Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)
1989-12-27 / 302. szám
60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták,írtuk Kiállítások, könyvtárak REGGELI HÍRLAP, 1929. DECEMBER 8. December 10-én, kedden nyílik meg a Lévay József Közművelődési Egyesület képzőművészeti osztályának téli tárlata, mely nemcsak Miskolcnak, de egész Felső- Magyarországnak kimagasló művészeti eseménye lesz. A Hunyadi utca 2. szám alatti stílusos, erre a célra átalakított kiállítási teremben közel kétszáz kép, huszonöt kiállító tudásának dús beszámolója várja a közönséget. Kétszáz kép, melynek javarésze miskolci és miskolcvidéki motívumot örökít meg. Kétszáz kép, melynek mindegyike miskolci és Miskolcon élő festőművészek kezemunkája, elgondolása.. Kétszáz kép, mely valóságos etapot jelöl a miskolci képzőművészet történetében. A Lévay Egyesület képzőművészeti osztálya az utolsó három év alatt merész nekirohanással szökött előre. Közönséget nevelt magának, melyet a képzőművészet szeretetére és megbecsülésére szoktatott. Tárlatlátogató közönséget, mely ma már megérti és megszerette az újabb és újabb művészeti irányokat és házának, lakásának legfőbb díszéül tekinti a képeket, melyekért áldozatot is tud hozni. A Lévay Egyesület téli csoportos kiállítását a kultuszminiszter megbízásából és képviseletében kedden délben Mikszáth Kálmán dr. főispán, a Lévay Egyesület elnöke nyitja meg. A tárlaton szereplő művészek, hogy mindenki számára lehetővé tegyék a képvásárlást, olyan árakat szabtak meg és a részletfizetésre való vásárlás kedvezményét is bevezették, hogy Miskolcon — akárcsak Szolnokon — ne legyen magyar szalon, melynek díszeiként ott ne álljanak a miskolci képzőművészek remekei. Miskolcon képzőművészetről tulajdonképpen csak három évtizede lehet beszélni. A képzőművészet propagálása Balogh Bertalan, a Közművelődési Egyesület igazgatójának a nevéhez fűződik, aki 30 évvel ezelőtt rendezte meg Miskolcon a Nemzeti Szalon képkiállítását, mely akkor országos művészeti eseményszámba ment és a kiállítás megnyitásán Felső-Magyar- országnak minden kultúrtényezője részt vett. ÉSZAK-MAGYARORSZAG, 1949. DECEMBER 8. Szombaton délután nyitották meg a Kohászati Üzemekben az üzemi Szikra könyvelosíztót, 900 db könyvvel. Az ünnepélyes átadást a Szabad Nép elosztó helyiségében rendezték. Treit László elvtárs, az üzemi pártbizottság propagandistájának üdvözlő szavai után Cserhalmi Lajos Kuczka Péter „Toll” c. versét szavalta, majd Mauricz András elvtárs az oktatási osztály részéről mondott beszédet. — Pártunk hatalmas győzelmei lehetővé teszik r- mondotta Mauricz elvtárs —, hogy nemcsak politikai és gazdasági téren építsünk újat, hanem a szovjet kultúra példáján, a kultúra területén is. Ez a mai nap azt bizonyítja, hogy elindultunk a fejlődés útján. Az üzemi könyvtárban ott vannak a marxizmus—leniniz- mus klasszikusainak munkái és Pártunk vezetőinek művei. A könyvtáros, aki ezeket kezeli, nem csupán technikai munkaerő, a könyvtáros a szocialista kultúra propagandistája és agitátora. Egész munkáját át kell hogy hassa a bolsevik ideológia és pártszerűség. A marxizmus—leninizmus elsajátítása megtermékenyíti a gyakorlati munkánkat, megkoszorúzza termelési eredményeinket. Szeretettel fejlesszük könyvtárunkat. Forró szeretet és hála töltsön el bennünket akkor, amikor az emberiség lángeszű jótevőjének, Sztálin elvtársnak felbecsülhetetlen értékű munkáit olvassuk. A Szikra könyvelosztó a diósgyőri vasgyárban elősegíti, hogy Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével teljes győzelmet arassunk az ideológiai front területén. DÉLI HÍRLAP, 1970. DECEMBER 7. A művészet iránt érdeklődők meglepetten tapasztalhatták, hogy a két évvel ezelőtti X. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás után az idén az első Téli Tárlat megrendezésére került sor a Miskolci Galériában. Mi indokolta az országos jelző elhagyását? Két szempont. Az egyik, hogy már az utolsó „országos” kiállításokon is csak elenyésző hányada állított ki művészeinknek, bizonyos csoportok, területek művészei pedig már régebben el-elmaradoztak. A másik pedig az, hogy városunk és Észak-Magyarország művészgárdája megerősödött már annyira, hogv vállalhatta egv országrész kiállításán a vezető szerepet. Nem állítjuk, hogy helyi művészeink, akik a grafikában az országos átlag fölötti kvalitású munkákkal jelentkeznek (elég a grafikai biennálékra utalnunk), hasonlóan jelentős műveket produkálnának festészetükben is. Az ipari környezet, mely serkentően hatott a természetétől fogva mozgalmasabb grafikára, csak sokkal lassabban, nehezebben, sok vívódás, keresés árán tudja a festészetet a maga képére alakítani, nem is számítva azt a lényeges tényt, hogy itt az előzmények is csaknem teljesen hiányoztak (a művészeti életben szinte hatástalan régi, főiskolai művészteleptől eltekintve). Van-e önálló arculata ennek a helyi, piktúrának? Annyira jellegzetes, mint a hódmezővásárhelyinek vagy a szentendreinek nincs, de az alkotásokban már felfedezhető valami sajátos, a többi területtől eltérő hangvétel, közös gondolati mag: a tájképekből, egyszerű enteriőrökből, figurális alkotásokból feltörő humanizmus, valamint a többé-kevésbé a valósághoz kapcsolódó kifejezési mód. Változó Földünk A Föld tulajdonképpen nem gömbölyű. A sarkok távolsága 12 713,51 kilométer, vagyis 42.77 kilométerrel kevesebb, mint az átmérő az Egyenlítőnél. Tehát a Föld szferoid, egyenlítői kerülete 40 075,03 kilométer, sarki kerülete 40 007,89 kilométer. Földünk tömege 5976 trillió tonna. Súlya évről évre mintegy 30 ezer tonna rárakódott kozmikus porral növekedik. ...csak később iess Formációs Íáncíeszlivái Hová tűnt az országos formációs táncfesztivál? December eleién évről évre visszatérő esemény volt ez városunkban, tavaly a tizenötödik ilyen találkozó hazai és külföldi csoportjainak tapsolhatott a szép számú közönség. A rendezvény gazdája a Városi Művelődési Központ, azon belül is a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház. A ház vezetőjétől, Adóm Gézánétól a következőket tudtuk meg: Lesz formációs táncfesztivál, mégpedig nemzetközi, vele együtt pedig magyar bajnokság. Március 23—24- én rendezik meg. És hogy miért akkor? Mert jóval szerencsésebb időpont, mint a december eleje, amikor az Európa- és világbajnokságok folynak, az igazán nagyok, ha akarnának se tudnának Miskolcra jönni. És miért ne akarnának? Igaz, van a csoportok között olyan,, amely túl drága Diósgyőri meditációk (37.) Elmaradt a hittanóra 1949 előtt az iskolai bizonyítványok tantárgyi felsorolásában első helyen volt olvasható a „Hit- és erkölcstan”. Ezt heti 2 órában tanították. Az államiban a vallásfelekezetek hitoktató lelkészei azonos időben, az egyházi iskolákban pedig a tanítók. Akkor hetenként 6 napon át volt tanítás. Vasárnap reggel pedig tani- tók vezetésével indultak a tanulók 8 óra után a templomba, ahol részükre külön istentisztelet volt. A miskolcro járó középiskolások igazolást kaptak a részvételről. 1945 előtt a diósgyőri egyházak nem tudták iskolájuk teljes üzemelési költségét biztosítani. A tanítók kezdő fizetésének csak 10 százalékát fedezte az egyház, a többit az állam folyósította. Történt ez olyan időben — 1930—1945 között —, amikor a vasgyár és a bányaüzem kötelezően levonta minden dolgozójának havi fizetéséből a 0,5—1 százalékos egyházi adót, és egy tételben átutalta az illetékes helyi egyháznak. Azoktól a dolgozóktól is- levonták az,.egyhá-. zi adót, akik vidékről bejárók voltak. A presbiteri gyűlésen egy alkalommal megkérdezték az elnöklő lelki- pásztortól, hogy a Felsőzsol- cáról bejáró vasgyári dolgozónak miért kell egyházi adót fizetni két helyre? A válasz az volt, hogy a diósgyőri egyháznak azért fizet, mert a diósgyőri vasgyárban dolgozik. Felsőzsolcán pedig azért, mert ott lakik, ott van a háza. 1949 tavaszán államosították az egyházi iskolákat. A nevelők többsége ezt megelégedéssel fogadta. Remélték az. egységes tankönyveket és az egységes irányítást. A felekezetiek a kettős ellenőrzés megszüntetését. Feltételezték, hogy továbbra is az érzelemvilág, az akarat, a lelkiismeretes kötelességtel- jesítés erősítése, és az elmélyült vallásos, hazafias nevelés fog érvényesülni. Az idő azonban hamar megmutatta, hogy új elvárásoknak kell megfelelni, ami ellenkezője a réginek. Az államosítás nem kizárólag az épületek és a felszerelések átvételét jelentette. A pedagógusokban elkezdődött egy belső csendes forradalom, a nem látható harc önmagunkkal, a belső tusakodás. Példaadást vártak tőlük a marxi ideológia alapján. Meg kellett szüntetni fokozatosan a hitoktatásra jelentkező tanulók számát. Az igazgatókat értekezleten tájékoztatták a követendő eljárásokról és módszerekről. Amit kor kértem, hogy az elhangzott utasítást adják írásba, a válasz az volt, hogy írásba nem adják, de a végrehajtást ellenőrizni fogják. Nem volt tanácsos ellenszegülni. Az egyik kartársnőnket Diósgyőrből például azért helyezték vidékre, mert a Himnuszt kezdte énekeltetni tanítványaival. Vasárnap délelőtt a tanuló9 decemberi napjaink Zajlik az élet a Napjainknál, a Napjaink körül. Zajlott eddig is, azzai a különbséggel, hogy megyénk irodalmi és művelődési havilapiának belső ügyeiről - a szerkesztésen belüli ellentétekről - csak a „beavatottak” tudtak. Mostanában viszont kard ki kard - pontosabban: toll ki toll - találkozott egymással papíron Papp Lajos és Serföző Simon. Hogyan tovább? — ezt kérdezi a decemberi szám Lapszélre rovatában a fő- szerkesztő, ezt vitatják meg a fenntartó megyei tanácsnál az illetékesek. A recenzor — nem egyik, vagy másik szerkesztő barátjaként, hanem az ügy miatt azért szurkol, hogy a lap megmaradjon, hogy olvasóinak tábora növekedjék, hogy ha az úgynevezett belső ügyek hatással vannak a Napjainkra, az olvasó csak nyerjen általuk. A decemberi számból: Taar Ferenc A sebzett város című esemény játéka a volt tokaji vb-titkár kálváriájáról szól, elhangzott a Magyar Rádióban kétszer is. A szerző eljuttatta eseményjátékának szövegét a Napjainkhoz is, amely az ügyben érintett Aradi Mária volt tokaji párttitkár válaszcikkével jelentette meg. Ponyvaválság, csömör és olvasmányundor címmel egy kiadáspolitlkai Jelenségről írt jegyzetet A. Gergely András. Dobozi Eszter folytatásos riportjában olyanok szólalnak meg — 1989 tavaszán beszéltek magnóra szörnyű élményeikről — akiket 16— 18—20 éves korukban gyűjtöttek be 1944 decemberében (más visszaemlékezők szerint ’45 januárjában) Ti- szaladányban, ahonnan szovjet munkatáborokba hurcolták őket. A kényszermunka majd’ másfél évig tartott. A tiszaladányi negyvenháromból hárman nem térhettek vissza. A koncepciós perek egyik miskolci áldozata volt Zse- dényi Béla, aki 1955. február 8-án, a börtönben halt meg. 1939-től 1944-ig szerkesztette a Felső-magyarországi Reggeli Hírlapot, ezt a polgári liberális újságot, amelyet a vádirat összeállítói összetévesztettek a kormánypárti Felső-Magyaror- szággal. Zsedényi Béla ügyében a Napjaink tette meg áz első és döntő lépéseket. Ru- szoly József bevezető szövegével most közli’ a lap az 1963-ban kelt rehabilitáló végzést, amelyet Zsedényi Béla lánya, Zsedényi Lilla bocsátott rendelkezésre. Az Igazságügyi Minisztérium 1989. július 6-án tudatta rövid közleményében, hogy Zsedényi ártatlan volt. Sz. G. kát ezután nem istentiszteletre vezették a tanítók, hanem a moziba. A tantárgyak sorából kimaradt a hittan. A rendszeres hitoktatás elmaradása azt eredményezte, hogy az 1950 óta felnőtt korosztály többségében ma nem ismeri a vallással kapcsolatos fogalmakat, a felekezetek közötti azonosságot és a különbséget. Érzelemviláguk közömbös, fásult, üres és bűnözésre haüamos maradt. Azon meditálok most, hogy az egyházak történetét tartalmazó cikksorozatomat érteni fogiák-e azok, akik számára 39 éven át elmaradt a hittanóra? Balázs József nekünk. Jönnének a Stuttgartban novemberben lezajlott világbajnokság nyugatnémet győztesei, de feltételül szabták a fellépésenként! 4000 márka díjat, a csoport repülővel való utaztatását, a szállodát, a . teljés ellátást. Őket tehát nem látjuk tavasszal a városi sport- csarnokban, de világbajnoki helyezettekben így sem lesz hiány. Jönnek a lengyelek, akik harmadikok lettek a vb-n. A prágaiak negyedik helyet értek el ugyanott. Ötödik lett a norvég csoport. Az említett együttesek — szinte biztos, hogy — mind itt lesznek, és jön egy NSZK-beli csoport is. Nemcsak a szereplők lettek „nemzetközibbé” mint korábban, nemzetközi lesz a magyar bajnokság zsűrije is. Az országos területi döntők legjobbjai léphetnek 23-án a miskolci közönség elé. Reméljük, hogy ott lesz a KÖDMÖIT is, de talán más formációs táncegyüttes is képviseli városinkat. A bajnokság öt kategóriában zajlik majd, ezek a következők: standard mix, latin mix* show-tánc formáció, akrobatikus rock and roll formáció, társasági táncok. A fentieken túl számos közönségcsalogató látványosságot terveznek a márciusi miskolci formációs .táncfesztiválra és magyar bajnok-. Ságra. Sz— Miskolci „bemutatkozás” Rock Rotor módra Régi-új zenekar a Rotor. A miskolci együttes tagcseréken ment át egy éve, és soha ilyen jó esélye nem volt, mint éppen most, arra, hogy befusson. Az együttes szerepelt a tévé Rockstúdiójában és a Rockkalapácsban, bemutatkozott a rádió Garázs című műsorában. Továbbá hírt adott létezésükről a Rocker Magazin, a Metallica Hun- garica és a Pop Expressz. Ott tartanak, hogy tízesével kapják a leveleket rajongóiktól. Pedig nem sokat játszottak az idén. A Petőfi Csarnokban léptek fel egyebek között, ám Miskolcon nagyon rég hallhattuk őket. A Rotor tagjai: Szentesi János, aki éhekéi és a zenekart vezeti, Ferenczi László (gitár), Plósz József (gitár); Sándor Zoltán (basszusgitár) és Gáspár László (dob). Van jó „cájgjuk”, vagyis „motyó- juk”, azaz felszerelésük. (Ha információink jók, akkor hangosító berendezésük a legjobb e vidéken. Olyany- nyira, hogy szívesen veszik bérbe tőlük.) Elkézsült tizenkét számuk demofelvétele, persze, hogy lesz-e lemez az anyagból, az még a jövő zenéje. A heavy métáit játszó Rotor 29-én mutatkozik be Miskolcon, az Ady Művelődési Házban ad koncertet. Előzenekar a szintén miskolci Vasmacska. A műsor este 7 órakor kezdődik. jjc A Rotor. Postacímük: Miskolc, 3546. Pf.: 456.
