Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)

1989-11-06 / 260. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1989. NOV. 6., HÉTFŐ ÁRA: 3,70 FORINT ionlisi 39-ig rózaiálsi Az új devizarendelkezés miatt várhatóan több kül­földi utazás meghiúsul, vagy időpontja módosul, ezért — a Malév kérésére — az il­letékes hatóság engedélyez­te. hogy a november 3-ig megváltott APEX, illetve PEX repülőjegyeket az ér­vényes szabályok ellenére november 30-ig korlátozás nélkül visszaválthassák az utasok, vagy az utazás dá­tumát módosíthassák. Ismeretes, hogy a polgári repülési szabályok szerint ezeket a kedvező tarifájú jegyeket az indulás előtt legalább egy hónappal meg kell váltani, s igen korláto­zott esetekben lehet csak visszaváltani, vagy az uta­zás időpontján változtatni. Az aktíotósok is felfedezték A sebesvízi üdülő kinyitja kapuját A Bükk közismerten sze­gény lett turistaházakban. Az ország más részéből ide ér­kező bakancsosoknak, autós országjáróknak igazán sze­rencsésnek kell lenniük, ha éjszakára szabad szállást akarnak találni, ebédet, vagy vacsorát szeretnének kapni az erdő közepén. Ezért fi­gyelemreméltó az a hír, amit a Diósgyőri Gépgyártól kap­tunk. ők a tulajdonosai és az üzemeltetői a sebesvízi üdü­lőnek, amely a Bükk-fenn- sík egyik legszebb részén ta­lálható. A 680 méter magas­ságban, a kristálytiszta le­vegőjű ősfenyves szomszéd­ságában eddig csak a Digép dolgozói üdülhettek. Tovább­ra is az övék lesz az elsőbb­ség. hiszen főszezonban min­dig telt ház van, de ezentúl szentember végétől május végéig szívesen fo­gadnak mindenkit, ha van szabad férőhely hosszabb-rövidebb ott-tar­tózkodásra. A karsztforrások által táp­lált mesterséges tavat, ame­lyet hatalmas fák öveznek, nem véletlenül fedezte fel a közismert fotóművész házas­pár, Jung Zseni és Eifert János. S a város zajától tá­vol, ebben az idilli környe­zetben a fotómod ellek köny- nyen megmutatják bájaikat, sőt még az sem zavarja őket, ha fotózáskor nézőközönsé­gük is akad. Sebesvízhez már hozzátartozik ez az ese­mény, a már évente meg­rendezendő nemzetközi fo­tóművész tábor. Persze szép lányok nem táboroznak itt egész évben, ám másokat legalább ennyire vonzhat a nyugalom és a természet szépsége. A téli hónapokban ott lesz a bánkúti sílehetőség, tavasz- szal pedig a túráké, de hely­ben is van mód sportolásra. Az üdülő tizenhét szobás, összesen negyvenkét férőhe­♦ Sebesvlz vonzza a fotóművészeket b7es. A szobák két- és há­romágyasak, s pótágy is el­fér bennük. Szabó Györgyné, az üdülő vezetője elmondta, hogy a szállás mellett napi há­romszori étkezést is tud­nak biztosítani. Nem fontos teli tarisznyával érkezfli, mert a büfé is üze­mel. Színes televízió, videó, egy kiskönyvtár és társasjá­tékok állnak a vendégek rendelkezésére. A Digépnek a sebesvízi üdülő kitárt kapujával nem titkolt célja, hogy az üze­meltetés rezsiköltségét csök­kentse, hiszen ez a várostól meglehetősen távol eső he­lyen egyáltalán nem olcsó. A Digép-dolgozók egyébként kedvezményesen üdülhetnek itt, s akik több évtizede törzsgárdatagok, az „évgyű­rűk” arányában még keve­sebbet fizetnek. A kívülállóknak készüli kalkuláció szerint sem tar­tozik azonban a drága szállás-, illetve vendéglá­tóhelyek közé. A további részletekről a Di­gép munkásellátási osztályán adnak felvilágosítást, ahol a szabad férőhelyekről is min­dig tudnak. ■'Í I: ^ A Széchenyi út 33. sz. épü let, ahol ma a Kazinczy könyvesboltot találjuk, egykoron Miskolc legelegánsabb szállodája volt. ahol hercegek, politikusok vendégeskedtek. La­punkban sorozat indult nemrég a belváros múltjáról, s a mai lapszámunkban olvasható rész a néhai Crand Hotellel foglalkozik. A kép 1900 körül készült. Könnyebben cserél a csiga házat... Jobbágysors 1989-ben ? Lakásigénylők röghöz kötve „A közelmúltban a par­lament elfogadta a kiván­dorlásról szóló törvényt. Eszerint bármely magyar állampolgár szabadon meg­választhatja, hol akar élni. Ezek után nem értem, hogy saját hazánkban miért nem dönthetünk teljesen szaba­don lakóhelyünkről? Miért vannak kiemelt övezetek, városok, amelyeket védenek a „bevándorlóktól”; ahol öt­éves állandó helybeli mun­kaviszonyhoz, illetve ötéves állandó helybenlakáshoz kö­tik a lakásszerzést?” Ez a levél a Heti Világ- gazdaságban jelent meg, ám úgy éreztük, hogy a témáról nekünk is szólni kell, hi­szen Miskolc is olyan város, ahol korlátozzák úgymond az idegenek betelepülését. • HELYBENLAKÁS MINT FELTÉTEL Miskolcon a lakásgazdál­kodás jelenleg érvényes he­lyi szabályozása a lakás­igénylések beadását ahhoz a feltételhez köti, hogy az igénylő miskolci állandó be­jelentett lakhellyel bírjon. Voltaképp ez sem elegendő azonban a lakáshoz jutás­hoz. mert a Lakásügyi Tár­sadalmi Bizottság felülvizs­gálja azt is, hogy vajon valaki „életvitelszerűen” ott lakik-e, ahová az állandó bejelentője szól, avagy sem. Számos esetben előfordult már, hogy valaki eljutott egészen az ideiglenes lakás­juttatási listára való felke­rülésig, amikor is bejelen­tés alapján kiderült, hogy valójában nem lakik ott, ahová az állandó bejelentő­je szól. Végül is az úgyne­vezett ideiglenes lakáslisták közzététele többek között azt a célt szolgálja, hogy minden állampolgár megte­hesse észrevételeit a jegyzé­ken szereplő nevekkel kap­csolatban. Ha az helytálló­nak bizonyul, akkor köny- nyen le lehet kerülni a név­sorról. Q A VAROS VÉDEKEZIK Amikor a ma érvényben .lévő helyi szabályozást elfo­gadták, előtte elég széles körű társadalmi vitát rendeztek. Meglehetősen sokszor azon folyt elsősorban a polemi­zálás, hogy mennyire kös­sék a helybenlakáshoz. azaz a városhoz kötődéshez a la­kásjuttatást. Szélsőséges vé­lemények is elhangzottak: volt. alti úgy vélte: egyálta­lán ne kaoion „idegen bete­lepülő” Miskolcon lakást, hiszen, hogy nézne ki az, hogy valaki sok évtizede miskolci polgár, és hiába vár lakásra, miközben va­laki egy környékbeli falu­ból be akar költözni, és gyorsabban városi otthonhoz jut. A viták során végül is az a kompromisszum szüle­Sertés, szarvasmarha, baromfi Vészesen csökkent az állomány Hamarosan alapanyagellá­tási gondokat okozhat a húsipari vállalatoknál az állatállomány csökkenése; az utóbbi időben ugyanis minden jelentősebb állatfaj létszáma megcsappant. A korábbinál több termelő­szövetkezet és állami gazda­ság hagyott fel a szarvas- marha- és a baromfitartás­sal. Az állattartási kedv csök­kenése összefüggésben van az ágazat jövedelmezőségé­nek fokozatos romlásával. A felvásárlási árak növeke­dése még mindig elmarad a takarmányárak emelkedésé­től, ugyanakkor a keverék­takarmányok minőségének romlása miatt jelentősen növekszik a hizlalási idő. Mind több gondot okoz a termelőknek, hogy drágul­tak az áliateg^czo'ígngyi szolgáltatások, és az állatok gyógyítására alkalmas sze­rek ellátása akadozik. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint 1989. szeptember 30- án az országban 1 millió 663 ezer szarvasmarhát tar­tottak, ez az előző év azo­nos időszakához képest 83 ezerrel, 4,8 százalékkal ke­vesebb. Sertésből szeptem­ber 30-án 9 millió 14 eur volt, az egy évvel korábbi­nál 640 ezerrel, 6,6 száza­lékkal kevesebb. A következő időszakban a legtöbb gondot az jelenthe­ti, hogy szeptember végén mindössze 546 ezer anyako­cát tartottak a gazdálkodók, 48 ezerrel, csaknem 7 szá­zalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. 1981 óta még soha nem volt ilyen ke*anv koca az or­szági m. Az an) k száma legnagyobb mérték­ben a kistermelőknél csök­kent; ebben a szektorban jelenleg 36 ezerrel, csaknem 10 százalékkal kevesebb anyakocát tartanak. Ez az­ért figyelmeztető, mivel emiatt a későbbiekben át­menetileg nem lesz a szük­séges mennyiségben hizla­lásra fogható állat. Szeptember végén 63 mil­lió baromfi-félét tartottak a gazdák, 6,5 millióval, 9,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A csökkenés kizárólag a tsz- eknél következett be. Egy év alatt 51 szövetkezet — a tyúkféléket tartó közös gaz­daságok csaknem ötödé — számolta fel a pecsenye- csirhe-nevelést. Csupán a tojótyúkok száma volt na­gyobb a legutóbbi kimutat iás szerint az előző évinél. tett, hogy valamilyen mó­don mégiscsak érvényesíteni kell a lakásjuttatásnál a vá­roshoz kötődést. Nemcsak az igazságosság miatt, ha­nem azért is. mert a város nehezen viselne el újabb betelepülő-hullámot, a 230 ezres lakosságához mérten is igen szerények azok a mutatói, melyek a városi élet színvonalát fejezik ki. Miskolcon ráadásul ott kí­sért annak az elmúlt két- három évtizednek a tanul­sága is, amelyet úgy szok­tak megfogalmazni a szak­emberek, hogy városunk mai bajainak egyik legfőbb forrása: minden átgondolt­ság és megalapozottság nél­kül hirtelen többszörösér* duzzasztották Miskolc la­kosságát, és most másfél százezer emberre méretezett városban élünk 230 ezren. • NEM EGYSZERI DÖNTÉS KÉRDÉSE... Mindezen érvek ellenére tagadhatatlan, hogy van egy kicsit a lobbágysorsot idéző hangulatuk ezeknek a betele­pülést korlátozó előírások­nak. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy átalakuló gazdaságunkban a munkaerő ide-oda vándorol majd, és ez a mai. kénysze­rű röghöz kötöttség olyan helyzetbe hozza az embere­ket. ami megoldhatatlannak tetszik. Mert könnyebben cserél a csiga házat, mint magyar ember lakást egyik településből a másikba. A városoknak azonban annyi­ra nincs pénzük állami la­kásépítésre, hogy azt a ke­veset, amit megépítenek, foggal-körömmel édik. Örülnek, ha a meglévő la­kásigénylő ezrekkel tudnak valamit kezdeni, nemhogy újabbakkal bővítsék a la­kásra várók hosszú sorát. Visszatérve az olvasói levél­re; ma Magyarországon az költözhet teljesen szabadon, akinek pénze van lakást vásárolni. Arra ma egyik város sem mutatkozik haj­landónak, hogy saját, kín­keservesen beosztott költség- vetéséből betelepülőket tá­mogasson. Abban is bizo­nyosak vagyunk, hogy ez az állapot mindaddig nem fog változni, amíg új alapokra nem helyeződik az egész lakásgazdálkodás. Ezt vi­szont nem lehet olyan könnyen elintézni, mint a kivándorlásról szóló tör­vényt, ahol végül is a par­lament döntött, és a tör­vény egyszerűen életbe lé­pett. A lakásgazdálkodás nemcsak törvényhozói kér­dés, mert benne tükröződ­nek társadalmi és gazdasági rendszerünk torz vonásai,.; (kissji

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents