Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)

1989-12-04 / 284. szám

Terem labdarúgó-torna s|c Szilágyi a Soproni Postás elleni mérkőzésen kiemelkedő teljesítményt nyújtott: huszonhárom pontot szerzett csapa­tának. (Szabó István felvétele) Dl TK-s lányok — önmagukról Vasárnap délelőtt labdapattogástól és edzői utasításoktól visszhangzott a Nagyváthy Üti Általános Iskola tornaterme. A DVTIÍ NB I-es női kosárlabdacsapata tartott ezúttal rend­hagyó edzést. Csütörtökön Nagykanizsára utazik a csapat a soron következő bajnoki mérkőzésre, ezért Király Sándor, a csapat vezető edzője úgy látta jónak, ha a lányok vasárnap is gyakorolnak, hiszen a meccsig már csak néhány trénin­gen vehetnek részt. A kassaiak viliék el a nagydíjat BÉVSC—DVTK 2-1 (0-0, 0-0) Králik Judit és Szilágyi Nóra, a csapat két kulcs­embere. Őket kérdeztük a DVTK eddigi teljesítményé­ről, az edzőről, a felkészü­lés módjáról és a csapat hangulatáról. — ..Kezdjük. a legkénye­sebb témával! Mi a vélemé­nyük az edzőről, Király Sán­dorról? — Szigorú, sokat követe­lő ember. Más edző mint a többi, de ennek meg van az oka: ki akarja belőlünk hoz­ni a lehető legjobbat és leg­többet. Ügy bánik velünk, mintha férfiak lennénk. Ke­mény edzések, lekiabálások és viták éppúgy vannak, mint bármelyik férficsanat- ban. Szükségünk is volt egy kemény kezű edzőre. Olvan emberre, aki összefogja a csapatot és hajt minket. — A hibákat és a fegyel­mezetlenséget pénz büntetés­sel „díjjazza” az edző. He­lyesnek tartják ezt a mód­szert? — Ez a büntetési .mód a profizmusból fakad. Minden profi csapatban fizetni kell a hibákért, a rossz játékért. Ugyanakkor jutalom jár a jó teljesítményért. Ameriká­ban az igazán nagv profi csapatoknál óriási összegek repkednek a levegőben egy- egv meccs után. — Király Sándor minden mérkőzésen a pálya széléről kiabál be utasításokat a lá­nyoknak. Használják ezeket a tavasokat, vagy zavaró az ilyen segítség? — Kezdetben mindenkit zavart, hiszen nem lehet egyszerre két helyre f> "-él­ni. Megtanultuk kiszűrni, szelektálni a haszná’hatő és fontos dolgokat. Már meg­szoktuk. hogv bekiabál. — Mi az, amire nagyobb súlyt kéné fektetni az edzé­seken? — Mindenre. Ahogy Sa­nyi mondja: nem tudunk kosarazni. Komolyra fordít­va: nagyon sok hiányosságot kell bepótolnunk. Elsősor­ban a védekezésünk gyenge, de technikailag is elég ala­csony szinten állunk. Min­dent elölről kezdtünk, és még a negvedét sem vettük át az összes tudnivalónak. Az edzéseket is olvan szisz­téma szerint tartjuk, hogv mindent gyakoroljunk. Hét elején erősítünk és labda nélkül dolgozunk. A hét má­sodik felében a játékra és a csapatmunkára összponto­sítunk. — A két külföldi lány­nak sikerült beilleszkedni a csapatba? — Az első időkben voltak problémák, úgy érezték, hogy nem tudjuk befogadni őket. Ez persze, nem így van. A legnagyobb problémát az okozta, hogy nem tudtuk magunkat megértetni velük. Most már ez is egész jól megy. Mutogatunk és oro­szul beszélünk velük. A ko­sárlabda alapszavait már magyarul is megértik. — Egy-egy vereség után milyen a csapat hangulata? — Természetesen minden­kit bánt a vereség, és azt kutatjuk, hogy mi lehet az oka. Csüggedni és a meg­történt dolgokon sopánkodni persze nincs idő. mert nya­kunkon a következő mérkő­zés. Most nagyon jó a csa­pathangulat. Ennyire talán még soha nem voltunk együtt... Kiesett Nem okozott csalódást Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye egyetlen, a Labdarúgó Kupában még állva maradt csapata, a Mádi Bányász. Az NB I-es PMSC ellen lép­tek pályára tegnap Pécsett. A mádiak állták a hazaiak rohamait. így a visszavágó gól nélküli döntetlennel ért véget. Ennek ellenére a ko­rábbi rrieccsen két gólt lőtt PMSC várhatja a követke­A Felszabadulási Kupa utódaként idén először ren­dezték meg a Miskolc Vá­rosi Sportcsarnokban a Miskolc Város Nagydíjáért kiírt nemzetközi teremlab­darúgó-tornát. A nyolc ne­vezett csapatot két négyes csoportba sorolták a ren­dezők: a Miskolc Városi Labdarúgó Szövetség. A torna első napján, szombaton, a helyosztókért küzdöttek a csapatok. Nehe­zen lendültek bele a játék­ba a nagy pályához szokott labdarúgók. Langyos mécs­eseket láthatott különösen a délelőtt a nézőtéren helyet foglaló közönség. A legna­gyobb várakozás a DVTK és a Borsodi Építők Volán SC összecsapásait előzte meg. Sajnos, mindkét csapat egy vereséggel zárta az első na­pi mérkőzéssorczatot. igy egymás ellen kellett pályára lépniük tegnap délelőtt a harmadik helyért. Eredmények szombaton: Rzeszow—BÉVSC 1-0 (0-0). V.: Czirba Sándor. Kassa—Miskolci Honvéd 2-0 (0-0). V.: Bodnár Róbert. Ózd—Druzstevna Start 1-2 (0-1) V.: Varga Lajos. DVTK—Borsodi Bányász 3-1 (0-0). V.: Tassy András. Druzs­tevna Start—BÉVSC 0-1 (0-0). V.: Geró I. Gábor. Borsodi Bányász—Miskolci Honvéd 1-9 (0-3). V.: Pecze István. Rzeszow —ózd 2-1 (0-1). V.: Csorba László. Kassa—DVTK 2-1 (2-0). V.: Török Bertalan. Druzstevna Start—Rzeszow 2-0 (0-0). V.: Geró II. Gábor. Borsodi Bá­nyász—Kassa 3-6 (1-3). V.: Pe- tus Pál. BÉVSC—Ózd 2-1 (1-1), V.: Mozgó Tibor. DVTK—Mis­kolci Honvéd 3-1 (0-0). V.: Geró I. Gábor. * A MÁSODIK NAP ESEMÉNYEI A két csoportba osztott nyolc csapat első napi ered­ményei a külföldi, és első­sorban a szlovákiai együtte­sek eredményességét bizo­nyították. A borsodi csapa­tok széles' ívben elkerülték a nagydíj döntőjét, bizo­nyítván ezzel is a magyar labdarúgás jelenlegi állapo­tát. ÖZD—B. BÁNYÁSZ 3-6 (2-2) Vasárnap reggel 9-kor kezdődött meg a mérkőzés­sorozat. Az ugyancsak le­szerepelt Ózd lépett pályá­ra a Borsodi Bányász ellen, gyér számú közönség előtt. A 7. és a 8. helyért vívott találkozót Lója vezette Ko­vácsi és Dohány segédleté­vel. Egy negyedórán keresz­tül a két csapat játékosai csak kóstolgatták a labdát, néha megpróbálkoztak „be­lőni” a kaput. Már-már nyugovóra tértek a nézők, amikor az ózdi Vágd távol­ról betalált a kapuba (1-0). ző sorsolást. Továbbjutott a Siófok is a Mohácsiak ellen. Az Újpesti Dózsa ugyan tel­jesítette tervét és a legjobb nyolc közé jutott, ám ismét nem úgy játszott az együt­tes, ahogy azt a debreceni nézők az NB I. éllovasától elvárták volna. Nagy gólkü­lönbséggel győzött és állva várja a kupa folytatását a Dunaújváros. Megérdemel­ten nyert Veszprémben a Az észak-borsodi csapat pár perccel később Búd jóvoltá­ból növelte előnyét (2-0). Ekkor úgy nézett ki, hogy az első napon leszerepelt Ózd valami gyógyírt talál szurkolói fájó sebeire. A Borsodi Bányász azonban keresztülhúzta ezen hiú áb­rándok beteljesülését. A 20. percben ugyanis előbb Lint- ner, majd Bartók lövése ta­lálta meg a rést az ózdiak kapujába. A félidő 2-2-es eredménnyel zárult. Fordu­lás után a sajószentpéteri gárda folytatta a gólgyár­tást. Előbb Lintner (2-3), majd a 26. percben Bartók (2-4), végül pedig Tóth Ist­ván bizonyult eredményes­nek a 28. percben (2-5). és a 37. percben (2-6). Az ózd erejéből még futotta egy gólra a befejezés előtt pár másodperccel (3-6). Ezzel az eredménnyel a Borsodi Bá­nyász végzett a nagydíj 7. helyén. M. HONVÉD—RZESZOW (LENGYELORSZÁG) 5-1 (3-0) A nap második összecsa­pásán a lengyel Rzeszov mérte össze erejét a Mis­kolci Honvéddal. A Varga U. játékvezető sípjelére el­indult mérkőzésen kiegyen­súlyozott, helyenként jó ira­mú volt az első tíz perc. Mindkét kapu többször is veszélybe került. A játéko­sok azonban nem alkalmaz­kodtak a teremfoci követel­ményeihez. A gyors játék ugyanis nem engedi a fi­nomkodásokat, a szép húzá­sokat. Teremben a gyors helyzetfelmérés dominál, az Improvizációs készség. Nos, ez a két csapat játékosai előtt ismeretlen volt. Min­dig egy csellel többet, min­dig egy húzással többet csi­náltak. Már-már elkezdtünk bosszankodni az eredmény­telenségen, amikor az M. Honvéd játékosai megtalál­ták góllövő formájukat, és két perc leforgása alatt há­romszor is megzörgették a lengyelek hálóját, a 18. percben Zsiga volt eredmé­nyes, a 19-ben Földeák. majd lefújás előtt Jurák lőtt szép gólt 8 méterről (3-0). A második félidőben a Honvéd dominált. A 27. percben hosszú átadás után Gulyás egyből lőtt a jobb alsó sarokba (4-0). A hely­zetek sora maradt kihasz­nálatlanul. A lengyelek kép­telenek voltak valami erőt vinni játékukba, s csak ha­talmas kapushiba révén tud­tak szépíteni a 39. nercben. Zmuda volt eredményes (4-1). A Honvédnak azon­ban még volt ideje növelni előrwét Jurák révén, ósz- szesítésben 5-1-re gvnzött a Miskolci Honvéd és ezzel az 5. helven végzett. Rába ETO és a Videoton ellen a Vác. Mindkét győz­tes továbbjutott. Az őszi idényben már negyedszer találkozott az MTK-VM és az FTC. A zöld-fehérek sú­lyos, 3-0 arányú vereséget szenvedtek. A kék-fehérek ezzel biztosították helyüket a , következő MK-forduló- ban. A Budapesti Honvéd ugyan döntetlent ért e! Szombathelyen, ám ez szá­mára kedvező eredmény volt EREDMÉNYEK: Haladás—Bp. Honvéd 2-2 (1-1). Szombathely, 3000 néző. V.: Bay. Gl.: Fodor (2), illetve Schaffer és Elekes. Mohács—Siófok 0-1 (0-0). Mo­hács, 1800 néző. V.: Lázin. Gl.: Kirchmayer. Debreceni Kinizsi— Ü. Dózsa 0-0. Debrecen. 500 né­ző. V.: Vágner. Dunaújváros— DVSc 3-0 (0-0). Dunaújváros, 1200 néző. VPlasek. Gl.: László (2) és Szabó. PMSC—Mádi Bá­nyász 0-0. Pécs. 2000 néző. V.: Stamler. Rába ETO—Veszprém 1-0. Győr, 1500 néző. V.: Varga. Gl.: Handel. Váci Izzó—Videoton 1-0 (0-0). Vác, 1000 néző. V.: Szabó J. Gl.: Oroszki. MTK-VM —Ferencváros S-0 (0-0). Hungária körút, 2500 néző. V.: Huták. Gl.: Balogh (2), Talapa. Amikor a DVTK és a BÉVSC játékosai Bognár já­tékvezető irányításával befu­tottak a parkett közepére, a szép számúra duzzadt néző­sereg tombol ása kísérte a két csapat játékosainak a bemutatását. Mindenki a Di­ósgyőr győzelmét várta. Azonban ahogyan múltak a percek, kiderült, hogy a BÉVSC igencsak felkészült a mérkőzésre, és sorba verte vissza a DVTK-s rohamo­kat. Egyik gárda sem volt képes a folyamatos összjá- tékra, a százszázalékos gól­helyzetet még tovább akar­ták biztositani, és minden­kor akadt egy láb, amelyik meghiúsítsa az elképzelése­ket. Demeter vezetésével a BÉVSC igen eredményesen védekezett, míg a DVTK já­tékosai nem találták az el­lenszerét ennek a játéknak. Varga és a többiek is több­ször próbálkoztak átlövés- sel, de minden eredmény nélkül. Az első negyedóra letelte után kiegyensúlyo­zottá vált a játék. A csa­patok 0-0-ás eredménnyel fordultak. Az első félidőben egyik csapat sem tudta ráerősza­kolni akaratát a másikra. S mint látszott: a parketten nem érvényesül a papírfor­ma, és az sem, melyik osz­tályban játszik egy csapat. A teremfoci — jellegénél fogva — más kvalitásokat Igényel. Sajnos, a DVTK ez­zel csak eméletben volt tisztában. A pályán muta­tott játéka nem volt igazán meggyőző, bár erőlködésén látszott, hogy nyerni akar. Ez azonban kevés az üd­vösséghez. Ahogy teltek a percek, egyre inkább azt kellett fon­tolgatni, vajon az esetleges tizenegyesrúgásokra szükség lehet-e a harmadik hely el­nyeréséhez. A második húsz perc eredménytelen játéka után a szabály szerint 3—3 büntetőrúgás elvégzésére jo­gosultak a csapatok. A BÉVSC játékosa Demeter, alias Macska állt először a labda mögé, és hatalmas lö­véssel juttatta előnyhöz csa­patát. A DVTK-s Huszár egyenlített. 1-1-es állásnál Bognár, az építők játékosa hibázott. S amikor a diós­győri Varga állt a labda mögé, sokan úgy érezték, lefutott már a meccs. Var­ga azonban eredménytelen­nek bizonyult. De nem ígv Balogh Attila a BÉVSC-ből. aki hatalmas gólt lőtt. 2-1 volt az összesített eredménv. amikor a diósgyőri Leskó állt a labda mögé. Lövését azonban megfogta a kapus, így a BÉVSC szerezte meg a bronzérmet. KASSA—START 1-0 (0-0) Az aranyérem sorsát el­döntő mérkőzésen a Kass i Lokomotív és az eperjesi Start csapott össze. A lany­ha iram ellenére kitűnt, hogy mindkét csapat igen fegyelmezetten követte edző­je utasítását. Támadását mipdkét csapat szépen épít­gette, és távoli bombákkal próbálkozott. A kemény, néhol durva találkozón Kar­mai játékvezetőnek többször is sípjába kellett fújni. Ezen a meccsen többször kerülted padlóra a játékosok, mint az előző 120 percnyi játék­időben összesen. A durvasá­gokat jól bíró szlovákiai já­tékosok azonban nem zavar­tatták magukat a pálya ke­ménysége miatt. A Lokomo­tív Kassa irányított inkább; az eperjesi gárda elsősorban a védekezéssel törődött, eredményesen, hiszen gól nélküli döntetlennel zárult az első húsz perc. A második félidő 3. per­cében azonban megtört a jég. A kassai Matokas volt eredményes (1-0). A Start megpróbált egyenlíteni, de a Lokomotiv visszaverte az eperjesiek támadásait, sőt többször hatalmas lehetősé­get puskáztak el. A mérkő­zés nemigen pezsdítette föl a miskolci szurkolók vérét, talán azért sem, mert helyi együttest vártak az arany­érem sorsát eldöntő mérkő­zésen. Sokan elmentek, meg sem várván, melyik csapat nyeri az aranyat. Végül is az az egy árva gól döntött a kassaiak javára, és ők ve­hették át az aranyat, vala­mint a Nagydíj elnyeréséért kiírt szép porcelán serleget. KÜLÖNDÍJASOK — A magyaroknak jutott vi«' szont a legsportszerűbb csa­patnak kiírt különdíj. Á Borsodi Bányász együttese kapta meg. A legjobb ka­pus címét a DVTK-s Nagy Attila érdemelte ki. A szak­mai zsűri szerint a legjobb játékos a BÉVSC-s Bodnár József volt. Míg a legered­ményesebbnek a Miskolci Honvéd játékosa Jurák Mik­lós bizonyult hét góllal. Végeredményben büszkék lehetnek a magyar csapatok is, hiszen mindegyik „vi­gaszdíj” itthon maradt... Azonnal beköltözhető GARZONT VAGY MÁSFÉL SZOBÁS fekást vásárolunk készpénzért Miskolcon, földszinten vagy liftes házban Ajánlatokat írásban kérünk „Szabad kézből'’ jeligére a hirdetőbe (verebélyi) .+■ A Kassai 'okemoti i'.l: ,T Miskolc Város Nagy díját! a Fradi a kupából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents