Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)

1989-11-07 / 261. szám

Teraszos teret alakítunk ki... Népkerti nosztalgia r Télre készülődik a száz­éves Népkert. A fénylő vad- gesztenyék már fakón lapul­nak a földön, az egyre vas­tagodó sárgás-barna lomb­takaró alatt. A sétányokon, ahol egykor az 5-ösök, majd a (i5-ösök katonazenekara adta a „sétahangversenye­ket", újabban — mind több­ször és háborítatlanul — autók cikáznak. Sportolókat lioznak-visznek, ügyelve ar­ra, hogy utasaik minél kö­zelebb kerüljenek a pá­lyákhoz. sfc A Vigadó öreg épülete megérdemelné, hogy megújítsák. KALENDÁRIUM Milyen lovon jön Mádon? Márton szent emlékét (november 11.) mindenfelé őrzik Európában, de főleg Magyarországon. Nevét vi­seli Szent Márton hegye, a bencés kolostor, az első ma­gyar rendház helye Pannon­halmán. Első királyunk, István Mártont tette meg társpatrónusává az ország­nak. Márton és György szentek zászlaja alatt har­colt Koppány ellen is. Köl zépkori királyaink Székes- fehérváron, a Szent Márton templomban tették le az es­küt és tették meg a négy li szállásra való hajtás, a gazdasági év zárása, adófi­zetés, tisztújítás. A Márton- papi, frissen vágott nyírfa­vessző gyógyító hatású volt az állatok között, szaporu­latot hozó. Enyhe télre le­het számítani, ha Márton fehér lovon érkezik (ha ha­vazik). A Márton-napi lúd mellcsontjából is időt jósol­tak. Ha a csont tiszta és fe­hér, kemény hideg várható. 4 ERZSÉBET ÉS A RÓZSA apja lába elé rózsák hullot­tak a földre. Isten nem hagyta 'lányit hazugságban. Másik itthoni legendája sze­rint férjhez menés helyett inkább Krisztus jegyese kí­vánt lenni. Egy patak part­ján, fején' rózsakoszorúval imádkozott, mikor parancs érkezett: a király ragaszko­dik házasságához. Fejéről levéve a koszorút, azt a pa­takba dobta, mire a víz felszínét rózsaszőnyeg lepte el. A novemberben nyíló virágok „csodája” mögött bizton ott bujkál a téltől kardvágást az égtájak felé, ami az ország megvédésé­nek jelképe volt. + A CSODATEVŐ KÖPENY Helységnevek őrzik nevét: Turócszentmárton, Zala- szentmárton, Csíkszentmár- tón. Kismarton stb., melyek — Bálint Sándor néprajz- kutató szerint — az Árpád­kori határvonalat rajzolják ki. A nevek és a hely a vé­delem hitének egybekapcso­lódását is jelzik. Egyik, ké­sőbbi legendája szerint nem éppen új miseruhájától egy, a templomban didergő kol­dus kedvéért megvált. Ez egy korábbi hasonló legen­dájának megismétlődése, megerősítése. Köpenye me­nedékadó. képessége ördög­űző, halottfeltámasztó. Kö­penye az ég palástját is jel­képezi — mint a királyok palástja. Szent Erzsébet (novem­ber 19.) rózsacsodáiról volt nevezetes. A gyermek Er­zsébet, aki II. András ki­rály leánya volt, jótékony lelkűnek született. Egy al­kalommal a kötényébe rej­tett ételmaradékot vitte vol­na a vár kapujában kérege- tő koldusoknak, mikor apja rákérdezett, mit cselekszik. A kislány hazugsággal pa­lástolta jótéteményét, azt mondta, rózsákat visz. A kötényét haragosan kibontó való felelem is. A rózsák istennője Vé­nusz volt, akinek vére fes­tette pirosra ezt a virágot, mikor Marssal vetekedett. Égi jelentése, szimbolikája szerint a Vénusz—Mars ve­télkedésben májusban Vé­nusz a győztes, míg most. novemberben fordul a koc­ka. Áttételesen fonódik ösz- sze itt a mitológia a máju­si (másodikai) és novembe­ri Erzsébet-napi ünneplésbe. efe Az őszi napfény időnként még végigsimogatja a Viga­dót is, mielőtt lebukna a Kálvária mögött. Szomorú ez a mostani Vigadó és fényes múltját is sokan elfeledték. Építését még a milleneumi években határozták el, az addigi Lövölde-épület elég­telensége miatt. A terveit 1901-ben Görgey László, ál­lamvasúti üzletvezető és Si­ess Viktor, államvasúti fő­mérnök készítette el. Az építését 1902-ben Grenyó Bertalan építőmester kezdte el azon a Népkerthez vásá­rolt területen, amelyért a város 7 ezer koronát fizetett. Az elkészült Vigadót 1903. április 24-én vette át a bi­zottság, és az elszámolt épí­tési költségek alig haladták meg az 55 ezer koronát. A város 1926-ban ajánlotta fel a Miskolci Atlétikai Körnek, hogy a Vigadót 25 évre át­adja sportcélokra, ha az egyesület vállalja az átalakí­tások elvégzését. A sportkör Hajós Alfréd építészre bízta az átalakítási tervek elkészí­tését, akinek a tervei szerint átépített Vigadót 1927-ben nyitották meg ismét. A Vigadó régi vendéglősei­nek is csak az emlékeik ma­radtak ; a kerthelyiség nyo­mait két elárvult kandeláber jelzi. Igaz épült (helyette?) egy új: a Tudomány és Tech­nika Háza kávéházi terasza. Ott, ahol a modern, napkol­lektor-mezős tetők előtti új kertben a népkerti nosztal­giát a kerti bútorok jelen­Szűkös az összess jól be kell osztani Szimulált árvíz Számítógép segít a védekezésben tik. Szokatlan ez a párosí­tás, mint a műn szazaui fő­utcán is a sok formaterve­zett görbe cső: szökókutnaK, vitrinnek, hirdetésnek, sze­meinek es ülőpadnak. Apro­pó, üiőpad! A sportcsarnok előttiek egynemeiyikere rá­telepedtek az örökzöld kú­szónövények. Mi lesz veiúk és a padokkal? „Átépítjük a sportcsarnok előtti meredek lépcsőt. Te­raszos teret alakítunk ki, ami folytatódik a Technika Háza előtt”, szólt a nyilat­kozat 1965 decemberéber. Mi lett belőle? Maradt a tíz „meredek lépcső” a sport- csarnok előtt, ámde (cseré­be?) . díszkőburkolaton jár­hatunk a Felszabadítók úti járda egy szakaszán. Innen négy lépcső lefelé, majd hat lépcső felfelé, és már ott is vagyunk a kávéház teraszán! Hiába, nagy úr a tízlépcsős hagyomány. Mint ahogy az a hagyományos aszfaltburko­lat is, amely az új díszköves tértől a sportcsarnok előtti, nagy elemes burkolatot vá­lasztja el, két oldalán zú- zottkősávokkal. Ámde a ha­gyományos gesztenyefasor már hiányzik a temetői út elejéről. Noha a környezeté­ben nemrég jó egynéhány tacskót ültettek el, de a régi fasorba ezekből egy sem ke­rült. A kivágott gesztenye- fák helyén továbbra is a „betontuskók” látszanak. A lombját hullató fákról, az új szoborsétányra is hul­lanak a levelek. Jókai. Hun­falvi/, Tompa és Palóczy szobrairól a szél sodorja őket tovább. A természet így gondoskodik a négy mellszo bor leleplezéséről, amelyről mások, mintha megfeledkez­tek volna. Mint ahogy Lo- sonczy Farkas Károly és Soltész Nagy Kálmán polgár- mesterek Nénkertet létreho­zó érdemeiről is. Pedig meg­érdemelnék, hogv a népk°rt.l fősétánvt és főteret róluk neveznék el. ha már az ut­cáik nevét időközben mások kant-ík meg. Télre készülődik a száz­éves Nénkert. Tavaszig van idő: nemcsak tűnődésre, de hagyományőrző tettekre is ... Iglói Gyula Kápolna szavunk a latin capella (köpenyke) — Már­ton köpönyege értelmében innen származtatható. A kettéosztott miseruha (ca- sula) „házacskát” jelent, templomot, melynek falai es mennyezete az ég szim­bóluma. Az ég palástja is kettéhasadt az Ikrek és a Skorpió csillagkép között, más szóval kettéhasadt a nyári és a téli égfélre és közte látszik a Tejút, mely az északi nomádok hite sze­rint varrat az ég kárpitján. Márton napját „kis év vé­gének” is tartják, határnap­nak. Az archaikus naptá­rakban az év vége és a kez­dődő év közé illesztették a szökőnapokat, e tizenegy nap körüli különbözeiét, ami a napév és a holdév közötti különbség volt. A mindenszentek és a Már­ton-napi határünnep között tizenegy napon mintha megszűnt volna az idő. A Marton-naptól kezdődő negyvennapos böjt. ami karácsonyig tartott, olyan jelentőséggel bírt egykoron, mint a- farsang és a húsvéí közti nagyböjt. Libapecse­nye és újbor dukált Márton poharába e napon a nagy­böjtre való felkészülés gya­nánt. E napra tették a lag- zikat is. A György-napi év­kezdés. állatkihajtás ellen­tétpárja a Márton-napi. té­Üj, az országban egyedül­álló árvédekezcsi rendszeri dolgozlak ki és vezettek be az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóságnál. Az ér­vényben levő védekezési tervek és dokumentumok mellett a számítógépes technológiát veszik igénybe — tájékoztatott dr. Stéfán Márton igazgatóhelyettes — főmérnök. Az ősszel szokásos hely­színi felülvizsgálatok során az igazgatóság működési te­rületén az összesen 400 kilo­méter hosszú folyók, folyó­szakaszok mentén 586 kilo­méter hosszúsági árvízvédel­mi töltést, az ezekbe épített több, mint 100 műtárgyat, műszaki létesítményt, 21 bel­vízvédelmi szivattyútelepet, összesen 700 kilométer hosz- szú belvizes főcsatornát és 40 víztározót ellenőriztek, többek között. A vizsgálat kiterjedt az igazgatóság biz­tonsági szolgálatára, a véde­kezési anyagokra, felszerelé­sekre. és a hírközlő eszkö­zökre is. # A HERNÁD MENTÉN Miután az igazgatóság szakemberei szerint a biz­tonságos védekezésre a szük­ségesnél kevesebb pénz áll rendelkezésre, differencálni. uk kell a' teendőket. Alap­vető feladatnak számít a közlekedés, a szállítás bizto. sítása a gátakon, a töltése­ken. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztéri­um a tavaszi árvízkárok helyreállítására 13 millió fo.. rintot bocsátott az igazgató­ság. rendelkezésére, amely­ből elsősorban a megrongá­lódott Hernád menti fővéd- műveket hozták rendbe. A minisztérium ezen kívül még hozzájárul a szükséges hely­reállítási, erősítési .munká­latokhoz. A téli. tavaszi árvízre va­ló felkészülés érdekében a rendelkezésre álló pénzesz­közöket leghatékonyabban kívánják felhasználni. A védművek helyreállításánál és kopzerűsítésénél ezért elsődleges követelmény a minőségi munka. Javítják a védekezés személyi feltételeit is annak érdekében, hogy a legkisebb anyagi ráfordítás­sal érjék el a lehető legjobb eredményt. A szakmai isme­retek bővítése, korszerűsíté. se érdekében elrendelték a gátőrök és a műszakiak rendszeres továbbképzését. Olyan 48 órás vízkárelhárí­tási törzsvezetési gyakorlatot tartottak, amelyen a beosz­tottakkal együtt 300-an vet­tek részt egy közepes erőssé­gű szimulált árvíz, belvíz és vízszennyezési kár elhárítá­sában. • SZÁZMILLIÁRDOS NEMZETI VAGYON Az új elvek szerint az ár­védekezés túlnyomórészt ter­vezhető. A számítógépes technológia igénybevételét az igazgatóság szakemberei és a Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási tanszéke dolgozta ki, az elmúlt ár­vizek adatai, tényei, időjá­rási, csapadékviszonyai alap­ján. A belvíz elleni védeke­zésnél egyelőre a megelőzés­re törekedve a védekezési rendszer irányítását segíti a számítógépes technológia. Az ár- és belvízvédelmi művek főpróbája — sajnos — egy újabb ár-, illetve bel­víz. Az igazgatóság sajátos viszonyainak megfelelően minden esztendőben számol ezekkel az elemi csapásokkal. Precíz felkészülésükön is múlik, a gátakkal, töltések­kel védett területeken levő több mint 100 milliárd fo­rint értékű nemzeti vagyon és az emberéletek biztonsá­ga. (oravec) A szoborsétány négy portréját helyettünk is „leleplezik'* a lombjukat vesztett fák. Tenger alatti tulkán lehelcte Nem mindennapi élmény­ben volt része a Melville nevű kaliforniai kutatóhajó legénységének a Csendes­óceán déli részén. Éppen ta­lajmintát készültek venni a mintegy 40 méterrel a víz alatt levő MacDonald Sea­mount nevű vulkán kúpjá­ból. amikor óriási légbubo­rékok törték át a'víz felüle­tét. s csokoládébarnára szí­nezték a tengert. Echolottal — a hang visszaverődése alapján műk" 15 műszerrel — sikerült nyomon követni, hogy a gázok- miként emel­kednek föl a tengerfenékről. Egy különösképpen nagy bu­borék 2 méternyire az óce­án vize felett felrobbant, s húsz-harminc' szikladarabot vetett ki magából. Egy fut­ball-labda méretű törmelé­ket az általa elnyelt gáz annyira könnyűvé tett, hogy úszott a víz felületén, s há­lóval tudták kifogni. Francia földrengéskutatók Polinéziának eme vidékén már évekkel ezelőtt fölfi­gyeltek a tenger mélyéből eredő titokzatos zajokra. Most beigazolódott hogy jól sejtették: a morajlást a vul­kánkitörés alkalmával fel­szabaduló gázbuborékok oKozzák. Napokon Bid-koncert A Napoleon Boulevard lép fel szerdán este az egyete­men. Az I-es előadóban lesz a koncertjük, amelyen Mennyből az angyal című lemezük dalait adják elő. A 8 órakor kezdődő műsorra 100 forintba kerülnek a je-* gyek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents