Déli Hírlap, 1989. december (21. évfolyam, 282-305. szám)

1989-12-19 / 297. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolc tói írták, A városlakó adója, kenyere, kényelme REGGELI HÍRLAP, 1929. DECEMBER 5. Évele óta kísért már az a vita, amely Diósgyőr és az államkincstár között keletkezett a vasgyári alkal­mazottak és munkások kereseti adója körül. A vita most már a bíróság elé kerül, amely eldönti, hogy Diósgyőr községet, vagy pedig a kincstárt illeti-e a vasgyári alkalmazottak és munkások kereseti adója. A helyzet megértése végett tudni kell, hogy Diós­győr község költségvetésének a legszámottevőbb tétele volt a vasgyári alkalmazottak és munkásak kereseti adója. Ennek az összege 70—75 ezer pengő körül moz­gott évenként. Az összeget a diósgyőri vasgyár le­vonta az alkalmazottak és munkások béréből, és egy tételben befizette Diósgyőr község pénztárába. Diósgyőr község erre a jövedelemre számítva évek­be! ezelőtt nagyarányú beruházási programot dolgozott ki, és kezdett megvalósítani. A tervek keresztülvitelére 300 ezer pengőre volt szükség. Ezt az összeget a község megszerezte. Nem lett volna semmi baj a kamatok és a törlesztések fizetése körül, ha meg nem vonták volna Diósgyőrtől a vasgyári alkalmazottak és munkások kereseti adó­jának a befizetését. A község a kereseti adó elvonása miatt, és további folyósítása érdekében egyik küldött­séget a másik után menesztette a kormányzati ténye­zőkhöz. A küldöttség mindannyiszor rámutatott Diós­győr kötelezettségére és arra, hogy a vasgyári alkal­mazottak és munkások kereseti adójának az elmara­dása óta a kölcsön kamatait sem tudja fizetni a köz­ség. Arra is hivatkoztak, hogy más községek, amelyek mellett ipari telepek, mint például Ózd és Csepel, megkapják az ipartelepeken dolgozó munkások és alkalmazottak fizetéséből levont kereseti adót. A küldöttségek azonban nem tudták meggyőzni a kormányköröket, mire Diósgyőr háromévi kereseti adó és kamatai címén 300 ezer pengő erejéig beperelte az államkincstárt. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1949. DECEMBER 20. Az István Gőzmalom miskolci, Zsolcai kapu 48. szám alatti üzemét 1930-ban leszerelték és 1931-től közraktárnak használták. A malom épülete a háború során nagymértékben megrongálódott. Most a három­éves terv keretében újjáépítették, és az újjáépítés be­fejezését Sztálin elvtárs születésnapjára ajánlották fel a dolgozók. Az államosított István Gőzmalmok miskolci dolgo­zói december 11-ón megalakították üzemi pártszerve­zetükéit. Az alakuló gyűlés alkalmával Kiss József igazgató elvtárs megnyitója után Radvánszki elvtárs, a Nagymiskolci Pártbizottság küldötte mondott beszé­deit, majd a tagság egyhangú lelkesedéssel megválasz­totta a pártszervezet vezetőségét. A megválasztott vezetőség megígérte, hogy a rájuk bízott feladatokat kommunistákhoz illő becsületességgel és lelkiismere­tességgel fogják teljesíteni, s azon fognak munkálkod­ni, hogy a dolgozók asztalára minél jobb, több és olcsóbb kenyér kerüljön. A pártszervezet megalakulása és munkája nyomban éreztette hatását, mert az tizem újjáépítése meggyor­sult. Ennek köszönhető, hogy az Államosított Malmok dolgozói december 17-én már örömmel jelenthették, hogy az üzemet újjáépítették és vállalásuknak meg­felelően, a világ dolgozóinak szeretett vezére és a világbéke őre, Sztálin elvtárs születésnapjára azt fel is avatják. Az avatást ünnepélyes keretek között ma, kedden délután fél 3 órakor tartják a Zsolcai kapu 46. szám alatti üzemben. Az üzerri ismét mint malom fog működni. Az öt­éves terv végrehajtása során kenyér- és tésztagyárral bővítik. Itt említjük meg, hogy ebben az üzemben fog székelni az idén megalakult „Észak-magyarországi Malmok Ipari Központja” is, amely az észak-magyar­országi állami malmok felett gyakorol ellenőrzést. DÉLI HÍRLAP, 1970. DECEMBER 7. Ha egy idegen néhány órát áldoz arra, hogy meg­ismerje az ország második városát — alaposan csa­lódik: a vásárló, szórakozó, szemlélődő emberek szá­mára a miskolci belváros nagvon szegényes élményt nyújt. A Széchenyi utca üzletei, épületei — kevés ki­vétellel — elavultak, korszerűtlenek, s a városmag centrum-jellegét csupán a nyüzsgő forgalom sejteti. De valójában a Széchenyi utca már nem alkalmas a mai forgalom lebonyolítására sem» Csúcsforgalom idején — különösen a forgalmi cso­mópontokon — hosszú sorokban várakoznak az ösz- szetorlódott járművek. Gyakran elfoglalják a meg­állókat az autóbuszok, s olykor a villamosok elől is. A keskeny úttestet szinte a nap minden szakában valósággal eltorlaszolják az áruszállító teherautók és az sem véletlen, hogy városunknak ezen a részén tör­ténik a legtöbb közlekedési baleset. Pedig a közleke­désrendészet az utóbbi években a forgalomkorlátozá­sok csaknem minden elképzelhető tilalmát bevezette már a Széchenyi utcán. A forgalomnövekedés ellen- súlyozására hozott intézkedések így is legfeljebb csak átmenetileg enyhítik a belváros közlekedési gondjait. A városközpont jelenlegi struktúrája lehetetlenné teszi, hogy akár a legkörültekintőbb forgalomszerve­zéssel tehermentesítsék a főutcát. Hosszú távú meg­oldásként csupán egy lehetőség kínálkozik: új utcá­kat kell nyitni az átmenő forgalom számára. Picasso „Anyaság” című festménye a londoni Chris­tie’s műkereskedő cég auk­cióján 10 millió amerikai dollárért kelt el-. A japán üzletemberek befektetési kedvének köszönhetően hi­hetetlenül megugrott a XX. század első felében készült modern festmények értéke * Ha szétverik, annak a város látja kárát • J Művelődési Központ ellen? A Miskolc Városi Művelődési Központot 1980. január elsején hívták életre. Közös szakmai irányítás alá került több mű­velődési ház, ezek gazdasági ügyeit is a központ központja intézte, intézi azóta is. A mű­velődési házaknak önálló pro­filt alakítottak ki, az ott dol­gozók egy-egy terület ismerői, felelősei lettek. Vannak, akik azt mondják, hogy túl nagy, és mint ilyen, nehézkes szer­vezet a VMK. Nem segíti kel­lőképpen egy-egy városrész közművelődését, túlzott admi­nisztrációra készteti a műve­lődési házak dolgozóit. Hogy kik mondják ezt? Leghangosabban az Ady Mű­velődési Ház egyik dolgozó­Van már helyük i | Januártól: Miskolci Bölcsész Eoyetem Az MSZP megyei értekezle­téről szóló tegnapi beszámo­lónk a következő öleimet vi­selte: „Itt kezdhet a bölcsész­egyetem?” A tudósításban az állt, hogy bár az épület - a volt pártszékház i- további par­sáról a pártértekezlet nem dönthetett, javaslatot azonban tehettek és tettek is. Úgy fog­laltak állást, hogy ameddig a bölcsészegyetem fel nem épül, vagy az elhelyezésére jobb megoldást nem találnak, a pártház kezelői jogának átve­vője biztosítson egy szintet, és biztosítsa az épület 120-as ter­mének használatát az egyetem számára! A ház többi részét pedig adják bérbe, a bevételt fordítsák az egyetem támoga­tására. Tehát: itt kezdhet a böl­csészegyetem? A Miskolci Bölcsészegyesület nevében dr. Gyárfás Ágnes válaszol: — Igen. Január 30-án megkezdjük az oktatást a volt pártszékházban, vala­mint a megyei könyvtárban és a Rónai Sándor Művelő­dési Központban. Az értesí­tések már elmentek leendő hallgatóinknak, akik vala­mivel több, mint 300-an van­nak. Magvar, ókortudomá­nyok, keleti tudományok szakokon tanulhatnak majd, továbbá kötelező lesz a la­tin és a görög, plusz egy élő idegen nyelv. Lesz. egy ki­egészítő szakunk is, a szfn­háztudományi, de ezt csak az veheti fel, aki a magyart, az ókort, vagy a keleti tudo­mányokat tanulja. — Magánegvetem lesz a Miskolci Bölcsészegyetem. De a városé és a megyéé, amit igazol az a sok-sok támoga­tás, segítség, melyet felaján­lottak számunkra. A hallga­tók 2600 forintos féléves tan­díjából nem tudnánk működ­ni. ötszázezer forintot ka­punk a megyei tanácstól, alapítványt tett a Sajóbábo- nyi Vegyiművek, az Erdő- gazdaság. Pénzzel támogat minket a Mozgáskorlátozot­tak B.-A.-Z. Megyei Egye­sülete, számos kisiparos, kis­kereskedő, gmk, kft. — És akkor még nem szól­tam a miskolci tanárok, is­kolák, kollégiumok segítő­készségéről. Pillanatok alatt 150 kollégiumi férőhely ke­rült a szá..runkra. Körülbe­lül 50—60 tanárral indulunk, közülük 20—25 . a miskolci. — A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban félév­záró latin—görög előkészítő foglalkozás a karácsonv és az egyetemalapítás jesvében válik ünnepivé. Az előkészí­tősöknek már énekkaruk is van, ők adnak műsort 22- én délután 5 órától, amely­re várjuk leendő hallgatóin­kat, támogatóinkat, baráta­inkat. Sz— Moby Dick-koncert Sopronból érkezik Miskolc­ra a heavy met'it játszó Mo­by Dick együttes. Koncert­jük az Ady Művelődési Ház­ban lesz. ma este. A műsor — amelyben fellép a Beyond és a miskolci Atomié — fél 7-kor kezdődik. GLÓRIA TOURS Karácsonyi SZABADKAI utazás REKLÁMÁRON! 1 NAPOS ÚT: 790 FT INDULÁSI IDŐPONT: 1989. december 22-én JELENTKEZNI LEHET: irodánkban, Miskolc, Szerdahelyi u. 7. (Marx tértől 100 méter) Telefon: 52-053 GLÓRIA TOURS ja, Réthly Ákos. Nemrég lét­rehozták a Diósgyőri Kultu­rális Egyesületet. Hogy mi­ért, arról így beszél Kovács- né Ládi Katalin, az egyesü­let elnöke (az Ady Művelő­dési Ház vezetője), valamint két titkára, Réthly Ákos és Somogyi Éva (az Ady mun­katársai) : — Ügy gondoljuk, hogy jobban tudjuk szolgálni a Diósgyőrben, a Kiliánban, a Majláthon és Lillafüreden élők érdekeit ezzel az egye­sülettel, mint úgy, ahogy ed­dig kellett tennünk. Ez nem jelenti azt, hogy az Ady ne működne tovább, de az egye­sület nagyobb önállóságot biztosít számunkra, az adys teendőkön túl közvetlenebb, élőbb kapcsolatot tudunk ki­alakítani az ittlakókkal. Nagy terhet jelentett — és jelent — számunkra, hogy minden egyes ötletünkért meg kellett küzdenünk, ha­táridős jelentéseket készítet­tünk, egyeztettünk, ugyan­akkor a VMK közös javaiból csak csurrant-cseppent a háznak. Magyarul: a köz­pont nem fordított kellő fi­gyelmet a felszerelésünkre. — Ügy érezzük, hogy el­jött az ideje a struktúra megváltoztatásának, aminek első lépése az egyesület meg­alakítása. Diósgyőri — nevé­ben is — az egyesület, de azért mi az egész város szá­mára nyitottak vagyunk. Je­lenleg tizenhárom tagja van az egyesületnek, amelynek célját így fogalmaztuk meg: „Az egyéni és közösségi mű­velődés, szórakozás, pihenés, valamint más szabadidős te- ivékfejiylé'g“ ‘ támogatása, kö­rülményeinek, tárgyi és sze­mélyi feltételeinek javítása a célunk...” A nyilatkozók úgy ítélik meg, hogy a művelődési há­zak nagyon jól tudnának működni a központ nélkül. Hogy látja ezt a Városi Mű­velődési Központ igazgatója, Halmai László? — Nem új dolog a VMK egysége elleni támadás. Mert ez az. Ha valóban az ott élők igénye hívta volna élet­re az egyesületet, magam is üdvözölném, támogatnám. Ám ez az Ady néhány dol­gozójának az összefogása, személyes érdekeik érvénye- , sítésére. Ha sikerül a VMK-t szétverniük, azzal jóvátehe- ' tetten kárt okoznak a város­nak, biztos, hogy visszaesik a közművelődési szolgáltatás színvonala. A dezintegráció­val — ha megvalósulna, de remélem, erre nem kerül sör ' , — a mostaninál lényegesen nagyobb adminisztrációs ter­hek szakadnának a művelő- dési házak dolgozóinak,, ve­zetőinek nyakába, és gazda­ságilag is rosszabbul járná­nak. Sok olyan berendező- , sünk, felszerelési tárgvunk van, amit mindannyian hasz­nálhatnak. De egy gépkocsit. % nem lehetne hétfelé szakíta­ni, ha bekövetkezne a szét- ” 5 hullás. — A VMK ügyiratrendsze­re olyan modellre épül, amelv a lehető légkisebb 1 ], adminisztrációt igényli. Ami ,./: pedig a tartalmi munkát il+ ■?.’?. leti, ez az egyes művelődési .j . házakra van bízva, a hosszú évek alatt kialakított kon- * cepció, a. házak sajátossága- ** it figyelembe vevő lehetősé- ;ff gek alapján. A VMK számos -í., területen országos hírű ese­mények gazdája, és ez csak úgy jöhetett létre, hogy össz­pontosítottuk erőinket. Hadd szóljak a Miskolci Nvárról, amti szintén csak ezeknek erőknek a célszerű.mozgsí^- sával, csoportosításával ma­radhat életképes, Egy-egy '.sása művelődési ház önállóan nem tudhat mindent felvál­lalni. Mi, az egész, célszerű­en kialakított részekből ál- . lünk, olyan szinten, hogy azt az ország vezető szkkembe- ,.w rei is példaértékűnek tart­ják. (szabados) jjc A szegedi Somogyi könyvtárban beszélő számítógépet he­lyeztek üzembe. Az egy pályázaton nyert pénzből, valamint öt szegedi nagyvállalat támogatásából megvásárolt, a KFKl-ban gyártott berendezéssel a vakokat és gyengénlá- tó kát tanítják meg a számítógépek kezelésére.

Next

/
Thumbnails
Contents