Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)

1989-11-13 / 266. szám

Segítsük a kutatókat! Sorozatot indítot­tunk lapunkban, azzal a céllal, hogy a mis­kolciak ismerjék meg belvárosunk történetét. Hogy egyáltalán el­kezdhettük a rendkí­vül érdekes és izgal­mas történeti anyag közlését, az annak kö­szönhető: a városi ta­nács, a Miskolcterv és a Hermán Ottó Mú­zeum együttes áldozat- vállalásával készült és készül napjainkban is egy, az egész miskolci belváros múltját fel­térképező tanulmány. Az alkotók vállalták, hogy közkinccsé teszik a sajtón keresztül munkájuk eredményét, abban a reményben, hogy ezzel is segítik a miskolciak városukhoz kötődését. Szeretnék, ha ez a sorozat ked­vet csinálna ahhoz, hogy aki bármi érde­keset tud mondani a város múltjáról, ren­delkezik dokumentu­mokkal, fényképekkel, tárgyi emlékekkel, se­gíti a muzeológusok és tervezők munkáját. Szerkesztőségünkben, a múzeumban, vagy a Miskolctervnél szíve­sen látják a munka iránt érdeklődő mis­kolciakat. Egykoron a belvárosban (4.) Itt üzleteltünk régen is... A Széchenyi utca története Hirdetések ezreit őrzik a dokumentumtárak bizonyítékául annak, hogy a Széchenyi utcán mindig is pezsgő kereskedel­mi élet volt. sok Újvárosnak neveznek — szintén megvolt a vallási központja. Ez pedig az ava- si templomhoz hasonlóan gó­tikus volt: a Mária-, vagy Nagy boldogasszony-templom a török dúlásig töltöt­te be funkcióját. Az 1954- ben végzett ásatások bizo­nyították. hogy a templom a mai Minorita templom he­lyén, illetve attól valame­lyest nyugatabbra, a mai De­ák-szobor területén helyez­kedett el. Ahogy az avasi templomnál szolgálatot tel­jesítő- jobbágyokat papszeri­eknek nevezték, ugyanígy az Újváros résznek keleti irány­ban határt szabó Pece men­tén lakókat peceszerieknek. Az itt élők a papszeriekhez hasonlóan egyházi szolgála­tokat teljesítettek. • ADTAK - VETTEK Miskolc középkori eredetű városrészei között a mai Széchenyi út területe nem közlekedési útvonalat jelen­tett, hanem elsődlegesen az árucsere színteréül szolgált. Erre utaltak Felső—Közép, vagy Derék és Alsó Piac el­nevezései. Még a 19. század végén is találunk piacrend­őri szabályokat, amelyek az akkor már főutca teljes hosszában meghatározták, hogy az egyes mesterségek képviselői termékeikkel, áru­ikkal hol kereskedhettek. A Piac utcának, vagyis a Piac térnek, nem volt kivezetése kelet és nyugat felé. A vá­rost Diósgyőrrel és nyugat felé eső településekkel össze­kötő országút a Papszer nyomvonalán érte el a várost és a Szinva déli partján ha. ladt kelet felé. Északi irány­ban pedig Sajószentpéter felé csak a mai Rákóczi ut­cán keresztül volt kijárat. A középkori város egyértelmű­en kéíutcás. keresztutcás te­lepülés volt. ® PIAC VOLT, NEVÉBEN IS A Miskolc északi és déli városrészét elválasztó piac­terület a XVIII. század köze­pétől, de még inkább a XIX. század elejétől nyert utcára jellemző funkciókat. A XVIII. század derekától — a város területi növekedésével pár­huzamosan — a piactér ke­let—nyugati irányban tovább bűvülve becsatlakozott a di­ósgyőri országútba, illetve a zsolcai útba és ezzel végér­vényesen a közlekedés, a szállítás fontos színterévé is változott. A Városház tértől a Kazinczy utcáig eső útsza­kasz a 19. század derekáig őrizte eredeti elnevezését, vagyis a Piac utca megjelö­lést. A város elöljárósága 1874-ben döntött az utca ne­vének megváltoztatásáról, és kapta a Széchenyi utca el­nevezést. LŐVY JÓZSEF FIA (LÁSZLÓ ADOLF) FÉNYKÉPÉSZETI CIKKEK SZAKÜZLETE MISKOLCI SZÉCHENYI-UTCA 29. ♦ így lestett 1910—12-ben a Széchenyi és a Kazinczy utca sarka Ej vezetőséget választanak Lesz helyük a miskolci szociáldemokratáknak Megjelenik a Felvidéki Népszava A Magyar Szocialista Párt, a Fidesz, a Magyar Demok­rata Fórum és a Szabad De­mokraták Szövetsége orszá­gos tanácskozása után a kö­zelmúltban összeült a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt kongresszusa is. Az MSZDP 642 küldöttjének ta­nácskozásáról, a szociálde­mokraták kongresszusán tör­téntekről, beszélgettünk Li- szakai Károllyal, az MSZP? országos választmányának tagjával, a szociáldemokrata párt miskolci titkárával. — Én abban látom a kong. resszusunk jelentőségét — mondotta, — hogy annyi vita és széthúzás után megterem­tette a párt egységét, egysé­ges vezetést hozott létre és programot adott. Ezzel egy biztos háttér jött létre a pár­ton belül és ennek tudatában, eredményesen kezdhetjük el munkát, illetve láthatunk neki a választási kampány­nak. Most már reményünk lehet arra is, hogy megfele­lünk a Szocialista Interna- cionálé elvárásainak, nem le­szünk úgynevezett alvópárt. Rövid időn belül szavazati jogú tagjai lehetünk a szer­vezetnek. — Furcsának tartom, amit a pártcgységről mond. Hiszen a világsajtót is bejárta a hír. hogy az Önök kongresszusán pártszakadás történt. az MSZDP dr. Ruttner György vezette szárnya látványosan kivonult a teremből... — A szociáldemokrata párt történetében az elmúlt száz évben mindig voltak, akik kivonultak a pártból, mert az elképzeléseik nem egyez­tek meg a párttömegekéivel. Üj pártokat hoztak létre, de ezek rendszerint rövid időn belül megszűntek, vagy visz. szatértek az anyapárthoz. Dr. Ruttner György ék kivo­nulásakor egyébként gyászos, mondhatni temetési hangu­lat uralkodott el a kong­resszuson, amely zárt ülés­sel folytatta a munkáját. Másnap viszont egyre ünne­pélyesebb lett a iégkör, és akkor tetőzött a hangulat, amikor bejelentették, hogy Petrasovits Anna lett az MSZDP elnöke. Ő egy igazi, karizmatikus politikus. Olyan vezetőt ismertem meg ben­ne. akire mi, szociáldemok­raták méltán lehetünk büsz­kék. — Ügy látják tehát, hogy végre megszilárdult a párt bel­ső helyzete. Mihez kezdenek most a miskolci szociáldemok­raták! — Ma délután öt órától az Avason, a Hajós utca 42. szám alatti népfronthelyiség­ben a kongresszuson részt vett küldöttek beszámolót tartanak az érdeklődőknek. Ezután új vezetőséget vá­lasztunk, a régi vezetőség megbízatása ugyanis csak a kongresszusig tartott. Az új vezetőségnek egyébként sok tekintetben már könnyebb dolga lesz, mint az elődjé­nek volt. Az eddigi munkánk eredményeként is elkönyvel­hető, hogy valószínűleg egy­két héten belül lesz végre helyük a miskolci szociálde­mokratáknak. Ügy tűnik ugyanis, hogy rövedesen me ;- kapjuk azt a Bajcsy-Zsilinsz- ky út 4. szám alatti helyi­séget a városi tanácstól, ahol régebben az Innovációs Centrum Park Rt. irodája működött. Az új helyi veze­tésnek nem lesznek majd olyan gondjai sem, mint ne­künk voltak, hiszen most már van valamennyi pénze a helyi szervezetnek. Kedve­zőbb helyzetben lesznek a nyilvánosság tekintetében is, hiszen ezután minden máso­dik pénteken megjelenik majd az országos terjesztésű Szociáldemokrata Népszava. Az MSZDP hetente kiadja a Szociáldemokrata Értesítőt is, amelyik korábban a pár­tunk Megújulás nevű plat­formjának volt a lapja. Most már viszont nincsenek plat­formok a pártunkban, ezért minden párttagunk egyenlő eséllyel fejtheti ki a vélemé­nyét ebben az újságban is. Ezen kívül rövidesen mi is kiadjuk majd a saját megyei, belső terjesztésű lapunkat, a Felvidéki Népszavát, amelyet havonta szeretnénk megje­lentetni. — £s mivel foglalkozik majd az a kedvezőbb helyzetű új vezetőség? — A választásokra való felkészüléssel bízza meg va­lószínűleg őket a tagság, de a pártszervezéssel is foglal­kozniuk kell majd. — Mekkora most az önök pártja a megyében? — Az MSZDP-hez Borsod- Abaúj-Zemplénben majdnem 200-an csatlakoztak eddig. A jelentősebb szervezeteink Ózdon és Miskolcon működ­nek. Az MSZDP a lakóterü­leten szerveződik. Ha többen leszünk, országgyűlési válasz­tókörzetenként hoznánk létre a szociáldemokrata pártszer­vezeteket. — Említette, a választásokra való felkészülést. A Szabad Demokraták Szövetsége leg­utóbbi országos küldöttgyűlé­sén az ismert szabaddemok­rata politikus és író, Konrád György úgy vélekedett: létre­jöhetne koalíció az SZDSZ, a Fidesz, a Kisgazdapárt, vala­mint az MSZDP között. Ki- alakulhatna-e egy ilyen vá­lasztási szövetség a megyében, illetve Miskolcon is? — A kongresszusunkon úgy határoztunk, hogy minden alapszervezet maga döntheti el: milyen szövetségre van szükség, illetve, hogy milyen szövetség létrejöttére van esélye a saját működési te­rületén. Mi eddig Miskolcon nem tárgyaltunk senkivel egy ilyen szövetség megala­kításáról. Azt tudni kell, hogy az ellenzékben levő he­lyi szervezetek a puszta lé­tükért, az elismerésükért eddig szövetségesei voltak egymásnak. Ezért hozták lét­re a Miskolci Ellenzéki szer­vezetek Egyeztető Bizottsá­gát. Ez a szövetség azonban tovább már nem tartható fenn, hiszen a pártok ma már jelentősen különböznek egymástól. Mi mindenesetre a baloldali programú párto­kat és a szakszervezeteket tekintjük természetes szövet­ségeseinknek. A jelenleg is­mert pártprogramok alapján látok esélyt rá. hogy a Kis­gazdapárt, az SZDSZ, a Fi­desz, valamint az MSZDP között helyben is létrejöjjön a szövetség. — Eléggé meglepő. amit mond. hiszen a nemrég meg­alakult Magyar Szocialista Párt is baloldali, szocialista pártként határozta meg ma­gát. Velük egyáltalán nem is gondolnak a szövetségre? Úgy gondolom, az MSZP- nek most mindenekelőtt azt kellene bizonyítania, hogy nem kívánja jogelődje gya­korlatát folytatni, hogy nem az MSZMP átmentésére irá­nyuló kísérletről, hanem va­lóban egy új szocialista párt­ról van szó... (bujdos) Az elmúlt évtizedek, év­századok változásai sok min­dent szinte nyom nélkül el­söpörtek Miskolcon, de van egy valan :, amit nem tu­dott az idő kikezdeni. Ez a valami nem épület, hanem egy utca, de ha egész pon­tosan akarunk fogalmazni, akkor azt kell mondanunk, hogy nem is útról van szó, hanem arról: a miskolciak, amióta világ a világ, a vá­rost hosszában kettészelő út mentén akarnak elsősorban venni és eladni. Most már mindenki jkitalálhatja, hogy a Széchenyi utcáról van szó, amely hajdanán piac volt, teljes hosszában, és ha más formában, de ma is elsősor­ban ezt a funkciót tölti be. • ÓVAROS ÉS ÚJVÁROS A kutatások szerint Mis­kolc középkori eredetű tele- pülésmagva az Avas és köz­vetlen környéke volt. Meg­határozó jelentőséggel bírt a Szinva-patak, amelynek nyo­mát napjainkig követi a Mis­kolcot Diósgyőrrel összekö­tő út. Ennek az útnak az Óvárost és a későbbi Újvá­rost elválasztó folytatása a mai Széchenyi utca. A Szinvát félkörívben köz­refogó városrész, tehát az Óváros önálló vallási köz­ponttal ■ rendelkezett, amely a XIII. századi körképolna helyén felépült, s a mai for­máját a XV. század végére elnyerő avasi templom volt. Régészeti kutatások is alá­támasztják, hogy ez a város­mag a mai forgalmi rend­szerünk szerint a Városház tértől a Sötétkapuig terjedt, így természetszerűleg egy háromszög alaprajzú terüle­tet foglalt magába. Ezen a belterületein a XIV. század közepétől 20—25 jobbágytel­ket lehet azonosítani. A középkori városrésszel, vagyis az Óvárossal szemben a XV. század második felé­ben 38 újabb jobbágytedek kiosztására került sor. Ez bi­zonyítéka az itt élő lakos­ság elsődlegesen mezőgazda- sági jellegű foglalkozásának. A telkek a mai Széchenyi út vonalától a mai Pece vo­naláig terültek el. (A Pece nagy esése, a' Széchenyi út piac jellege miatt évszáza­dokon keresztül változatla­nok voltak ezek a határok.) Ennek a területnek, város­résznek — amelyet a forrá­SONY DX 180 p. VIDEOKAZETTA 399 forintért KAPHATÓ Nagyobb tétel vásárlásakor árengedmény! Cím: CALDERONI (TANÉRT) bolt, Miskolc, Korvin Ottó utca 11. Telefon: 87-651 AZ MHSZ NEPTUN KÖNNYŰBÚVÁR KLUB felvételre keres fő- vagy mellékfoglalkozásra SZAKKÉPZETT ÚSZÖEDZŰT Fizetés megállapodás szerint Jelentkezni lehet: Miskolc, 3530 Kilián Cy. u. 6/a. sz. alatt Telefon: 85-280

Next

/
Thumbnails
Contents