Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)

1989-11-14 / 267. szám

A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM ÁRA: 3,50 1989. NOV. 14., KEDD FORINT Érettségizni veszélyes? Pálját kezdenének... Fiatal munkanélküliek Miskolcon >|c Régebben csak riogatták a diákokat az iskola után kö­vetkező nagybetűs Élettel: mára kiderült, joggal szorong­hatnak, mi lesz, ha kikerülnek az iskolából... (Kerényi felv.f Véleményt mondanak a képviselők is Bölcsészegyetem a pártszékházban? Nincs fegyverük, Szüntessek meg a Mun­kásőrséget. Számolják lel az ifjú Gárdát. Több politi­kai szervezet is ezekkel a követelésekkel lépett lel a közelmúltban. A Fiatal De­mokraták Szövetsége mis­kolci csoportjának tagjai például a fegyveres erők napján rendezett demonstrá­ciójukon úgy fogalmaztak: a békés átmenet csak akkor képzelhető cl hazánkban, ha ezeket a szervezeteket mi­nél előbb, jogutód nélkül felszámolják. Köztudott, hogy azóta az Országgyűlés jogutód nélkül megszüntet­te a munkásőrséget. De mi a helyzet az Ifjú Gárdával? Megtudtuk, hogy az Ifjú Gárda továbbra is működik országszerte, feloszlatásáról senki sem rendelkezett. Kö­rülbelül 8 ezer tagot szám­lál a szervezet, s a mi me­gyénkben majdnem kétszá­zan csatlakoztak hozzá. Az Ifjú Gárda életében egyéb­ként az elmúlt hónapokban egy igen lényeges változás történt — tájékoztatta a Déli Hírlapot az Ifjú Gárda megyei parancsnokságának illetékese. Elmondotta: amíg korábban a KISZ egy mun­kaformájaként tartották számon őket, addig ma már épületük az 1 Gárda ik csak légpuskát, vagy kis­puskát vehetnek a kezükbe. Ezek a fegyverek viszont nem az Ifjú Gárdáé, min­den egyes lövészeten az MHSZ puskáit használják. S nemcsak fegyverük nincs, önálló ingatlannal sem rendelkeznek. A pa­rancsnoki értekezleteiket például az egykori MSZMP megyei székhazában tartják. Ami pedig a gazdálkodásu­kat illeti, annyit sikerült megtudnunk, hogy a me­gyei ifjúgárdisták az or­szágos parancsnokságuk költségvetéséből kapják a támogatást. Ezenkívül rész­ben a tagdíjakból fedezik a működési költségeiket. A tanulók évente 60, a dolgozók 120 forintot fi­zetnek. Mert nemcsak is­kolások állnak be az If­jú Gárdába. hanem a munkavállaló korú fiatalok is. Utóbbiak példá­ul a Borsodi Szénbányák Vállalattól léptek be. meg­lehetősen sokan. Az utóbbi időben már annyira hozzászoktunk a borúlátó prognózisokhoz — melyek ráadásul rendre igaznak is bizonyulnak —, hogy alig vesszük észre, ha némely esetekben a valóság mégiscsak kedvezőbb, mint az várható volt. Különösen örülni kell egy olyan hír­nek. ami sokakat érint, s a dolog természetéből követ­kezően jócskán befolyásol­ja mindannyiunk jövőjét. Ilyen hír például a pálya­kezdő fiatalok helyzete Miskolcon és a megyében. 0 ROSSZ, DE NEM REMÉNYTELEN HELYZET Az Állami Bér és Mun­kaügyi Hivatal elnöke — a tájékozódást elősegítendő — elrendelte, hogy mérjék fel a munkáltatók részéről je­lentkező igényt, azaz: hány munkahelyet tudnak biz­tosítani a frissen végzett gyerekek számára, vagy (ami szebben hangzana) há­nyat várnak közülük munka- lehetőséggel ... Ez nem egy­szerűen fogalmazásbeli kü­lönbség, hanem jelzi az ér­deklődést, és az érdekviszo­nyokat, akárcsak az a tény, hogy az említett adatszolgál­tatási felhívásnak a kereken 1100 borsodi munkáltatónak mindössze kétharmada tett eleget. Az előre megjósoltnál ked­vezőbb kép azonban a beér­kezett adatokból is jól látha­tó. A mjskolci munkaadók ke­reken 3 és fél ezer pályakez­dőt tudnak fogadni: a lét­szám felét az iparban, a többit nagyjából egyenletes eloszlásban az építőiparban, a mezőgazdaságban, a szállí­tás és a hírközlés területén, az egészségügyben, a szociá­lis és kulturális szolgáltatá­sok területén. Az elhelyezkedni kívánók száma valamivel meghalad­ja a négyezret, így — a már említett nem egészen teljes­körű igényfelmérést figye­lembe véve — nagyjából egyensúly van az igények és a lehetőségek között. A részleteket is figyelembe véve a helyzet azért nem egyenletesen rózsaszínű: a szakmunkás képesítést szer­zett fiatalok esélyei például valóban jók (nagyjából ép­pen annyi a munkahely, mint a végzettek száma), míg a szakképzetlen, nyolc általá­nost végzettek esetében csak a végösszeg stimmel... A most végző, és várhatóan munkába álló (középiskolában tovább nem tanuló) gyereke­ket 466 munkahely várja, a számuk viszont mindössze 218. A túlkínálat azonban nem valós: a munkahelye­ket életkori sajátságaik foly­tán általában nem tudják betölteni. A legtöbb feszültség a gimnáziumokban, a szakkö­zépiskolákban, valamint a szakiskolákban 'végző íiata. lók esetében várható (itt sajnos nem túloznak a ború­látó előrejelzések). Számuk­ra fejenként egynegyed munkahely jut: az állás­ajánlatok kereken 70 száza­léka kínál szellemi munka­kört, a felajánlott fizikai munkahelyek pedig általában szak, vagy betanított mun­kakörre vonatkoznak. @ A FELÉRŐL MÉG NEM TUDNAK A legfrissebb összesítés az október végi állapotokat tük­rözi: eddig mintegy két és fél ezer miskolci fiatal he­lyezkedett el, ami nagyjá­ból a prognosztizált létszám 60 százaléka. Az adatok még folyamatosan érkeznek, az elhelyezkedők pontos létszá­ma majd csak az év végén állapítható meg (a miskolci gimnazisták fele például még nem helyezkedett el. A más szempontok szerint, összesített statisztika kedve­ző arányokat mutat: 98 szá­zalék a képzettségének meg­felelő munkakört talált. Noha nem megoldás, de nagy segítség lehet, hogy a tavaly bevezetett közhasznú munkavégzés keretében lét­rehozott „iskolai segédsze­mélyzet” létszámkeretét az idén duplájára emelte a ta­nács: most 100-an találhat­nak ily módon állást. Kájé Azzal tisztelte meg az Or­szággyűlés kulturális bizott­sága városunkat, hogy a tes­tület ma délelőtt 10 órától a miskolci tanács dísztermében tartja meg a kihelyezett ülé­sét. Nem véletlenül esett a választásuk erre a helyszín­re: az eszmecserén a Mis­kolcon létrehozandó böl­csésztudományi kar meg­szervezésének feltételeiről lesz szó. Nem emlékszünk a közel­múltban még egy olyan ügyre, amelyik annyira megmozgatta volna a helyi társadalmat, mint éppen a miskolci bölcsészképzésé. A kar létrehozására a felhí­vást százával írták alá Mis­műsorok készítésének a. fel­tételei is. A javaslatok száma pedig várhatóan csak nőni fog, hiszen köztudott, hogy az MSZMP-ből megalakult új párt, a Magyar Szocialista Párt valószínűleg csak any- nyit tart majd meg a jelen­leg még kezelésében lévő vagyonból, amennyi a mű­ködéséhez feltétlenül szük­séges. A párttagoknak sem most fordult meg először a fe­jükben, hogy le kellene mondaniuk az épületről. A szeptember 23-án megren­dezett MSZMP megyei érte­kezleten az egyik felszólaló például azt javasolta, adják át a hivalkodó házat a böl­B. A. Háromezer tonnát takarít el óránként önálló programmal és működési szabályzattal rendelkező önálló szerve­zetnek tartják magukat, s együttműködnek más if­júsági szervezetekkel is, hi­szen a Demisz alakuló kongresszusán csatlakoztak a több, mint 40 tagszerveze­tet tömörítő ifjúsági szövet­séghez. Azt is megkérdez­tük, hogyan látják a pa­rancsnokságon, van-e jövője a militáns ifjúsági szerve­zetként számon tartott Ifjú Gárdának? Azt a választ kaptuk, hogy nem osztják azoknak az álláspontját, akik megpróbálják a mun­kásőrséget és az Ifjú Gár­dát egymással azonosítani. Az Ifjú Gárda — mint azt hallottuk — egyebek között azért sem említhető egy la­pon a most 'megszüntetett munkásőrséggel, mert nem fegvveres testület. Kétségkí­vül ' vannak ugyan katonai elemek a nrogramiában. de szakembereik szerint nem is lehetne másként, hiszen el­sősorban azokat a fiatalokat tömörítik, akik vonzódnak a fegyveres pályákhoz, Katonai, rendőri, haíár- W. egészségügyi, vagy polgári védelmi képzést kaphatnak azok, akik az Ifiú Gárda munká­jában részt vesznek — ma­gyarázta az illetékes. Tény — folytatta —. hogy rendeznek lövészeteket is, de a tagja­Hómarók as NSZK-ból A Miskolci Közúti Igazga­tóság üzemmérnökségein ezekben a napokban tartják a téli üzemmódra felkészí­tett gépek. berendezések műszaki szemléjét. Működé­si területükön, Borsod és Heves megyében összesen 136 gép és berendezés áll rendelkezésre a hőeltakarí- tásra, a síkosság megszünte­tésére. Nagyobb részük Bor­sod megyében dolgozik majd. A 21 hómaróból 16, a több, mint 100 hóekének a fele, a 45 hóekével felszerelt szórógépkocsiból 26, a 13 béreltből 9, a 19 rakodógép­ből 13, a 8 sóőrlőből 4, és az igazgatóság 5 grédere. a szikszói, a putnoki, a sátor­aljaújhelyi, a nyékládházi és az edelényi üzemmérnök­ségen állnak készenlétben. A tavaly 19 millió forint­ért vásárolt nyugatnémet Schmidt—Mercedes—Unimo hómarók bevetésére az el­múlt télen nem került sor. s feltehetően csak az idén vizsgázik. Tegnap az igazga­tóság szikszói üzemmérnök­ségén ezt a korszerű, nagy teljesítményű gépet is „tesz­telték”, A korábban útfenn­tartásban dolgozó gépeket is átalakították már, és meg­felelő adapterekkel látták el * A szikszói üzemmérnökségen esett át a gépszemlén a Schmidt—Mercedes—Unimo hómaró is. Óránként háromezer tonna havat tud az útról eltakarítani. November 15-től a jövő év március közepéig az igazgatóság központja tele­fonon és telexen éjjel-nap­pal tájékoztatást ad Borsod megye útviszonyairól. A központi hóügyelefen kívül az üzemmérnökségek is ál­landó szolgálatot tartanak. A Borsod és Heves megyén kívüli útviszonyokról a bu­dapesti Űtinformnál lehet érdeklődni. . . kolc polgárai. A közelmúlt­ban megalakult a Miskolci Bölcsész Egyesület, s máris megkapta első megbízását a helyi általános iskolai igaz­gatóktól. Ök ugyanis a vá­rosi tanácson az elmúlt hé­ten megtartott értekezletü­kön úgy határoztak, hogy egy aláírásgyűjtési akció el­indítására kérik fel ezt az egyesületet. Az aláírásgyűj­tésnek nem kisebb a célja, minthogy a volt MSZMP megyei székházát a böl­csészegyetem céljaira elfog­lalják. Kétségkívül igen előnyös helyen van ez az épület, bár megoszlanak róla a vé­lemények, hogy alkalmas-e az oktatásra. Kiderült min­denesetre. hogy meglehető­sen sokba kerülne az átala­kítása, ha alkalmassá akar­nák tenni a bölcsészképzés­re. A ház egykori tervezője úgy nyilatkozott nemrégi­ben. hogy ebben az esetben a 130 milliós költséggel el­készült épületre újabb 50 milliót kellene költeni. En­nél lényegesen olcsóbb megoldást talált a ház hasz­nosítására lapunk egyik ol­vasója. aki azt írta levelé­ben: egy olyan informatikai központ lehetne a ház, amelyben otthont kaphatna valamennyi hírközlő média így a sajtó is. Beléphetnénk ezáltal Pécs és Szeged után az országos televíziós regio­nális műsorkészítők és -su­gárzók sorába, javulhatná­nak a helyi és nemzetiségi csészegyetem céljaira. Ak­kor azzal utasították el az indítványát, hogy az épü­let nem alkalmas erre. (Most már látjuk, hogy azzá tehe­tő.) Később az MSZP me­gyei ügyvezetőségének:. egyik tagja, Szűcs Erika azzal lepte meg az MSZP tagsá­gát, hogy egy emeletet át­engedett a bölcsészegyetem­nek a pártszékházból. (Az MSZP-tagok azért nehez­ményezték ezt a döntést, mert nem tudták eldönteni, hogy kinek a nevében szü­letett.) Később viszont a no­vember 4-i MSZP megyei értekezleten megválasztott megyei pártiroda függetle­nített titkára, Tóth Lajos okozott némi megleoetést, mert amikor megkérdezték, hogy tartia-e a korábbi ígé­retet, úgy válaszolt, hogy nincs felhatalmazása az emelet átadására. Az MSZP most aligha van abban a helyzetben, hogy osztogassa a vagyonát, ami­vel nyilván el kell majd szá­molnia. A helyes végkifej­let alighanem az lesz, ha az előírásnak megfelelően, az MSZP működéséhez nem szükséges javak visszaszáll­nak az államra, és a köz­akarat dönti maid el — ha arra kérül a sor —, hogy bölcsészegvetem vagy tévé­stúdió. netán klinika. vagy valami egészen más költöz­zön a volt pártszékházba ..; (bujdos) ^

Next

/
Thumbnails
Contents