Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)
1989-12-27 / 302. szám
/ XXI. ÉVFOLYAM. 302 SZAr 1989. DEC. 27., SZERDA ÁRA: 3,50 FORINT Fetbonhtiiák a pályásatokat sjc Azt is mondhatnánkr hogy olcsó dolog az olyan fotóvár. ami alá azt írják: a régi és áj ellentéte. Mégsem tudtunk ellen- állni a kísértésnek, és lefényképeztük azt a két házat, amelyek ikerként hasonlítanak egymáshoz o Munkácsy utca ellentétes sarkán. Az e gyiket már felújították a belvárosi rehabilitáció keretében, a másikat még nem. Reméljük ez az ellentét meggyőzi azokat a miskolciakat is, akik úgy vélték ed dig, hogy túl sokat költenek a belváros megszépítésére... Mi legyen az Avas Szállóval? A hajdani Korona két éve zárva, de legalább december 31-től most már a város tulajdona. Lapunkban is megjelent az a pályázat, amely az épület hasznosítására toborzott vállalkozókat. arra az időszakra, amíg nem áll össze egy társulás a szálló teljes átépítésére. Nemrég felbontották a borítékokat. Kiderült, hogy nem volt olyan része az Avas Szállónak. amely ne érdekelt volna egyetlen vállalkozót sem. Neveket nem írhatunk, mert egyesség egyik vállalkozóval sem született; a bizottság csak azt nézte meg, ki az, aki megfelelt a pályázatával a kiírásnak, és rangsorolta az ajánlatokat, hogy milyen sorrendben üljenek le a tanács megbízottjai az üzlet részleteiről tárgyalni a pályázókkal. Ügy tűnik azonban, hogy hamarosan újra megnyílhat a Jereván-bár, a „fapados” és a kerthelyiség sörözőként. Az utcai fronton jó eséllyel indul a tárgyalásokon az a vállalkozó, aki korszerű gyorsétkeztető egységet kíván megvalósítani a hajdani „piros presszó” helyén. A mozibejárat melletti falatozó helyiségére egy külföldi cég tette a legelőnyösebbnek tűnő ajánlatot: ha létrejön az üzlet, komputer- szaküzlet nyílhat. Valószínű, hogy a szállodai szobák hasznosítására űjabb pályázatot fognak kiírni, mert csak egy részük kelt el. Talán kevesen ismerték fel, hogy ezek a helyiségek egy-egy cég számára kiváló irodai elhelyezési lehetőséget jelenthetnek rövid távra. A Fehér termet minden valószínűség szerint a városi tanács rendezvényteremként hasznosítja majd, s erre nyilván meglesz az igény, a házban dolgozó vállalkozók részéről is. A cél az, hogy a kihalt épületbe mihamarabb élet költözzön, és a városi tanács némi pénzhez jusson, amiből fenntarthatja a házat. Amit a vállalkozóktól kaphat, nem elég még ehhez a szerény célhoz sem, mert Ahhoz, , Hol kezeljék az állami vagyont? Ev végi dömpino a cégbíróságon hogy a ház működni tudjon és ne romoljon az állaga az elkövetkező egykét évben, még ezen felül Is költenie kell rá a városnak. Remélhető, hogy nem kell hosszú ideig várni arra, hogy akadjon tőkeerős vállalkozó az Avas Szálló felújítására. A tárgyalások már régebben megkezdődtek, ám egy ekkora befektetést követelő üzlet nem jön létre máról holnapra. Azt pedig semmiképpen nem kívánja a városi tanács, hogy ez a ház továbbra is üresen, halóttan álljon — hallottuk a bizottsági ülésen. (k-ó) Az idén alighanem a legforgalmasabb hivatal volt Borsod-Abaúj-Zemplénben is a Megyei Bíróság cégbírósága, A társasági törvény életbe lépésével több, mint 700 új céget jegyeztek be. A novemberi—decemberi finisben pedig dömpingszerűen érkeztek az új bejegyzési kérelmek. A cégbíróság ügyfélforgalma az előző félévihez viszonyítva tízszeresére nőtt. Azok a cégek, amelyek elmulasztották az átalakulással kapcsolatos teendőiket, az újévre virradó hajnalra a törvényben foglaltak szerint megszűnnek. — 1990 sem lesz könnyebb esztendő a cégbírók életében, hiszen minden eddiginél nagyobb hatáskörük lesz, s olyan felelősségteljes bírói feladatokat, amire az elmúlt több, mint 40 év praxisában nem volt példa. — Dr. Görömbey István, a Megyei Bíróság elnökhelyettese elmondja azt is, hogy jövőre még két státust kapnak, így összesen hat cégbíró látja el a megnövekedett feladatokat. • TISZTÁZATLAN TULAJDON- VISZONYOK — A jövő év elejétől újabb munkacsúcsra számítunk, hiszen 1990. június 30-ig a gazdálkodó szervezetek szélben két oka lehet, hogy nem sürgették az átalakulást. Az egyik csoportba azok tartóz, nak, amelyek jól prosperálnak, s így miért kockáztassanak? A gyengébben működők esetében alighanem a vezetői ellenállás az oka, hiszen egy új felállás azzal a veszéllyel jár, hogy nem maradhatnak a pozíciójukban. Sokat nyom természetesen a latban, hogy az állami tulajdont nem lehet elherdálni, nem lehet tényleges értéke alatt társaságba vinni. Meglehet, a folyamatot sokan gyorsítanák, de f---------------------------------------------------------A büntetéstől még nem tisztul a levegő A miniszterhelyettes válasza Miért nem oda gurulnak vissza a forintok, ahonnan származnak? Ezúttal a levegőszennyezési bírságok millióiról van szó. Megyénkben sok nagyüzem fizet hatalmas összegeket, amelynek azonban csak egy része kerül vissza különféle környezet- védelmi beruházások támogatásaként. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkára, Básti János, levelet fogalmazott meg a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternek ez ügyben. A válasz megérkezett. Aláírója, dr. Perczel György miniszterhelyettes — ugyanis időközben az eredeti címzett, Maróthy László, leköszönt. A levél így szól: Tisztelt Básti Űr! Tárgyi javaslatukat köszönettel vettem. Tájékoztatom, hogy a környezetvédelmi alapok képzését szabályozó, jelenleg érvényben lévő jogszabály (10/1986. [IX. 24.] OKTH sz. rendelkezés) nem teszi lehetővé a kivetett légszennyezési bírságok 100%- ának visszahagyását. Az államigazgatási reformmal összefüggésben, va. lamint a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörváltozás miatt a környezetvédelmi alapok jelenlegi rendszere felülvizsgálatra szorul. A korszerűsítés során — Budapest főváros kivételével j— a megyei tanács környezet- védelmi alapok megszüntetését tervezzük, mivel a tanácsok a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos bírságbevételeiket érintő hatáskörrel már nem rendelkeznek. A feladatok súlya és fontossága miatt azonban a környezetvédelmi hatóságoknál — Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye esetében az .Észak-magyarországi Kövi- zignél — a befizetett környezetvédelmi bírságok meghatározott, évről évre növekvő hányadából regionális’ környezetvédelmi alapokat kívánunk működtetni. Ezekből az alapokból a vállalatok pályázat útján nyerhetnek támogatást. A bírságok bizonyos mértékű központosítását változatlanul szükségesnek tartjuk az országos jelentőségű környezetvédelmi feladatok finanszírozására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye levegőtisztaság-védelmi szempontból az ország súlyosan veszélyeztetett területei közét tartozik, ezért a megye vállalatait kiemelten kezeljük a Központi Környezetvédelmi Alapból nyújtható támogatások odaítélésénél. Ezen túlmenően egyes kiemelt nagyvállalati légszennyezési bírságked- vezményben részesülnek. Ezzel is a levegőtisztaság-vé- tíeímet uplgáló iatétótxteíejt megvalósítását segítjük elő. A környezetvédelmi alapok képzése és felhasználása a 10/1986. (IX. 24.) OKTH- számú rendelkezés módosításáig. az eddigi gyakorlat szerint történhet. * Mindehhez annyit kívánunk hozzáfűzni, hogy a bírságtól még nem tisztul a levegő. Sokkal inkább attól, ha az üzemektől joggal bevasalt összegek valóban arra fordítódnak, hogy megoldódjanak azok a problémák, amelyet voltaképp azt a szennyezést okozzák, ami miatt bírságot kell szedni és fizetni. Egy, a hazánk környezetének állapotáról készült tanulmányban olvastuk, hogy felül kellene vizsgálnunk a környezetvédelem teljes gazdasági, támogatási rendszerét. Nem hisszük, hogy a pénz területekre, vagy kifejezett célokra való visszaszármaztatása lenne a megoldás. Mert például sok szakember szerint ma azzal lehetne többek között leghatékonyabban harcolni a levegőszennyeződés ellen, ha például támogatnák a korszerű autók behozatalát, gyártását. Tehát, itt is egy olyan mindenre kiterjedő és összehangolt rendszerre van szükség, mint sok más területen ... (fc=ró) válnak az államigazgatástól. Ez azt jelenti, hogy az állami vállalatok, a szövetkezetek és a pénzintézetek cég- bejegyzésének is meg kell történnie, s ezen túl a törvényességi felügyeletük is a cégbíróság hatáskörébe tartozik. Ez a változás Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 185 vállalatot és 470 szövetkezetét érint. A munka menetéről a cégbíróság kellő időben tájékoztatni fogja az érdekelt vezetőket — dr. Po- povics László cégbíró szerint. A társasági törvény egyéves, s ez idő alatt rendkívül kevés állami vállalat és szövetkezet alakult át. A cégbírák ezzel kapcsolatos tapasztalatai valóban nem kedvezőek, mert az a véleményük, hogy vezényszóval, határozattal ezeket nem lehet egyik napról a másikra végrehajtani. A késedelem okát a szövetkezetek esetében abban látják, hogy a tulajdonviszonyok tisztázatlanok. A tagok bevitt vagyona mellett ugyanis különböző csatornákon, különböző nagyságrendben állami vagyoncsomagok is érkeztek hozzájuk. Az átalakulási törvény azt feltételezi, hogy az állami rész kezeléséhez szükség van egy vagyonkezelő központra, de ennek megbízottai még szintén tisztázatlanok. A vállalatok eseté"f nincs fizetőképes vevő, akinek pedig pénze lenne, nem lát benne üzletet. ® AMI SZIGORÚAN TILOS — /í. cégbíróság üzenete az átalakulni szándékozóknak mindenekelőtt az, hogy állami tulajdont ingyenesen vegyes tulajdonú társaságba adni tilos! Arra van lehetőség — magyarázza a cégbíró —, hogy az állami vállalat eszközeinek egy részét befektethetik társaságokba, de vagyonában értékpapírként, vagyoni értékű jogrészként változatlanul jelen kell lennie. Egyébként várunk ezzel kapcsolatos új jogszabályt a vagyonvédelemről és a vagyonkezelői szervezetekről. Milyen legyen az a szervezet, amely az állami tulajdonra eső részvényt kezeli? A mi véleményünk szerint az lenne a jó, ha ez összhangban lenne az önkormányzatról szóló törvénnyel. Tehát, hogy a vagyonkezelő szervezet közel legyen, vagy benne legyen a régióban, ahol a vagyon keletkezik. Ott döntenének a továbbhasznosításá. ról. mert úgy véljük, ennek emberi, pszichikai hatása i* gazdasági hajtóerő. A kívülálló vagyonkezelői szervezetek a rossz emlékű elvonási rendszereket konzerválnák, a e.
