Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)

1989-11-16 / 269. szám

Hiányzik a jövőkép H Emberek, sorsok Ismeretlen hiányszakmák Ha késbe adják a munkakönyvét (1.) Mini környezetkutatást vé­geztem nemrég. Nem mon­dok vele meglepőt, hogy szinte mindenkinél kimutat­ható az egzisztenciális fé­lelem. Van, aki vállalja, van, aki elüti a dolgot va­lamilyen erősítő önbiztatás­sal. Masszívnak látszó konst­rukciók inognak, mellékter­mékük a munkanélküliség, és az ettől való félelem mindennapos, szomorú él­ményünk. A szerkezetátala­kítás ismerősen csengő fo­galom, de ha a fogalomból a közeljövőben gyakorlat lesz, igen sokan fognak meg­ismerkedni a létbizonytalan­sággal. A vállalkozás a szerkezet- átalakítás új ellentétpárja. Az átképzés és a vállalko­zás felé akarja terelni a kormányzat a felszabaduló munkaerőt. A tévé, a rádió, és a sajtó híreiből olyan in­formációkat kapunk, me- lyekDŐl úgy tűnik, mintha a vállalkozás egy viszonylag egyszerű folyamat lenne. A munkanélküliség átkép­zés, vállalkozás hármasának eredtünk a nyomába a me­gyei Munkaügyi Szolgáltató Irodában (MSZI), ahol Vár­aljai Károly osztályvezető és Dobrozsi Zoltán, a mis­kolci kirendeltség vezetője voltak szívesek tájékoztatni a tényekről és az anomáli­ákról. • ELŐBB ÁLLAST AJÁNLANAK Először a tényekről. Sokan nem ismerik a munkanélkü­li-segély feltételrendszerét, melyet ez év január 1-től a 119/1988. Mt. sz. rendelet szabályoz. Az igényelhet munkanélküli-segélyt, aki­nek a munkaviszonya egy éven belül szűnt meg, az utolsó munkaviszonyt meg­előző 3 éven belül 18 hóna­pos munkaviszonnyal ren­delkezik ’ (a munkakönyv alaoján), és vállalja a köz­vetítő szervvel való együtt­működést. A munkanélkü- li-segélv tehát nem alanyi jogon jár, mint például az ingyenes orvosi ellátás. A legtöbben itt értelmezik rosz- szul a feltételeket. Ameny- pyiben van a képzettség; szintjének és az egészségi állapotának megfelelő mun­kahely, akkor eiőbb felaján­lanak munkahetet. Amenv- nviben ezt a munkavállaló elutasítja, az MSZI is eluta- sítia a segélykérelmet. Ha elfogadia. de a munkaadó nem alkalmazza, és más munkáltatót nem tudnak fel­ajánlani. akkor jöhet a se- gélv megállapítása az ál- lamiopy.o-'tási határozat ke­reten belül. A munkanélkü­li munkavállaló köteles meg­jelenni a közvetítőnél ha­vonta egy-három alkalom­mal. Egy tévhitet el kell osz­latni. mert az MSZI-néí je­lentkezők azt hiszik, jelent­kezésükkor azonnal megkap­ják a segélyt. Holott a dön­tő momentum nem a segély, hanem a munkába helyezés. Ha a feltételeknek megfe­lel a kérelmező, és nem si­kerül munkába helyezni, az MSZI-től kapott munkanél- külisegély-kérelem nyomtat-. vánvát kitöltve, a lakóhelye szerinti illetékes közvetítő szervhez kell benyújtani, melynek alapján államigaz­gatási határozatot hoznak. A segélyt a benyújtást kö­vető napon folyósítják. Mér­téke a._munkaviszony meg­szűnésének módjától függ. időtartama 3 éven belül 365 nap. Munkaviszony megszűnt bejegyzés esetén a legtöbb, hogy 380 napig a korábbi átlagkereset 70. utána 60 százalékát adják. Felmondás és kilépett bejegyzés esetén a segély kevesebb. Vonják belőle a nvugdíjjárulékot, a személyi jövedelem-adót és a gvermek- és asszonytartási díjat. A sesélv ideie mun- lcaviszonvnak számít. A csa­ládi pótlékot igényelni kell. ezt a Társadalombiztosítási Igazgatóság fizeti ki. • A LEÉPÍTÉST KÖTELEZŐ JELEZNI Felfelé ível a statisztika a megyében, jelenleg nyolc­szorosa a munkanélküliek száma a januárinak. A mun­káltatók — kevés kivételtől eltekintve — nem jelzik elő­re a leépítéseket, pedig kö­telező lenne. Baj van a fe­lelősség vállalásával, holott emberek sorsáról van szó. Ez nem csupán adminiszt­ratív ügy. Nem csak a le­építést, a munkaerő-szükség­letet sem ismerik az MSZI- nél. Hiányzik a személyre bon­tott ügyintézés az MSZI-n belül, .melynek oka a dolgo­zók kevés ideje és szemlé­lete, de oka a segélyért je­lentkező emberek színvona­la Is. Jogszabály-értelmezési gondok és hiányosságok is nehezítik az emberközpontú ügyintézést. Sokán — főleg a kereskedelemből, vendég­látóiparból — itt döbbennek rá, ha megszűnik szerződé­sük (ami egy polgári jog­viszony) »nem jogosultak a segélyre. De ugyanez vonat­kozik a szakcsoportoknál vagy kft.-nél dolgozókra i*. (Tagként nem. csak alkal­mazottként jogosultak a se­gélyre.) Az MSZI-nél ügy érzik, hogy a szerkezetátalakításról csak szó van. Ami ma a munkanélküliséget, eredmé­nyezi. kifejezetten a szabá­lyozóváltozások. a bérszín­vonal-szabályozás. kapcsán bekövetkezefl létszámleépí­tésből következik. A segé­lyért jelentkezik zöme. 54 százaléka nyolc általánost, vaev az.t sem végzett. A szellemi foglalkozásúak ará- nva nem éri el a 10 száza­lékot. (közöttük vannak a szakmunkások.) A felsőfokú végzettségűek aránya nem éri el a 2 százalékot. Ha a szerkezetátalakítás valóság­gá válik, várhatóan a nem szakképzett, középfokú vég­zettséggel rendelkező mun­kanélküliek száma fog nö­vekedni. Őket kell majd át­képezni. de mivé? Az átképzéshez látható stratégia kellene. Jelenleg csak azt lehetne megítélni, ami a munkaerő-keresletből látszik. Ez pedig a gazda­ság, a technika eddigi szín­vonalához, és nem a jövő­höz kötődik. A jelenlegi hiányszakmák azonosak lesz­nek-e a közeljövő hiány­szakmáival? A jelenlegi ét a várható munkanélküliele válaszútja vagy az átképzés, vagy a vállalkozás. Mindkét út telve buktatókkal, (Folytatjuk) eft ★ A legtöbb vállalat felvételt hirdet, szak-, vagy betanított munkást keres. Ám munka és álláskereső ritkán találkozik. aác Belgrád, Zimony és Pancsova térképe (18. század) A jezsuiták kezdték gyűjteni Értékes történeti térképek zetesrendet is feloszlatott, A világ vége megírva va­gyon, legalábbis mondják azok, akik a hieroglifák vi­lágában járatosak. Persze, ezzel az állítással nem sze­retnénk más távolbanéző és jövendőmondó kenyerét el­venni, d, tény: a világ 2016 december 24-én véget ér majd. Pontosabban a maya idő­számítás fejeződik be ezzel a .dátum ">al. amit a benn­fentesek a világ vége eljö­veteleként tudatosítanak az ufókról és egyéb repülő­alkalmatosságokról szóló hiteles történetekben kétel­kedők számára. A kalendá­rium ismerői szerint 2016 karácsonya után egy új vi­lág eljövetelére számítha­tunk. Há ismereteim nem csalnak, ez csak árnyalati különbséget jelez a mai jö­vendőmondók véleményéhez viszonyítva. A majanaptár körül eset­leg felmerülő kérdésekkel, vagy kételyekkel kapcso­latban nem az időpont a leg­fontosabb. hiszen a maia- asztrológusok több. mint ezer évvel ezelőtti szá­mításait kellene felülbírál­nunk. ami bizony eléggé nehéz, mivel a modern kor emberének komputerekre, meg miegymásra is szüksé­ge volt az év időtartamá­nak pontos kiszámításához. A maja papok viszont pa­pír és ceruza nélkül is négyezred másodperces pon­tossággal tudták mérni a pontos időt. S érdekessége ennek az időszámításnak az embertörténetnek kezdete: ötvenmillió év. Mai ismere­teink hasonló időről szól­nak, amivel természetesen nem ért mindenki egyet. Nos. valójában elgondol­kodtató. vajon a maják mi­ért hagyták abba a jö-. vőszámolást 2016 karácso­nyán. A világ vége jön el, vagy esetleg valamelyik galakti­kába tartozó fejlett civilizá­ció inspektorai látogatnak el hozzánk, fölmérendő a földi helyzetet, s működési rendellenesség esetén a szükséges nagyjavítást meg­tenni? Eme kérdésre a vá­laszt körülbelül 27 év múl­va kapjuk maid meg — ha megérjük. Ám vannak olyan vélemények is, ame­lyek szerint az ellenőrök ősidők óta köztünk élnek, ezzel magyarázzák például a Bermuda-háromszögben történő, mondhatni titokza­tos eseményeket. A maja nép azonban földhöz ragadtabb, s mon­dáiban a föld felszíne alatt élő apró emberekről mesél, akiknek, mint tudjuk, az élet normális mederben va­ló tartása, a rossz megbün­tetése. a jó megjutalmazása a feladata. (ver—) számos kolostort megszün­tetett, és ezek tekintélyes könyvgyűjteményei az Egye­temi Könyvtárba kerültek. Mivel nem egyedileg beszer­zett kötetekről volt szó, ha­nem egységes, az előző év­századok folyamán szerve­sen fejlődött tekintélyes gyűjteményekről, mind a mai napig a teljesség adja az állomány 'meghatározó sajátosságát. A jelenlegi állomány mintegy 1,5 millió kötet, közte nagy számban közép­kori kódexek, ősnyomtatvá­nyok, régi magyar könyvek, metszetek. És természetesen térképek is, jóllehet a könyvtár ezek gyűjtésére ki­fejezetten sohasem töreke­dett. Javuk a jezsuiták missziós tevékenységének előmozdítására keletkezett, illetve került a gyűjtemény­be. Az Értékes történeti tér­képek című, az Egyetemi Könyvtár anyagából rende­zett kiállításon bemutatott dokumentumok jelentős ré­sze mindeddig nem kapott szélesebb körű nyilvánossá­got. és nem egy darabbal a szakemberek is most talál­koznak először. Az Egyetemi Könyvtár el­ső alapjait Oláh Miklós esz­tergomi érsek vetette meg, 1561-ben, amikor a jezsui­ta rendnek otthont adott Magyarországon. A rend né­hány évtizednyi küzdelem után 1586-tól a felvidéki Livónta orosz kormányzóság térképrajzmelléklete (év­Znió'y^ralján, 1598-tól Vág- sellyén, végül 1615-től Nagy­szombaton tartotta kollégiu­mát, és mellette könyvtárát. • Az 1632-ben készült első katalógus 1489 tételről ad szátnot. Az állományt azon­szam nélkül) bán a reformációval foly­tatott csatározások mellett tűzvész is pusztította, ezért a XVI, század vége előtt be­szerzett kötetek közül alig néhány tucat maradt a je­lenkorra. A kollégium 1635- ben egyetemmé vált, és az Egyetemi Könyvtár ez évtől viseli nevét. 1773-ban álla­mosították. 1777-ben Budára költözött, majd 1876-ban Pestre, abba épületbe, amelyikben ma is működik. Az időközben bekövetke­zett egyházpolitikai változá­sok jelentős mértékben gaz­dagították az állományt. Mária Terézia, majd II. Jó­zsef a jezsuita renddel együtt jó néhány más szer­A maják jósolták kzdil iv iéi I segélyt?

Next

/
Thumbnails
Contents