Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)
1989-10-10 / 237. szám
A FICE, és honi egyesülete i Bemutatja: dr. Dohos Lásstó A szakembereken kívül alig- tia ismerik sokan nálunk ezt a betűszót: FICE. Hogy minek a rövidítése? Mi a célja a szervezet magyarországi egyesületének? Erről dr. Dobos László, a miskolci Gyermekváros igazgatója tájékoztatta lapunkat. A FICE — Nevelőottho- ■iítak Nemzetközi Szövetsége — 1948-ban alakult meg, az UNESCO támogatásával kezdte meg működését. Magyarország 1960-tól szakmai képviseleti szinten vesz részt a szövetség munkájában. Alig egy éve, a Veszprémben megrendezett IV. országos gyermekvédelmi konferencián úgy határoztak a résztvevők, hogy szervezet60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, írtuk Törvényhatóság, tervértekezlet, gyárkörnyék REGGELI HÍRLAP, 1929. OKTÓBER L Miskolc törvényhatósági bizottságának mai összetételében utolsó közgyűlésén, Mikszáth Kálmán dr. főispán nagy beszédet intézett a búcsúzó bizottsághoz és rajta keresztül a város közönségéhez. A főispán beszéde utakat jelöl meg a törvényhatóság újjáalakulása alkalmából és hibákra mutat rá, amelyek szerinte a polgárság szervezetlenségében jelentkeznek. A törvényhatósági bizottság nagy figyelemmel hallgatta a mindvégig érdekes vonalvezetésű beszédet. Ezzel a választással — kezdte a főispán — eleget tett utolsó kötelességének, amelyet az 1929: XXX. te. még hatáskörébe utalt, s helyét rövidesen átadja az új törvényhatóságnak, amely az elkövetkezendő tíz esztendőben feltétlen ura lesz azoknak a súlyos problémáknak, amelyeknek mikénti megoldásától függ a város jövője, polgárainak boldogulása, vagy elhanyat- iasa. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy Miskolc város közönsége megbocsáthatatlan tétovázással áll a nagy döntő jelentőségű nap előtt, amikor önsorsa felett, polgárai jóléte és virágzása telett döntenie kell. Ez a választás Miskolc városát egy súlyos gazdasági helyzet fokozottan terhes feladatai és a jövő fejlő- J‘dós ragyogó perspektívái mezsgyéjén éri. A váfosok > fejlődésében a legnehezebb lépés az, amely a középvárostól a nagyvároshoz vezet. Ez előtt a lépés előtt áll Miskolc. ÉSZAKMAGYARORSZAG, 1949. OKTÓBER 26. Két óra elmúlt A papírgyár dolgozói a szakszervezeti helyiségbe gyüiekez.nek. Várakozás, feszült érdeklődés van a levegőben, — az üzem dolgozói most ismerkednek meg az elkövetkező év feladataival, az ötéves terv első évének beruházásaival. Nagy dolog a tervértekezlet, most érzik át igazán, öntudatosan, büszkén vállalják a feladatot ami rájuk vár, a gyár gazdáira. Felkészültek, hogy éljenek jogukkal és kötelességükkel, javaslataikkal — ha úgy adódik — kiegészítsék, még jobbá tegyék tervüket. A vállalatvezető Konczvald Imre elvtárs beszél először. — Ünnep ez a mai nap — mondja, — azt bizonyítja, milyen jelentős mértékben megváltozott viszonyunk a munkához. Tovább kell haladnunk a Párt és Rákosi eivtárs vezetésével ezen az úton és mindent el kedl követnünk, hogy a mi üzemünk nem maradjon le a szocialista munkaversen.vben. Elmondhatjuk, hogy kielégítő, jó munkát végeztünk. De akadnak hibák is, s Konczvald elvtárs ezeket »em takargatja. — Vannak még közöttünk nem kellően öntudatos dolgozók, akik nem dolgoznak úgy, ahogyan kellene. Felveszik a fizetésüket, anélkül, hogy becsülettel kidolgoznák a munkaidejüket, örvendetes, hogy számuk egyre kisebb, bizonyítja ezt, hogy a gyár dolgozói egyhangúan vállalták, hogy december 25-re befejezik a hároméves tervet. DÉLI HÍRLAP, 1970. OKTÓBER 2. A külvárosok közül a legforradalmibb változáson Diósgyőr-Vasgyár megy át. Elég, ha csak a Kilián- lakótelepre, az új stadionra és környékére, a vasgyári Üjtelepre hivatkozunk. De lassan már az úi diósgyőri lakótelep is bekerülhet a bizonyítás ..kelléktárgyai” közé. A távolabbi jövő nemcsak a gyárak környékének megváltozását ígéri, hanem a belső vasgyár újjászületését is. A két gyáróriás (LKM, Digép) között terül el a mai úgynevezett belső vasgyár. A téglából készült gyári lakásokban többnyire vasgyári munkások laknak. A számozott utcák egységét már ma is megbontja az úgynevezett Újtelep. A jövő 'ígérete: a mai vasgyári téglaházak helyét ilyen korszerű, modern, többemeletes lakóházak népesítik majd be. A városrendezési terv szerint, a vasgyári lakótelepből csak a négy. úgynevezett tiszti bérház marad meg. Tovább bővül a kórház, megmaradnak az iskolák, templomok, a gyári vízmű, a csokoládé- és kenyérgyár, az LKM vendégháza és tervezőirodája. A gyárakat zöldövezet veszi majd körül. Ennek kialakítása a volt Lovarda helvén épült szép parkkal már lényegében megkezdődött, s egy 30 méter széles erdősáv telepítésével folytatódik. Ennek és az új finomhengermű szociális épületeinek elkészültével gyökeresen megváltozik, a mostaninál sokkal szebb lesz az LKM északi határa is. ten is be kell kapcsolódná a FICE tevékenységébe. Az 1989. május 13-ra, Budapestre összehívott közgyűlés megvitatta és elfogadta a FICE Magyarországi Egyesületének alapszabályát. Az egyesületnek — megalakulásakor — nyolcvanhat személy és harminchét intézmény volt a tagja. Az egyesület célja, hogy segítséget nyújtson — a Gyermeki Jogok Nyilatkozatával összhangban —azoknak a gyermekeknek, akiknek vagy nincs családjuk, vagy akik szociális, egészségügyi, nevelési okból eredeti családjuktól elszakítva, gyermek- és ifjúságvédelmi intézetben nevelkednek. Céljuk: elősegíteni, szervezni a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények és szervezetek gyermek- és felnőtt közösségeinek együttműködését. tapasztalatcseréjét, közreműködni továbbképzésükben. Szeretnék az intézetekben dolgozók és a gyerekek részére kiszélesíteni a nemzetközi kapcsolatokat, együttműködve a szövetséggel, más országok egyesületeivel. Összegyűjtik, feldolgozzák, publikálják a gyermekvédelmi témájú írásokat, segítik a tapasztalatok átadását, meghonosítását. Sok más célkitűzésük között fontos feladatuknak tartják, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem intézményeiről sikerüljön mind a szakma, mind a közvélemény számára reális képet kialakítani. Az egyesület készítette elő és szervezte meg a FICE nemzetközi szervezetének néhány napja lezajlott budapesti konferenciáját, közreműködik a szintén Budapesten megrendezendő októberi országos gyermek- védelmi konferencia lebonyolításában. A jövő év nyarán gyermekvédelmi munkatársak és állami gondoskodásban részesülő gyermekek részére német nyelvtanfolyam indul, az egyesület égisze alatt. Gyermekvédelmi munkatársak részére továbbképzést szerveznek, osztrák szakemberek közreműködésével. Az egyesület támogatja, szakmailag segíti a Miskolcon létesítendő bölcsészkaron egy szociájpedagógiai szak beindítását. A » / t-r-KU .... ÍV(, Ti ' 1 9 V S~ « * yo «• J ■ J. <í 'uic Rajz a bretzenheimi muez tábormúzeumbSl, melyet egy hadifogoly készített 1945-ben. Címe: Ködös reggel — naponta 90—100 halott a táborban... Nyugat-európai korút, szögesdrótok között (2.) Szabad emberként a fogolytáborban Egyelőre csak egy koszorúi Kétségbevonhatatlan, hogy a memoárok és visszaemlékezések korát éljük: az elmúlt bő négy évtized, s maga az Európát alapjaiban átformáló második világháború résztvevői és szenvedő alanyai közül ma sokan úgy vélik, kár lenne, he tapasztalataik nem épülnének be az emberek kollektív emlékezetébe, sőt magéba, a történelembe. Ez a cél akkor terjesül, ha a visszaemlékezés több. mint a személyes sors felidézése. Ebbe a kategóriába tartozik az a hadifogoly napló is, melyet Tárcái Béla vezetett 1944 szeptembere és 1946 áprilisa között. A napló azoknak a névtelen ezreknek állít emléket, akik a háború utolsó napjaiban, illetve a kapituláció idején estek a nyugati szövetséges hatalmak fogságába. — Beszélgetésünk elején már megtudhattuk, számos Díjak és oklevelek Eredm ényhi rdetés a honismereti gyüjtőpályáza tón Az idén huszonnyolcadik alkalommal rendezték meg az Istvánffy Gyuláról elnevezett honismereti gyííjtőpelyázatot. A díjakat, okleveleket, és jutalmakat tegnap délután adták át a Miskolci Akadémiai Bizottság székhazában. Az idei pályázat nagy érdeklődés mellett zajlott le: felnőtt kategóriában 30, ifjúsági kategóriában 29 pályamunka érkezett be. A pályázatok közül 24 hely törté, net.i, 32 néprajzi, három pedig irodalmi témát dolgozott fel. A pályadíjak kétharmadát a támogató intézmények és társadalmi szervezetek ajánlották fel, egyharmadát a Hermán Ottó Múzeum vállalta magára. Felnőtt kategóriában az első díjat Nagy Károly „Az Ózdi Vasgyár a Habsburg önkényuralom idején (1849— 1867)” című dolgozatára kapta, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi tanszékének különdí- ját (melyet Gömör kutatásáért ajánlottak fel), pedig Dobosy László nyerte el az> „ózdi kohász—bányász vadásztársaság — Az ózdi Fortuna vadásztársaság és tevékenysége — Ózd földesura, a Strumán család” című pályamunkájával. Az ifjúsági kategória első díját a mezöcsáti helytörténeti és néprajzi diákmunkaközösség kapta: ők az aratás, a summásélet, a balladák, a lakodalmi, karácsonyi, húsvéti szokások, valamint a viccek és a falvédők témakörét dolgozták fel. németországi és franciaországi hadifogolytábor területén közel negymilliónyi hadifogoly, közöttük sok ezer magyar vegetált, és küzdött a túlélésért, hiszen a táborokban hiányoztak az alapvető életfelteíelek is. Mindez annak volt köszönhető, hogy nem minősültek hadifoglyoknak, mivel - úgymond - nem harcban fogták ef őket... — Ezt különösen Francia- országban éreztük a bőrünkön, (ahol már ugyan nem a szabad ég alatt voltunk elhelyezve), hogy, mit is jelent a revans-szellem, s azt, honv mennyire ki voltunk szolgáltatva — a hadifogolystátus híján — őreinknek. — Ha nem számítottak hadifoglyoknak, akkor miért nem engedték haza ezeket az embereket? — Részben azzal indokolták, hogy a háborús károk helyreállításában kell részt vennünk. Erre valójában soha nem került sor, a foglyokat ötletszerűen csoportosították, szállították ide-oda a táborok között, szervezett munkáról szó sem volt, sem Franciaországban, sem a németországi Bretzenheimben, ahol a leghosszabb időt töltöttük el. Néhány hadifogoly-transzportot hazaindítottak a keleti zónába, ám azokat ott ismét elfogták, és a Szovjetunióba szállították, így leállították a hazaszállítást egészen 1946-ig. — Hogyan sikerült a visz- szaemlékezés alapjául szolgáló naplót megmenteni és hazahozni? — Kalandregényekbe illő módon: a kétrétegű málhás- zsák segítette át a sok motozáson ... — A táborokban eltöltött hosszú idő életre szóló meghatározó élmény: milyen érzés volt most, annyi év után szabad emberként végiglátogatni ezeket a helyszíneket? — Felkavaró volt viszontlátni azokat a helyeket, ahol annyit szenvedtünk, és sokan közülünk végleg ott is maradtak. De túl a személyes érzelmeken, talán még fontosabb. hogy előbb-utóbb sikerül emléket állítani annak a négyezerre becsült magyarnak is, akik Bretzenheimben voltak fogva tartva. — Bretzenheim a tegfonta>-: sabb helyszín ebből a szem-' pontból? — Feltétlenül, már csak azért is, mert ez jelképpé vált Németországban, sőt Európában is. Itt állítottak., emlékművet a névtelen millióknak, akik még a hadi-1 ioglj’bknak .járó csekélyke- jo-i goktól is megfosztottan rafek boskodtak a táborok vala?-* melyikében. A hatalmas bretzenheimi tábor mellett (amelyben közel 100 ez:ér embert zsúfoltak össze), a Lohrer Wald fái alatt létesített hadifogoly-temető fejfáin egyetlen magyar név sem :í.: olvasható, pedig sokan nyug-?' szanak itt magyarok. -; — A szerencsésen visszo- térteken kivül őrzi valaki az ott elhunyt magyarok emlé-' két? — Meglepő és jóleső érzés volt. hogy a környékbeli la- » kosok közül az idősebbek jól emlékeznek ránk már csak azért is, mert a németek"1 után a magyarok létszáma volt itt a legmagasabb. Bretzenheimben egyébként múzeum is van, sőt a városi tanács egyik tagja — Wolf- gang Spitz úr — munkaköréhez tartozik az emlékek ápolása. — Egyelőre mindössze egy kis — piros-fehér-zöld szalaggal díszített - koszorú jelzi a bretzenheimi nagy kőkereszt tövében, hogy nem feledték el az ott nyugvó magyarokat. Ez szép gesztus, de valami maradandóbb emléket kellene állítani ezen a helyen. Van erre remény? — Reméljük, sikerül egy emléktáblát elhelyeznünk az emlékművön, ennek megvalósításában támogat bennünket. túlélőket a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezete. Bizonyos fokig a történelem is a „kezünkre látszott”. Talán észrevették , néhányan: a sárospataki várban. a Sub rosa terem homlokzatán ott a Bretzenheim család címere, így valamiféle — testvérvárosi kapcsolathoz hasonló — együttműködés segítheti tervünk megvalósítását. (Folytatjuk) Kiss József '
