Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)
1989-11-30 / 281. szám
«**««» Árborzongató áfa Van egy újsütetű rendelet,ünk, ami az Országgyűlés jóváhagyásával született és bizonyíthatóan félszázezer magyar állampolgár örömére. És, hogy mennyien ágálnak ellene, azt már nehezebb lenne kiszámítani. Egy bizonyos, az az 50 ezer személy, aki élve az év elején életbeléptetett liberális autóvám-rendelet’ alapján már megvásárolta a régóta áhított nyugati autóját, most elégedetten dörzsölheti kezeit. Gyors és éber volt, ő áfa nélkül hozta haza az Opeljét. Mazdáját, Mercedesét. Akik viszont késlekedtek, most megnézhetik magukat. A több ezer dollár, márka, vagy schil- ling mellett nemcsak a vámot, hanem a 25 százalékos forgalmi adót is le kell majd szurkolniuk. Többszörösen igazságtalannak tartjuk ezt az intézkedést. Tudjuk, hogy az ebből szármázó többletbevétel nem jelont lényeges gyógyírt a kormány növekvő aűóssággondjaira. Ebből a pénzből aligha támogathatják majd a létminimumból tengődőket, a munkanélkülieket, az ország szegényeit. Ám alkalmas arra, hogy sokak bizalmát megingassa a kormány szavában, újabb keltezésű rendeletéiben. Most kapásból több olyan központi intézkedést sorolhatnánk fel, amely kezdetben csábító volt, majd egyik napról a másikra egy határozott tollvonással megszüntették. A világútlevéllel egyidőben született vámkedvezmény visszavonása sem azt eredményezte, amire számítottak. Tudomásul kell venni, hogy pénzügyi gondjainkat semmilyen adminisztratív eszközzel sem tudjuk megszüntetni. Nehéz úgy megállítani a pénz kiáramlását az országból, hogy közben megmaradnak az ellátási gondok. Amíg hiánycikk az autó és egyéb, korántsem luxuscikknek kikiáltott háztartási gép, addig aligha álljuk útját a l^evásárlóturizmusnak. A hirtelen megszavazott áfa legfeljebb arra jó. hogy a 4—5 ezer márkában gondolkodó kisemberek örökre elvessék a nagy tervet, s végleg lemondjanak az öreg Daciát, Skodát, Wartburgot felváltó 3—4 esztendős kis Opelről, Mazdáról, Toyotáról. S tovább gurulnak majd a keleti márkájú, rozzant utcai füstölők, szennyezve a környezetet, jő étvággyal falva a drága üzemanyagot. Akik pedig a szigorításra szavaztak, már nyugodtan hajthatják álomra fejüket. garázsukban már biztosan ott parkol a Mercedes, a BMW, vagy a legújabb Mazda 626-os. (szántó) Ha a névnapok közül a néphagyomány által szen- tesített'eket, a legjelesebbeket piros betűvel nyomtatnák a kalendáriumok,- ezek között is előkelő helyet foglalna, el az András. Ehhez a névhez, amely a szófetfés szerint „férfit”, „férfiast” jelent, számos hiedelem, jóslás fűződik. Mint évnegyedkezdő nap, az András „gonoszjáró időt” hoz. Ezért aztán jól bezárták a házakat ^ólakat. De nemcsak gonoszjáró nap ez, hanem a hívők templomozásának, a rorá- téknak ideje is, amikor az asszonyok, lányok fekete ruhában jártak a hajnali misére, a rorátéra. Ezzel egy időre végeszakadt a táncos-zenés összejöveteleknek, lakodalmaknak. De az Andrások igen jeles férjszerzők is voltak a néphit szerint. S a férj- jóslásban már megint az a bizonyos alma játszotta a fő szerepet, mint Katalinkor. Most -ugyan nem ha- rapdálni kell belőle, hanem meghámozni, hogy a héja egyben maradjon. Hátuk mögé dobva olvassák Tk December 23-át, szombatot is hozzászámítva, négynapos ünnep az idén a karácsony. Az ajándékvásárlást hamarább lebonyolítjuk, de az asztalra valót csak húszadika után vesszük meg. A zavartalan ellátás érdekében korán el kell kezdeni a gyártóknak és a kereskedőknek is az ünnepi felkészülést. (Herényi László felvétele) Kenyér, karácsonyfa negyedmillió embernek Ellátásról — az ünnep előtt Miskolc 212 ezres lakosságán tújl itt vásárolnak be az ingázók és a turisták tízezrei is, így megközelítőleg negyedmillió ember biztonságos és megfelelő minőségű ellátásáról keli gondoskodni ? négynapos karácsonyi ünnepek előtt, illetve alatt. A zavartalan ellátás érdekében ezért tartott koordinációs tanácskozást a városi tanács ellátásfelügyeleti osztálya az összes érdekelt ipari, kereskedelmi és szolgáltató egység képviselőivel. A négynapos ünnepre va- ló felkészülés érzékenyen érinti az alapvető fogyasztási cikkeket termelő vállalatokat a sütő-, a tej- és a húsipart. Önállóságuk birtokában nehezen vállalják a többletmunkával, termeléssel járó túlóráztatást, az ezzel kapcsolatos pluszköltségeket. A sütőipar csak elősütéssel és előszállítással képes a megrendeléseknek eleget tenni. A nagy mennyiségű kenyéren és pékárun ' kívül még a hagyományos karácsonyi termékeket, így például a bobajkát is el kell készíteni, tortát és süteményt is kell gyártani. Természetesen a diabetikus termékek készítésével sem állnak le. A tervezett 40 százalékos elősütés és előszállítás következtében előfordulhat majd hogy a boltban a vásárló nem aznapi, friss kenyérrel találkozik. Különösen nehéz helyzetben van a húsipar. Az állami támogatás ellenére ráfizetéses sertésfelvásárlás miatt kevesebbet dolgoznak fel, ezért sertéshúsból valószínűleg nem tudják majd maradéktalanul kielégíteni az igényeket. Főleg az olcsó kocsonyahúsból lesz hiány. Marhahúsból elegendő lesz az üzletekben, s az előrejelzés szerint virsliből is. Miskolc ellátását segítik a megyében működő regionális húsüzemek és szükség esetén a központi készletből is lehet segítséget kérni. A tejipar a tartós, illetve féltartós készítményei révén megfelelő ellátást képes biztosítani. A kereskedelem sincs köny- nyű helyzetben. Miután dolgozóinak 80 százaléka nő, nem szívesen egyeznek bele a munkaszüneti napokon való nyitvatartásba, emellett a költségnövekedés is őket érinti. Egyébként az élelmiszer, a ruházati és az iparcikk-kereskedelmi boltok, áruházak megfelelő készletekkel rendelkeznek. A Zöldért raktáraiban aztán ki. milyen nevű lesz jövendőbelijük. De a férjjósló Andrásoláshoz tartozott az a hiedelem is. hogy akivel először találkozott a lány amikor kilépett a házból, olyan nevű férjet kap. Már ennyi is elég lenne, hogy a többinél jobban becsüljék az Andrásokat, de — elsősorban faluhelyen — az András-napi köszöntéshez hozzátartozott a disznótor is. Ezért aztán erre a napra nemcsak az őszi, mezei munkával kellett végezni, de ekkor kezdődtek a disznóölések is, hogy hús jusson, t kenyér mellé. ★ CyrínsM Mária szobrászművész és Nádori Klára építész pályamunkája egy füves dombon álló, villám sújtotta fát jelképező tömb köré sorakoztatja a különféle népcsoportokat, nemzetiségeket jelképező sír jeleket. bőven van burgonya, hagyma, zöldség, a Zöldért boltok árusítják majd a karácsonyfák egy részét is. A magánkereskedelem a kisiparosok igazodnak az ünnep előtti kereslethez, igényekhez az ünnepek alatt autószerelő, lakatos, tévészerelő ügyeletet is tartanak. Borsod megye áruforgalmának 50 százaléka Miskolcon bonyolódik le. Miskolcon több, mint 200 állami áruház, bolt áll a lakosság rendelkezésére, bővítik a vásárlási lehetőségeket a magánkereskedők is, akik nyilván igazodnak majd az igényekhez és a vásárlási szokásokhoz is. (oravec) Emlékművek tárháza XXI. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ÁRA: 3,50 1989. NOV. 30., CSÜTÖRTÖK FORINT Itt az Éie. In emlékezzünk... A MISKOLCIAK NAPILAPJA szüljenek, a Kós Károly Céh országos kulturális egyesület szívesen ajánlja közreműködését mindenhová, ahonnan ebbéli tanácsot kérnek; építész és szobrász tagjai ajándékként kínálják szakértelmüket és tehetségüket az emlékhelyek kialakításához, bővítéséhez, a hiányzó jelképek újraíaragá- sához. Jelen felhívásunkkal tehát nemcsak buzdítani szeretnénk ezen hiányok helyi pótlását, hanem abban tevőleges közreműködést is vállalunk. A helybéli megoldást szorgalmazó állampolgári társulások, egyesületek rendelkezésére ideiglenes címünkön állunk: Kós Károly Céh, 1011.. Budapest, Corvin tér 8.: az írásban várt jelentkezésekre erőnkhöz mérten, de mindenféleképpen reagálunk. Bizakodunk, hogy felhívásunk egyetértést teremt a legkülönfélébb helyi szervezetek és intézmények között, s így az emlékhelyek felépítésében, a korábbinak kiegészítésében nem maradnak magukra az érintett családok utódjai. Reménykedünk. hogy ez közös elhatározás és közös tett lesz. Mert, mégha rendezetlen dolgaink közül ez csak az egyik, nem foghatunk a méltóságosabb jövő közös alakításához anélkül, hogy múltbéli dolgainkat ne rendezzük. E végtisztességgel régóta tartozunk és nemcsak az elesetteknek, az el- hurcoltaknak; magunknak is.” „Ha immár eljött az ideje annak, hogy a politikai perek kivégzettjei fölé megjelölt sirhalom emelkedhet, úgy véljük: annak is ideje van már, hogy a régen elmúlt harcban, a szülőföldjüktől távol elesett katonák, elhurcolt és elpusztult civilek nevét megörökítsük ott. ki hol és honnan hiányzik.” Így szól az első mondata annak a felhívásnak, amelyet a Kós Károly Céh elnöksége fogalmazott meg, amikor kiírták azt a nyilvános tervpályázatot, a II. világháborúban elesettek emlékművének megtervezésére, amelynek az volt a célja: hazánkban olyan emlékműveket emeljenek, amelyek nemcsak jó célt szolgálnak, hanem azt jól is teszik, azaz színvonalas alkotások formájában. A pályázat lezárult, és eredménye most közkinccsé tétetett. A pályázó művészek közül többen lemondanak a tervezési díjról. Figyelemmel voltak arra is: emlékművek létesítésére sincs sok pénz, valamint, hogy az ilyen akcióknál igénybe lehessen venni a társadalmi munkát. De nézzük, mit ír felhívásában a Kós Károly Céh! ■ „A katona, a munkaszolgálatos. a hadifogoly: gyermek, testvér, vagy szülő; ekként hiányzik, ha hiányzik. immár több. mint négy évtizede. Anyja, ha él még, gyermekként emlékezik rá; testvérében is négy évtizeddel korábbi képe rögzüli; immár felnőtt gyermeke, ha van, csak vezetéknevét ismeri. Hiányát szégyenleni tanítottáic sokáig, emlékét emlékezetünkből is kiker- , gették. Magunkat is. okolhatjuk ezért; van közös restelleni valónk elfelejtésükben. Az utóbbi években néhol erőt vett a helybelieken a szégyenkezés az ebbeli hiányok miatt; több helyütt a templom falán elhelyezett kőtáblára írták ki neveiket, másutt — mint például Siómaroson — a temetőben állítottak .jelképes sírkeresztet, néhol — mint Mányon — immár St település közepére is belopakodhatott az emlékezet. Ma már semmi nem tiltja — és ha ezt rosszul tudnánk, hát ne tiltsa! — a háborús elesettek és áldozatok emlékkövének fölállítását. nevük fölsorolását, annál is inkább, hiszen mindenki tud róluk — s aki nem, tudnia illenék! Végíisztességet adni az utódok kötelessége, s ez, ha kései is, még mindig nem kése-. Pusztulásuknak legalább ennyi nyoma; gyertyának, virágnak legalább ott helye legyen. Fejeződjék be a második világháború negyvennégy évvel azután, hogy elhallgattak a fegyverek, így és ekként is mindenütt, ahol emlékhely még nincs, mert az csak a lelkében épülhetett eddig. Hogy valóságos emlékművek épüljenek, hogy a korábbiak méltóságosan kiegé
