Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)

1989-12-16 / 295. szám

Tehetség, tudás, emberközelség la vitáié a Miskolci Galériába Gondolatok a jubileumi biennáléról Sjc A miskolci Tóth Péter munkájának címe: Vörös ^nyelv nyugat jelé. (Kerényi repr.) Diósgyőri meditációk (36.) Változtak az utcanevek A háború után még Szent István utcának nevezték a várhoz vezető egyik legré­gebbi macskaköves utat. Magam is ott laktam. 1948- ban új számtáblát hordtak ki, és minden házhoz bead­tak egyet azzal, hogy a ré­git vegyük le és helyére erősítsük fel az újat. Rajta a házszám változatlan volt, de a név már más: APOS­TOL UTCA. Miért változtat­tak az utca nevén? A válasz az volt, hogy a marxi ideo­lógia nem ismer szenteket. Teltek az évek, és másfél évtized múlva úgy találták, hogy az „Apostol” szónak egyházi íze van. Ezért 1962 után újabb számtáblákat kellett felszerelni, és az Apostol utcából Tokaji Fe­renc utca lett. Bennünket, tanítókat, ta­nárokat 1949 tavaszán érte­kezletre hívtak a vasgyári fiúiskolába. Ott felvázolták előttünk a magasabbrendű szocialista társadalmat, és felhívták a figyelmünket, hogy mellőzzük az iskolá­ban az olyan meséket, amikben királyok, hercegek és grófok dicséretéről van szó. Még be sem fejeztük a tanévet, amikor utasítás ér­kezett. hogy a magyar kis- címerről a koronarészt el kell távolítani, mert Ma­gyarország már nem király­ság, hanem népköztársaság. Ekkor vésték le a reformá­tus népiskola — ma Tán­csics téri iskola — utcai homlokzatán lévő kőcímer­ről a koronát. Az 1914— 1918-as világháború diósgyő­ri hősi emlékművének alap­zatán levő címerről szintén levésték a koronát. A Pol­gári Dalkör zászlójának kö­zepén a hímzett koronás ré­szét megfelelő színű selyem­mel varrták le. A királyok­ról és egyházi személyekről elnevezett utcák nevét meg­változtatták. Tekintettel ar­ra, hogy 1944. december 27- én — amikor Diósgyőr te­rületén még orosz és román katonaság állomásozott — Diósgyőrt Miskolc bekebe­lezte, a vár körzetében nem hagytak olyan utcanevet, amihez hasonló Miskolcon is volt.' Nem vették figye­lembe az utcanevek hely- történeti kötődését. Az utó­kor számára írom le a vár- környéki utcák nevének változásait időrendben, -hogy a későbbi kutatók el tudja­nak igazodni. 1. Árpád utca, 1989-ben Blaha Lujza utca. 2. Malom utca. Szent István utca, Apostol utoa, 1989-ben To­kaji Ferenc utca. 3. Kender utca, Nagy Lajos király ut­ca, 1989-ben Köztársaság ut­ca. 4. Tópart. Zsigmond ki­rály utca, 1989-ben Matula Lajos utca. 5. Váralja, 1989- ben Bodrogi Zsigmond "tea. 6. Váralja, Erzsébet királyné utca, 1939-ben Vár utca. 7. Kőkertesi utca. Mátyás ki­rály utca. Hunyadi János utca, 1989-ben János utca. 8. Nagy utca, Kossuth La­BELYEGGYUJTES f K-:< :• % T * A Magyar Posta december 18- án „Modern magyar festészet” elnevezéssel 4 címletű, 30 Ft össznévértékű bélyegsorozatot bocsát forgalomba, A bélyegso­rozat keretrajzát Vertei József grafikusművész tervezte. A so­rozat többszínű ofszetnyomással a Pénzjegynyomdában készült, 26.9 300 fogazott és 4700 fogazat- lan példányban, 50 béiyeget tar­talmazó ívekben. A 3 F;t-os bé­lyegen Korniss Dezső Miska c. festménye, az 5 Ft-oson Kassák L.aios Felkelt a nap című fest­ménye, a 10 Ft-os címleten Bá­lint Endre Groteszk temetés c. festménye és a 12 Ft-oson Gyar- mathy Tihamér Játékemlékek c. festménye látható. A bélyegso­rozat megjelenésének napián az eseménybélyegzőt a budapesti 4. sz. postahivatal fogja alkal­mazni, illetve az arra kijelölt postahivatalok — Miskolcon az 1-es és a 10-es — használják az «ÉAőnapi bélyegzőt is. A MABÉOSZ Észak-magyaror­szági Területi Iroda Miskolc, Széchenyi út 83. sz. I. emeleti kiállítótermében december 29-ig tekinthető meg a „Karácsony ’89” c. .v bélyegbemutató, melyet a miskolci Kazinczy Bélyeggyűj­tő Kör rendezett dr. Kisvárkonyl Arnold — köri tag — festmény- gyűjteményéből. Ezúttal — töb­bek között — kubai, nicaraguai panamai, paraguai. perui stb. bélyegkiadások láthatók a tab­lókon, Peter Paul Rubens, Fi- íippino Lippi, Diego Velázquez, Barocci, Cusco festményei alap­ján. A tárlat szombat, vasárnap és ünnepnap kivételével napon­ta 8—15 óra között, illetve csü­törtöki napokon 17 óráig láto­gatható, díjtalanul. December 16-án és 17-én bé­lyegbemutató rendezésével is megemlékezik a Mezőkövesd Vá­rosi Bélyeggyűjtő Kör 30 éves működéséről. A rendezvény színhelye; a Béke téri Művelő­dési Központ Ifjúsági Klubja, ahol szakmai tanácsadás mellett filatelista tájékoztatásban is ré­szesítik az érdeklődőket. A ki­állítás mindkét napon 9—17 óra között áll a nagyközönség ren­delkezésére. A december 19-re tervezett „Az orvostudomány nagy úttö­rői” bélyegkiadással kapcsola­tosan problémák merültek fel, ezért a megjelenést illetően az elsőnapos szolgáltatást igénybe vevő olvasók kérjenek tájékozta­tást a helyileg illetékes posta- hivataloktól. B» L jós utca, István nádoF utca, 1989-ben Bartók Béla utca. 9. Papsor, Bethlen Gábor utca, 1989-ben Blaha Lujza utca. 10. Rákóczi utca. Ku­ruc utca, 1989-ben Árpád utca. 11. Pázmány Péter ut­ca. 1989-ben Puskás Tivadar utca. 12. Temető utca. Béke utca, 1989-ben Kondor Béla utca. Még a „cigánytelep” neve is változott: Zója-te­lep, Erdőalj^?-telep. Meg­szüntetve, felszámolása be­fejezve 1972-ben. Miskolc város térképe sze­rint pincs utca elnevezve Nagy Lajos királyról és Zsigmond királyról. Más vá­ros büszkélkedne, ha ilyen királyok lettek volna gyako­ri vendégei. Balázs József A tizenötödik országos gra­fikai biennálé anyaga jó szin- vonalú, mi több, nagyon erős. A jubileumhoz méltó. Elfogult­ság mondatja ezt velem, a ki­állítás rendezőjével? Megpró­bálom bizonyítani, hogy nem. Ilyenkor, amikor minden lap többször a kezembe kerül, ami­kor több variációt próbál ki az ember, valóban kénytelen mé­lyebb összefüggéseiben vizsgál­ni az anyagot, ugyanakkor ta­gadhatatlan, hogy az alkotá­sokat jobban meg is szereti az ember, szinte magáénak érzi azokat. Valóban nehéz objek- tivnek lennem az anyag meg­ítélésénél, de megpróbálom. Tehát még egyszer meg­ismétlem állításom, amely szerint a biennálé anyaga jó. Állításom alátámasztására elsősorban két érvet kívá­nok felhozni, amelyek fon­tos adalékul szolgálnak a bizonyításhoz. A magyar sokszorosító grafikára min­dig nagy nyomás neheze­dett. Mindenki a hatvanas évek aranykorát kérte szá­mon rajta, hagy egyénisége­ket,. újító művészeket, más tematikákat és kifejezési módokat. Az idő múltával, a feltételek változásával a helyzet alapvetően más lett. A grafika Valóban elvesz­tette vezető szerepét a mű­fajok között. Pataki Gábor katalógus-előszavában végre ki meri mondani, hogy jól van ez így. A stressz, az ál­landóan ránehezedő külső nyomás azonban még sokáig bénítólag hatott a grafiká­ra, amely kereste a soha el nem veszített helyét, sokszor görcsösen a „régi szép idők­re” kacsintgatva. Ez a görcsösség mára el­tűnt. Ugyanis a grafika és a grafikusok ráébredtek ar­ra, hogy nem a műfajok közötti versenyben elfoglalt helye a döntő megítélése szempontjából, hanem saját magát és funkcióit kell meg­találnia. Ez a felismerés pe­dig azt eredményezte, hogy az alkotók újra felszabadul­tan mertek nyúlni az „esz­közökhöz", létrehozni alko­tásaikat. A görcsösség el­tűnt, egyre inkább a mun­ka öröme érződik. A második adalék állítá­som alátámasztására egy technikainak tűnő részlet, amely azonban sokkal mé­lyebb összefüggéseket takar. A biennálé anyagán végig­nézve azt tapasztaljuk, hogy a litográfia (kőnyomat) szin­te reneszánszát éli. Nagy­méretű. tökéletes technikai kivitelű laook sorakoznak a tárlaton. Ezek új színfoltot jelentenek a. kiállításon, szí­nesítve, érdekesebbé, sokré­tűbbé téve annak anyagát. Nem szabad elfelejteni azt a nagy szereDet, amelyet a li­tográfia játszott a század­vég és századelő könvv- és újságnyomtatásában. Ennek a technikának köszönhetjük egyértelműen a grafika de­mokratizálódását, azaz azt. hogy a legnagyobb alkotók lapjai, vagy nyomatai is el­jutottak az egyszerű embe­rekhez is. Aranyvasárnapi ajánlatunk 40%-os engedménnyel! MINDEN FÉRFIING 30%-os engedménnyel! EVŐESZKÖZ-GARNITÚRA (rozsdamentes, 6 személyes, 24 db-os, 1000-1330 Ft-os) MŰANYAG PIPERESZEKRÉNY 500 Ft-os, FELNŐTT- ÉS GYERMEK-SZABADIDŐ- ÉS TRÉNINGOLTONYOK Csereakció ! NŐI CSIZMA VÁSÁRLÁSA ESETÉN BÁRMILYEN HASZNÁLT CIPŐT 500 Ft ÉRTÉKBEN BESZÁMÍTUNK A VÉTELÁRBA! A ran yvasárnapi és Centrum-hétfő ajánlatunk 30%-os engedménnyel! MINDEN BÉBI-, FIÚANORAK ÉS KÉTRÉSZES OVERALL (3—12 éves korig) KARÁCSONYFADÍSZEK, EGYES KÖZÉP- ÉS ÖSSZEKÖTŐ SZŐNYEGEK VARJA ONT A CENTRUMI MISKOLCI ARUHÁZ £ A litográfia reneszánszai, egyértelműen a Váci Országos Graiikai Műhely tevékeny­ségének az eredménye. Ai kiállításon szereplő, , ilyet» technikával készült alkotá­sok csaknem mindegyike eb- bői a műhelyből került ki« A váciak a technikai adott­ságok — gépek, kövek; anyagok — mellé még egy; nagyon fontos adalékot tud­nak biztosítani, a szaktudást és az emberi kapcsolatokait. Egyesek ebben a műhely- grafika visszaszorulását Iáik hatják, hiszen nemcsak a művész „verejtéke” eredmé­nye az alkotás. A váciak esetében azonban erről szó sincs. Hiszen ők nemcsak nyomtatnak, hanem a mű­vészekkel konzultálva, sok­szor felügyeletük alatt ké­szítik el a nyomatokat. Egy­részt tanítanak, egyes, st szakmában még nem túlsá­gosan járatos művészeket, másrészt maguk is tanulnám a technikailag magas szín­vonalon álló mesterektől! így az együttmunkálkodási és a kölcsönös egymásraha- tás eredményeként valóban a szó legjobb értelmébe^» véve egy műhely jött létra Vácott. V • H I ■ ■ Ennek a műhelynek a te-» yékenysége nagyban hor.iSrt járult a sokszorosító grafika demokratizálódásához. Á'á ötvenes évek végén, a hat­vanas évek elején sokszor hangoztatták a műfaj mel-4 lett ezt az érvet. A sokszo­rosítás, a több példányba» való készítés, a viszonylag könnyű terjesztés csak alak­ja lehetett volna erének; Sajnos, a politikai célok elő­térbe helyezése („nagy ün-> nepek”, hazafiak, esemé­nyek, tájak, városok, embe­rek. stb.), a megrendelést«» készült sorozatok azonban» éppen a várttal szembeni hatást váltottak ki. És ai grafika védekezve visszavo­nult a saját műhelyekbe, utt alakította ki autonóm fbr- manyelvét és kifejezési esz4 közeit. A demokratizálódás-* hoz esetünkben azonban nyilvánosság lehetősége és sokszorpsíthatóság kell. Eh­hez emberi, technikai alapod tudnak nyújtani a váciak. Ez azonban csak a kiindu­lópont, a műfaj csak akkor demokratizálódhat igazán, ha Magyarországon létrejön a valóságos műtárgypiac. Re­mélem, ennek kialakításához a biennálé magas színvona­la is hozzájárul, amely, új4 ra felhívja a figyelmet a béklyóitól megszabadult, fel­szabadult magyar grafikára* Tudom, ma még utópiszti­kus. de talán eljön az idő; hogv a nyitva tartás har­madik napján a kiállított művek több. mint felét már megvásárolták egyéni gyűj-* tők. Addig is, amíg ez elérke4 zik. kérem, jöjjenek el. sa-i ját szemükkel győződjenek! meg állításom igazáról, vagr vitatkozzanak azzal. Ha nem is effektive, de szemeikben, agyukban vigyék haza az itt látott alkotások közül aa Önöknek tetszőket. A Jurecskó László f Értesítjük ügyfe'einket, hogy a DIÓBÉL­felvásárlást 1989- ben dec. 19-ig, 1990- ben ion. 3-tól márc. 31-ig folytatjuk. UNIVERSAL KFT., Miskolc, Baross G. u. 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents