Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)

1989-12-07 / 287. szám

A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM I ÁRA: 3,50 1989. DEC. 7., CSÜTÖRTÖK FORINT Fizess, de mennyit? A közmű ára Közműfejlesztési hozzájá­rulást 1970 óta kell fizetni. Az ezt szabályozó paragra­fust azóta többször is módo­sították; a változások rend­szerint azt jelentették, hogy a korábbinál is több pénzt kértek az érintettektől, legutóbb pedig elrendelték, hogy a tartós használatba adott ingatlan esetében is fi­zetni kell ezt a hozzájáru­lást — hallottuk azon a saj­tótájékoztatón, amelyet köz­érdekű kérdésekről tartottak » napokban a városi taná­cson. ' Először is azt kell tisztáz­ni, hogy egyáltalán kiktől kérhetik a közműfejlesztési hozzájárulást? Mint meg­tudtuk, ezt minden olyan ingatlan tulajdonosának fi­zetnie kell, akinek az ingat­lana előtt állami beruházás­ban valamilyen közmű épül. Nem érdektelen tudni, hogy 'közműnek minősül az elek­tromos légvezeték, a víz-, a gázvezeték, a pormentes út, a járda, a csapadék- és a szennyvízcsatorna. De nem mindenkitől kér­nek ugyanannyit; a jogszabály megkülön­bözteti a különféle telke­ket. A legrosszabbul valószínűleg az üdülőtelkek — Miskolcon például Tapol­ca bizonyos részei tartoznak e kategóriába — tulajdono­sai járnak. Nekik a teljes úgynevezett bekerülési -költ­séget ki kell fizetniük, még­hozzá az ingatlanuk mérete arányában. Kedvezőbb a helyzetük a lakótelkek tulajdonosainak. Az ő esetükben a terület nagyságától függetlenül har­mincezer forint a hozzájá­rulás maximált összege. De ha a közmű csak utólag épülne meg, ennél magasabb volna a tarifa, mert szabott ára van minden közműnek. A szilárd burkolatú út 8600- ba. a járda 300-be, a villamosvezeték 2500-ba, a víz- és gázvezeték 6000- be, a szennyvíz- és csapa­dékcsatorna pedig 13-13 ezer forintba kerül. Csanádi László, a városi hi­vatal műszaki osztályának főelőadója azt is elmondotta, nogy ha egy telken egy la­kásnál több található, akkor a hozzájárulást lakásonként kell megállapítani. A Déli Hírlap munkatársa azt firtatta, hogy vajon mek­kora az az összeg, amely közműfejlesztési hozzájáru­lásként gyarapítja a város bevételeit. A kérdésre nem kaptunk pontos választ a főelőadótól. Ennek az az oka, hogy a pénzt nem a városi hivatal, hanem az Adó- és Illetékhivatal kasz- szírozza be az érintettektől. A rendelet értelmében ugyanis ez a hozzájárulás közadóként hajtható be. Mi­vel akármelyik esetet is vesszük alapul, hogy ha in­dokolt, engedélyezhetik a részlet- fizetést, de öt évnél to­vább akkor sem lehet tör­leszteni. A pénz egyébként a taná­csi fejlesztési alaphoz kerül, és újabb közművek építésé­re használják fel. S ha a be­vételről nem is kaptunk ada­tokat, azt azért megtudtuk, hogy a jogerős kivetés ta­valy 280 ezer volt, idén pe­dig várhatóan meghaladja majd az egymillió forintot. B. A. A miskolci tanítóképzőről Budapesten Az ősi Miskolci Gimná­ziumok Volt Tanulóinak Egyesülete és megyénk Bu­dapesti Baráti Köre decem­ber 11-én, hétfőn délután fél 5-kor a Budapesti Taní­tóképző Főiskola dísztermé­ben (Budapest, XII. Kiss János altábornagy utca 40. szám) évzáró klubestet tart. A főiskola megtekintése után Barna István, a Földes Gim­názium igazgatóhelyettese A Miskolci Izraelita Tanítókép­ző története címmel tartelő­adást. Közreműködnek a budapesti Anna Frank Gim­názium diákjai, Vihar Béla egykori miskolci képzős ta­nár verseinek tolmácsolásá­val, valamint a főiskola kó­rusa. A baráti kör a Buda­pesten tartózkodó miskolcia­kat is szeretettel várja ren­dezvényére íalános iskolák a bölcsészkarért A miskolci 20. Sz. Általá­nos Iskola felhívással for­dul a megye általános és középiskoláihoz, hogy támo­gassák a miskolci oőlcsész- egyetem (kar) létrejöttét Csatlakozzanak műsoros rendezvényekkel — saját lakóhelyükön — a felhívás­hoz, ezzel is terjesztve a kultúra szellemét a leendő egyetemisták között. Á 20. Számú Általános Iskola december 14-én, 17 órakor nyitja meg a rendez­vénysorozatot a Rónai Sán­dor Művelődési Házban be­mutatandó műsorával, amelyben a tanulók, szülők, pedagógusok közösen vesz­nek részt. A bevételt minden iskola saját kulturális céljaira for­díthatja, az iskoláknak erre szükségük van. A rendezvénysorozat leg­fontosabb mozzanata, hogy kapcsolódjunk az alulról jövő tudományos szervező­déshez, amely gyermekeink jövőjére figyelemre méltó hatást gyakorolhat, közvetett hatásában pedig városunk és megyénk társadalmának arculatát jótékonyan befo­lyásolná. A pártoló tagok sorába lépünk, s szellemi, erkölcsi tőkével támogatjuk a bölcsészet megvalósulását. A 20. Sz. Általános Iskola kollektívája Máshol van a hivatal Lapunk tegnapi számában híradást közöltünk arról, hogy a városi tanács és hi­vatal egészségügyi osztálya karácsonyi ebéddel kedves­kedik a rászorulóknak. A tudósításban közöltük azt is, hogy december 15-ig kell az érintetteknek felkeresniük az egészségügyi osztályt A nyomda hibájából sajnos en­nek úgy szerepelt a címe, mintha ez a Petőfi utca 29. szám alatt lenne. A Városi Hivatal egészségügyi osztá­lyát azonban a Petőfi utca 23. szám alatt kell keresni. Nagyot köszöntek, &i&sogfck, forogtak Kereskedőjelöltek 3|c Divatbemutatóra készülve .'.i Egy napra megfiatalodott a Bükk Áruház eladógárdá­ja. A pultok mögött állók átlagéletkora alig volt tizen­hat év... A tanulók napját egy esz­tendőben egyszer rendezik meg a Marx téri áruházban. Ennek jegyében tegnap min­den osztályon a miskolci Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakmunkásképző Intézet kereskedőnek tanuló diákjai kínálták az árukat. A fiatalok éppen olyanok voltak, amilyennek egy vá­sárló az eladót képzeli. Vagyis kedvesek, bájosak, udvariasak. Már az ajtónál nagyot köszönve fogadták a belépőket, kosarat hoztak, nem ismertek lehetetlent, a raktárba szaladtak, sürög- tek, forogtak, és még egy meglepetést tartogattak. Sa­ját szervezésükben egy kis divatbemutatót is tartottak. Az iskola diákjai vonultat­ták föl a Bükk Áruház ru­házati osztályának tetszetős kollekcióját. A tél gyermek­ünnepéről sem feledkeztek meg; egyik társukat Télapó­nak, egy kislányt krampusz­nak öltöztettek. Vagyis teg­nap igazi diákos jó hangu­lat volt a Bükkben... a(c „Az én kis birodalmam...” — egyelőre csak egyetlen napra. (Kerényi László felvételei) Lelki egészségünk védelméért A vidám elme jó orvosság Gyógyító beszéd • Tanulni kell az életkedvet • A gondolat furcsa erő Kevesen tudják úgy elvi­selni a kudarcot, hogy el ne jussanak az összeroppanásig, a tehetetlenség érzetének bé­nító gyötrelméig. Veszíteni senki sem szeret, sokan nem is tudnak. Pedig az élet­ben számtalanszor jutha­tunk olyan helyzetbe, ami­kor — egy-egy rossz dön­tésünk nyomán — vesztes­ként kerülünk ki apróbb- nagyobb konfliktusainkból. Aztán van, aki ezek elől az italba, betegségbe, öngyil­kosságba menekül. A tudomány ezt úgy ne­vezi, hogy gyenge a men­tálhigiénés kultúránk. Lel­ki egészségünket fel kell vértezni tehát, hogy meg­védjen elsősorban önma­gunkkal szemben. Az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) évről évre programot dolgoz ki a legaktuálisabb egészségvédelmi témákról. A jövő évben a mentálhigié­nére kívánja erőteljesen te­relni a figyelmet. Erre ma már országszerte készülnek, nálunk Borsodban is. A me­gyei egészségvédelmi tanács és az egészségnevelési cso­port például találkozót szer­vezett a különböző egyesüle­tek, önsegítő klubok, kiökő: zösségek vezetői és képvise­lői számára, amelyen az emberek ügyes-bajos dolgai­val foglalkozókat felkészí­tették rá: hogyan lehet a gondolkodásmódot az isme­retek, legkivált pedig az ön­ismeret révén jó irányban befolyásolni, megváltoztatni. Tömegesen is el ; kell tudni fogadtatni azt az egészségfogalmat. amely nemcsak a betegség hiányá­ra utal. Az egészség ugyan­is az új felfogás szerint — amit ugyancsak a WHO fo­galmazott meg — a testi, a lelki és a szociális jólét ál­lapotát jelenti. A mentál­higiénés ismeretek a lelki egészséget védik, s arra ta­nítanak meg, hogyan érhető el önmagunkban a harmónia. Erről korábban sehol senkit sem tanítottak, a tudomá­nyok, amelyek ezzel foglal­koznak. sokáig áltudomány­nak számítottak. Ma már a szociálpszichológia tárgykö­rében elismert diszciplína. S különösen nagy jelentősé­ge van minden olyan terü­leten. ahol a munka tárgya az ember. E tudományág ugyanis elsősorban az em­berközpontú gondolkodás- módot teiútja meg, És nemcsak azt, hogy ho­gyan viszonyuljunk környe­zetünkhöz, de azt is, ho­gyan bánjunk önmagunk belső világával. Arra hív­ja fel a figyelmet, hogy a gondolkodásnak furcsa ereje van. A gondolatok beleza­varhatnak olyan lelkiálla­potba, amelyek a szervezet egyensúlyának a megbom­lásához is elvezethetnek. A belgyógyászok ma már nem tagadják — mint korábban —. hogy vannak úgynevezett pszichoszomatikus, vagyis lelki eredetű betegségek is. Ilyen például a gyomorfe­kély, s a legújabb kutatá­sok szerint a reuma. A bőrgyógyászok hajlanak rá, hogy a pikkelysömört is kö­zéjük sorolják. Már a Bibliában — Sala­mon példabeszédében — ta­lálkozhatunk a felismerés­sel: „a vidám elme jó or­vosságul szolgál, a szomorú lélek pedig megszárasztja a csontokat”. A depresszió, a bűntudat, a bizalmatlanság, önzés, szomorúság, aggoda­lom. elégedetlenség, a szo­rongás, a harag, a félelem, az irigység és a féltékeny­ség, mind-mind a lelki egyensúly hiányára utal. Míg a hit, a remény, aa együttérzés, a jó lelkiisme­ret, az életkedv, a vidám szív,, a szeretet és elége­dettség a harmóniát teremti meg. Ez utóbbiakat pedig ta­nulni kell. A beszéd gyó­gyít, a szó gyógyszer — vallják a szakemberek. Leg­fontosabb tehát, hogy vala­milyen úton megtanítsák az embereket rá, hogy az igazi természetüket gyakorolják. Hogy tudják gondjaikat ke­zelni, konfliktushelyzetben társadalomképességüknek megfelelően, gyorsan dön­teni. A különböző önisme­ret-tanfolyamok segíthetik ezt a folyamatot: a gondol­kodásmód kontrolljával vég­letes megrázkódtatás, nélkül elviselni akár a tragikus helyzeteket is. Nem könnyű persze mink den helyzetben igazán meg­felelően feltalálni önma­gunkat. A gondolkodás ere­je viszont képes segíteni ebben, s erre a fajta gon­dolkodásmódra van szükség, ha a kudarcot is gyötrelem nélkül akarjuk elviselhetővé tenni. Az önsegítő csopor­tok. egyesületek, kisközös­ségek pedig jó szolgálatot tehetnek mindezeknek az el­sajátításában. <r» i

Next

/
Thumbnails
Contents