Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)

1989-11-08 / 262. szám

/. mm A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM ÁRAt 3,50 1989. NOV. 8., SZERDA FORINT s4c Havonta mintegy félmillió receptet dolgoznak fel a nagyobb városi patikákban a gyógyszerészek, s emellett több ezer adag gyógyszert is saját, laboratóriumukban készítenek. (Herényi László felv.) A kereskedő gyógyszertárak megélnek Nu szliáiíolik a sírásók Az idén is futotta béremelésre Szeptember elején határoz­ták el, és november elejére hirdették meg sztrájkjukat a temetői dolgozók. Vagyis úgy nézett ki, hogy pontosan a mai nápon nem temetnek, nem ravataloznak, es nem szállítanak. Nettó bérük 30 százalékos emelését, és ugyan­ilyen értékű veszélyességi pótlékot kértek, követeltek volna ilyen formában. A hírt Budapesten keltezték, kiváncsiak voltunk, hogy a miskolci érintettek hogyan fogadták. A sztrájk hallatán a kívül­állókban és a fővárosi ille­tékesekben egyszerre merült fel: ebben a szakmában a munkabeszüntetést egyszerű­en nem lehet megoldani. Hi­szen ez kényszerszolgálta­tás, és követelések ide, vagy oda, sajnos temetni kell... Budapesten tehát a Fővárosi Temetkezési Vállalat veze­tői felajánlották: a dolgo­zók alakítsanak háromtagú sztrájkbizottságot, és így ül­jenek le tárgyalni. Időköz­ben azonban kiderült., hogy nincs három ember, aki vál­lalkozna erre. Amíg pedig a fővárosban erről vitatkoztak, és keresték a három vállal­kozó embert. Miskolcon tel­jes volt a nyugalom. Senki­nek nem jutott eszébe, hogy hasonló követelésekkel mun­kabeszüntetést próbáljon szervezni — hallottuk a Megyei Temetkezési Válla­latnál. De feleslegesnek is tartották volna — mondták. Hiszen a temetkezésnek maximált árai vannak. Ezek függvényében a cégnél amit tehetnek, azt meg is teszik a béreket illetően, de a bér­emelés nem elhatározás kér­dése. Ha tudnak adni plusz forintokat, akkor azt mun­kabeszüntetés nélkül is meg­kapják a dolgozók, ha vi­szont nincs rá lehetőség, a sztrájk sem lehet eredmé­nyes. Egyébként a helyi sír­ásók, ravataloztatok és ha­lottszállítók már a szokásos évi 15°,'o-os bérfejlesztés alapján kapják kézhez borí­tékaikat — kaptuk a tájé­koztatást. Miskolcon egyébként úgy tudják, hogy a Budapesten és Győrben szerveződő sztrájknak nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Egy­két ottani dolgozóban me­rült föl az ötlet, de a több­ség nem állt mögéjük. Te­hát ma is, mint minden nap., a megszokott rend sze­rint folyik a munka a hazai temetőkben. F. H. ★ A vidéken élőket bizonyos, boqy nem fenyegette a te­metői dolgozók sztrájkja. Megyénkben is hagyományai van­nak annak, hogy a hozzátartozók ássák ki a végső nyughe­lyei. (Fejér Ernő felvétele) Merre billen a patikamérleg? A forgalmasak tartják el a perifériát Januártól lehet, hogy is­mét drágulnak az orvossá­gok, abban viszont eddig még nem döntöttek, hogy a társadalombiztosítás, avagv a lakosság fizesse az ezzel járó többletköltségeket. Az áremeléssel egy időben be­szélnek a gyógyszerforgal­mazás újraszabályozásáról is, amelynek része lehet a magánpatikák megnyitása. Ahhoz, hogy a gyógyszer- forgalmazás nyereséges ^ma­radjon, legalább tíz száza­lékkal kell növelni a gyógy­szertárak mai, 20 százalékos kiskereskedelmi árrését. Ez 25 milliárdos állami támo­gatást feltételez. Maguk a gyógyszerek for­galmazói sem tartják indo­koltnak az áremeléseket, no­ha a világpiaci árakhoz mérten még mindig a felé­ért készülnek nálunk a me­dicinák. A tavalyihoz ké­pest egyébként örvendetesen legalább 25—30 százalékkal visszaesett a gyógyszerfo­gyasztás. Elsősorban a vény nélkül, szabadon vásárolha­tó készítményekből fogy ke­vesebb ! Sok kritika érte mostaná­ban a gyógyszer-nagykeres­kedelem megkettőzött szer­vezetét, így a gyógyszertári központokat. Az MDF gyógy­szerészcsoportja például azt állítja, nincs szükség erre a központosított elosztásra, míg mások éppen a kereske­delmi szemlélet elterjedése, a vállalkozások ellen törnek lándzsát. — Ha nem kellene hiány- gazdálkodással számolnunk — mondja Révész János, a Borsod Megyei Gyógyszertá­ri Központ főgyógyszerésze —, akkor elosztásra sem len­ne szükség. Ám addig, amíg nincs elegendő gyógyszer, addig éppen a biztonságos ellátás érdekében nem lehet az elosztási láncot kikapcsol­ni. Abban viszont megegye­zik a véleményünk a vál­toztatást kezdeményezőkkel, hogy kereskedniük kell a gyógyszertáraknak is. Lehet, hogy nem mindegyik gyógy­szertári központ követi ezt a módszert — s talán éppen ezért érte kritika őket — de nálunk már öt éve így gondolkoznak a patikákban. Vagyis nemcsak gyógyszere­ket, hanem gyógyhatású ké­szítményeket, és a testápo­láshoz, az egészcégügvi kul­túrához kapcsolódó cikkeket is forgalmazunk. A központ­nak évek óta több milliós nyereséget hoz a Kiion in­fúzió gyártása, amelyet a nyugati országokba exportál­nak. A Galenusi laboratóri­umban pedig jó néhány gyógyszert állítanak elő, ami nélkülözbetetlea a patikák számára. A legnagyobb gon­dot továbbra is az okozza számunkra, hogy a megyé­ben levő 105 gyógyszertár közül legalább hatvan patika ráfizetéses. A kisebb vidéki patikákat a nagy forgalmú, városi gyógyszertárak tart­ják el. ^ — -A falusi patikákat szívesen bérbe vennék az ott dolgozó gyógyszeré­szek? — Többen is érdeklődtek már, de később mégis úgy döntöttek, hog& támogatás Hónapok óta tart Miskol­con is az 1990-es népszámlá­lás előkészítése. A miskol­ci tanács megyei városi hi­vatala feltérképezte a terü­letet, „megrajzolták” a szám­lálókörzeteket: szűkebb pát­riánk minden szegletét fel­tárták a városhatárig. László Zoltánnal, a me­gyei városi hivatal elnök- helyettesével, Miskolc város helyi népszámlálási felelősé­vel beszélgettünk a nagy erőpróbáról. Mert hiszen nem lesz könnyű feladat Miskolc több, mint 210 ezer lakosát s több, mint 70 ezer lakását tételesen fellajstro­moztatni. Különösen akkor nem, ha erre az időre esik a köztársaságielnök-válasz- tás is. — Hol tartanak a fel­készülésben? — Gyors és alapos mun­kát igényel az egész, hiszen az 1708 alkörzetből kialakí­tott népszámlálási körzet­hez megfelelően felkészített számlálóbiztosokat kell ta­lálnunk. A kérdőívek minta- példányai — amelyeket a Központi Statisztikai Hiva­tal bocsátott rendelkezésünk­re — azt mutatják, hogy eléggé bonyolult a kitölté­sük. Végül is számítógépes feldolgozásra kell alkalmas­nak lenniük­— A kitöltés tehát a számlálóbiztosok feladata lesz? — Szó sincs róla. A la­kosság önállóan tölti ki a rubrikákat, legfeljebb — ha valaki nem pontosan értel­mez valamit — a számláló- biztosok segítettek. Ahhoz nélkül nem tudják a mai árrések mellett jövedelme­zően üzemeltetni saját ma­guk a patikát. Ehhez leg­alább 38 százalékos árrés kellene. A másik veszély a biztonságos ellátás szem­pontjából, ha valamennyi patika átalakulna vállalko­zóvá, s önálló lenne, akkor ki tartaná majd el a ráfize­téses kisebb gyógyszertára­kat? Ha a községi tanácsok­nak lenne rá pénzük, akkor némi támogatással talán megélhetnének önállóan is. A gyógyszertári központban viszont, hogy eligazítást tud­janak adni, természetesen felkészítjük őket. December 11. és 22. között tartunk szá­mukra egy-egynapos tan­folyamot a tudnivalókról. — Hány számlálóbiztos­ra van szükség Miskolcon? — Tulajdonképpen 650— 800 jelentkezőt várunk. A népszámláláson belül ugyan­is lesz egy úgynevezett rep­rezentatív felmérés is, amely a lakosság 20 százalékát érinti. Ez a felmérés az alapadatokon túl, jóval rész­letesebb kérdéscsoportokat tartalmaz, ezért azoknak a biztosoknak, akik ebben a fajta népszámlálásban vesz­nek részt, a honoráriumu­kért kevesebb, • ám vasko­sabb ívköteget kell kitöl­tetniük. — Mit jelent ez rész­letesebben? — Azt. hogy míg az alap­számlálást végzőknek 450 ívet kell kitöltve az asztal­ra tenni, a reprezentatív fel­mérőknek „csak” 300-at. — A számlálóbiztosok munkáját tehát megfize­tik? — Úgy van:' kétszer 1800 forintot tudunk adni a köz­reműködésért. Sajnos: brut­tóban. — Napjainkban sokat hivatkozunk az emberi jo­gokra. Megtagadhatja-e va­laki ilyen címen az adat­szolgáltatást? — Nem. Az adatszolgálta­tás a népszámlálás alkal­mával kötelező. Ám, a ki- töltatt »vek titkosságai egyébként mintegy modell­ként létrehozunk majd — a Pénzügykutató Rt. szakmai segítségével — egy kft.-t, s ha ez sikeres lesz, követhe­ti majd a többi vállalkozás. A jövő az elosztás megőrzé­se mellett is a vállalkozásé, hiszen a gyógyszertárak ál­lamosítása előtt igen jöve­delmezően dolgoztak, néhány fővel is családi patikák, ahol zárás után maguk fogtak hozzá például a lázcsillapí­tók elkészítéséhez... (vadas) ugyancsak törvény garan­tálja. Azokat sem az adó­zással, sem a teleknyilván­tartással, vagy ingatian- nyilvántartással kapcsolat, bán felhasználni nem lehet. Csakis a Központi Statisz­tikai Hivatal számára szol­gál információkkal — Mikor kezdődik és meddig tart a népszámlá­lás? — Január 2—20. között keresik fel a számlálóbizto­sok — akik egyébként hi­vatalos személyek, s ezért fokozott védelemben része­sülnek! — a lakosságot. A helyi ellenőrzések és össze­sítések február 3-ig fejeződ­nek be. Hogy a határidőt tartani tudjuk, számlálóbiz­tosainkat pontos címjegyzé­kekkel és térképvázlatokkal látjuk el-\ A népszámlálási ívekre kerülő adatoknak egyébként az 1989. december 31-i állapotot kell tükröz­niük. (r) * Várják mindazok jelent­kezését, akik az adatgyűj­téshez szükséges készséggel, jártassággal bírnak, és vál­lalkoznak a számukra ki­jelölt körzetben az előzőek­ben részletezettek szerinti feladatvégzésre. Jelentkezni lehet: Miskolc Megyei Városi Hivatal igaz­gatási osztályánál (Petőfi S. u. 39.), lehetőleg írásban, az alábbi adatok közlésével: név, személyi szám, lakcím (telefon), iskolai végzettség, foglalkozás, munkahely, vagy szóban a 15-273-as te­lefonon. Jelentkezési határidői 1989. november 12, j Januárban: népszámlálás. Számlálóbiztosokat keresnek

Next

/
Thumbnails
Contents