Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)

1989-11-22 / 274. szám

5)c Cuki kis kalap... London bán Sarak Power modell mutatta be Philip Somerville ka­laptervező strucctollas kreációját a jövő tavaszi—nyári szezon divatjának bemutatóján. A fekete csipkecsoda ára mindössze 548 dollár. A menyei levéltárban a helyük Hazatérő dokumentumok A Iíádár-korszak első sza­kaszában — úgynevezett kon­szolidációs idejében — tör­tént, hogy a Párttörténeti Intézet Központi Archívuma Budapesten — felsőbb utasí­tásra — kiadta a rendelke­zést (az illetékes miniszté­rium segédletével), hogy a megyék a munkásmozgalom­ra, a jobb- és baloldali moz­galmakra vonatkozó bírósági és közigazgatási iratokat gyűjtsék ki a levéltári anyag­ból, és adják át. Az utasítást végrehajtották, s hogy jobb „kedvet” csináljanak hozzá a levéltárosoknak, még fizettek is érte némi munkabért. Az egész országból Vegyü­lő anyag fölött a párt urai rendelkeztek. Jellemző, hogy amikor 1985-ben Borsod és Miskolc munkásmozgalmá­nak 1945—1948. közötti do­kumentumait Román János, Beránné Nemes Éva, s a me­gyei pártarchívum vezetője, Pálhegyi Ágnes összegyűj­tötték (máig sem jelent meg), a válogatáson kívül a me­gyei levéltár a teljes anyag irattári jelzeteit, azaz év­számokat és iratszámokat tartalmazó kiadványt akart megjelentetni, az archívum ehhez nem járult hozzá. Csak húsz példány készülhetett titkos, belső használatra. Te­hát nemhogy az iratok tar­talmáról nem tudhatott a „megbízhatatlan kívülálló”, de még az iratok puszta lé­te is titkosnak minősült! Most az 1945 előtti irat­anyagról úgy döntött az MSZP elnöksége, hogy a me­gyei levéltárak iratanyagába tartozókat visszaadja. A jegyzék szerint a miskolci Az anya hangja Francia kutatók önkénte­sen jelentkező harmincki­lenc leendő anyát vonva be a kísérletükbe azt tapasz íal- ták, hogy 35—38 hetes mag­zataik — fejlődésüknek eb­ben a szakaszában a halló- szervük már kifejlődött — ■különbséget tesznek az em­bertől őket érő szókapcsola­tok között. Az anyák hasá­ra helyezett hangszórókból i magzatok irányában két szótagot — ba és bi — su­gároztak ki az anyák „elő­adásában”, mégpedig az egyik csoport magzatainak babi-biba. a másikéinak bi- ba-babi alakban. A terhesség 35. hetétől kezdve a magzatok mind­egyik szótagösszetételre az­zal reagáltak, hogy szívrit­musuk erőteljesen felgyor­sult. Amikor azonban a hosszú időn át újra meg új­ra sugárzott szótagök sor­rendjét felcserélték, a mag­zatok szívritmusa kevésbé vált szaporává. Mindez azt valószínűsíti, hogy már a magzatok is felismerik, az anyai beszé­det. Meglehet, hogy ez a korai hozzászokás anyjuk nyelvéhez segíti az újszü­löttekét beszédkészségük­nek a kifejlődésében. forradalmi törvényszék (1919) a putnoki, a sátoraljaújhelyi és a szikszói forradalmi tör­vényszék (1919), iratanyaga visszaszállítható. Hasonló­képpen a megyei közigazga­tási iratanyagból kiemelt da­rabok 1930—31-ből. A mis­kolci ügyészség iratai (1919— 1920), a sátoraljaújhelyi ügyészség iratai (1919—1920), a miskolci törvényszék iratai (1919---1944), a sátoíaljaúj- helvi törvényszék iratai (1919—1943). örülünk, hogy ezt is meg­érhettük, s az iratok kutat­hatóvá válnak itt, ahol ke­letkeztek, ahová vonatkoz­nak, De ezzel nincs vége. Nem tudjuk,- mi lesz a megyei pártarchívum sorsa, amely a megye történetére nézve alap­vető fontosságú dokumentu­mokat tartalmaz, hiszen négy évtized alatt valójában on­nan irányították ezt a köz- igazgatási egységet: tervek és jelentések, statisztikák és egyéb domukentumok ezreit őrzik a dobozok, a közigaz­gatásra csakúgy, mint a mű­velődésre. iparra, kereskede­lemre, mezőgazdaságra vo­natkozóan. Ezekkel mi lesz, ez nem a párt belső ügye. A párt belső, illetve szerveze- . ti életére, alapszervezetekre, taggyűlésekre vonatkozó anyagok valóban belső ügyek. De a többi nem. Hiszen a közigazgatás, a vállalatok, az intézmények, gazdasági egy­ségek az illetékes pártfóru­mok végrehajtó szervei vol­tak évtizedeken keresztül, s ennek az írásos vetülete a megyétől nem idegeníthető el, a megyei levéltárban a helye. Dr. Csorba Csaba Beszél a börtön 1. Zárkatitkok Ha kislány Tárja a tököli kórházban Hogy hogyan lehet zsi­lettpengét, drótot, vagy „ka­rácsonyfát” nyelni úgy, hogy ez ne okozzon komolyabb sérüléseket? — ennek for­télyait a kívülállókon kívül talán csak az első bűnté­nyük miatt börtönbe kerülők nem tudják. Ök is csak na­pokig nem ismerik a titkot, a cellatársak ugyanis vagy elméletben, vagy gyakorlat­ban, de gyorsan kioktat­ják ... Sokan tudják, hogy a ra­bok gyakran nyelnek kana­lat, villát, úgy, hogy ezt akár ki is tudják húzni. Manap­ság azonban ezeket — ahogy egyikük nevezte — a régi trükköket már nem csinálja senki. Biztosra mennek. Az egyik elítélttel beszélgettünk, aki életének huszonnnyole évéből majdnem tizet már börtönben töltött, és ha va­laki, akkor ő bizony oda­bent is profinak számít a — cellanyelven — nyelésben. ■ MÉG AZ ORVOST IS BECSAPJÁK — Mindenekelőtt el kell dönteni, hogy az ember mi­ért akar nyelni — mondja egészen szakszerűen. — Csak azért, hogy a tököli börtön­kórházban találkozzon egy kislánnyal, vagy azért, hogy jó két hetet ott töltsön, és akár meg is műtsék. Ha pél­dául a műtétet már nem vállalja, nyelhet zsilettet. Én úgy csináltam, hogy négyet, ötöt felfűztem egy cérnára, na persze, előtte a zsilett élét ragtapasszal leragasztottam, így biztos volt, hogy nem sérti föl a torkomat. Aztán lenyeltem, de a cérna végét a fogamra kötöztem. Meg­vizsgáltak, a röntgen kimu­tatta, a zsilettet. Megműte- ni persze, már nem kellett, mert egy kis pihenő után kihúztam... A jobbak dró­tot nyelnek, de a kemény nyelősök, akik már régóta és sokszor csinálták, egy „karácsonyfát” is el tudnak tüntetni. Persze ez nem más, mint sok apró drót, cérná­val egymás alá kötözve, ami úgy néz ki, mint egy fenyő­fa, Szóval ezt csúccsal le­felé kell nyelni, ahogy leért, elengedjük a végét, és az ott azonnal szétugrik és akkor már se le, se föl. Ugyan­ilyen a pók is. Egy hurokra drótszálakat erősítenek, majd ezt összefogják, leeresztik a torkukon és az ugyanúgy szétugrik, mint a karácsony­fa. Persze, a kemény nyelő- sök előtte becsomagolják a Boriin az igazság, de vízben az egészség! Ússzon minél többet, télen is: a esz Auguszlus 20. strand sáloruszodá/ában NYITVA TARTÁS b ci Szabadság tér! uszodában i a diósgyőri uszodában mindennap 6-tól 17-ig NYITVA TARTÁS: hétköznap 6-tól 18-ig, vasárnap 6-tól 12-ig Válassza a mozgást, #é MISKOLCI VÍZMÜVEK ÉS FÜRDŐK VÁLLRLAT papírzsebkendőbe, így aztán biztos, hogy nem sérti föl a torkukat. Ez szinte biztos, hogy műtétet jelent. ■ MIRE JÓ A SPIRÁLFÜZET? Hogy honnan szereztem drótot, meg cérnát? Hát a zsiletthez borotválkozáskor lehet hozzájutni, drótnak leg­jobb a spirálfüzet drótja, azt könnyen lehet hajlítani, a cérnát pedig a ruhákból, vagy lepedőkből szedtem ki ... Rendőrségi fogdában ilyenekhez már nem lehet hozzájutni, ott nem is lehet nyelni, mert azt mondják, hogy még a beadott mű­anyag kanál is emészthető. Persze, ha a nyelés sikerült, de már nem lehet kihúzni, akkor jön a műtét. Beszélik, hogy a tököli börtönkórház­ban van egy orvos, aki csak azért, hogy elvegye a kedvét ettől a rációknak, akkora vá­gásokat csinál, hogy mikor a nyelős felébred és meglát­ja a hatalmas hegét és a varratokat, egy életre el­megy a kedve az egésztől... Én vagy hússzor biztos, hogy nyeltem, de csak egy­szer műtötték meg. Akkor sem így ... ■ AKI NEM TUD MEGHALNI Falcolók — a börtönnyelv­ben csak így hívják azokat, akik zsilettel, késsel felvág­ják az ereiket. Ök nem csu­pán azért' teszik, hogy be­tegszobára kerüljenek. Szíve­sen, szinte kérdések nélkül beszélt magáról egyikük, aki bár többször megpró­bálta, mégsem tudott meg­halni. 35 éves, de ha négy­öt évvel többnek mondja magát, azt is elhiszem. Gye­rekkorától, hosszú éveket töltött már börtönben. — Az első öngyilkossági kísérletem tizenöt éves ko­romban volt. Akkor Pesten voltam a fiatalkorúak bör­tönében. Az egészségügvistől loptam étert, aztán öt. szál cigiből kifőztem a nikotint, és gyógyszert is szereztem. Az egészet egyszerre bevet­tem. Csak órákkal később fedezték föl, mégis életben maradtam. Tessék mondani, hogy lehet ez? ... .Felébred­tem és éhes voltam, emlék­szem, loptam egy fasirtót. Amikor bejött az orvos, azt hittem, majd leszid, de nem, csak nézett rám: hát ma­ga meg él? — kérdezte. A következő falcom már itt volt, ’74-ben. Akkor is meg akartam halni, mert meg­tudtam, hogy az asszony el­vált tőlem. Reggel borotvál­kozás közben végiggondol­tam. hogy jó, jó, hogy élek, de minek ... Bementem a cellába, és zsilettel fölvág­tam a karomon és a nyaka­mon az ereimet... Akkor sem haltam meg. Aztán ké­sőbb, amikor egy rendőrségi balhé miatt bevittek a rend­őrségi fogdába, húszfilléresf sel vágtam föl az ereimet. Persze, előtte az ablak rá­csán élesre reszeltem az ért mét. De gyorsan észrevették és bekötöztek. Máskor is próbálkoztam ... Hogy, hogy van ez? Nem tudom... Én nem tudok meghalni... (fázold) (Folytatjuk) . „ Óriás rügy a káposz fafej A káposzta őse valószínű­leg a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidékén honos vadkáposzta 4—5000 éve ismert. A termesztett káposzta kétéves növény. Az első évben óriásira meg­növekedett rügyét, a ká­posztafejet fogyasztjuk. Má­sodik évben fejleszti vi­rágzatát és termését. Ha­zánkban mintegy 500 éve van szántóföldi termesztés­ben, főleg a Nyírségben, a Hajdúságban, valamint Bu­dapest, Győr és Szentes környékén. A vöröskáposz­tát a fejeskáposztától nagy antocián festéktartalma kü­lönbözteti meg, melytől le­velei bíborlila színűek. ★ A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában hétfőn nyílt meg az a kiállítás, ahol megyénk képző- és iparművészei mutatják be alkotásaikat. Az iparművészeti munkák között láthatunk egy 17. századi mintával készült komódteritőt, s szépek a szentistváni hímzések is. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatója még a megnyitó előtt úgy vélekedett, hogy ez a bemutató is alkalmat ad a kapcsola­tok tartalmi változására. Képünkön Ny. Kosztucsenko igaz­gató és tolmácsa ismerkedik a borsodi hímzésekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents