Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)

1989-12-11 / 290. szám

Ki On, Petrenkó János? Egy újdonsült gyártulajdonos Az utódok már td sem tudják rontani... Petrenkó János neve be­járta a közelmúltban a ma­gyar sajtót, his en a vál­lalkozó megvásárolta az ózdi durvahengerniűvet. Mivel az elmúlt évtizedekben és mos­tanság se gyakori, hogy va­laki csak úgy gyárat ve­gyen, érthető: az ügyletnek szenzációszaga lett. Sokat írtak arról minden­felé, hogy mit jelent ez az egész gazdasági, társadalmi szempontból, de vajon mi­lyen az az ember, aki az egész mögött áll? Ki ez a Petrenkó János? Gajdos Im­re, a városi televízió szer­kesztő-riportere ennek pró­bált Utánajárni egy, a VTV műsorában sugárzott riport­ban. Most következzék e ri­port az újság terjedelméhez szabott tömörített, nyomda­ikésszé formált változatában. — Hallottuk már Mor­vái Ferenc nevét, ismer­jük a Pintér Műveket és most egy Pekó Műveket is emlegethetünk. Tulaj­donképpen ki ön, Petren­kó János? — Nem hiszem, hogy nem hallottak a cégről. Mi igaz, „a nehezebb” műfajt kép­viseljük a műszaki szférá­ban. ami azt is jelenti, hogy csak az ez ügyben érdekelt műszakiak figyelhettek, iga­zán oda ránk. Én nagy ko- pásállóságú anyagok előál­lításával foglalkozom, és eb­ben európai, sőt világszín­vonalon vagyunk. 1987-ben egy BNV-nagydíj is elismer­te a munkánkat. — ön nyugtalan ember. Beszélgettem néhány perc­cel ezelőtt a feleségével, aki elmondta, hogy elő­fordul: ön éjszaka feléb­red, és egy-egy ötletet ket­tesben megbeszélnek, ott, azon melegében ... — Valóban nagyon elfog­laltak vagyunk, mert úgy csináljuk, hogy el legyünk foglalva... Ez nem „álel­foglaltság”, hanem tényleg sokat akarunk tenni. Azt szoktam mondani: az első generációnak rengeteget kell dolgoznia, hogy tudjon vala­mit bizonyítani. Én képvise­lem az első generációt a Pekó Művekben, és azt. amit majd hátrahagyunk, ha ke­vesebb energiával is fogják továbbvinni utódaink, akkor sem tudják majd elrontani. — Ha jól tudjuk: két nagy fia van. Az egyik fiú most megy nemsokára katonának, a másik pedig önálló iparra! bír, és azt is elárulhatjuk, hogy ő az, aki a Dacia féltengelyeket egy keményítő eljárással használhatóbbá teszi. Ügy hírlik, hogy a két fiúval rettenetesen szigorú... — Ezt másképp nem lehet csinálni: fegyelem nélkül nincs katonaság, de nincs termelés sem ... — Szereti a fegyelmet? — Igen. De ne úgy ért­sük a fegyelmet, hogy csak a fegyelmezésből akarunk megélni. Állandó műszaki fejlesztéssel kell valós ered­ményeket létrehozni, és ez­zel lehetőségeket biztosítani a dolgozóknak. Egy teljesen új struktúrával működő cé­get akarok létrehozni. Videorendszer Lyukóbányán A Mis/kold Bányaüzem központjában, Lyukóbányán kiépítették házi videorend­szerüket, saját stúdiójukat. Ennek a korszerű audiovi­zuális rendszernek nagy sze­repe van a szakmai képzés­ben is. A hivatalházban, a tanács­teremben és a két felolvasó­ban működik a központi ve­zérlésű rendszer, amelyet eddig is jól hasznosítottak a biztonságtechnikai tovább­képző tanfolyamon. Kazettá­ik vannak a tűzvédelemről és az elsősegélynyújtásról is. A Miskolc Városi Tanácstól véradással kapcsolatos vi­deokazettákat kaptak, ame­lyeket a propagandamunká­ban és a szervezésben hasz­nálnak. A piacot már ellátták A boksa is melegít Kihamvadtak a tüzek a faszénizzító boksákból a lil­lafüredi erdőigazgatóság te­rületén csaknem mindenütt, csupán egy helyen, a három­kúti telepen van még élet. Egy felsőtárkányi család foglalkozik itt a faszénége­téssel, s ahogy azt a „tech­nológia” előírja, az egyik boksát égetik, a másikat már kiégették és szétbontják, hogy abból a készterméket osztályozzák, míg a harma­dik boksát rakják, azaz ége­téshez készítik elő az össze­gyűjtött fát. A szénégetők, nem törőd­ve az időjárás viszontagsá­gaival, folytatják ezt az ősi erdei mesterséget. Igaz, már nem a korábbi primitív kö­rülmények között. Nem fa­ágakból rakott, nejlonnal fe­dett kalibában őrzik a tüzet, s nemcsak a boksa mellett melegszenek. Kényelmesen berendezett lakókocsi szolgál tartózkodási helyül, ahol főzhetnek, rádiót hallgathat­nak. Kirándulók nem zavar­ják „téli nyugalmukat”, de az igazgatóság vezetője, Szegő Lajos ellenőrzései során nem kerüli el őket. így aztán biz­tos benne, hogy a havas táj­ban füstölgő boksákból még kikerül az a faszénmenny.i- ség, amellyel együtt az ez évre tervezett 5500 mázsát elérik. Ennek zömét külföld­re szállítják. S mint Szegő Lajos tájékoztatott, az utol­só idei exportkötelezettsé­güknek is eleget tettek. A napokban indították útnak az utolsó 150 mázsás szál­lítmányt Olaszországba. — Az átlagembert az is érdekli; miként lehet any- nyi pénze ma egy vállal­kozónak, hogy egy gyárat megvegyen. Mennyibe ke­rült ez a durvahengermű Önnek? — Két részre kell bontani a dolgot. Egy hitelre, amit a Kereskedelmi Hitelbank nyújtott számomra, és erre én a teljes vagyonomat tet­tem fel. A másik részként a találmányaimat és két sza­badalmamat is felteszem fe­dezetképpen, ami nem kis dolog, mert ez jóval na­gyobb érték, mint maga a durvahengermű. — így nem is kellett elővenni a fiókból, vagy a bankból 100 vagy 50 millió forintot? — Nem. De nem is lehet­ne, mert a jelenlegi törvé­nyek szerint Magyarorszá­gon készpénzért nem lehet így vásárolni. Már csak azért sem menne így a bolt, mert nálunk a tiszta jöve­delemből eredő nyereségből lehet fejleszteni, ami nagyon rossz módszer, hiszen ebből az összegből kellene vásá­rolni is. A riporter a kamerák elé kérte Petrenkó János fele­ségét is. aki arra a kérdés­re, hogy milyen egy gyártu­lajdonos feleségének lenni, azt válaszolta: nagyon ne­héz. mert a férje borzasztó­an türelmetlen, nyugtalan ember. De vajon mennyire ért egy gyártulajdonos fe­lesége a szakmához? — Most már lassan kita­nulom a görgőket meg az ekevasakat, mert állandóan csak ezekről beszélgetünk... — Megváltozott-e az éle­te attól, hogy gyártulajdo- nosné lett? — Semmiben nem válto­zott. Szerintem ugyanúgy megy tovább minden mint eddig, csak János elfoglalt­sága lett még több, És az enyém is, de ez alighanem ezzel jár ... Egykoron a belvárosban (8,) A bankpalota A századelőn még faiu volt A bankpalota — a régi miskolciak tudják, hogy ez a ház a Széchenyi utca 29. — amelyben az OTP egyik fiókja található ma is. Hogy mennyire palota ez az épü­let, és mennyire nem, az nézőpont kérdése. Tény, hogy a Széchenyi úti trak­tusa díszes, rangos, ám a ház történetéből kiderül az is. hogy miért mondhatjuk azt ma joggal: a Széchenyi egészségtelen, szűk udvarok sorozatából áll. 4 NÉGY EMELET A Széchenyi út 29. számú ház helyén egy hosszú nad­rágszíj telken már a XIX. század második felében lé­tezett egy nagyobb méretű, L-alakú épület. A házat többször átalakították, majd a Miskolci Hitelintézet vá­sárolta meg 1873-ban. Az intézet a város egyik legje­lentősebb pénzügyi központ­ja volt. 1912-ben lebontották a megvásárolt házat, és egy új bankpalota létrehozását határozták el. Nem kis ház­ról volt szó, hiszen egy olyan négyemeletes épület terveit hagyták jóvá. amely­ben voltak öt és fél méter belmagasságú, reprezentatív helyiségek is. A telekszomszéd nyugat felől dr. Sübiger Bertalan volt, aki többek között kifo­gásolta, hogy telke és lakó­háza árnyékba merül, ha felépül a hatalmas ház. Dr. Siilbiger egy beadványt ké­szített. Rendkívül érdekes az az elemzése, amelyben kifejti, hogyan alakult ki Miskolc főutcája. + ZSÚFOLTSÁG MINDENÜTT Elmondja, hogy a város főutcája a régebbi időben majdnem kivétel nélkül földszintes házakból állott. A házak telkei keskeny homlokzattal, de annál na­gyobb mélységgel bírtak, melynek eredményeként a Széchenyi utcán 10—12 mé­teres szélességű lakóházakat lehetett emelni. A telkek hosszúsága 100—120 méter A pereces! elöljáróságon, december 12-én, 19-én (ked­den). de. 9—12 és du. 14—16 óra között, a Bollóalja u. 160. sz. alatti párthelyiség­ben, a martintelepi elöljáró­ságon december 11-én (hét­főn), 17—19 óra közöt a Kisfaludy u. 41. szám alatti szolgáltatóház , helyiségében, a hejőcsabai elöljáróságon december 18-án (hétfőn), 16—17 óra között, a Csaba vezér u.. 53. sz. alatti párt­helyiségben elöljárósági fo­gadóórát tartanak. tf ÉPÍTKEZŐK, SZŐLŐTERMESZTŐK, KISKERTTULAJDONOSOK, BARKÁCSOLÓK! A December 4. Drótművek december 15-én a vállalat területén MEGNYITJA VASÁRU BOLTJÁT (Sajószigeti u. 2. sz.) 9 kész- és félkésztermékek 9 hegesztett hálók 9 különböző átmérőjű sodrotok 9 horgonyzott acélhuzalok 9 darabolt és egyengetett szálanyagok és egyéb haszonanyagok széles skáláját kínálja szolid árakon. NYITVA: keddtől péntekig 8—14-ig, szombaton 7-12-ig, hétfőn zárva. MEGKÖZELÍTHETŐ: a 8-as és 10-es autóbusszal. között változott. Silbiger a valóságnak megfelelően mondta el, hogy a telkek legelöl lettek beépítve, míg a hátsó részen az udvar, kert kapott helyet. Az idők folyamán az utcavonalban álló épületekhez mélységé­ben csatlakoztattak újabb építményeket, földszinti ud­vari szárnyakat, majd az utcára néző épületeket eme­letessé építették át. Később a hely szűkülésével, az észak-déli irányú szárnyré­szekre is emeleteket híztak, „így alakult át a falu vá­rossá, ami azonban azzal a hátrányos következménnyel járt, hogy míg eddig egész­séges. szellős telkek, s házak voltak, ezután a magas tűz­falak folytán a meglévő keskeny udvarok levegője erősen megromlott, mint­hogy az addig 6—7 méter átlagszélességű udvarok, mint a szomszéd emeletes­sé vált háza cca 15 m. tűz­falával zárattak le.” + KERESZTUTCÁK KELLENÉNEK Ügy tűnik, hogy az 1910- es évekig az emeletes épü­letek körülbelül 25 méter mélységben húzódtak észak felé, és így a hátsó udva­rok napfényt, levegőt kap­tak. Silbiger arra világít rá, hogy a telkek bezártsága, az épületek egészségtelenné válása akkor kezdődött el, amikor az egész telek hosz- szában 25 méter magasságú házakat emeltek. S ebben a folyamatban, — amely ké­sőbb egyre inkább kiteljese­dett — a kezdetet a Hitel­intézet hatalmas méretű tömbjének kialakítása je­lentette. Silbiger ésszerű ja­vaslatot is tett, ami talán a mai városrendezés számára is megfontolandó lenne, hogy kereszt- és. átlós utcák nyitásával kellene a tömb zártságát feloldani. Amit Silbiger úr leírt, ma annyiból valósággá válik, hogy a belváros átépítése egyben a tömbök zsúfoltsá­gának oldását, a gyalogos átjáró forgalom, s helyen­ként a hátsó feltáró gépko- csiutak megépítését is je­lenti. Mellesleg a hajdani hitelintézeti palota ma is pénzintézeti funkciókat szol­gál javarészt, és szerencsére megőrizték a míves ková­csolt vasrácsokat is. Nemrég felújították belülről az Or­szágos Takarékpénztár he­lyiségeit, és egy rangos bel­sőépítészeti kialakítást ka­pott a már meglehetősen kopott hivatali környezet. Egyébként magát a házat budapesti műépítészek ter­vezték: a Hajós és Villányi cég. (kiss) II a kutatókat Sorozatot indítottunk lapunkban azzal a cél­lal. hogy a miskolciak ismerjék meg belváro­sunk történetét. Hogy egyáltalán elkezdhet­tük a rendkívül érde­kes és izgalmas törté­neti anyag közlését, az annak köszönhető, a városi tanács, a Mis- kolcterv és a Hermán Ottó Múzeum együttes áldozatvállalásával ké­szült és készül napja­inkban is egy, az egész miskolci belváros múlt­ját feltérképező tanul­mány. Az alkotók vál­lalták, hogy közkinccsé teszik a sajtón keresz­tül munkájuk eredmé­nyét abban a remény­ben, hogy ezzel is se­gítik a miskolciak vá­rosukhoz kötődését. Szeretnénk, ha ez a so­rozat kedvet csinálna ahhoz, hogy aki bár­mi érdekeset tud mon­dani a város múltjá­ról, rendelkezik doku­mentumokkal. fényké­pekkel, tárgyi emlé­kekkel, segítse a mu­zeológusok és tervezők munkáját. Szerkesztőségünkben, a múzeumban, vagy a Miskolctervnél szíve­sen látják a munka iránt érdeklődő mis­kolciakat. I.ikitn'k |M n/lfli» koiiy versi *1*1 e ét ff ^ Hívni lejututu iM-H/t.ii rktr X*. ' X \j^ T • Vj* ^ l*. X^s X-A^r Xja^ __ __’ | A Miskolczi Hitelintézet » 4t tb S/eelieiiyi-ulc/ii SS. s/.nni. 4) Elfogad betéteket: „ ............................ Jj Vallókat leszámítol; 4) Kölcsönöket ad: <rtík"‘ Yesz és elad: I/ürr"*41-"’'™' . RpVqlf * s*,'*v,,,,>‘,k»‘t. rtlUmi v«gy magán­i\ DuVlil. ,,H|.írókat T f'1 i!i m i ti 11 <• ii a blianVÍÍ7lp((( kntAli* avA il<rv. \ tb tb tb fb tb tb iiinnlni m »banküzlet« körébe eső ilg-y* Mikit. 4) Közvetít ■sí ÁRU- ÉS TERMÉNYRAKTÁRAIBAN (Gomorj p. u. mellett, külön víyany) T E L E F ON! kővetkező raktári üzlettel foglalkozik: 4) 4) 4) 4) 4.) 4) 41 4) 4) 4) 1 A rukt.uoz.iMi a alkalma* uruk elliel)ezéséiel a ren­delkezi •ii* ullo luktuii túr mén éhez képest lí A 11*t«•(l (rukt.u u/oll) m uk ' kezeimet el, elszállít* m.ínj«1z.1s.1v.il uh azok tuzk-ir elleni biztOHiU«aval .*1 A írtét t aink.it teili«lu »ix.illit.iMl dijuk, vámok, udúk, ilietekek, fi kitérek, clu- é* Utánvétel! költ »••gek rí ejjyrfo trili» k kifizetésével beszedésével 4 A letett ill tik».t Vili«» koli-sittlelvIfK •‘ÍAmmjiI •* A rak tájolt inuknak me^bizusábuli eladásaiul tb (b tb tb tb tb tb tb tb tb ^ Postán bérinenivo érkező megkeresetek még a vetői napján intéztét nők el. 'le ^ j Ai áru es lermenyraktarak üzlet es díjsrabalyzata az intézet CJA m\ hulyisc\|cl)fn kaphatok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents