Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)

1989-12-21 / 299. szám

A városi íanács mai ülésén XXI. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM ÁRA: 3,50 1989. DEC. 21., CSÜTÖRTÖK FORINT »Nem szívesen csinálták — végső 1 sztrájk ólán »nytetek a Egy vonat mégis tovább A mozdonyvezetők igazán tegnap reggel döbbentették rá a közvéleményt arra, hogy mi is történik, ha ők leállnak vonat,jaikkal. A reg­gel 5 és 6 óra között el­csendesedett pályaszakaszok és pályaudvarok szokatlan látványa bizony riasztó volt az utasok és utazni szándé­kozók számára. A sztrájk mégis megértéssel találkozott a kívülállók körében. A túl­nyomó többség szolidaritást vállalt a mozdonyvezetőkkel. A Vasutasok Szakszerve­zete Területi Intézőbizottsá­gától hajnali 4 órától volt kinn a Tiszáin Halász Béla politikai munkatárs; elkísér­te Básti János, az SZMT vezető titkára is. Halász Béla-i — Végig tartottuk a kapcsolatot a szolgálatveze­tőkkel és az szb-titkárokkaí. A sztrájk indulása előtt az este szolgálatba lépő moz­donyvezetők egyetértettek a sztrájkfelhívással, hiszen a béremelésükről, túlóráztatá­sukról s a biztonságos köz­lekedés feltételeinek javítá­sáról van szó. Nem szívesen csinálták, de végső elkesere- désükberj mégis a sztrájk mellett döntöttek. Most pe­dig várják a kormánytól a választ, mi lesz a petíciójuk sorsa. Egyébként rendkívül fegyelmezetten zajlott le Miskolcon a mozdonyvezetők sztrájkja: öt órakor leálltak a vonatok, a sztrájkőrök — szolgálaton kívüli mozdony- vezetők — tájékoztatták az utazóközönséget a várakozás okáról, s ügyeltek rá, hogy az álló vonatokban meleg és világosság legyen. A mis­kolci igazgatóság területén esvébként 60—65 vonatot és 40 ezer utast érintett az egyórás figyelmeztető sztrájk, amelyhez — hadd mondjam meg — nagy reményeket fűznek a vasutasok. Egyet­len olyan mozdonyvezető akadt — az 5017-es számú villamos mozdony irányítója —. aki már este kinyilvání­totta, hogy nem ért egyet a felhívással, s a maga ré­széről tovább viszi személy- vonatát, amely 4 órakor in­dult Budapestre, s nem állt le 5 órakor sem. A Vasuta­sok Szakszervezetének El­nöksége a sztrájkot követő­en Budapesten ülést tartott, amelyen Urbán Lajos MÁV- vezérigazgató is részt vett. A mozdonyvezetők minden­esetre azt kérik, hogy te­remtődjék olyan helyzet, amelyben nem kerül sor hasonló sztrájkra. A MÁV Miskolci Igazga­tóságának műszaki igazga­tóhelyettese, Papp Gábor ar­ról tájékoztatott bennünket: már a délelőtti órákban volt esély rá, hogy az egyórás késedelmet „feldolgozzák” vasutasaink. A Budapestre induló expressz- és a gyors­vonatok mindenesetre már pontosan elmentek, s a for­galomirányító apparátus ügyeleti szolgálata vigyázott arra, hogy a 6 óra után egymást követően érkező és induló vonatok minél gördü­lékenyebben és zavarmen­tesebben állhassanak ki vagy be a pályaudvarokra. Első volt természetesen a sze­mélyszállítás zavartalansá­gának megteremtése, a te­herszállítmányok ezért még vesztegeltek egy darabig. A távközlési és biztosító- berendezések osztályvezető­jétől, Balogh Bérenctől tud­juk: a biztonságos közleke­dés technikai rendszere fo­lyamatosan és zavartalanul működik, átprogramozniuk semmit sem kellett. A köz­lekedést biztosították. A vontatási főnökség sze­mélyzeti reszortosa, Rohan- ka Sándor elmondta: 205 mozdonyvezető tartozik hoz­zájuk, közülük 40—45 moz­donyvezető vett részt a fi­gyelmeztető sztrájkban. A maga részéről ugyan, mint munkáltató, nem helyeselte a munkabeszüntetést, bár a mozdonyvezetők követelései­nek vannak jogosságai. De nem biztos, hogy a sztrájk megoldja ezeket. A sztrájk­kal kicsikart pénz ugyanié A közterületek ára Bagóért vesztegették eddig — állítják többen is Ha a mai ülésén megal­kotja új tanácsrendeletet Miskolc Megyei Város Ta­nácsa, akkor egyes esetek­ben ötszörösére, nyolcszoro­sára is emelkedhet az az összeg, amit a közterületek használatáért kell fizetni. Az emelés sokakat érint, például azokat, akik külön­féle bódék üzemeltetői, tu­lajdonosai — a zöldségestől a fagyialtosig —, de ide tartozik a taxi-állomáshe- lyekkel, a hirdetőberendezé­sekkel. a vendéglátóipari előkertekkel, alkalmi vásá­rokkal. tömegrendezvények­kel és az építkezésekkel kapcsolatos közterület-fogla­lások ügye is. Mielőtt bárki is felhördülne, vagy épp “1- lenkezőleg. fásultan legyin- tene a fenti hír hallatán, ér­demes arról is tájékozódnia, mi áll a rendelettervezet hátterében... • HÚSZÉVES DÍJTÉTELEK Most még a régi díjtételekért vásározhatott mindenki a Egyre többször hangzott el az utóbbi időben az a vélemény, hogy a város úgymond bagóért vesztegeti el rendkívül értékes közte­rületeit. míg mások — vál­lalkozók és vállalatok — elkeseredésből!” haladt valahonnan máshonnan hiá­nyozni fog. A Kohászati Alapanyag-el­látó Vállalat Vaskohászati Irányító Szolgálatának ve­zetője, Bártfai Andrásné ar­ról szólt, hogy az egyórás mozdonyvezetői sztrájk a diósgyőri kohászat egyetlen üzemében sem okozott az alapanyag-ellátásban fenn­akadást. Az éjszaka indí­tott szállítmányok már a délelőtti órákban a rendező­ben vagy a tárolóhelyen vol­tak. Hogy pedig az eredmény végül is mi lesz, arról nem tudtunk választ kapni a tegnapi napon. A mozdony- vezetők azonban remény­kednek. (r) ' nagyszerűen meggazdagod­nak azon, hogy például a belvárosban árusíthatnak. Való igaz, hogy elgondolkod­tató: az eddig érvényben lévő rendelkezés szerint egy közterületen elhelyezett „vendéglátóipari élőkért”, azaz amolyan kiülős tera- szocska tulajdonosa mind­össze 8 forintot fizetett négy­zetméterenként havonta a közterület-foglalásért. De nemcsak azzal indokolják az emelés tervezetét, hogy ezek a húszéves díjtételek az egyéb árak szemüvegén át nézve sok esetben komiku­sán csekélyek. Azzal is alá­támasztható mindez, hogy először nyílik a tanácsnak lehetősége, arra: önállóan döntsön a közterület-haszná­lati díj ügyében. És az is köztudott: a jövőben egy városnak jelentős részben abból kell megélnie, amit itt helyben beszed adó és dí­jak formájában... • ÓVADÉK ELLENÉBEN? Az érvek között felsora­koztatják azt is, hogy az el­múlt években a belvárosban több száz millió forintot költött a tanács a közterü­letek megszépítésére — lásd a sétálóutcát —, és ennek védelmét ma nem látják biztosítottnak. A rendelet- tervezet szerint már a fő­építész hozzájárulása kell ahhoz, hogy a város jelen­tős. nagy forgalmú területe­in bármit is elhelyezzenek. Meg kívánják tiltani a bel­város díszburkolattal ellátott területein az autóból törté­nő árusítást, mert minden óvintézkedés ellenére ez az üzleti forma a drága burko­lat jelentős szennyeződését idézte elő. A közelmúlt ke­serű tapasztalatain alapszik az a tervezett szabály is, hogy óvadékot kívánnak le­tétetni például olyan esetek­ben, amikor a közterület- használattal együtt jár a terep megbontása, vagy igen nagy létszámú közön-, ség várható — nagygyűlé­seken. fesztiválokon, cirkusz környékén. Az óvadék azért kell. hogy ha nem állítják helyre a közterületet, le­gyen miből elvégezni a mun­kát. A helyreállítási kötele­zettséget eddig is előírta a* jogszábály, csakhogy több­nyire nem tartották be, és vagy ott maradt a szemét, a feltúrt terület, vagy az állam pénzén kellett a csa­tateret rendezni. • KÉTÉLŰ FEGYVER..: A közterület-használati dí­jak emelése persze kétélű fegyver. Ha a tanács ma el­fogadja az új rendeletet, miskolci belvárosban akkor valószínű, hogy emel­kedni fognak a tanács be­vételei. Hogy mennyivel? — ezt nem lehet megjósolni, ugyanis könnyen lehet: jő néhány vállalkozónak élmegy a kedve az üzlettől, és in­kább letesz a boltnyitásról, letelepedésről. Szakemberek szerint erre kevés az esély, mert a vállalkozások élén­külése miatt megnövekedett az igény a közterületek iránt: több az eszkimó, mint a fóka. s ha drágább lesz a fóka. akkor is lesz még eszkimó, azaz fizetni kész vállalkozó, vállalat. Azt ma senki sem tudja megmon­dani, hogy a közterület­használati díj emelése ho­gyan gyűrűzik majd át azokba az árakba, amit mi, vásárlók fizetünk meg. Mert ahogy a tanács számára az a legkézenfekvőbb, hogy emeli a díjtételeket, a díj­fizető vállalkozók számára a költségek áthárítása a legjárhatóbb út. Az pedig már' a jóslások világába tartozna, ha azt elemeznénk, hogy a felfelé szökő árakkal szemben meddig áll fizető­képes kereslet, és mikor következik be az, amikor mi már nem tudunk vásá­rolni, a kereskedők pedig nem tudnak eladni. (kiss) A Déryné utca. felől jövőre Színesedik a színház Elbontották a villamossínek felett átívelő deszkaépít- ményt, eltávolították a főut­ca, valamint a Déryné park felőli udvari homlokzatról a magasállványzatot, láthatóvá vált, milyen lesz a színház színezett homlokzata. A Miskolci Építőipari Vál­lalat 2. számú Építésvezető­ségének dolgozói igazán el­ismerésre méltó munkát vé­geztek. Egyenletesen szép pasztellszínezést kapott a két oldalon az épület mint­egy 1200 négyzetméternyi felülete. A város nem éppen tjgzta levegőjét is jól tű­rő,' kevésbé elszíneződő Sto- logén festéket használtak, amelyből mintegy 800 kilo­grammra volt szükség. Az építők a homlokzati ré­szen továbbra is dolgoznak. A bejáratnál a műkő haj­szálrepedéseinek eltüntetésé­re rugalmas habarcsbevona­tot készítenek. Ezt a mun­kát védőborítás alatt, hőlég­fúvók adta meleg mellett végzik, állandó és megfelelő hőmérséklet szükséges hoz­zá. A rugalmas habarcsbe­vonatot aztán színezik. Ezt a feladatot a jövő év első negyedében befejezik. Ugyancsak jövő évre ma­rad a színház Déryné utcai homlokzatának felújítása is. A falat itt is újravakolják, felújítják a gipszdíszeket, párkánvzatot, ablakkerete­ket, valamint a kőlábazatot is. Ügy tervezik, hogy a munkálatokat a jövő évi színházi évadnyitásra befe­jezik.

Next

/
Thumbnails
Contents