Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)

1989-12-12 / 291. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolcról irlák, írtuk Emelkedő árak, munKalehetőségek REGGELI HÍRLAP, 192.9. DECEMBER 1. Nem csupán az építőiparban es a rokonszakmák­ban, de valamennyi ipárágban a legszomorúbb, a leg- kétségbeejtőbb pangás van. Ma az egyik, holnap a másik gyár bocsátja el a munkásokat, ki's műhelyek, nagyvállalkozók egyformán csökkentik a munkáslét­számot és napról napra emelkedik a munkanélküliség. Azoknak a sorsa is rendkívül szomorú, akiket sze- ' rencséjük munkaalkalomhoz juttat, mert a munkásság kereseti lehetősége már esztendők óta nem tart lépést a drágulással, amely pedig hónapról hópapra emelke­dik. és az alacsonyan stabilizált kereseti lehetőségek mellett a munkáscsaládok egyre nagyobb engedmé­nyeket kénytelenek tenni a leredukált életnívójukból. ; A ‘kenyérdrágulást nyomon .követte a hús, a zsír drá­gulása és a többi közszükségleti cikkek lassan, csend­ben emelkednek egyre feljebb és feljebb az elérhe­tetlen magasságba. Októberben is 2 százalékkal drágult az élet anélkül, hogy javultak volna a kereseti lehetőségek, és most novemberben újból fél százalékkal több pénzre van szükség, mint az előző, hónapban volt. Amíg október­ben- egy családnak legminimálisabb elsőrangú köz- * szükségleti cikkekre 73,33 pengő kellett, addig novem- , bérben már 73,70 pengő kellett egy hétre. Az élelmi­szerek 0,45 százalékkal drágultak, egyéb cikkek 0,25 százalékkal. A háború kezdete ót,a az élelmiszereknél ' csaknem 58 százalékos a drágulás és egy békebeli pengő vásárlóértéke 67 fillérre zsugorodott össze. Hetvenhárom, majdnem hetvennégy pengőre van szükség minimálisan az életfenntartásra, és ezzel szem­ben a nagy tömegek heti keresete még az 50 pengőt sem éri el. 'Ezek a számok mindennél beszédesebben magyaráz­zák, meg, miért várja hiába a vevőt a kereskedő, mi­ért nem keresik fel megrendelők az iparost, miért omlanak össze a kulturális intézmények. Ilyen két- ségbeejtően rossz annak a munkásságnak a helyzete, amely dolgozik és még százszorosán rosszabb azoknak a tömegeknek a sorsa, amelyeknek családfői munka- nólkül tengődnek és egyáltalán nem bírnak kereset­hez hozzájutni. ÉSZAKMAGHARORSZAG, 1949. DECEMBER 7. / ....Miskolcon .december 10-én nyílik meg az űjítákiál- yjíítss'. mely/gazdag anyagánál mutatja újítómozgal- múinik hatalmas fejlődését. A kiállítás, melyen több mint 1000 újítás szerepel, hű képet mutat az elmúlt évek munkájáról, mely a leleményességet gyakorlati tapasztalattal társítva, az ipar és a mezógazdság te­rén megvalósult ötletek egész kincsesbányáját tárta fel, amelynek segítségével nemcsak pénzt lehet meg­takarítaná, de időt és fáradtságot is. „Ez a kiállítás fényes bizonyítéka annak a nagy változásinak, amely hazánkban végbement” — mon­dottá'Apró Antal elvtárs, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára a 'kiállítás budapesti megnyitó­ján — „s bizonyítja azt, hogy alapjában megváltozott munkásaink .viszonya a termeléshez". Az utóbbi 10 hónap alatt több mint 53 000 újítást nyújtottak be a dolgozók és sok ezer azoknak a munkásoknak a szá­ma, akik gépeiken, szerszámaikon újítást hajtottak végre. Ezeknek a találmányoknak, újításoknak értéke több mint 242 millió forint. A kiállítás meggyőzően bizonyítja, hogy mennyire emelkedik az újítómunka gazdasági értéke, ha az újítás tárgya 5 éves tervünk egyik-másik súlyponti kérdését érinti. Egyben a kiállítás számos olyan nagy jelentőségű problémát vet fel, amelyek bemutatott megoldási lehetőségei — vegyük akár a résélőgépet, a gyorsvágást, vagy építőiparunk gépesítését —, és teljes nemzetgazdasági kifejlesztése még megfeszített munkát köVetel újítóink részéről. Szükség van itt a tudományos kutatás, a mérnöki gyakorlat és munkás- tapasztalatok egyesítésére, hogy ezekben a kérdések­ben gyorsan és eredményesen jussunk előre. DÉLI HÍRLAP, 1970. DECEMBER 9. ■ Öt évvel ezelőtt Miskolcon a keresőképes nők 48 százaléka egészítette ki saját keresetével a csalá­dok jövedelmét. Ma a városban élő munkaképes korú nőknek több mint 66 százaléka van állásban, vagy ta­nul állandó jelleggel. Hozzávetőlegesen 17 ezren van­nak azok, akiknek nincs állandó munkahelyük, illetve háztartást vezetnek. A város ipari jellege miatt még mindig kevés a ki­fejezetten nők foglalkoztatására alkalmas munkaterü­let. S ha ezeket a nehezebb, vagy mostoha körűimé-, nyekkel járó munkákat el is vállalják, rendszerint kevesen bírják ki hosszabb ideig. Amióta a tanács munkaügyi osztályának közvetítő szerepe megszűnt, a vállalatok vették gondjaikba a miskolci nők foglalkoztatási arányának javításával kapcsolatos tennivalókat. A Vállalatoknál évek óta ku­tatják a kifejezetten nők számára alkalmas munkate­rületeket, és az ilyen helyen dolgozó férfi munkaerők átcsoportosításával jelentős eredményeket értek el. Ebben a törekvésben elsősorban a pamutfonó, a ke­reskedelem és az egészségügy jár az élen, de évről évre jobb eredményeket ér el a csokodádégyár és a hűtőház is. Különösen a két utóbbi vállalat közreműködésének köszönhető, hogy néhány év alatt csaknem ötezerre emelkedett azoknak a nőknek a'száma, akik az év egy részében szezonmunkáikat vállalhatnak. Kaláka betlehemes A Kaláka együttes mutat­ja be holnap délelőtt — 10 órától, a Rónai Sándor Mű­velődési Központban — Sza­bad-e bejönni ide betlehem­mel? című karácsonyi mű­sorát. gyerekeknek. Délután 5-től felnőtteknek szól a dal, mégpedig a Boldog szomorú dal. Ugyancsak a Kaláka előadásában, ugyancsak a Rónaiban. 4 Nehézipari Műszaki Egyetemen Adventi istentisztelet diákoknak 3|e őrségváltás. (A gyerekszereplők az Egressy Gal^óczy Judit rendezi a Ismét opera Béni Zeneiskola tanulói.) Carment Miskolcon „Megjelent az Isten üdvö­zítő kegyelme minden em­bernek.’’ Ezt az örömhírt adja tovább az az adventi istentisztelet, amelyet az or­szágos diák-evangelizáció keretében a Magyarországi Református Egyház Missziói Osztálya és a Református Fiatalok Szövetsége szervez. Az istentisztelet december 13-án. szerdán este, 7 óra­kor kezdődik a Nehézipari Műszaki Egyetem III. sz. előadójában. A szolgálatokat a REF1SZ tagjai végzik, igét hirdet: Szőnyi Tamásné Cseke Tünde sajóbábonyi lelkész. Adventi, karácsonyi kórusműveket ad elő a Ti- száninneni Református Ifjú­sági Énekkar, Soős Andrea vezényletével. Erre az alka­lomra hívnaJk és várnak minden egyetemistát és fő­iskolást. Korszakos állomáshoz érke­zett o Miskolci Nemzeti Szín­ház. Harminckét év után ismét operát fog játszani, ötödik hete próbálják a Carment, Bi­zet operáját, amely a műfaj egyik legsikeresebb darabja a Föld kerekén. Amikor Csiszár Imrét Gal- góczy Judit váltotta fel a művészeti vezetői —, illetve főrendezői — poszton, — ez egyben koncepcióváltást is jelentett: a zenei vonal erő­sítését. Hogy sikerrel tör­tént, igazolják az .azóta le­zajlott bemutatók, és most jön a nagy próbatétel — az opera. A Carmen több szereplő­je azért szerződött színhá­zunkhoz, ‘ hogy részese le­gyen az eseménynek, ami remélhetően nemcsak a szín­ház, hanem a város életé­ben is az lesz. • Az előadás rendezője Gal- gőczy Judit, aki számos eredeti ötlettel igyekszik : még érdekesebbé tenni a'] produkciót. Az eredetileg./ négyfelvonásos opera finá- • léja az aréna előtt játszódik;"' — itt most magát az arénát:,” is látjuk. A kar — a Mis- y kolci Bartók Kórus — több alkalommal a nézőtéren, . a közönség között énekel, A publikum egy része viszont a színpadon foglal helyet. A karmesterek: Molnár László (korábban színházunk.- zenei vezetője, aki, azóta Szegedre szerződött). Kai-. már Pétéi- és Gillay András.- Gillav külföldön él. jelenleg/ Bécsben vezényli Az opera­ház fantomját. Kettős szereposztásban mutatják be az operát, a címszereplők: Molnár Anna' és Lukin Márta. Don Jose- Leblanc Győző és Vadász István. Escamillo Ábrahám István és Egri László. A to­vábbi főszereplők: Micaela Körei Katalin és Pirisi De hol van a magyar szépirodalom? A könyv az utcán hever Gyors sikerek, óriási bevételek Nem olyan régen, még két- három esztendővel ezelőtt is, a könyvpiac megjelenése az ut­cán, a színes könyvsátrak so­kasága és a dedikáló irók előtt türelmesen várakozó emberek végtelen sora nálunk mindig a könyv ünnepét jelezte. Az utcai könyvárusok ma már úton-út- félen jelen vannak. Kínálják portékájukat a zöldséges bódé mellett, vagy az aluljáróban, árulnak földről, pultról, sőt még aktatáskából is. Az utcai járókelő pedig lassan hozzá­szokott ehhez a képhez, hisz naponta felfedezhet valamilyen újabb, még ismeretlen müvet, hisz a könyvkiadók száma rö­vid időn belül a kéttucatnyiról több, mint háromszázra emel­kedett. Reális könyvvásárlói igé­nyek követelték a könyv­kiadói műhelyek ilyen mér­tékű szaporodását? Jövedel­mező foglalkozás tehát ma­napság könyvet kiadni? Ennyit bír el a piac és fő­leg a könyvvásárló pénztár­cája? Aligha. Az viszont tény — látva a könyvkereskedők forgalmát és a kínálat tar­talmi összetételét —, hogy aki ma könyvkiadásra vál­lalkozik, az legtöbb esetben a gyors sikerre., a mielőbbi elfogadható bevételre törek­szik. Mi az igaz; siker? Er­ről az említett könyvkiadók szinte hasonlóképp véleked­nek. Ezért aztán sorozatban jelennek meg az eddig til­tott műveknek nevezett ki­adványok, az 1956 esemé­nyeit elemző visszatekinté­sek, az Erdély sorsáért ag­gódó kötetek, vagy épp a szívfacsaró szerelmi történe­tek, a horrorelemeket sem nélkülöző krimik, a pornó­történetek, lehetőleg külön­leges, extrém esetek népsze­rűsítésével. Gazdagabb lett a könyvkiadás — mondhat­nánk könnyedén, ha eköz­ben nem lenne kézzel fog- hatóán feltűnő, hogy mit talál az, aki a könyvkiadás­tól más izgalmakat vár. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesü­lésének piackutató csoportja — V. Kulcsár Júlia szer­kesztésében — idén április­ban megjelentette a Könyv­kiadás, könyvforgalom és népgazdasági háttere 1988- ban című tanulmányát. A kivitelében szerény, de tar­talmában tényszerű és de­monstratív elemzés ridegen figyelmeztet árra a tényre, hogy az elmúlt esztendőben elkezdődött egy olyan folya­mat. . amelyben a könyv még a könyvbarát családok vá­sárlásában is hátrább soro­lódott, hisz a gazdasági le­maradás már a középrétege­ket is fenyegeti. Az életszínvonal romlása sajnos, nem vitatható, éppen ezért a könyv iránti szük­séglet kielégítése kényszerű­ségből, de szelektálásra készteti a lakosságot. Külö­nösen szembetűnő a falusi könyvforgalom visszaesése, amelyre pedig oly sok fi­gyelmet igyekeztek fordítani a terjesztők, a szövetkezetek. A tanulmány szerzője,, úgy tűnik, nem téved akkor, amikor azt állítja, hogy a könyv olyan új pá­lyára került, amelyben pá­lyamódosításra csak az or­szág gazdasági helyzetének és a lakosság fizetőképp keresletének érezhető javu­lásától várhatunk. Mindad­dig ezek a kondíciók a mér­séklődés irányába hajnak.” Miközben tehát a fogyasztás korábbi struktúrája átrende­ződik, a lakosság jelentős többsége úgy dönt. hogy vá­sárlásait a létfontosságú ja­vak beszerzésére korlátozza. Arra lehet talán követ­keztetni, hogy jelenleg vál­ságban van a könyvszakma? Ha arra gondolok, hogy a kiadók, a terjesztők és a nyomdák mindenkori ellen­téte ma már háborúvá fo­kozódott, ha a könyvpiacon az értékeket nélkülöző kor­látlan szabadverseny túlbur­jánzását látjuk, ha egyes ki­adványok minősíthetetlen kivitelű példányait kézbe véve a dilettáns szerencse- vadászok jelenlétét feltéte­lezzük, akkor e kérdésre csakis az igen lehet. A társadalmi reform nél­külözhetetlen tényezője volt és marad, hogy a magy-r könyvkultúra műveltséggya­rapító pozícióját ne veszít­hesse el. Ehhez viszont nemcsak mindenkor jó mű­vek. hanem vásárlásra és olvasásra kész könyvbarátok is szükségesek. A könyv az utcán hever, de hol van a mai magyar szépirodalom? Erre a kérdésre a szellemi deficittel és anyagi ráfize­téssel küszködő könyvszak­mának mielőbb válaszolnia kell. Edit, Zuniga Melis Gábor, Dancairo Egri László és Kulcsár Imre, Remendado Kovács H. István és Burget Péter, Frasquita Pirisi Edit és Mojzes Andrea, Merce­des Dankó Klári és Lévay Jolán. A díszlet- és jelmezterve­ző a vendég Dévényi Rita. Bemutatók: 21-én és 22- *én. Decemberben még két alkalommal kerül színbe' a Carmen: 23-án és 26-án. A későbbiekben természetesen tovább játsszák; és a fo­gadtatástól függ, hogy lesz-e újabb operabemutató Mis­kolcon. Sz— ­A Helvetia-íúra íelefonszáma Tévesen jelent meg az or­szágos lapokban a Helvetia óra-ékszer kereskedés által finanszírozott, olcsó bécsi bevásárlótúrák jelentkezési helye. A miskolciak, a me­zőkövesdiek, vagy a hatva­niak a miskolci, (48) 68-536- os teltefonszámra szóljanak be. Mint ismeretes, ez a bécsi Helvetia bevásárlótúra, amely mindössze 299 forint­ba kerül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents