Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)
1989-12-09 / 289. szám
•• Összetörtek a lámpák, kiszakadtak az ajtók Az expressznek to'atoU egy mozdony 3<c A mennyezet burkolólapjai több fülkében lezuhantak (Szabán felvétele) Csütörtökön este menetrend szerint befutott a Tiszai pályaudvarra a Kassa— Hidasnémeti felől érkező Rákóczi Expressz. Az utasok éppen felszálltak, elhelyezkedtek, amikor egyszerre hatalmas erejű lökés rázta meg a kocsikat... Mint arról pár mondat erejéig már tegnapi lapunkban is beszámoltunk este kevéssel 7 óra után beletolatott egy mozdony a harmadik vágányon a szabad jelzésre várakozó szerelvénybe. Az ütközés során megsérült nyolc kocsit azonnal lekapcsolták. Ezek tegriup délelőtt ottjátunkkor, már a negyedik vágányon álltak. A látvány elszomorító volt: a fülkékben rnindenüti-üvegszilánkok, törött lámpabú- rák, helyükről kiszakadt mosdóajtók. Nem egy helyen a kábelek szigetelő burkolata is leesett. Szerencsére egyetlen utas sem sérült meg súlyosan: tíz embert szállítottak azonnal kórházba. A vasgyári traumatológián érdeklődtünk állapotukról. Mint megtudtuk, pénteken reggel nyolcukat — sérüléseik ellátása után — haza is engedték. Két utast pedig megfigyelésre tartottak bent. Azt, hogy pontosan mi okozta a szerencsés kimenetelűnek nevezhető balesetet, ma még nem lehet bizonyoMegszólalnak a nyugdíjasok Kié lesz a két és Az MDF rendezvényén san tudni. Az ügyben a Megyei Rendőr-főkapj tény • ság a MÁV szakembereinek bevonásával vizsgálatot. megkezdte a F. H. A MISKOLCIAK NAPILAPJA Elszorult a tudósító torka, ahogy az idős embereket hallgatta. A nyugdíjasoknak most adatott meg először, hogy felpanaszolják sérelmeiket, mondatokba öntsék bánatukat, s hogy nyíltan beszéljenek arról, amit a társadalom szégyenének kellene tartanunk:' a hazai két és fél millió nyugdíjas közül több, minit egymillió azoknak a kisnyugdíjasoknak a száma, .akik fillérekből kénytelenek tengetni az életüket, s akik számára nemcsak a holnap, de sokszor még a ma is bizonytalan ... G ELSZÁMOLTATNI, VAGY SEM ... A héten nyugdíjasfórumot tartott a Magyar Demokrata Fórum Miskolci Szervezete. Száznál többen jöttek el, s tucatnyian kaptak szót csütörtökön este a KIOSZ Széchenyi úti székházában. Kiderült: nemcsak megdöbbentően látják helyzetüket, de kíméletlen, s olykor kegyetlen őszinteséggel mondják ki ami a szívüket nyomjel. Hosszan idézhetnénk a példákat, de talán időzzünk el egy kicsit mindannál, amit Tompa András tanár fogalmazott meg a nyugdíjasfórum bevezetéseként. A többi között hosszasan bírálta azit az évtizedekig tartó végiggondolatlan, kapkodó, és csak a pillanatnyi helyzetet kezelő kormányzati politikát, ami ide juttatta az országot,, s aminek a levét isszák a mai nyugdíjasok. Mit remélhet e korosztály? Megalázó társadalmi alamizsnára számíthatnak, és a dicstelen elmúlást várhatják, akikkel lépten-nyomon éreztetik: ők a társadalom eltartottjai Holott éveken át fizették a nyugdíjjárulékot. Az idős tanárember például kiszámolta, hogy csak abból az ösz- szegből, amit ő fizetett be annak idején, ezen a címen. 22 felhőtlen nyugdíjasévre futná ... Ki tart akkor el bennünket? — kérdezte a teremben ülő társaitól. Ráadásul sokaknak még a tisztességes halál jogát sem biztosítják — állította, s magyarázatként hozzáfűzte: ezrek hunyják le örök álomra szemüket a kórházak elfekvőiben. • KEZÜKBEN AZ ORSZÁG SORSA Jogosnak tartják azt az igényüket, hogy bűnhődjenek, akik miatt ide jutott «z ország. Vegyék el azokat a javakat, amelyeket beosztásukkal, hatalmukkal visz- szaélve szereztek a felelősök Gondoskodjanak a hasznosításról, s a tönkretett emberi sorsok rendbetételére fordítsák ezt az összeget. (A teljes igazságnak tartozunk azzal, hogy leírjuk: voltak, akik helyeselték az elszámoltatást, de akadtak olya,nos is, akik hozzáfűzték: ezzel aligha mennénk már valamire). Tompa András arról is beszélt, hogy ha nem történik változás, el kell menni a társadalmi elégedetlenséglegvégső határáig. Persze nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás, békésebb eszközökkel is élhetnek a nyugdíjasok, akiknek — nem túlzás —, az ország sorsa van a kezébe letéve. Hiszen ugyancsak az előadótól származik az az adat, hogy a két és fél millió nyugdíjas egyben két és fél millió szavazatot is jelent majd a közeli választásokon, márpedig ez a leadható szavazatok 30 százaléka. És a nyugdíjasok Egri apádé Miskolc, és Nyíregyháza után Egerben is megnyitottuk az osztrák Helvetia óra- és ékszeráruház kiállítását a hét közepén. A megyei művelődési központban megrendezett bemutatón fölvonultattuk mindazokat az értékes órákat. többszázezer forintokat érő briliáns nyakékeket, amelyeket nemrégiben a miskolciak is megcsodálhattak. Heves megyében is kvarcórát kapott ajándékba a kiállítás első száz látogatója. Ennek köszönhetően csütörtökön a nyitás előtt már legalább három órával hosz- szú sor kígyózott a Minarettel szemközti művelődési ház előtt. Sokan több jegyet is vásároltak a Bécsben S00 sehillinget érő és egy ajándékórára jogosító tikettből. A helyi szervezők több utazási irodát invitáltak a kiállítóterein elé. Ők a arra voksolnak majd, aki érvényt szerez a parancsolatnak: „tiszteld apádat, anyádat, hogy hosszú életű legyél a földön”. • LEÍRNI AZ ADÓALAPBÓL Elgondolkodtató volt az is. amit a statisztikus, ifjú Fekete Gyula, az MDF országos választmányának tagja mondott. A többi között rámutatott, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke az elmúlt néhány évben körülbelül 30 százalékkal csökkent. Alacsonyabb lett az átlagéletkor is, a férfiak csak annyi ideig élnek manapság, mint elődeik a 20-as, 30-as években. S ha sokat nem is, de azért valamit mégiscsak lehetne tenni az idősek érdekében. A szakember szerint körülbelül 6000 forintig biztosítani lehetne például a nyugdíjak reálértékét. Hasznos lehetne néhány kormányzati intézkedés is. Sok családban szépen keresnek a gyerekek Ösztönözni lehetne őket, hogy idős szüleiket támogassák. Ehhez csupán annyi kellene, hogy a családon belül a szülőknek átutalt pénzt leírhassák az adóalapjukból. Több biztosítóintézetre volna szükség ezenkívül, hogy az emberek választhassanak: hová akarják befizetni az öregségükre szánt összeget —, hogy csak néhányat említsünk ifj. Fekete Gyula javaslataiból. Hosszan idézhetnénk még a nyugdíjasfórumon elhangzottakat, mert majdnem három órán át bírták szóval a találkozó résztvevői. A rendezvényen elhangzot takkal a későbbiekben is foglalkozni kíván a Déli Hírlap, és hasonló szándékai vannak az MDF miskolci szervezetének is: a nyugdíjasfórummal kapcsolatban hamarosan állásfoglalást hoznak nyilvánosságra. (bujdos) a művelődési központban Egy bizonyos: a véradómozgalom nélkül nincs egészségügyi ellátás. S a humánus missziót az egész társadalomnak továbbra is vállalnia kell. Változatlanul támaszkodnak az üzemi munkásságra, amelynek aránya a véradók között 65—80 százalék, de erőteljesebben kell bekapcsolódniuk az értelmiségi és alkalmazotti rétegeknek is, amely létszámarányához viszonyítva mindmáig kisebb mértékben vesz részt akár a szervezésről, akár a véradásról van szó. A tanácskozáson a továbblépéshez szükséges tennivalókkal kapcsolatban állásfoglalást fogalmaznak meg. <r>. XXI. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM, ARA: 3,50 1989. DEC. 9., SZOMBAT FORINT A szomszédos megyeszékhelyen sem volt kisebb az érdeklődés, mint Miskolcon helyszíhen nagyon olcsón kedvezményes bécsi bevásárló utakat ajánlottak a látogatóknak. A Déli Hírlap Kft által rendezett aranyparédát megelőző sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Magyar Állami Péznverő vezetői felvették a kapcsolatot! a Helvetia céggel. Ennek eredményeként várható, hogy a hazai Kincsesboltok a jövőben az osztrák cég áruválasztékával gazdagodnak. Véradók tanácskozása akiket a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága hívott össze, s szakembereknek és érdekelteknek tart a témában. A tanácskozás a lillafüredi Palotaszállóban ül össze, ahol dr. Alföldy Árpád t^rt előadást a térítésmentes véradómozgalom alakulásáról, a vérvételek tervezésének jelenlegi helyzetéről, a szervezések tapasztalatairól, a véradók erkölcsi elismeréséről, a propaganda kívánnivalóiról, s részletezi azokat a javaslatokat, amelyekben össztársadalmi szinten — beleértve a kormányzatot is — dönteni keli a mozgalom továbbfejlesztéséről. Az ötévenként megrendezendő véradókonferenciák mindig jelentős szerepet játszottak a mozgalom fejlődésében. Most is áttekintik a résztvevők, hogy mi történt a legutóbbi, 1984-es konferencia óta. Azt már az előkészítés idején megfogalmazták: a mozgalom bázisa továbbra is az üzemi munkásság. Erre utal az is, hogy országos átlagban a kiszállásos vérvétel az, amely döntő mennyiségben biztosítja az egészségügyi intézetekben elengedhetetlen vérmennyiséget. A munkahelyi vérvételek ugyan a jelenlegi gazdasági helyzetben ellentmondásos körülmények között valósulnak meg. Tisztázásra várnak olyan kérdések, hogy például ki fizesse és milyen időtartamra azokat a dolgozókat, akik az önkéntes és térítésmentes véradásra jelentkeznek. „Hazánk betegei az elmúlt évtizedekben bizton számíthattak arra, hogy a gyógyulásukhoz szükséges vér- és vérkészítmény mindig rendelkezésre áll. Több, mint félmillió alkalommal adnak vért évente a másokon segíteni kész emberek, a véradók. A Magyar Vöröskereszt történelmi hivatása, hogy segítse a rászorultakat. Ezért szervezi immár négy évtizede a véradókat és három évtizede a térítésmentes véradómozgalmat.” Lillafüreden rendezik meg ma egész napos országos tanácskozásukat a véradómozgalom időszerű kérdéseiről azok a meghívottak,
