Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)

1989-11-29 / 280. szám

A Föides francia kapcsolata XXI. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1989. NOV. 29., SZERDA ÁRA: 3,50 FORINT Gimnázium, 1995-re Talán hamarabb is taníthatnak a bencések lemplomavató, két év múlva 1995-ben szeretnénk, ha megnyithatná kapuit az avasi városrészben a bencés gimnázium — nyilatkozta lapunknak az elmúlt napok­ban Korzenszky Richáid, a bencés rend perjele. A ben­cések képviselője vasárnap Miskolcon szentmisét tar­tott, ahol tájékoztatta a hí­veket a gimnáziumépítésről. Hétfőn pedig ellátogatott a városházára, ahol dr. Ko­vács László, a városi tanács elnöke fogadta. Nem pusz­tán udvariassági látogatás­ról volt szó ... A lapunknak adott inter­júban is megemlítette a per­jel, hogy szeretnék, ha nem kellene 1995-ig várni a ben­cés gimnázium első tanévé­nek megkezdésével. Magya­rán, amíg az iskolát építik az Avason, már el lehetne kezdeni néhány osztályban a tanítást, amelyet aztán az új épületben folytatnának. Ez annál is inkább lényeges lenne, mert a bencések úgy vélik: nem elég az intéz­mény falait felhúzni, az is­kola szellemiségét, egységét is meg kell teremteni, és eh­hez idő kell. Dr. Kovács Lászlótól meg­tudtuk, hogy a város veze­tése támogatja a gimnázium minél hamarabbi létrehozá­sát, és szándékukat már ré­gebben kifejezésre is juttat­ták azzal, hogy 'az építke­Előadás bölcsész­hallgatóknak e A II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtár nagytermé­ben december 1-jén, pénte­ken délután negyed hatkor dr. Szabó Árpád tudomány- történész tart előadást a la­tin—görög szakos előkurzus hallgatóinak Homéroszról. Az előadást szíves figyelmébe ajánlják a leendő bölcsész- hallgatóknak, de az érdek­lődő nagyközönségnek is. zéshez a telket ingyen bo­csátották az egyház rendel­kezésére. Most úgy zárultak a tárgyalások, hogy a városi tanács megkeresi annak a lehetőségét, hogy melyik in­tézményében, s milyen mó­don tudna lehetőséget te­remteni arra, hogy 1995-nél hamarább megkezdődhessen az oktatómunka a bencések vezetésével. Segíteni aka­runk ebben — mondta a ta­nácselnök —, de konkrét módon csak akkor tudunk tárgyalni, ha áttekintjük a meglehetősen kiterjedt ok­tatási intézményhálózatunk elkövetkezendő, néhány év­re előrelátható helyzetét. Az már bizonyos, hogy a templom hamarabb épül meg az Avason, mint a gim­názium, s az egyházak ere­deti szándéka is az volt, hogy több szakaszra bont­ják a jó néhány millióba ke­rülő egyházi épületegyüttes felépítését. Mándy Zoltán­tól, a nemrég létrehozott avasi római katolikus egy­házközség lelkészétől meg­tudtuk nemrég azt is, hogy jövő tavasszal lenne az új templom alapkőletétele, 1991. szeptemberére pedig szeretnék befejezni az épít­kezést. A hívek mellett természe­tesen minden érdeklődő tá­jékoztatást kaphat arról, hogy hol tart a templom- és iskolaépítő vállalkozás. Az úgynevezett avasi miséken minden hónap utolsó vasár­napján a Mindszenti temp­lomban a római katolikusok, minden hónap első vasár­napján a belvárosi temp­lomban pedig a görög ka­tolikusok tájékozódhatnak. Az avasi egyházközség meg­bízottjai a közeljövőben minden, az Avason élő csa­lád ajtaján bekopogtatnak majd. De minderről részle­tes tájékoztatást kaphat, és elolvashatja Mándy Zoltán levelét is, aki megvásárolja az újságárusoknál a Déli Hírlap Kft. karácsonyi kiad­ványát, amely az egyházak­kal együttműködve készült. (k-6) 5(c A forradalom eseményeit felidéző képek reprodukcióit a budapesti Francia Intézettől kapta kölcsön az iskola. (Kerényi felvj A Földes Ferenc Gimná­ziumnak - tanulóinak és ta­nárainak - két éve született meg az azóta fennálló és bő­vülő baráti kapcsolata egy kis francia falu, Exquelbecq (Dunkerque mellett) diákjai­val, azok szüleivel, tanáraival. A „francia kapcsolat” inspirálta az iskola francia nyelvű és történelem-mun­kaközösségét arra, hogy a nagy francia forradalom bi- centenáriuma alkalmából emlékülést és kiállítást ren­dezzen, műsort szervezzen. A Földes diákjainak teg­nap délelőtt mutatták be francia műsorukat az erre felkért másodikosok, har­madikosok, dr. Vadász Sán­dor, a történelemtudomá­nyok doktora, az ELTE ta­nára pedig magáról a for­radalomról tartott nekik előadást. (Délután a megye történelemtanárai hallgat­hatták meg a műsort és az élőadást.) Az iskola földszinti fo­lyosóján december közepéig látható az a kiállítás, amelynek képeit a budapes­ti Francia Intézettől kapták. Ami a Földes és a fran­cia falu lakóinak kapcsola­tát illeti: nyaranta gyere­kek utaznak innen oda, s onnan ide, három-három hétre. Ha kell, Peresz Is segít \m Simon Peresz pénzügymi­niszter azt mondta a magya­roknak, hogy ha tud, szíve­sen segít. Majd átadta név­jegyét a csoport vezetőjé­nek azzal, hogy akár tele­fonon is keressék Magyar- országról. Mindez néhány napja tör­tént, Jeruzsálemben. A Neu­mann János Számítógép tu­dományi Társaság szervezte a magyar szakemberek út- j<ii. Izraelbe, egy háromna­pos számítástechnikai kiál­lításra. Vegyesvállalat-alapí- tási szándékkal a 27-tagú delegációból egyvalaki uta­zott: Kőfalvy Zsolt, az ÉGSZI Szinva vállalkozási iroda vezetője. Hogy milyen sikerrel, arról így számolt be. — Körülbelül egy hónap­ja jártam Párizsban egy ha­sonló kiállításon, de másutt A pénzt nem lehet Csendes szenzációnak számított, amikor a Déli Hírlap ha­sábjain az időjárás-jelentés mellett megjelentek azok az adatok, amelyek a miskolci levegő szennyezettségéről adnak néhány anyag tekintetében tájékoztatást. A megyei Köjál saját elhatározásából döntött így, megtörve ezzel egy olyan, eléggé el nem ítélhető gyakorlatot, amely nem tette lehető­vé, hogy az állampolgár megtudhassa, mit szív be nap mint nap, milyen veszélyek fenyegetik a környezetszennyezés eredményeként. Nos, mi azt szeretnénk, ha ebben az eset­ben nem lenne igaz. Mert azok áz adatok, amelyeket a Kö­jál közöl, csak egy igen yékonyka szeletét képezik a kör­nyezetünk állapotáról alkotható igaz képnek. Ezzel nem a Köjált akarjuk kárhoztatni, sőt: ők azok. akik felvállalták önként az úttörőszerepet. Jó lenne, ha többen követnék a példát, mert aggasztóan keveset tudunk arról, milyen anya­gok károsítják az egészségünket nap mint nap, és minek a következményeként. Nem hisszük azonban, hogy ez hiva­talok, hatóságok, személyes vezetői, vagy testületi jóindula­tán, lelkiismeretén kell, hogy múljon. Intézményes jogi ga­ranciákat kell arra teremteni, hogy minden állampolgár tudhassa, milyen kockázatot vállal, ha itt, vagy ott telep­szik le az országban, ha ebben, vagy abban az üzemben vállal munkát. Ha továbbra is tudatlanok maradunk kör­nyezetünk állapotát illetően, akkor ez nemcsak azzal a veszéllyel fenyeget, hogy saját magunkat, vagy családtag­jainkat félreinformáltságunk következményeként veszélyes helyzetbe hozhatjuk. Hanem azzal is, hogy mint választó- polgárok nem tulajdonítunk kellő jelentőséget a környezet- védelem ügyének, pillanatnyi gazdasági, politikai érdekek ügyes hangszerelésével elfelejtethetik velünk azt az alap­igazságot, amelyet a környezetvédők úgy fogalmaztak meg: ha már nem lesz egyetlen fa a földön, egyetlen csepp iható víz, meghal a természet, akkor majd rájövünk, hogy a pénzt -nem lehet megenni... (kiss) is megfordultam már. Az iz­raeli jóval színvonalasabb volt. Nagy számítástechnikai cégek képviseltették magu­kat, és mellettük ott vol­tunk mi. magyarok. Jó érzés volt, hogy Peresz úr oda­jött hozzánk, elbeszélgetett velünk. Körülbelül 3000 lá­togatója volt a kiállításnak. Több üzletemberrel, számí­tástechnikai szakemberrel tárgyaltam, közülük négy az, akivel kapcsolatba kerülhet a Szinva. — Részünkről két dolog­nak volt sikere: annak, hogy a befektetendő tőkéjükre bankgaranciát kapnak, és annak a folyamatnak, amin keresztülment és megy az ország. Ügy gondolják, hogy Magyarország az izraeli szá­mítástechnikai if>ar, keres­kedelem kelet-európai híd­főállása lehetne. Az említett négy úr közül kettő magyar. — Itt tölti majd a kará­csonyát az a jeruzsálemi tárgyalópartnerem, aki sem­mit nem akar eladni, ellen­ben mindennel foglalkozik, ő egyszerűen pénzt akar be­fektetni, s azt fiadztatni. Van egy tudós, aki számító­gépet tervezett, tervez, és érdeklődik irántunk. Azt hí; szem, elég érdekes lenne egy olyan vegyes vállalat, amelyben az ÉGSZI Szinva hozná össze az előbb emlí­tett két izraeli urat — a pénzest és a számítógépest —, itt Miskolcon. — Tárgyaltam a Packard Bell izraeli képviselőjével arról, hogy létrehozhatnánk vegyes vállalatot, amely en­nek a hatalmas amerikai cégnek a képviselője — hadd mondjam inkább szakszóval: distributora — lehetne. Az sem elképzelhetetlen, hogy részegységeket szállítanának: ide, azokat Miskolcon sze­relnék össze, és azután' a gépek tőlünk mennének Ke­let-Európába. Főleg számí­tógépek és szoftverek for­galmazásával foglalkozik az az úr, akivel még sikerrel kecsegtető megbeszéléseket folytattam. Sz. CL , Izrael ipari hatalom. Igazolja tagi” anziksz inn* ­.prn fiv vnp * .qvw vvm o’iwntip * .mnyt mipa irpsmotj * svvsvn nmnvni) mw>n * .nawn py vr-v 'ynnn * például — ez a „slva­n»in jinnw ’rj’yro’DP * .nirinsnnvTDvmw* .rím pnm * D’uivvionrmn* rmm * Mscsvsoft Lotus A Ashton Tate ★ Egy izraeli floppy disc tasakja. A mágneslemezt azért kapta ajándékba Kőfalvy Zsolt, mert aláírta, hogy ő is til­takozik a floppy disc-lopások ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents