét. Hogy egyáltalán elkezdhettük a rendkívül érdekes és izgalmas történeti anyag közlését, az annak köszönhető, a városi tanács, a Miskolcterv és a Hermán Ottó Múzeum együttes áldozatvállalásával készült és készül napjainkban is egy, az egész miskolci belváros múltját feltérképező tanulmány. Az alkotók vállalták, hogy közkincs- csé teszik a sajtón keresztül munkájuk eredményét abban a reményben, hogy ezzel is segítik a miskolciak városukhoz kötődését. Szeretnénk, ha ez a sorozat kedvet csinálna ahhoz, hogy aki bármi érdekeset tud mondani a város múltjáról, rendelkezik dokumentumokkal, fényképekkel, tárgyi emlékekkel, segítse a muzeológusok és a tervezők munkáját. Szerkesztőségünk_ ben, a múzeumban, vagy a Miskolctervnél szívesen látják a munka iránt érdeklődő miskolciakat.
