Déli Hírlap, 1989. november (21. évfolyam, 256-281. szám)
1989-11-21 / 273. szám
A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM 1989. NOV. 21., KEDD ÁRA: 3,50 FORINT A finn—orosz i háborúról Egy nyugodtan szenzációsnak nevezhető előadásra invitálja az érdeklődőket a Magyar—Finn Társaság miskolci baráti köre. Ma délután, fél 6-kor a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban — Győri kapu utca 27. szám —, a 8-as száfnú tanácsteremben a finn—orosz téli háborúról tart előadást Bereczki András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára. Vezetékes ivóvizet kapott a falu Komfortosabb Répáshuía MSZP: „Nincs szükségünk a megyei pártszékházra" Az idén hatmillióba kerül V * Atveszi-e majd a tanács? Répáshután elkészült, s a napokban átadták a falu népének a vezetékes ivóvízhálózatot. A bükk' erdők övezte völeyhen a villanv bevezesse óta ez volt altg- nagvohb ajándék a település lakóinak. A hálózat kiépítését az Eser-tarnavölgvi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat nem egészen két év alatt végezte el. A jó minőségű karsztvizet a község a hollóstetői víztározótól kapja. 5 kilométeres vezetéket fektettek le a faluig, a fák irtásával nyert nyiladék n át. Répáshután a faluban is több mint négy kilométernyi elosztóhálózat szolgál a 20 közkifolyóhoz. s kialakítottak félszáz aknát is. A lakossági hozzájárulással készült vezetékes ivóvízhálózat 16 millióba került. A kivitelezéshez a község vissza nem térítendő támogatást is kapott. A rendszert a Borsod Megyei Vízművek üzemelteti. Környezet- és karsztvíz- védelmi meggondolások miatt egvelőre sainos még nem lehet a vezetékeket a lakóházakba bekötni, a későbbiekben azonban bizonyára ez is megoldódik. Addig is a kiépített közkifolyók könnyítik a lakosság ivóvízellátását. A község komfortosítása mindenesetre szép ajándék a 200 éves nemzetiségi településnek. atc A bükki falvak többnyire idős lakóinak nehéz a ház körüli munka. A városi ember nem is sejti, milyen nagy dolog, ha már nem kell a kútra menni vízért. . (Fejér Ernő felvételei) s ahová betérhetnek az emberek, hogy ügyes-bajos dolgaikat megbeszéljék. Mi az állami, a népképviseleti szervekbe beválasztott képviselőink útján szeretnénk érvényt szerezni törekvéseinknek. Éppen ezért azt tartjuk fontosnak, hogy választási közterületként működjön egy-egy pártcentrum, amelyet az adott ' terület pártszervezeteinek választmánya működtet, és ahol az MSZP-tagok felkészülnek a választásokra. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a pártunkban nem lesz majd megyei szintű szerveződés. De, ha mégis ennek létrehozásáról döntenének a pártértekezleteken, akkor sem lesz akkora az MSZP, ami indokolttá tenné egy ilyen nagy székház fenntartását. De vajon ki dönthet arról, hogy átveszi-e a tanács a házat, ha erre felkérik, s ha igen, mire használja és mire költi az így nyert bevételeit? A választ dr. Juhász Józseftől, a Miskolc Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárától kaptuk meg. — Mindhárom kérdésben a tanács testületé dönthet. Ha decemberben lemondana a megyei pártszékházról az MSZP, a városi tanács is határozhatna arról, hogy a kezelésébe akarja, illetve tudja-e venni az épületet, s hogy átvállalja-e a ház üzemeltetési költségeit. Decemberben és januárban is ülésezik a városi tanács. Ha átvennénk a házat, a jövő évi költségvetésből már gondoskodhatnánk az üzemeltetési költségekről is. A város 1990-es költségvetése ugyanis februárra készül el. A szakigazgatási szerveink egyébként már foglalkoztak azzal is, hogy ha esetleg a városban lévő MSZP-helyi- ségeket is átadná a párt, akkor ezeket mire használnánk. Pontos kimutatásunk ugyan nincs az MSZP helyi ingatlanairól, de nagyjából tudjuk, hogy hol és milyen fclszereltségű helyiségekkel rendelkeznek. De pontosan mennyibe kerül egy évben a pártszékház fenntartása? Erről is megkérdeztük Kovácsik Sándort, az MSZP pártgazdasági szerkezet yezetoheiyattesét. w — Az MSZB tér 1. szám alatti székház üzemeltetése idén várhatóan 6 millió forintba kerül. Ehhez társulnak még a ház technikai személyzetével kapcsolatos bérjellegű költségek. A megyében egyébként 352 ki- sebb-nagyobb épülettel, illetve helyiséggel rendelkezünk. Több ingatlan iránt máris érdeklődtek a különféle intézmények és vállalatok képviselői, akik hasznosítani kívánják ezeket. Elsősorban azok kerestek meg bennünket, akik valamilyen bérleti szerződéssel már az ingatlanon belül vannak. Fontos tudni egyébként, hogy a Magyar Közlöny ’76-os számában jelent meg az a minisztertanácsi rendelet, amely a pártva- gyonnal kapcsolatban rendelkezik. Ebben egyebek között az áll, hogy a Minisztertanács egy kormánybiztost nevezett ki, ő, illetve a vezetésével működő szervezet dönthet a pártvagyon hasznosításáról. Így tehát, ha decemberben a megyei pártcrtekezleten a jelenlévők lemondanak a pártszékházról, az csupán elvi döntés lehet. Hiszen nem rendelkezhetünk róla, csupán javasolhatjuk, hogy kinek és milyen célra adnánk vissza a legszívesebben ezeket az ingatlanokat. Eddig tartottak a pártszékház sorsával kapcsolatos nyilatkozatok. Látjuk tehát, hogy az MSZP elsősorban a lakóterületeken lévő, kisebb pártirodákat tartaná meg szívesen. Csakhogy azt is tudni keil, hogy már ezek fölött sem rendelkezik korlátlanul. Már csak azért sem, mert néhány pártirodába az újraszerveződő. MSZMP hívei költöztek be, elfoglalták ezeket az MSZP- tagok elől. Olyan esetről is tudunk, hogy Miskolcon őr-. séget állítottak az MSZMP- sek, hogy a Magyar Szocialista Párt-belieket távol tartsák a helyiségektől. S hogy mitől érzik magukat erre feljogosítva? Köztudott: nem akarják elfogadni a pártkongresszusnak azt a döntését, amellyel kimondták az MSZMP meg- , szűnését, s annak egyedüli törvényes jogutódaként létrehozták az MSZP-t. (bujdos) j „A megyei pártszékház sorsáról — a párttagok véleményét is figyelembe véve — a megyei pártértekezlet hivatott állást foglalni. Az ügyvezető testület a megyei pártszékház közcélokra történő hasznosítását javasolja.” Ezt olvastuk a Magyar Szocialista Párt Borsod- Abaúj-Zemplén megyei ügyvezető elnökségének november 13-i üléséről kiadott közleményében. Értsük ezt úgy, hogy lemondanak az épületről? — kérdeztük dr. Pankucsi Márta jogász-szociológust. az MSZP megyei ügyvezetőségének tagját. — A november 4-én megválasztott megyei ügyvezetőség legelső állásfoglalásának egyikében leszögezte, hogy a Magyar Szocialista Pártnak nincs szüksége az MSZMP volt megyei párt- székházára. Ezért azt javasoljuk, hogy a decemberben esedékes megyei pártértekezlet döntsön úgy, hogy a házát közcélú hasznosításra visszaadjuk az államnak. Ügy látjuk ugyanis, hogy egy ekkora méretű, és ilyen felszereltségű házra csak az állampártként működő MSZMP-nek lehetett szüksége. Ez a ház a pártvezetők és az -apparátus háza volt, a megye egykori MSZMP-tagságának igen jelentős része soha még csak az épület küszöbét sem lépte át. Az MSZP viszont többpártrendszerben működő, valódi politikai párt. Nekünk nem olyan házak kellenek, amelyek az égbe törnek, ahol munkásőrök vigyázzák a belépőket és a távozókat, és ahol párnázott ajtók szűrik meg a hangokat. Az MSZP életének középpontjában az alapszervezetek állnak. Ezért olyan pártirodákra van szükségünk, amelyek az alapszervezetek otthonául szolgálnak. amelyeknek az ajtói nyitva állnak mindenki előtt, Érdekes olvasmány minden családnak Karácsony ünnepén A Dé i Hírlap Kft. kiadványa Karácsony ünnepén címmel rendkívüli kiadványt jelentet meg a Déli Hírlap Kft. A színes, alkalmi lapban közreadjuk a római katolikus, a görög katolikus, a református és az evangélikus egyház eseménynaptárát. Egyházi vezetők nyilatkoznak arról, mit jelent számukra a karácsony. Ismerteti a lap az Avason épülő templom és a miskolci Kálvária-dombon létesítendő szociális otthon terveit. Karácsonyi jó tanácsokat, régi recepteket is közread a kiadvány, amelyet a szerencsi múzéum gazdag gyűjteményéből válogatott régi karácsonyi lapok illusztrálnak. Hívő és nem hívő családoknak egyaránt hasznos, érd»kes olvasmányt nyújt a Ka- | rácsony ünnepén, amelyet mindössze 20 forintért leirat 1 megvásárolni a megye és természetesen Miskolc hírlapárusainál, \
