Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)
1989-12-18 / 296. szám
Emlékmű A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 29Í. SZÁM 1989. DEC. 18., HÉTFŐ ÁRA: 3,70 FORINT avatás Diósgyőrben Ismét visszakerül eredeti helyére a diósgyőri Táncsics térre az I. világháborúban elesett diósgyőri honvédek hősi emlékműve. A szobornak az eredeti helyére való visszaköltöztetésével lapunk már többször is foglalkozott, így olvasóink tudhatják, hogy a Hazafias Népfront Diósgyőr-városközponti szervezete kezdeményezésének és szervezőmunkájának köszönhető, hogy hosszú évek után kerül most méltó helyre a több, mint 200, hősi halált halt magyar honvédnek emléket állító alkotás. Ebből az alkalomból avató ünnepséget rendez a Hazafias Népfront Miskolc Városi Szövetsége december 21- én, csütörtökön délután 1 órától a diósgyőri Táncsics téren. Slf A karácsonyi asztalon egyik különleges étel a pisztráng. Igaz a hal a hagyományos ünnepi fogások közé tartozik A pisztrángot már kevesebben engedhetik meg maguknak, ám aki teheti, már csak a jó levegő miatt is felkeresi a Garadna-völgyi pisztrángtelepet, ahol ilyentájt a vásárlók kedvéért is megmerítik a hálót a medencékben. A vasgyári piacon olcsóbb a fen)ő Égi háború a földön Mindent a szemnek? Három (program) a magyar igazság A parabola sző hallatán mindenkinek Árkus József népszerű tévéműsora jut eszébe, vagy még inkább a háztetőkön mind gyakoribb parabolaantennák, melyek a műholdas tévéprogramok vételére szolgálnak. Van azonban a parabola szónak egy kevésbé közismert jelentése is: példabeszéd, erkölcsi célzatú, tanulságokban bővelkedő történet. Ami az égi tévécsatornák vételét illeti szűkebb pátriánkban, a parabola szó ösz- szes jelentése aktuális, leginkább azonban a példabeszédre Vonatkozó, a kialakult viszonyok ugyanis nagyszerűen jellemzik a közállapotokat. • BOLDOG PANELLAKOK A televíziós programokat sugárzó műholdak föld körüli pályára állítása legelőször a televíziós berkekben okozott izgalmakat Magyarországon. A hazai televíziózás apostolai egybehangzóan kihívásként fogták fel a műholdas televíziózás várható elterjedését, és fennen fo- gadkoztak, hogy felveszik a kesztyűt. Mint tudjuk, a hazai televízió programok színvonala éttől semmit sem javult, ugyanakkor mi nézők ugyanúgy átvészeltük a cenzúra nélküli „űrtévé” műsorok erkölcsromboló hatását, mint a hasonlóan veszedelmes Coca-Cola mámort. A vételhez szükséges parabolaantenna és elektronika költségeiből következően Miskolcon is elsősorban a finoman fogalmazva — nagy laksűrűségű épületek lakásaiban foghatók ezek a műsorok: ez volt az első (és valószínű az utolsói eset, amikor valaki is örülhetett, hogy tízemeletes panelházban lakik. Az égi manna élvezete tehát elsősorban a Miskolcon működő lakásszövetkezetek keretében valósult meg. jelentős azonban azoknak a tanácsi lakásoknak a száma is. melleket beksmcsoTak az antennarendszerekbe, termé- sz,='feson megfelelő mlás fejében. Q Ai7 A PLUSZ, HORv NINCr MÍNUSZ A műholdas telev'z'ónrog- vétele műszakilag e"vszerű dolog, de sokkal könnyebb eligazodni b*nne. mint a lakók, lakástulajdonosok, a lakásszövetkezetek, a kivitelezők, és a fenntartók viszonyának kusza szövevényében. Nagy számokról, következésképpen nagy üzletről van szó. Néhány számadat. Miskolcon az Alkotmány lakásszövetkezetnél 700, az Avas-délen 3525, a Győri kapu lakás- szövetkezetnél 1800, az Avasalja lakásszövetkezetnél 488, a Belvárosi lakásszövetkezetnél 892 lakásban foghatók a műholdas programok. Az „űr-üzlet” méretét könnyen meg lehet becsülni: lakásonként átlagosan 1500 forintnyi, egyszeri megvalósítási költséget kértek a lakóktól, valamint havonta 28-tól 60 forintos díjat szednek. A pénzek beszedési módja tarkább, mint a műholdas műsorkínálat. A jól gazdálkodó lakásszövetkezeteknél szövetkezeti pénzből valósították meg a szükséges technikai feltételeket, sőt van olyan szövetkezet, ahol a havidíjat is a szövetkezet állja. (Természetesen a szövetkezet pénze egyenlő a lakók pénzével, azonban az új szolgáltatás nem kerül pluszpénzbe.) A műholdvevő berendezéseket Miskolcon a Gelka, a Vilikész, illetve néhol kis- 1 iparos építette be, és gondoskodik üzembentartásáról. Igazi piaci versenyhelyzet azonban nem alakult ki, ez jól érzékelhető az egyszeri hozzájárulási összegtől. Meglehetősen vegyes a kép, ami a lakásszövetkezetek és az említett cégek viszonyát jellemzi: néhol elégedettek a karbantartás, a garanciális munkák színvonalával, néhol olyannyira nem, hogy máig nem tudnak megegyezni, így például az Alkotmány Lakásszövetkezethez tartozó Kőporos utcai lakások ügyében. 0 KINEK AZ ÍZLÉSE? A bevezetőben említett állítás — miszerint a pavabo- la-ügy jól jellemze a hazai viszonyokat — legfényesebben a programok kiválasztásában igazolódik. A szerződések ugyanis mindenütt úgy szólnak, hogy ezért a (nem kis) pénzért bárom égi csatorna „nézhetőségét” kell biztosítani. De melyik hármat? A Posta csak annyit ír elő, hogy melyek azok a programok, melyek a nemzetközi előírásoknak megfelelően nézhetők. így a Skv, a Super, a TV-5, az MTV-E, az RTL és a SAT-1 rákapcsolható a közösségi antennarendszerekre, míg az RTL-plus, és a Sky-Movie nem. Az engedélyezett csatornaválasztékból ki kell tehát választani hármat. Ezt néhol a garanciális teendőkkel megbízott kisiparos végzi, mondván: ő a lakásszövetkezet döntése alapján cselekszik, a lakásszövetkezet azonban nem tud erről... Van, ahol a küldöttek döntenek, így az Avas-délen is: itt azonban a tapasztalatok szerint nagyjából 500 embert érdekel mit is nézzenek, a többi meg beletörődik. Ez a téma egyébként darázsfészek mindenütt: a Győri kapuban a szövetkezet vezetőségét aláírásgyűjtéssel fenyegették többen, mikor bekapcsolták a SAT- 1-et, majd mikor kikapcsolták, újfent aláírásgyűjtéssel fenyegetőztek, csak ezúttal már más lakók ... Még egy érdekesség a Győri kapuból: itt a Gelka vállalta, hogy beszedi a neki járó havi 40 forintokat lakásonként. A mai napig nem szedtek pénzt: nem nehéz elképzelni azt a hangulatos koraestét, amikor a pénzbeszedő majd csenget, és visszamenőleg batszor-nyolcszor 40 forintot kér . .. A megoldás valamiféle mini-népszavazás lenne: döntsön a többségi akarat. Hogy ez pontosan milyen formában zajlik majd. az már részletkérdés, a közvéleménykutatás szükségességét azonban a legtöbb lakásszövetkezet érzi. így terveik között szereoel (végre) megkérdezni a lakókat is ... Hájé Nyelvtanfolyamok A TIT Miskolc Városi Szervezete újra meghirdeti angol, német, olasz nyelvtanfolyamait. Kezdők, középhaladók és haladók egyaránt választhatnak maguknak csoportot. A hetvenórás tanfolyam díja 4200, vagy 3200 forint, attól függően, hogy tized- magával, vagy tizenötödma- gával vesz részt a foglalkozásokon a jelentkező. A százórás tanfolyam — ugyanilyen feltételekkel — 6000, illetve 5000 forint. Jelentkezni január 5. és 20 között lehet a Prieszol utca 11. alatt, telefonon a 88-465. vagy a 89-058-as számon, munkanapokon, reggel 8 és délután 4 között. Aranyhalak úszkálnak Garadna-völgyi pisztrángtelep legkisebb medencéiben. Ám a díszhaltartás csupán Noitsy Györgynek, a telep vezetőjének hobbija. A tél mindig komoly munkát ad a pisztrángtenyésztőknek, hiszen novembertől májusig szaporítanak. Ga- radnán eddig mintegy kétszázezer ikrát fejtek íe, ezek később szaporítóedényekbe kerülnek, majd még egy hónapig, kikelésük után a keltetőházban maradnak, s akkor juthatnak a kinti medencékbe. A nagyobbra nőtt anyaállatok az állomány szaporítására valók, ezért közülük az idén sem adnak el egyet sem. A hat-nyolc esztendős pisztrángok húsa nem is ízletes — állítja Hoitsy György —, inkább a húszhuszonöt dekások kerülnek a karácsonyi asztalra. A telepen öt év óta mindig ilyenkor, karácsony előtt rendezik meg a vásárt, az A vasgyári piacra eddig azért nem mentek a háziasszonyok. mert úgy vélték, itt mindent drágábban adnak. Ezúttal itt kínálják kevesebbért a különleges fajtájú fenyőket. (Herényi László felvétele) idén 250 forintért adják a pisztráng kilóját. Ezúttal is a szivárványos és a kanadai CsÉcicgás leijeit mis Hajhullás és ólomszennyezés: két legfrissebb keltű környezetvédelmi botrány Miskolcról. Nem kívánunk mi most állást foglalni abban — hiszen nem vagyunk szakértők —, hogy vajon az aggasztó hajhullás pontosan minek a következménye, és valóban megnövekedett-e ugrásszerűen városunk ólom szennyezettsége. Egyben azonban egészen biztosak vagyunk: Miskolcon és környékén a környezet állapota az utóbbi egy-két évtizedben katasztrofális mértékben romlott, és a folyamat következményei a jövőre nézve még akkor is beláthatatlanok, ha a mai naptól kezdve nem szennyezne tovább senki semmit. De hát, ez utóbbiró szó sincs, hiszen a Köjál mindennap nyilvánosságra hozott levegőszennye- zésj adatai nem erről vallanak. Nemrég az ország legkisebb környezetvédő pártjának a képviselője, Sebeök János azt nyilatkozta: a tervgazdaság oroszmedvc-csámcsogását a piac- gazdaság üvöltése váltja lel. Magyarán: biába lesz itt gazdasági rendszerváltás, arra nem nagyon számíthatunk, hogy majd bárki is eredményesebben képviselné a környezet ügyét. Hiszen a kemény piaci viszonyok közepette a vállalatoknak, vállalkozóknak méginkább az lesz az érdeke, hogy kevés költséggel nagy hasznot érjenek el, és ugyebár a környezetvédelmi szabályok betartása nem tartozik a hasznot hajtó cselekedetek közé. Kétségtelenül lehet olyan szabályozórendszert alkotni, amelyben a mainál előnyösebb vállalkozás a környezetvédelmi beruházás. De nyugati példák igazolják: ez is édeskevés. Szükség van egy mindenkitől független, csak az élővilág és az emberek létérdekeit képviselő szervezet méréseire, és arra. hogy teljes nyilvánosságot kapjon mindenfajta környezetvédelmi adat. Joggal tarthatja abszolút képtelenségnek minden áiíampoigár, hogy egy környezetszennyezéssel járó kísérletet — például a galvániszap- égetést a BÉM-ben — úgy el lehessen kezdeni, hogy ahhoz ne kelljen az önkormányzat, azaz ma a város polgárait képviselő tanácstcstület engedélye. És teljes képtelenség az a gyakorlat is, hogy a helyi önkormányzatoktól függetlenül működő hatóságok, minisztériumok döntésén múljon az. hogy mi kerüljön egy város, egy térség levegőjébe. Minden embernek joga van ugyanis eldönteni, hogy milyen mérgeket akar - beszívni, és milyet nem... (kiss) eredetű kamploops pisztrángot értékesítik hétfőtől pén-, tekig a telepen. Ez utóbbi halfajta egyébként hidegvizű bányatavakban kiválóan megélne, ha a horgászegyé- sületek vállalnák a telepítését, s utána a halak néhány hetes őrzését, amíg a kinti körülményeket megszokja. A halban mostanában igencsak szegény Hámori-tóban is szívesen látnánk újra pisztrángot. Néhány nappal karácsony előtt már sokan elindultak fenyőfát vásárolni, ám az árak láttán mostanában többen választják a kisebb méretűeket. Érdemes előbb körülnézni a városban, s meggyőződni arról, hol árulják olcsóbban a szép fákat. A Búza téren például a lucfenyőt 130—150 forintért adják, míg ugyanez a fajta á Vasgyári piacon 120-ért kapható. Az ezüstfenyő a Búza téren 350—400 forintért, a vasgyári piacon pedig 300- ért vásárolható meg. Á jegenyefenyő is legalább ötven forinttal olcsóbb itt, s láttunk narancsot ötven forintos egységáron is. A fenyőket ide is az ország másik végéből hozzák — mondják a kereskedők —, mégis a kis haszon, nagyobb bevétel elvének alapján kínálják portékáikat. V. u.
