Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)
1989-11-28 / 279. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 279 SZÁM 1989. NOV. 28., KEDD ÁRA: 3,50 FORINT A MISKOLCIAK NAPILAPJA A japán nagykövet Miskolcon Á Magyar Demokrata Fórum meghívására november 30-án, csütörtökön Miskolcra látogat Eigi Széki, Japán magyarországi nagykövete. A nagykövet úr különböző vállalkozókkal találkozik, majd délután fél 6-tól előadást tart hazájáról, a Technika Házában. Az MDF miskolci szervezete minden érdeklődőt szeretettel vár a nagykövet előadásán. Vezetői fogadóóra A Miskolci Megyei Város Tanácsa szerdai, meghosz- szabbitott ügyfélfogadási napján dr. Juhász József vb-titkár a hivatali helyiségében fogadóórát tart 16 és 18 óra között. 0 A népszavazás eredményéről is szólt tegnap este Pozsgay Imre állammiriiszter, a Magyar Szocialista Párt országos elnökségének tagja, amikor Miskolcon, a Technika Házában körülbelül száz érdeklődővel, zömében helyi értelmiségiekkel találkozott. (Tudósítás a 2. oldalon.) (Kerényi László felvétele) \ A bencés rend perjele a Miskolcon építendő új gimnáziumról Nem elitiskolát akarnak Akik itt végeznek, a várost gazdagítják majd Öreg járművek, kétütemű motorok Nyeljük a kipufogógázt Zsúfolásig megtelt vasárnap délben a Mindszenti templom, ahol a szentmisét ezúttal Korzcnszky Richárd, a magyarországi bencés rend perjele tartotta. Prédikációjában szólt arról is, hogy miként képzeli el a bencés rend annak a tervnek a valóra váltását, miszerint 1995-re Miskolcon az avasi városrészben megnyithatja kapuit a bencés gimnázium. Nemcsak gimnázium, hanem templom is épül az Avason, és ezekről az elképzelésekről már többször írtunk lapunkban. Most a bencés rend perjele arról nyilatkozott nekünk a misét követően, hogy milyen elvek szerint fog működni a gimnázium, mit nyújthat a városnak ez az intézmény, amelynek létrejöttét már most is nagy várakozás előzi meg. A perjelre sokan \vártak a templom udvarán. Egykori tanítványok is —, hiszen Korzenszky Richárd a pannonhalmi iskola igazgatói a. tanára volt —. és akadt olyan tanár is, aki már most jelezte: szeretne majd a gimnáziumban tanítani. A perjel kérdéseinkre válaszolva igyekezete néhány tévhitet eloszlatni a gimnáziummal kapcsolatban: — Ez a gimnázium nem lesz elitiskola! De különleges iskola lesz, és erre lehetőség is nyílik, hiszen az oktatási reform keretében az iskolák a jövőben egyéni arculattal, programmal, szellemiséggel rendelkezhetnek. A miskolci gimnáziumban keresztény szellemű nevelést kívánunk megvalósítani, keresztény embereket kívánunk formálni ebben az intézményben. Azért nem a katolikus jelzőt használom, mert elképzelhetőnek tartom, hogy ez az iskola bárkit befogadjon, aki a célkitűzéseivel azonosulni tud. Valóban nem elitiskoláról van szó. mint ahogy Pannonhalma sem az, bármilyen mítoszok is élnek erről a közvéleményben Tudom, hogv nem mindenki hiszi el, de Pannonhalmán naevon sok kiváló tanulót, eb’tas'b'nk a ietpntkezők közül. számos közenest pedie felveszünk. Számunkra az a legfontosabb, hogy milyen szellemiségben nőtt fel az a gyermek, aki nálunk kívánja folytatni tanulmányait. . — Hogyan képes arr? a bencés rend, hogy egy komplett és nem is akármilyen színvonalú tantestületet produkáljon 1995re? — A bencés rend az iskola vezetését vállalta. Mi nem kívánunk pályázati úton, úgymond „kész” tantestületet összetoborozni. Ügy gondoljuk, hogy az elkövetkezendő években magunk köré gyűjtjük itt, Miskolcon azokat a tanárokat, akik a mi szellemiségünket elfogadják, és szeretnének ezért munkálkodni. Egy baráti kört alakítunk, amelynek az avasi egyházközség lesz a centruma. Az egyházközség egyébként otthon híján egyelőre a Mindszenti templom parókiáján székel. Itt Mán- dy Zoltánnál, az egyházközség lelkészénél jelentkezhetnek azok,' akik szeretnének a gimnáziumépítés munkájában részt venni. — ön az építés szót használja, pedig még az alapok lerakásánál sem tart a gimnázium épületének létrehozása. — Igen, az iskolát már most el kell kezdeni építeni, és az iskola fogalma nem azonos az épülettel! Nemcsak ránk, hanem a családokra is hárul ebben a feladat, hogy az iskola szellemében neveljék a gyerekeket. addig is, amíg a gimnázium a valóságban is megnyithatja kapuit. — Ön többször is emlegette beszélgetésünk során a várost. Ezek szerint az egyházi gimnázium létrehozása nemcsak egyházi ügy? — Én azt szeretném, ha ez a város közügye lenne, hiszen akik maid ezt az iskolát elhagyják, a várost gazdagítják. Ezt a gondolatot elfogadva bocsátotta rendelkezésünkre a város vezetősége ingyen az építkezéshez a telket. Fontos, hogy az egész város támogassa az iskolaénítést. hiszen ezzel azt építik, ami később a várost gyarapítja majd ... — Az iskola létrehozásával a bencés rend újra megtelepedik a városban? — Igen, mi mindenféleképpen létre akarunk hozni itt egv bencés közösséget. Benedek is a hegyeket szerette, és itt sok a hegy, sőt, a miskolci térképeken is olvasható Kis Szent Benedek és a Nagy Szent Benedek elnevezés is kedvesen hívogató számunkra. Nagy kérdés persze, hogy egy nagyváros kellős közepén hogyan tudjuk majd a rendünk számára fontos vissza- vonultságot és azt az aktivitást, amely a város szellemi vérkeringésébe való bekapcsolódást jelent, zavartalanul összehangolni. Azt szeretnénk, ha 1995-re készen állna az iskola. Az még nem tisztázódott bennünk véglegesen, hogy miként szervezzük az iskola oktatási rendjének felépítését. Az bizonyos azonban, hogy 500 diáknál nagyobb méretű iskolát nem akarunk létrehozni. Szeretnénk viszont az oktatást az épület elkészülténél hamarabb megkezdeni. Elsősorban a kohászati üzemeket okoljuk azért, hogy rossz a város levegője, pedig a légszennyezésért mintegy 35—40 százalékban a közlekedés a felelős. A legsűrűbben lakott területeken a levegő ólomtartalma eléri az 50—60 százalékot is. A közlekedés azonban nemcsak a tüdőnknek, hanem a fülünknek, idegrendszerünknek is árt, a hangos járművek okozzák a zajterhelés 70—80 százalékát. De közvetlenül szennyezik a talajt, a vizeket is. Erről volt szó a közelmúltban azon az ankéton, ahol a közlekedés okozta környezeti ártalmakra hívták fel a figyelmet. A megyei tapasztalatokról Gyarmati Mihály, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője számolt be, s igencsak lehangoló képet festett a mai állapotokról. Véleménye szerint ezt a problémát már nem lehet csupán hatósági intézkedésekkel megoldani, társadalmi összefogásra lenne szükség. Az adatok egyébként meglehetősen riasztóak, mert a megyében a nagyobb közlekedési vállalatok régi, elhasznált járművei között nem egy olyan található, amelynek futásteljesítménye régen meghaladta a megengedett mértéket. Ma már több mint kétszázezer gépjármű közlekedik Borsod megyében, s köztük még mindig igen magas a kétüteműek, a Trabantok. Wartburgok aránya. A környezetkímélő gépkocsik pedig még csak a rajzasztalokon léteznek a szocialista országok gyáraiban. Tőkés országokból ilyen autót behozni viszont igencsak nagy költséggel járna. A települési tervek készítésekor mindeddig nemigen vették figyelembe a közlekedés okozta környezeti hatásokat, gondoljunk arra. hány épületet terveztek az utóbbi időben közvetlenül nag.yforgalmú autóutak mellé, például He.iőcsabán, ahol az útmenti társasházak laAz Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság jégtörő hajóinak műszaki felkészítése — a szokásos javítások és karbantartások után — már megtörtént. November elején sikeresen túljutottak az üzemképesség vizsgán is, ahol a hivatalos szervek a hajókat jégtörcsrc alkalmasnak minősítették. Kötelező készenléti szolgálatuk december elsején kezdődik. A Jégvirág IX. nagy teljesítményű jégtörő jelenleg a szétszedett Szabolcs megyei dombrádi pontonhíd elemeit vontatja le a Tiszán Tokajig, ahol bevált gyakorlatnak megíeielően, a Bodrog. torkolatánál kialakított biztonságos téli kikötőben telel — tavaszig. Itt lesz a miskolci igazgatóság vízi- jármű-parkjának nagy része, az uszályok, a tanyahajók, az úszó munkagépek, a kőkirakó hajók és a kitűző hajók is. Itt van már a nyíregyházi központtal működő Felső Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Jégvirág III. és IV. jelű hajója. A napokkói úgy érezhetik, az előszobájukon halad át a fór-* galom. Ezen pedig csak vajmi keveset segíthet a zöldhullam, amely a folyamatos haladást biztosítja a városban. Kisebb-nagyobb eredmények születtek eddig is. hiszen éppen az erélyes tiltakozás hatására épül meg I992-re a Mezőkövesdet elkerülő útszakasz. A megyei tanács környezet- és természetvédelmi bizottsága az ártalmak csökkentésére fogadott el egy programot, amely szerint folytatják a közúti jelzőlámpák összehangolását, tervezik, hogy a nagy forgalom elől bizonyos lakóterületeket lezárnak. Csökkenthetné a város légszennyezését, ha kerékpárutak épülnének, s egyik megoldás lenne a tömeg- közlekedés villamosítása is. A tervekben sok még a feltételes mód, megfelelő pénzforrások nélkül nem sok -változásra számíthatunk. Addig pedig nyeljük a kipufogógázt. V. Zs. bán ezeket a hajókat is „levizsgáztatták” és téli munkára alkalmasnak minősítették. Mint segédjégtörő hajó a miskolci igazgatóság Tárcái nevű vontatója is állomásozik majd. A miskolci igazgatóság másik nagy teljesítményű jégtörője, a Jégvirág X. jelenleg a Duna jugoszláv szakaszán hajózik hazafelé. Ez vontatta a budapesti csepeli szabad kikötőbe a csehszlovák megrendelésre Tiszalökön gyártott kőkirakó hajót. A nagy jégtörők az igazgatóság vízlépcső- és hajójavító üzemének közelében, Tiszalökön lesznek készenléti szolgálatban. Mindaddig azonban, arpíg az időjárás megengedi, a szállítási munkákban vesznek részt. Az igazgatóság kőbányájából az idén összesen 20 ezer tonna, különböző nagyságú, osztályozott követ szállítanak részben a saját partbiztosítási munkálatokhoz, a társigazgatóságoknak és a Szolnok Megyei Tanácsnak pedig útépítés céljára. (oravec) j (kiss) Finkey József professzor, akadémikus bronz mellszobrát avatták fel tegnap a Nehézipari Műszaki Egyetem aulájában. Finkey József 100 éve született, 1914-től haláláig Sel- mecen és Sopronban oktatott, 1923-tól tanszékvezetőként. Két Ízben dékáni tisztet viselt. Az MTA tagja, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alelnöke volt. Fő műve 1924-ben jelent meg Berlinben, 1930-ban az USA-ban és 1932-ben a Szovjetunióban. A szoboravatqs után a sel- meci műemlékkönyvtárban nyílik emlékkiállítás. (Kerényi László felvétele) • • > Üzemképességi vizsga után Készenlétben a jégtörő hajók
