Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)

1989-12-04 / 284. szám

* 5 i Egykoron a belvárosban (7.) * V $ V •S* V'. V f W $ I* v ■s­s­EDELMANN MÓR ((‘/.előtt Theodnrovits István) ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ MlSKOLCZON. Széchenyi utcza 84 Mindenféle zseb-, mint faliórákból és serkentőkből gazdag gyári raktár. Regi értek tárgyak magas árban bscseréltetnek. Óráknál törésen kívül egy évi jótállás. Vidéki megrendelések és javítások pontosan és lelkiismereteben elintéztetnek. JtepeHr, Chronőmeter, valamint amerikai szerkezetű órák kexessétj mellett teypontosabban javíttatnak. + ! I S: p- ' £ # >í * « f 91 í \ KALENDÁRIUM-nap A bányászok is hozzá fohászkodtak A bányászok többszáz év­vel ezelőtt védőszentjükké választották Szent Borbá­lát. illetve annak német és szláv nyelvi megfelelőjét, Barbarát. December 4-én, Borbála napján tehát nem­csak a Borbála nevű leá­nyok és asszonyok ünnepük névnapjukat, hanem a bá­nyászokkal együtt még sok, több, mint húsz szakma képviselői is ezen a napon emlékeznek meg hagyomá­nyosan szent patrónusukról. Tisztelői széles, színes kör­ből kerülnek ki, nem érdek­telen a felsorolásuk. Bá­nyászok, tüzérek, tűzszeré­szek, nyomdászok, építészek, építőmunkások, tetőfedők, kőművesek, ácsok, utászok, harangkészítők, öntők, sza­kácsok, kőfaragók, sporto­lók, apródok, kalaposok, ke- fekötők, szűcsök, takácsok, posztókészítők, varrónők, mészárosok, valamint a leá­nyok védőszentje, Szent Borbála, országonként ter­mészetesen más-más súly- lyal. Kultusza különösen a német és szláv nyelvű or­szágokban és hazánkban — éppen a német és szláv nyelvű bányászok közvetí­tése révén — terjedt el. Ma a bányászok mellett a tüzérek tudnak a legin­kább védőszenti voltáról. A bányászok körében annak el­lenére is elevenen élnek a hagyományok — talán jó­solni is lehet ennek rene­szánszát —, hogy a II. vi­lágháború után a korábbi Borbála-napi bányásznapokat a szeptember első vasárnap­ján tartott bányásznapok váltották fel. Ki is volt az a Borbála, akihez a bányászok fohász­kodtak. és aki ilyen széles rétegnek lett a védő patró- nusa? A legenda szerint Borbála (Barbara) a mai Kis-Ázsiában (Törökország ázsiai részén), a Bithünia (Bithynia) nevű római pro­vincia Nikomédeia városá­ban, időszámításunk harma­dik századának végén, illet­Atkurauláíor nélküli Zsigulik ötezer kilométeres sike­res próbautat tett meg Moszkva környékén az az új Zsiguli, amelynél a gyújtást akkumulátor helyett kon­denzátorrendszer biztosítja. A világon ezt az eddig egye­dülálló kísérletet a Moszk­vai Autógépészeti Intézet munkatársai hajtották végre. Hogy is néz ki az újdon­ság a kísérleti gépkocsiban? A motorházban a hagyomá­nyos 18,3 kilogrammos és 10 liter térfogatú akkumu­látor helyett elhelyezett mi­niatűr áramforrás súlya 3 kilogramm, térfogata 1,5 li­ter. Ez tölti fel a konden­zátort, áramot ad a gyújtás­hoz, működteti a világítást, a jelzőrendszereket és a mé­rőműszereket. A motor in­dítását egy 45 ezer mikro- farád kapacitású kondenzá­torblokk végzi. Kaláka karácsonyi előzetes A Kaláka együttes nagy sikerű. Nálatok laknak-e ál­latok? című összeállítása után nem kevésbé érdekes új vállalkozásuk. Szabad-e bejönni ide betlehemmel? címmel a karácsonyi ünne­pek dalait gyűjtötték össze. Műsoruk magyar és külföl­di karácsonyi dalok csokra, valamint ismert költők ka­rácsonyi verseinek megze­nésítése. Nemcsak zene, ha­nem színpadi produkció is, amelyet 13.-án (szerdán) dél­előtt 10 órától mutatnak be a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében. Jegyek elővételben a Rónai­ban és a színház jegyirodá­jában vásárolhatók. Gyermekbénulás ellen oltanak A három oltásból álló gyermekbénulás elleni oltás­sorozat utolsó kampányára 1989 december 4—9. közötti időben kerül sor Óltá sra kerülnek azok a gvermekek. akik 1986 júli­us l.—1989. szeptember 30 közötti időben születtek. A védőoltást Sabin-csep- peknek szájon át történő beadásával végzik, ezért a szülők, illetve hozzátartozók kávéskanalat, valamint az oltások idejének bejegyzése miatt a gyermekek oltási könyvét is vigyék maguk­kal. Amennyiben a kötelező oltásra kijelölt korú gyer­mekek hozzátartozói — át­költözés, vagy egyéb ok miatt — az oltási értesítést nem kapnák meg. úgy a la­kás szerint illetékes gyer­mekkörzeti rendelőben je­lentkezzenek. Miskolc Megyei Városi Állami Közegészségügyi- Járványügyi Felügyelőség ve negyedik századának az elején élő szűz hajadon volt, aki erősen hajlott a keresz­tény hitre. Pogány apja ezért bezáratta egy magas toronyba, nehogy keresz­ténnyé váljon. Borbála azon­ban mégis azzá lett Zord apja mérgében saját maga adta hóhérkézre leányát, Maximinus Daza alatt, Kr. u. 306-ban. A vesztőhelyen Isten büntetéseként az apát villámcsapás sújtotta halál­ra. Borbála így vált a ke­reszténység vértanújává, majd a katolikus egyház szentjévé. Ártatlansága, hi­te és vértanúhalála tette a szentet széles körben vá­lasztott patrónussá. A fen­tebb említetteken kívül se­gítségül hívták zivatar és tűz esetén is. Sőt, Borbála napja a Dunántúl asszonyai számára dologtiltó nap volt, amikor a házból sem volt szabad kilépniük, tüzet is csak a férfiak rakhattak. A Borbála-kultusz elter­jedése a bányászok között és sajátos hiedelemviláguk kialakulása nem véletlen. A bányászok munkája mindig nehéz és veszélyes volt, küz­delmet is jelentett a ter­mészet ismeretlen, termé­szetfölötti erőivel szemben. Az ismeretlen erők ellen választották védőasszonyuk­ká — hitük szerint — az azt legvőző, elhárító termé­szetfölötti szellemet, a szen­tet. Patrónusoktól kértek és vártak segítséget nehéz munkájuk szerencsés kime­neteléhez: „Az érc és a kő kemény itt, / Szent Borbála kérjük áldásid: / támogasd jó szerencsénk!” (Barbara- Segen, von Franz Kirnbau- er). A Szent Borbála iránti tisztelet a bányászok köré­ben az újkorban alakult ki, amely korunkban hagyomá­nyosan a Borbála-napi bá­nyászok napja megemléke­zésekben öltött testet, de is­mertek Borbála, vagy Bar­bara névvel jelölt bányá­szati létesítmények is. mint például Rudabányán a Bar- bara-bányatelek. Acs Balia László A Széchenyi sikátorainak titka Kisöpörték a magántőkét Elkeserítő ma végignézni a Széchenyi utat — hátul­ról. A miskolciak jól tudják, hogy mire célzunk, hiszen a miskolci belváros szomorú sajátossága: még a viszony­lag rendezett és díszes hom­lokzatok mögött is sikáto­rok rejtőznek, bódék, vi- tyillók sora húzódik meg. A belváros rehabilitációja során jó néhány ilyen ud­vart felszámoltak már, de azért még van belőle bő­ven. Érdemes azon elgon­dolkodni, hogy vajon mi az oka ennek a szégyenletes kettős utcaképnek? Egy ház, a Széchenyi út 25. számú épület története egy kicsit megmutat valamit az okok­ból. • GRUNBERGERTÖL LÁSZLÓ ERVINIG A belvárosra jellemző hosszú szalagtelkek egyikén épült fel a Széchenyi út 25. számú ház. A telek több, mint 200 méter hosszú volt, és 1781-ben egy térkép ta­núsága szerint csak egy há­zacska állt rajta —, de nem tartják valószínűnek, hogy ez a valóságban is így lett volna. 1895-ben már egy hosszú, a teleknek több, mint a felét kitevő ház tű­nik fel, s az épület alapfor­mája lényegében napjainkig változatlanul megmaradt. Egykoron egyébként másként számozták a Széchenyi utat, és a 25-ös szám először 84- es, majd 29-es volt. 1878 szeptembere és 1879 júniusa között épült fel ezen a telken a Soltész Nagy Be- rezy nevű miskolci ügyvéd reprezentatív lakóháza. Az akkor felépült ház alapfor­mája gyakorlatilag napjain­kig nem túl sokat változott. Az igazi érdekesség azonban a főépület mögötti építmé­nyek története. Ezen a hosz- szú telken állt egy fényké­pész-műterem, de volt itt nyomda is. A 19. század vé­gén itt találhatjuk meg Griinberger Fülöp esernyő­készítő-, Horovitz Samu bá­dogos-, Schaffer Mór női- szabóműhelyeit, valamint Edelman Mór órás- és ék­szerészüzletét. De folytat­hatjuk a sort, mert száza­dunk első felében ugyanitt Lóiuy László könyvkereske­dése, Kiss Károly fodrász- szalonja. Ábrahám István fényképészműtermeT Nagy Ferenc és Zaveczky József férfiszabók műhelve, Fried­man Sándorné kötszövőüze- me, Ferenc József szűcs-. Braun Tibor divatkereske- dő-üzlete, és László Ervin írógép-kéoviseieti és hang- versenvrendező-irodája ka­pott helyet. # MA SEM MEGY IGAZÁN Ez a felsorolás azért el­gondolkodtató, mert az új­ságíró számára sokat elárul Szövegek BIOSZFÉRA Búza téri aluljáró. A falon hirdetések tömege. Termeljen biohumuszt, invitál az egyik, és az előnyöket ecseteli. Alatta kézírással: „Fogjon tavasszal biotyúktermelésbel” ÖKOLÖGUSOK Népkerti műjégpálya. Hideg van. A melegedőben piros- orrúak hada. Egy csapat gyerek tódul be. az ajtót nyitva hagyják. Valaki rájuk szól: Ajtó! — Másvalaki felel: — Hagyd őket, biztosan barlanglakok! MEGTEVESZTES Bolti kirakat. Rajta hatalmas betűkkel: — Elköltöztünk! Alatta. — Az árusítás zavartalant _ (v ere helyi) abból, hogy hajdanán mi­lyen pezsgő kereskedelmi, üzleti élet volt azokban az udvarokban, amelyeket ma joggal sikátoroknak neve­zünk. Ha ma végigballagunk a Széchen.yin, és benézünk a kapualjakba, voltaképp az elmúlt, több, mint négy év­tized sikertelen gazdaság- és társadalompolitikájának kö­vetkezményeivel is szembe találhatjuk magunkat. Azt a kereskedővárosi jelleget, pon­tosabban azt a vállalkozói, kereskedői hátteret, ami ezt éltette, az 1940 es évek vál­tozásai egyszerűen elsöpör­ték. A zsidóság elhurcolása, majd 1945 után a kereske­delem államosítása, a ma­gántőke és a magánkezde­ményezések visszaszorítása tönkretette a Széchenyi utat is. Az már csak súlyosbította a helyzetet, hogy a város- építészeti célkitűzések is a belváros átépítésével számol­tak. és hagyták lepusztulni a történelmi városmagot. Hiszen nemcsak az addig ki­alakult társadalmi-gazdasági viszonyokat írta le teljes mértékben a felszabadulás után következő rendszervál­tás. hanem annak építmé­nyeit is. Amit ma látunk a Széchenyin, azt is jelzi: az utóbbi években egvre naavobb teret kapó magán­vállalkozásokkal nem tudott mit kezdeni az ország, és így a város sem. Mert lép­csőházak zugaiba, bodegák- ba szorultak a magánkeres­kedők, ahelyett, hogy tőké­jüket a belvárost szépítő épületek felhúzásába fektet­hették volna. Sajnos a ma­gántőke bevonása a belvá­ros megújításába ma is in­kább jelszó, mint valóság. A vállalkozó joggal gya­nakvó, az állami tisztvise­lők pedig joggal tartanak efféle ügyekben döntéseket hozni, mert jól él az em­lékezetükben az a néhány ügy, amely miatt talán ma is könnyen gyanús lehet égy kicsit mindenki, aki a ma­szekokkal „üzletel”. A Szé­chenyi ut 25. számú ház története nekünk azt mond­ja: nem lesz addig igazi megújulás a belvárosban, amíg nem lehet hosszan so­rolni, kik nyitottak egy-egy udvarban üzletet, műhelyt, irodát... (kiss) Segítsük a kutatókat i Sorozatot indítot­tunk azzal a céllal, i hogy a miskolciak is- j merjék, meg belváro- i sunk történetét. Hogy j egyáltalán ellcezdhet- i tűk a rendkívül érde- i kés és izgalmas tör- i téneti anyag közlését, az annak köszönhető: a városi tanács, a Miskolcterv. és a Hermán Ottó Múzeum együttes áldozatválla­lásával készült és ké­szül napjainkban is egy, az egész miskol­ci belváros múltját feltérképező tanul­mány. Az alkotók vál­lalták, hogy közkincs- csé teszik a sajtón keresztül munkájuk eredményét abban a reményben, hogy ezzel is segítik a miskolci­ak városukhoz kötő­dését. Szeretnénk, ha ez a sorozat kedvet csinálna ahhoz, hogy aki bármi érdekeset tud mondani a város múltjáról, rendelkezik dokumentumokkal, fényképekkel, tárgyi emlékekkel, segítse a muzeológusok és ter­vezők munkáját. Szerkesztőségünk­ben, a múzeumban, vagy a Miskolctervnél szívesen látják a munka iránt érdeklő­dő miskolciakat. ^■ { LEHESSE Ei | nv VI/» Ú *•>•; I ^ LÖVYJÓZSEF FIA ^ KÖNYVKERESKEDÉSE, feueiiiu-készlcte, p;i]iir-, iró-, rajz- és ftstöszerralűiir» kölcsönkönyytára MlSKOLCZON alapittatott m Széchenyi-utcza 84. (Telefon.) Ajánlja jól felszerelt bel- 6« külirodalmi KÖNYVKERESKEDÉSÉT, melyben a tudományok minden ága gazdagon Tan képviselve, az. irodalmi újdonságok megtekintésre kívánatra házhoz is küldetnek , vasúti és katonai táborkari térképek állandóan készletben vannak ; a raktárból esetleg hiányzó müvet áriéi- cinelé* nélkül gyorsan szerzi be, könyvjegyzéküket kívánatra ingyen küld. PAPIRKERESKEBÉSÉBEK a papirszakma minden czikke található és különösen iiodai fölszerelések, mint a Socnnecken- és Schwanh&usscr-félc nó- ■zer-külónlegességek, továbbá dobozokba töltött egyszerű és elegáns ievélpapirok, bilietek rövid közleményekre igen nagy választékban kaphatók. KÖNYV- ÉS KŐNYOMDAI MUNKÁK gyorsan, Ízlésesen és jutányosán készíttetnek . gazdasági rova­ton nyomtatványok kiváló figyelemmel készülnek, de kisebb munkák is, mint névjegyek, eljegyzési jelentések, esküvői meg­hívók, levél fejük, báli meghívók különös gonddal eszközöltetnek. j<öIesörzkönYvtárában a magyar szépirodalom minden kiválóbb terméke meg van. Jókai, Jósika, Mikszáth, Abonyi, Tolnai, Herczeg, Vas Gereben, Ábrányi s még sok jeles iró összes müvei, valamint a német, angol óh Irai.itzia regényirodalom jobb müvei nagy választék­ban vannak képviselve. Kölcsönkönyvtári jegyzékek ingyen küldetnek. Vidéki olvasóknak egyszerre 15—20 kötet is adatik. A/, olvasódijak jutányosak. if. " Minkolcx város, Diós-yyőr é* Hámor (Mis- . ^ bölcs környéke) fényképei tiszta kivitelben V-Áy-r)* minditf raktáron vannak. ~ r._______________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents