Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)

1989-11-29 / 280. szám

Két basszusgitárossal Ai év koncertjei között bő­ven szerepelnek jazz-világsztá- rok is. Keith Jarette, All Di Meola, Wayne Shorter, Dizzy Gillespie után, néhány napja Miles Davis vendégeskedett Budapesten. A fekete trombitás 1926- ban született, ’44-ben került be New York zenei életébe, ö tette meg az első lépése­ket, a kötetlen, szabad, imp- rovizatív zenei gondolatmeg­valósítás, a free jazz felé is. A hetvenes években divatos jazz-rock, az úgynevezett fúziós zene úttörője. A csapat már az első han­gokkal intim szférába bur­kolta a csarnokban jelen levőket. Miles nem fújta rojtosra trombitáját, játéka nélkülözött minden öncélú magamutogatást, szervesen épült be a zenébe. Itt is, mint máshol, gyakran állt háttal a publikumnak, kar­mesterként irányította zené­szeit, máskor meg lehajtott fővel sétálva belefeledkezett a játékba. A vele fellépő muzsikusok méltó társai voltak a nagynevű mester­nek. Billentyűse Kei Akagi, aki Al Di Meolával is sze­repelt hazánkban, játékával most is elbűvölte a nagyér­deműt. Nem véletlenül sze­repel ilyen híres jazzisták társaságában, rendkívüli te­hetség! A zenekarvezető papírtáb­lákra felírt keresztneveket felmutatva jelezte az éppen szólózó kilétét. Két basszus­gitáros egy zenekarban igen ritka. Foley McCreary és Benjámin Rietveld kezelték a négyhúrosokat, utóbbi szó- lóg táron is játszott. Hang- szeraezelésébcn érezhető volt a blues hatása, hajlításai, vibrátói is erre utaltak. A dobos Rlcky Wellman, és az Vidéken először (Szépen) zenélő filmkockái Európai mozik Miskolcon ütősjátékos John Bighom jó­voltából, fantasztikus ritmus­orgiában volt részünk. Egy- egy kompozíción belül is gyakoriak voltak az ütem­váltások, az aszimmetrikus leütések még izgalmasabbá tették a szerzeményeket. M. Davis trombitájának hang­színét sordino (hangtompí­tó) tette jellegzetessé, amit végig használt hangszeréhez. Diósgyőri meditációk (34.) A Váraljától a Papsorig A koronauradalom részé­re 1744-bcn készített diós­győri adolajstrom az adó­fizető nevét, a szabványtelek nagyságát — egésztelek, vagy féltelek — és a fizeten­dő forintot tartalmazza. Ut­cát és házszámot nem írtak. A házak akkor még nem is voltak megszámozva, mert a helybeliek ismerték egymást és tudták, hogy ki hol lakik. Diósgyőrnek 1744-ben 262 adófizetője volt. A házasfe­lekkel nem rendelkező ipa­rosok és kereskedők is fi­zettek adót, egyenlően a „féltelek” tulajdonosakkal. Az adózókat utcánként, a házak sorrendjét követve ír­ták össze. Az utcák táblák­kal még nem voltak ellátva. Ezért utólagosan a nevek is­meretében, megállapítani, azt, hogy kinek hol volt a háza, csak a kutatás vélet­len szerencséjével lehet. Az első pontos népszám­lálást 1786-ban II. József császár rendelte el. Akkor látták el a házakat számok­kal. A népszámlálók a ré­gebbi épületeknek a kisebb számot adták. 1786-ban Diós­győrben 454 ház volt és a lakosság száma 2342 fő. A később épült házaknak a számok növekvő sorrendjét adták. Az 1798-ban készült evangélikus imaház — Bod­rogi Zs. u. 3. — a 476. ház­számot kapta. Ebből már meglehet állapítani, hogy 1786-tól, tehát 12 év alatt 24 ház épült. Az egyházak anyakönyvei­ben a lakóhely rovátban csak a házszám található. Például Benke József, szí­nész, iskolaigazgató, Diós­győrben élte öreg napjait. Halálakor, 1855. augusztus 15-én a róm. kát egyház ha­lotti anyakönyvében a lakó­hely rovatba utcát szintén nem írtak, hanem csak há­zának számát: „247”. Ez a szám régi épületre' enged következtetni, de, hogy az napjainkban melyik házzal azonos, még felkutatásra vár. Az iskolai nyilvántartások tartalmazzák a tanulók ne­vét. életkorát, és származá­sát — nemes, vagy ne'm ne­mes „nemtelen” — de csak az azonos nevűek megkü­lönböztetésénél utalt a taní­tó az utca nevére így 1818. „Malom uttzai Tóth János fija János”, vagy 1824. „Szil­vás uttzai Égerszegi István.!’ Hivatalos iratokban 110 éven át csak házszámot írtak. Az utcák első nevét nem a ha­tóság. hanem a köznép fo­galmazta. A vár körzetében a legrégebbi elnevezésű ház­sorok és utcák a követke­zők'. Váralja: a várárok déli és északi szélén levő házak. Malom utca: ahol a király­malom zakatol. Kőkertesl ut­ca: a hajdani kőkerítéssel övezett nagy kert mellett. Tópart a malomtó keleti szélénél. Kendersor a refor­mátus templomtól a Kilián- déli lakótelep felé. Nagy ut­ca a katolikus plébánia mö­gött. Főutca a Miskolc-Lilla- füred felé \ ezető útvonal. Papsor a Szinva északi part­ján a református templom térségében. Itt laktak 159 éven át a református papok. Legrégebbi a Váralja, a Kőkertesi utca és a Malom utca. Az utóbbi kettő még századunkban is legömbölyí­tett kövekkel volt burkolva. A köveket a földtörténet utolsó tengerének hullámzá­sa koptatta és hagyta vissza a Szinva völgyének diósgyőri szakaszában. Balázs József Alkalmanként a neki- felállí­tott klaviatúrát is megpö- työgtette. A koncert vége fe­lé közeledve az egyik szám zárótételében egy kis free jazzt is hallhattunk. A csak­nem két és fél órás koncer­tet nem követte ráadás, a nézők (Illetve hallgatók) re­mek élménnyel gazdagodva távozhattak. Visz lát, Milesi Himer Bertalan A két miskolci nagy mo­zinak — a Békének és a Kossuthnak — igazán nincs szégyenkeznivalója megje­lenését illetően: igényesen helyreállított formájukban kiállják az összehasonlítást bármelyik hazai (sőt, ami magyar viszonylatban a non plusz ultra: fővárosi) mozi­val. A valóban imponáló külcsín azonban — ez idáig — legalábbis felemás „bel­becsét” takart: a vetített kép minősége kielégítő volt, ami azonban a hangot ille­ti, bőven akadt kifogásolni­való. 4 a KŐKORBÓL A JELENBE Most azonban a hangos­film ebben a két miskolci moziban átlépett a kőkorból a jelenbe; átugorva minden­féle fejlődési fokozatot és zsákutcát, felzárkózott a technikai világszínvonalhoz. Ezt a színvonalat ma a vi­lág filmszínházaiban a Dol- by-sztereó rendszer jelenti, amely alkalfhas olyan fil­mek vetítésére, amelyek eb­ben a rendszerben rögzített hanggal készültek. Anélkül, hogy technikai részletekkel untatnánk az olvasókat (és mozibajáró- kat), annyit azért érdemes tudni, hogy ezeken a filme­ken négy független, ún. „fényhang csík” található, melyeket a berendezés azu­tán képes leolvasni, és az egész nézőteret egyenletesen besuározni sztereó (vagy inkább quadrofon) hanggal. A szisztéma lényege azon­ban az, hogy aki életében sem hallott ezekről a tech­nikai részletekről, az is rög­tön hallja, hogy itt valami Éj: a szünetmentes áramforrás t Keresse a Lénia Kft.-nél SZÜNETMENTES ÁRAMFORRÁS: teljesítménye 1000 WA 220 V üzemmód mellett, CSERÉLHETŐ AKKUMULÁTOR, melynek élettartama 5 év. KÉSZÜLÉKBE BEÉPÍTETT SZÁRAZ AKKUMULÁTOR, mely karbantartást nem igényel. AUTOMATIKUS AKKUTÖLTÉS AUTOMATIKUS VISSZAKAPCSOLÁS Minden üzemmódban LED-kijelzés. Teljesítmény: max. üzemmód mellett 15 perc, optimális üzemmód mellett 30-40 perc. FORGALMAZÓ: Lénia-Wawel Kft. Budapest TELEFON: 1550-213, 1553-649, 1555-895 GARANCIA- ÉS SZERVIZELLÁTÁS BIZTOSÍTOTT. MEEI ÁLTÁL BEVIZSGÁLVA pluszról van szó: tisztán, alacsony torzítással, a tér­ben jól elkülöníthetően szó­lalnak meg a film hangef­fektusai, s ha egyszerre több szereplő Is beszél, abból sem lesz kakofónia. 4 ÚGY SZÓLJON, MINT AMERIKÁBAN Ahhoz viszont nem szük­séges semmiféle műszaki előképzettség sem, hogy bár­ki megsaccolja: ez sok pénz­be kerül. Megtudtuk: kere­ken hatmillió forintot ér a két berendezés (erősítőkkel, hangfalakkal együtt), amit most építettek be itt Mis­kolcon. A berendezéseket az In­tercom „adta”: valamilyen formában persze vissza kéll térülnie az összegnek, ame­lyet a beruházásra fordítot­tak. Az Intercom egyébként amerikai—magyar vegyes­vállalat, s éppen most foly­nak a tárgyalások, hogy mi­lyen * együttműködési formát választanak majd a mozi­üzemi vállalattal. Annyi mindenesetre sejthető, már­is jó a viszony a vegyes vállalat és a miskolci mo­zisok között, hiszen Buda­pest után először nálunk, Miskolcon építettek be Ilyen berendezést. Az Intercom üzletpolitiká­jához szorosan hozzátarto­zik, .hogy „meggyőzzék” a moziba járókat: a film más (több), mint a video, fölé­nyesen jobb a kép- és hang­minőség. Az általuk forgal­mazott amerikai filmek (az idén 9, jövőre 20—25) túl­nyomó többsége Dolby-szte- reó, hanggal készül, s úgy vélik, a hazai siker feltéte­le az, hogy a film éppen úgy szóljon, mint valahol Amerikában... 4 A RÉGI HANG IS JOBB Azt is megtudtuk, a Ma­film megvette a jogot (és a felszerelést), hogy ilyen hang- rendszerben filmeket készít­sen, illetve szinkronizálni tudja ezeket a filmeket. Egye­lőre nem sok magyar film készül Dolby-sztereő hang­gal, már csak azért sem, mert ott van értelme alkalmazni ezt a korszerű technikát, ahol jelentős pluszt nyűit, azaz olyan sokszereplős, ak­cióban, hangeffektusban gaz­dag filmek esetében, ami­lyenek hazai stúdiókban nem­igen készülnek mostanában. Az átlag mozibajáró szá­mára talán az egyik mellék­körülmény a legfontosabb: a régi, hagyományos techniká­val készült filmek is lejátsz­hatók ezzel a berendezéssel, sőt sokkal jobb minőségben, mint az eddigi felszereléssel. A folytonos áremelésekkel kényszerházasságban élő ha­zai fogyasztó mindezen elő­nyök hallatán máris sejti: a pluszért fizetni is kell. Meg­kérdeztük a moziüzemi vál­lalatnál, „hogy hallatszik” majd az új berendezés a pénztárnál. Tájékoztatásuk szerint 5 forinttal lesznek drágábbak a jegyek azoknál a filmeknél, amelyek Dolby- sztereó hanggal készültek, a többi film esetében nem drá­gulnak a jegyek, noha ak-, kor is ez a berendezés üze­mel majd. s a hangminőség ott is sokat javul. Bájé «• Üzenet az egykori iskolától Ma délután 5 érakor tanár- diák—szülő találkozó lesz a Kossuth Gimnázium és Óvó­női Szakközépiskolában, ezt megelőzően pedig iskolatör­téneti és képzőművészeti ki­állítás nyílik a Rónai Műve­lődési Központban az iskola egykori és jelenlegi rajztaná­rainak munkáiból. Ez a két esemény jelzi a kezdetét annak a rendez­vénysorozatnak, mellyel az egykori elődintézmény — az Evangélikus Tanítóképző — kerek 60 évvel ezelőtti fel­avatására emlékeznek, hol­nap délután az iskolában az egykori és a jelenlegi taná­rok találkoznak, pénteken pedig megkoszorúzzák az is­kola falán elhelyezett em­léktáblát. Utána kezdődik az iskolatörténeti emlékülés, és az iskola baráti körének alakuló ülése. A baráti kör célja az élődiskola hagyo­mányainak ápolása, vala­mint a volt diákok, tanárok és szülők tapasztalatainak hasznosítása a mostani ok­tató-nevelő» munkában. Pénteken délután 4, és este 7 órakor a Rónai Mű­velődési Központban ünne­pi emlékműsor lesz. volt tanítványok közreműködésé­vel. Ideiglenes helyen a nemesfémszakbolt O Arany és ezüst ékszerek, % csere arany ékszerek, S bizsu divatékszerek bő választékával VARJUK ONT az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat boltjában: Miskolc, Marx Karoly u. 14. sz. alatt!

Next

/
Thumbnails
Contents