Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)
1989-10-17 / 243. szám
Nem lesz a krumpli társa — mondja az illetékes Százért is ke banán ajc A tartós fogyasztási cikkek túl drágák ahhoz, hogy már a boltból hibásan kerüljenek ki A KLRMI ellenőrei megvizsgálták Hibátlan kelmék, üzemképtelen tévék Már a szállításkor megsérül a mélyhűtő Nemcsak az élelmiszereket) lelt meg a követelmények- '"‘"i' ° tíMim.iithin nek. Ezek orra felhajtott, elellenörizték a közelmúltban a KERMI borsodi körúton levő szakemberei. Vizsgálták a ruházati termékek, iparcikkek minőségét is. A méteráruboltokban az ellenőrzött, majdnem ezer méter kelme közül nem akadtak hibásra. A kiskereskedelmi egységek és a Rutex raktáraiban is jártak az ellenőrök, de csak azt a megnyugtató tényt tudták elkönyvelni, hogy az innen a pultokra kerülő termékek megfelelőek. A háztartási textíliák közül a függöny minőségével elégedettek voltak, a vizsgált 130 szőnyeg közül azonban 31 nem felelt meg az első osztályú minősítésnek; különféle szövéshibákat vettek észre az ellenőrök. Ezeket a tételeket csak másodosztályú áruként értékesíthették a kereskedők, mint a 35 méter hibás padlószőnyeget is. A lábbeliket szúrópróbaszerűén vizsgálták, majdnem 2 ezer pár megjelenésével, anyagösszetételével elégedettek voltak. Csupán 20 pár lánykacipő minősége nem ledolgozásuk durva volt, a felső bőr pedig ráncos. Ez a tétel a minőségi hibák feltüntetése után leértékelve kerülhetett a polcokra. A háztartási gépek ellenőrzésére is külön szakembergárda érkezett a budapesti Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetből. A Lehel—Belga típusú, 219 literes mélyhűtőből hat darab már a szállításkor megsérülve érkezett a boltokba. A hazai és a szovjet gyártmányú forgótárcsás mosógépek közül hetet pedig az üzletben próbáltak ki (azaz csak próbáltak volna) az ellenőrök; egytől egyig üzem- képtelen volt. A háztartási kisgépek közül jórészt csak a kávéfőzőket figyelték. Hat darab árusítását azonnal megtiltották, ugyanis helyrehozhatatlan műszaki hibákat találtak. A híradástechnikai berendezések sem maradtak ki a sorból. A rádiók közül néhánynak egyáltalán nem volt hangja, egy másik tétéiből pedig a vásárlói tájékoztatófüzet hiányzott, de előfordult, hogy elemet nem tudtak adni a kipróbáláshoz üzletben. A nagy képernyős fekete-fehér televíziók közül 3 román gyártmányúval voltak gondok: az egyik kontakthibás volt, a mási- koh pedig vagy a kép, vagy a hang nem jött be. A tapasztalatokat a KERMI szakemberei alig két hét alatt gyűjtötték megyénkben, és örülnünk kellene, hogy például a nagy értékű, tartós fogyasztási cikkek jórészt hibátlanok. Mégis eszébe jut az embernek: mi történik a peches vásárlóval, aki azt az egy-két rosszat veszi meg. A hibák a kereskedőknek is szemet kellene, hogy szúrjanak. F. H. Hogyan lehetséges az, hogy már a piacon is banánt árulnak? — szegezték nekünk a kérdést a Déli Hírlap olvasói. Felidézték azokat a korábbi nyilatkozatokat, amelyekben éveken át arról beszéltek a déligyümölccsel foglalkozó szakemberek a' többi újság mellett a mi lapunk hasábjain is, hogy szűkös a deviza- keret, nincs elég pénz a banán beszerzésére. így há kerülhetett is ebből a csemegéből az üzletekbe, hosz- szú sorban várakozhattunk rá, amíg kiszolgáltak bennünket. Mindezeknek ellentmond az a tény, hogy az elmúlt hét végén már a Búza téren is banánt mértek ... Aligha lesz rendszeresein kapható a banán a piacon — hallottuk a városi tanács ellátásfelügyeleti osztályán, amikor arról érdeklődtünk, hogyan került a gyümölcs a Búza térre. Az illetékesek véleménye . Szerint az történhetett, hogy néhány ügyesebb kereskedőnek sikerült hozzájutnia egy pár karton banánhoz a fővárosban, vagy esetleg Bécsből, illetve a közeli Csehszlovákiából hoztak belőle valamennyit. Ezt árulták a Búza téren, sőt állítólag vasárnap néhámyan a Zsarnain is felbukkantak a déligyümölccsel. Cseppet sem olcsón mérték a portékájukat, kilónként 100 forintot is elkértek érte. Mégis — ahogy mondani szokták — vitték a gyümölcsöt, mint a cukrot. A Zsarnain — ahol egyébként nem is árulhatták volna a banánt —- mire odaértek az ellenőrök, percek alatt elfogyott az áru. Hogy az amúgy 57—60 forintos irányárú gyümölcsöt árulhatják-e ennyiért, arra azt a választ kaptuk, hogy szabadáras cikkről lévén szó — némileg leegyszerűsítve a dolgot —, a kereskedő gyakorlatilag any- nyiért kínálhatja, amennyiért el tudja adni.,. Mindenesetre az ellátásfelügyeleti osztály egyik munkatársa lapunk kérdésére válaszolva kifejtette: szerinte továbbra sem lesz gyakori, hogy a banánt ugyanúgy a piacról vásároljuk majd. mint mondjuk a burgonyát ... Hogy rendszeresen árusítják-e majd a banánt a piacokon. vagy sem, azt mi sem tudjuk megjósolni. Az viszont biztos, hogy az üzletekbe egy idő óta sokkal több jut belőle, mint bármikor korábban. Ez derült ki abból a beszélgetésből, amelyet Cserni Imrével, a Mátra Fűszert osztályvezetőjével folytattunk. Elmondotta, hogy gyakorlatilag a tavalyi szezon óta hoznak be több banánt az országba. A Mátra Fűszert ame lylk Borsod-Abaúj-iempléit és Heves megye üzleteibe szállítja az árut. idén az első négy hónapban például két és félszer többet vihetett a boltokba, mint az előző esztendő első negyedévében. S bár korábban valóban csak november elején kezdődött a déligyümölcs szezonja, a változásokat jól mutatja, hogy az idén korábban árulják. Az első szállítmány banán például már szeptember 13-án elhagyta a Mátra telepét. Azóta körülbelül 20 kamionnyi gördült ki innen. Az év hátralévő részében pedig körülbelül további 50 kamionnyi banánt vihetnek a két megye üzleteibe. B. A. XXI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1989. OKTOBER 17., KEDD ÁRA: 3,50 FORINT Levél a miniszterelnöknek Mi lesz a nagyvárosokkal? Alárendeltség helyett érdekszövetséget akarnak A megvizsgált majdnem 2 ezer pár cipó közül 20 volt rossz Minden magyar városi polgár számára létkérdés, hogy miként alakul a jövőben az önkormányzatok sorsa, azaz a városok, falvak tanácsai mennyire lehetnek majd önállóak, milyen vagyon felett rendelkezhetnek. í)r. Kovács László, a Miskolc Városi Tanács elnöke az MSZP kongresszusáról rögtön egy másik fontos tanácskozásra utazott az elmúlt héten: Székesfehérvárott nyolc magyarországi nagyváros tanácselnöke vitatta meg a helyi és megyei önkormányzati törvénytervezet szabályozási koncepcióját. Ez a törvénytervezet ugyanis az elképzelések szerint már decemberben a parlament elé kerül. A nyolc nagyváros vezetői levelet fogalmaztak meg. amelyet elküldték Németh Miklós miniszterelnöknek, dr. Horváth István belügyminiszternek, valamint dr. Verebéig Imre miniszterhelyettesnek. A levél tartalmáról dr■ kovács László a következőket .mondta el nekünk: — Arra kértük a miniszterelnököt, hogy külön figyelmet fordítson a kormány a nagyvárosok, városok jogi. helyzetének egyértelmű szabályozására. A nagyvárosűlí kiemelt gazdasági, kulturális, ellátási központokként működnek, alapját képezik az egész ország fejlődését szolgáló térségi központok kialakításának. Megfogalmaztuk: hiányoljuk, hogy a szabályozási koncepció a városok között ténylegesen nagyságrendi különbségtételt nem tartalmaz, másrészt nagyon szűkszavúak és kidolgozatlanok a nagyvárosokra vonatkozó elképzelések. Azt szeretnénk, ha a megalkotandó önkormányzati törvény nem teremtene olyan helyzetet, hogy a jelenleginél kevesebb joggal rendelkezzünk, lehetőségeink — különösen az önkormányzati tulajdon tekintetében — szűküljenek. — Ez az állásfoglalás, ha burkoltan is, de nem a megye—város-harc továbbfolytatását jelenti? — Senki nem kívánja a megyéket, mint közigazgatási egységeket, szervezeteket szétverni. De úgy vélem —, s ebben erősített meg sokunkat ’az MSZP kongresszusának állásfoglalása is —, hogy az eddigi alá- fölérendeltségi viszony. helyett egy új viszonynak kell kialakulnia a megyékben. Például arra lenne szükség, hogy a megye a települések tanácselnökeinek szövetségeként, a települések érdek- képviseleti szerveként működjön, és nem pedig pénz- elosztó központként. — A levélből is kitűnik: a tanácsokat aggodalommal tölti el, hogy mi lesz a ma még sok tekintetben tisztázatlan városi közvagyon sorsa... — Valóban van ilyen aggodalom. hiszen csa’k egy példát említenék: a közmű- fejlesztést eddig döntő mértékben városi pénzből végeztük el, a kész közműveket vállalatoknak adtuk át kezelésre, és ma a kezelői jog majdhogynem egyenlő a tulajdonjoggal... Semmiféleképpen nem tudunk azzal egyetérteni, hogy a vonalas közműveink, közművezetékeink vállalati tulajdonba kerüljenek! De a legfontosabb most talán az, hogy pontosan ismerjük a városi vagyont. Ezért elindítottunk egy felmérő, kutató munkát, hogy valójában tisztában legyünk, mivel is rendelkezünk, rendelkezhetünk. — Azon túl, hogy levelet fogalmaztak, tesznek-e mást is a nagyvárosi tanácselnökök városaik jogérvényesítéséért? — A levélben is jeleztük: érveink alátámasztása érdekében a nagyvárosi sajátosságok feltárására, s kimunkálására tudományos intézetet bíztunk meg. A kutatás eredményét a miniszterelnök, s a törvénytervezet előkészítésében résztvevők részére felajánljuk. De azt is kértük: ha előbb kell bevezetni az országban a költségvetési reform egyes elemeit. mintsem hogy életbe léphetne az önkormányzati törvény, akkor a megteendő költségvetési- intézkedések az önkormányzatok erősödését támogassák. Erre garanciákat kaptunk a kormánytól. Mindössze annyit kívánunk ehhez hozzáfűzni, hogy mindenki számára érthető legyen, mi rejlik az egyezkedés mögött: a költségvetési reformmal és az önkormányzati törvénnyel hosszú évekre eldől, milyen lehetőségeket kap egy város a fejlődésre, milyen lesz a városi polgárok életének minősége. Az újságolvasó számára a vita kicsit távolinak, a napi életet kevéssé érintőnek tűnhet, ám higgyük el: a bőrünkről van szó.,. íkiss)
