Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)
1989-12-13 / 292. szám
Külföldi kutatók a műemlék könyvtárban Nemcsak a hazai, de a külföldi látogatók is egyre nagyobb számban keresik fel a Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárában lévő, páratlan értékű műszaki irodalmat őrző Selmeci Műemlék Könyvtárat. Dr. Zsámboki Lászlónak, a történelmi gyűjtemény vezetőjének összegzése szerint az idén több, mint 30 országból, kétezernél több látogató ismerkedett meg az ott található ritkaságokkal. A műemlék könyvtár mintegy 30 ezer kötetet őriz az 1918 előtti időből, amikor a bányászokat—kohászokat— erdészeket oktató felsőfokú intézmény még Selmecbányán működött. Azt is megtudjuk dr. Zsámboki Lászlótól, hogy az egyéni látogatók . mellett olyan csoportok is bejegyezték látogatásukat, mint például a Világbank hazánkban tárgyaló szakemberei, az Európai Mérnökképző Társaság delegációja. akik éppen Miskolcon tartották tanácskozásukat. A látogatók között volt a közelmúltban városunkba látogató Trentó város polgármestere is. Annak a városnak a vezetője, amelynek szülötte, G. Sco- poli, a Selmeci Akadémián tanított, a hagyatékát a műemléki könyvtár őrzi. Az érdeklődő látogatókon kívül hazai és külföldi kutatók is felkeresik a gyűjteményt: forrásértékű kiadványokból búvárkodhatnak. (Kerényi László felvétele) 4z eqész földet á’tooó hírközlés Csütörtökön veszi át a Miskolci Postaigazgatóság az új telefonközpont épületét, részben be is költöznek, miközben folytatják a központ szerelési munkálatait. A Dézsi János Ybl-díjas építész tervei alapján készült épület déli homlokzatát lektorátus által jóváhagyott, 15 méter hosszú fém- szalag-grafika és embléma díszíti. A szokatlan műalkotást Pető János grafikus tervei alapján Mankovits Tamás ötvös valósította meg. A meglehetősen nagyméretű fémszalagrajz elkészítését az állami vállalatok, üzemek nem vállalták el, mivel nem sorozatmunkáról, hanem egyedi megrendelésről volt szó. A kisebb kovácsműhelyek a túl finom fémmegmunkálási követelménye'-: miatt mondtak le a munkáról. Mankovits Tamás. miskolci ötvösnek fél évre volt szüksége a fémgrafika elkészítéséhez. A stilizált szárnyas női fej, mint mitológiai jelkép, és a galamb nemcsak a postai hírközlést, a kereskedelmet szimbolizálja, hanem a békét is. A stilizált földgömb és a korunkban használatos telefonkészülék az impozáns épület funkciójára utal. A nagy méretű fémalkotást úgy erősítették az épület homlokzatára, hogy megjelenése enyhén plasztikus hatású legyen. Százhuszonötszörösére is emelhetik a díjakat Drágul a közterület-használat XXI. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1989. DEC. 13., SZERDA ÁRA: 3,50 FORINT A MIK ajánlotta a helyet r Átképzési központ Erényében Két és tél millió dolláros hitellel Két és fél millió dolláros világbanki hitellel regionális átképző központ épül az országban, elsőként Miskolcon, az ózdi és nyíregyházi kirendeltséggel együtt. Ez a döntés már idén tavasszal nyilvánosságra került, és most eljutott odáig az ügy, hogy hamarosan megköthepont. A pályázatot a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat nyerte el. aki felajánlotta erenyői központi telepének egy részét. (Csak zárójelben jegyezzük meg: az ingatlankezelő vállalatnak amúgy is alapos és kényszerű fogyókúrán kell átesnie, mivel az állami lakások ellik azt a gazdasági megállapodást, amelynek keretében a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat telephelyének részbeni felhasználásával helyet kap az átképző központ városunkban. Az átképző központ egy olyan intézmény lesz, amely különféle szolgáltatások és a speciális oktatási tevékenység meghonosításával segíthet abban, hogy kevesebb ember kerüljön utcára a jövőben. az elkerülhetetlen gazdasági szerkezetváltáshoz létrejöjjön a helyi munkaerőháttér. A gazdaságilag fejlettebb országokban az átképzési központok már jól bevált intézménytípusok, amelyek a munkaerőpiac eszközrendszerének részét kéoez’k. A Világbank a technikai felszereltséget, a szakértői segítséget és a már bevált oktatási és szervezési módszereket biztosítia számukra. Ezen felül természetesen, a megvei és a városi tanácsnak is részt kel- lef* vasalnia a költségekből, mégpedig azok egyharmadát kell elosztani’ők. fele-fele arányban. Hosszas vita után dőlt el, hogy a pályázatok közül mit választanak, azaz hol lesz Miskolcon az átképző köz-. adásával rohamosan csökken az ellátandó feladatköre.) A MIK összébb húzódik. azaz átalakítva kissé meglévő többi helyiségeit, nélkülözni tudja az átképzési központ céljaira felajánlott ingatlanrészt. A városi tanács, mint alapító, rendelkezik az ingatlanrész felett. A megállapodás így csak a városi tanács jóváhagyásával léphet érvénybe. Ezért a városi tanács végrehajtó bizottságának jóváhagyása után. ha a tanácsi testület is rábólint, megköttetik az egyezség. A tervek szerint 1991 végén lehelne üzembe helyezni a miskolci átképzési központot. Azt különösebb szakértelem nélkül is belátja mindenki, hogy ha teljesen új épületcsoportot kellene létrehozni, aligha lehetne egy ilyen szoros határidőt tartani. Reméljük, hogy ez a központ nemcsak egy jól működő intézmény lesz, hanem jelenlétével hát majd az egész térség mvin- kaerőpiacára. pontosabban arra az intézményi, oktatási háttérre, amely jelentősen befolyásolja azt. (k-# Aki most sorsjegyet árul a főutcán, a közterület használatáért havonta és négyzetméterenként négy forintot fizet. Mivel a nagy nyereménnyel kecsegtető szelvényeket rendszerint személy- gépkocsikból kínálják, ezért egy-egy árus minden hónapban 26—27 forintot fizet be a városnak. Ugyanakkor akár 20 ezret is kereshet a sorsjegyek forgalmazásával, ö tehát megtalálja a számítását. nem úgy, mint a tanács. Érthető, hogy a városházán szeretnék, ha többet kaphatnnáak a közterületekért — hallottuk Jirkovszky Imrétől, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjétől. Erről a legutóbbi ülésen a városi tanács végrehajtó bizottsága is tárgyalt, de a döntés joga a december 21-én esedékes tanácsülést illeti majd meg. A díjakról eddig egy végrehajtó bizottsági határozat rendelkezett, és ez meglehetősen csekély összeget írt elő. Manapság már nem volt túl ritka az az eset sem, amikor többe került a leves, mint a hús, vagyis nagyobb költségekkel járt a közterület igénybevételét engedélyező eljárás, mint a használatért végül is kifizetett díj összege. Most tanácsrendelettel szabályoznák a közterületek tarifáját. S ettől nemcsak több bevételt remélnek a városnak, de abban is bíznak, hogy kevesebb lesz a városképet csúfító tákolmány, az oda nem illő elárusítóhely. Mert hogy csak a bevezetőben említett példánál maradjunk: ha a városatyák elfogadják a tervezetet, akkor a főutcán ezután négyzetméterenként és havonta 500 forintot — vagyis a korábbi díj 125-szörösét! — kérhetnék — a sors jegyesektől. Az érintetteknek ezért alaposan meg kell gondolniuk, hogy autóból kínálják-e továbbra is a portékájukat, vagy egy ennél kisebb alapterületű elárusí- tóhelyet készíttessenek, és akkor kevesebbet kell majd fizetniük a közterületért is — magyarázta Jirkovszky Imre. A gépkocsitárolóval elfoglalt területért — mondjuk sorgarázsos telepeknél — ed-, dig minden négyzetméter után négy forintot kérhettek havonta. Most 4—10 forint közötti összegre emelték a havonta esedékes tarifát. Ennél is jelentősebb változás várható a vállalati felvonulási területek esetében. A cégeknek mostanáig évente mindössze három forintjába került minden egyes, általuk elfoglalt négyzetméter. Az új díjszabás szerint 2—10 forintot kérhetnek tőlük négyzetméterenként, de már havonta kasszíroznának! Könnyű kitalálni, hogy ezzel arra szeretnék sarkallni a vállalatokat: minél kisebb területet vegyenek igénybe, s dolguk végeztével mihamarabb bontsák el felvonulási épületeiket, s adják vissza a területet a városnak. Ami a magánlakást építőket illeti: itt a tervezet két változatot tartalmaz. Az egyik szerint maradnának a mostani, díjak, a másik körülbelül három-ötszörös emelést írna elő. A tanács szak-, emberei az előbbit támogatnák, de a döntő szót ebben a kérdésben is december 21-én, a tanácstagoknak kell majd kimondaniuk. * Hogy jó-e a díjemelés, vagy sem, ezt nem a mi dolgunk eldönteni. Tudjuk, hogy egy ilyen lépésnek jelentős árfelhajtó szerepe lehet. A kereskedők egyszerűen hozzácsaphatják portékájuk árához a különbözeiét. Az is lehet persze, hogy a díjemelés miatt még a mostaninál is visszafogottabb lesz a vállalkozói kedv. De azt is látnunk kell, hogy a városnak minden eddiginél inkább szüksége van valamennyi forint bevételre. Eddig fillérekért adták a közterületeket. Elegendő, ha arra gondolunk, irdatlan összeget emészt fel példán! a belváros rendbehozatala, s ehhez képest jelképesnél? nevezhetnénk az eddigi dí- iakat. A közterület használatáért beszedett összeg a tanács költségvetéséhez- kénest aligha nevezhető jelentős summának: a mostani kimutatások szerint évente mindössze másfél-két millió forintról van szó ... (bujdos) | Valószínű, összébb húzzák majd magukat a vállalatok. Sokkal többet kell majd fizetniük a felvonulási területekért, mint amennyit eddig kértek tőlük. (Sgohón Gabriella felvétele)
