Déli Hírlap, 1989. október (21. évfolyam, 230-255. szám)

1989-10-10 / 237. szám

\ DÉLI HÍRLAP Nem a mérleg játszott hamisan (2.) A konjunktúrát ki kellett használni • Hatástalan lett a devisahörse • Vállalati feketepiac nincs • Viszály Ózd és a tröszt között? XXI. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1989. OKTOBER 10., KEDD ARA: 3,50 FORINT íz MSZP élén: l?er$ Rezső Éjjel egy órakor véget ért a Magyar Szocialista Pórt kongresszusa. Elfogadták a programnyilatkozatot és az alapszabályt. Nyers Rezsőt választottak a párt elnökének, s mellé huszonöt tagú elnökséget állítottak fel. Az elnök­ségi tagok jelentős része nem viselt eddig vezető párt­tisztséget. Nyers Rezső hangsúlyozta: új párt jött létre, de ennek a politikai döntésnek a lényege, hogy az MSZMP újjászületik, az MSZMP utódpártja az MSZP. Az éjszakai vitában úgy döntött a kongresszus, hogy a párt- vagyont az elnökség által kijelölt bizottság mérje fel, a tulajdonjog pedig az Országgyűlésé lesz. A Munkásőrség ügyében a kormány hamarosan dönt, október 23-át pedig az MSZP nemzeti emléknappá szeretné nyilvánítani. Az Ózd! Kohászati Üze­mek múlt évi mérlegéről ki­derült, hogy nem volt csa­lás, mindössze a devizabör­ze által kínált lehetőségek­kel éltek, amely felfogható az állami támogatás egyik formájaként is. Folytatva a tegnapi számunkban meg­kezdett beszélgetést Tóth La­jossal, a Borsodi Vaskohá­szati Tröszt elnök-vezérigaz­gatójával, azt kérdezzük, hogy a csökkenő állami tá­mogatás mellett él-e egyálta­lán még a devizabörze? — A mesterségesen alacso­nyan tartott árfolyam és a termékek tényleges értéke között differenciált a deviza­börze. A forint többszöri le­értékelése után ez a múlté, így elvesztette jelentőségét. Tavaly egy dollárért 80 fo­rintot lehetett kérni, -s ez ma mindössze 65-öt ér. Ezért az 1989-es tervben már nem is vettük figyelembe, hogy a devizabörze hatással lehetne az eredményre. _ — Sokan kétséebcvon- ják a tröszt vállalatainak múlt évi nyereséges gaz­dálkodását. Például a He­ti Hírnök is kifogásorta, hogy meglovagolják a konjunktúrát, nevezetesen azt, hogy tavaly kereset­tek voltak a termékeik. — Nagyon fontosnak tar­tom, hogy az 1988-as, 89-es gazdasági eredményeket ösz- azességében értékeljük. Nyil­vánvaló. hogy közrejátszott a konjunktúra, de erről senki sem kédezett, senki sem bon­colgatta, amikor a mélypon­ton volt a kohászat, amikor dühöngött a dekonjunktúra. A kohászat olyan iparág, amelynek ezekkel a hullám­hegyekkel és hullámvölgyek­kel együtt kell élni. A Terv- gazdasági Bizottság döntésé­nek egyik fontos témája egyébként is az, hogy a bel­piaci árakat a világpiacéhoz kell közelíteni. Akik a piac szerepét másutt hangsúlyoz­zák, most éppen itt kérdő jele­zik meg? A piacteremtésben még csak a kezdeti lépése­ket tettük meg, a piac adta lehetőségeket még nem is tudtuk, nem is tudiuk ki­használni teljes egészében. Ma a világpiac és a hazai piac árai között 20—25 szá­zalék a differencia a külpiac Májusra talán elkészülnek az avasi gimnázium helyreállításával Visszapereli a város a millióit Kis híján leszánkázott a völgybe.« Kis híján leszánkázott a Völgybe az avasi gimnázi­um tornaterme. Ha az ag­gasztó jelekre felfigyelve, nem vasalják meg az épüle­tet a szakemberek, akkor nem valószínű, hogy ma is állna a csarnok. A csúszás okairól, a helyreállítási mun­kákról eddig már sokszor írtunk. Most újabb informá­ciók birtokába jutottunk, amelyet szeretnénk megosz­tani olvasóinkkal. • MUSZÁJ KIVITELEZNI Aki ma az avasi gimnázi­um felé jár láthatja, hogy már megkezdték a -tornate­rem mellett; elbontott, tel­jesen megrokkant öltözői rész újjáépítését. De benn a tornateremben is folyik a munka. Jó hír, hogy most minden helyreállítási tere teljesen kész. A büfét már át is adhatták a diákoknak, sőt, az alsó sportudvar egy részét is, ami azért fontos, mert így legalább van hol tornázni, amíg nem romlik el végképp az idő. Azt is megírtuk már, hogy a városi tanács pert indítod annak megállapítására: me­lyik céget, milyen mértékben terheli a felelősség az épü­letrész megcsúszásáért. Jó­val több mint húszmillió fo­rintról van szó eddig, de arra senki nem merne meg­esküdni. hogy mennyi lesz valójában a végösszeg, a teljes helyreállítás számlája Sajnos, a pénzt a városi ta­nács kénytelen volt előte­remteni, azaz mi adófizető polgárok hitelezünk most azoknak a cégeknek, akik a tornatermet építették — rosszul. Annak ellenére, hogy ez a tény sokakat bosszant ma a városban, méasem le­het mit tenni. Ugyanis a cé­geket csak akkor lehet fi­zetésre kötelezni, ha érvé­nyes bírósági döntés van. Á per azonban még csak az első tárgyaláson vám túl, azt pedig a város nem vállal­hatta fel, hogy a per bevé- geztéig támogatják a le­csúszni készülő épületet. Azért sem tehették ezt meg, mert az iskola nehezen van meg tornaterem nélkül, más­részt pedig a szakértők sze­rint a csúszás egy olyan fo­lyamat, amelyet meg kellett gátolni, állítani, különben helyrehozhatatlan károk ke­letkeznek. Szeptember 26-án volt az első tárgyalás a tornaterem- perben. Mindenkit meghall­gatott a bíróság, s végül is megbízták az eddigi szakvé­leményeket készítő Buda­pesti Műszaki Egyetemet, hogy egészítse ki azt, amit a mai napig összehozott az ügyről. A kiegészítés arra vonatkozik, hogy a költsé­gek milyen arányban terhel­hetik vajon a felelősség alapján a gimnázium torna­termének építésében részt vevő cégeket. • KINEK DOLGOZIK AZ IDŐ? A városi tanács illetékesei azt mondják, ha sikerül idejében téliesíteni a torna­termet, akkor reménykedhe­tünk abban,' májusra talán befejeződhet a helyreállítási munka. De az már teljesen bizonyos, hogy a jövő tan­évre újra teljes értékű lesz az avasi gimnázium. Még nem tudják, hogy mi­kor lesz a következő tár­gyalás, s hogy vajon meny­nyi időt vesz igénybe míg eljutnak a megfellebbezhe­tetlen ítéletig: Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy ad­dig még bizony rengeteg ürüggyel lehet húzni, ha­lasztani a pert, hiszen most még csak ott tart az ügy, hogy úgymond Demutatkoz- tak az ellenfelek. Az idő sajnos nem a városnak, azaz nekünk, a költségeket viselő polgároknak kedvez, hanem a vállalatainak. Mert a mai inflációs, kusza gazdasági viszonyok közepette kamat ide, vagy oda, az jár jól, aki minél később fizet.,. (kiss) „javára”, azaz ott értékesít­hetjük drágábban a terméke­inket. Sokat mond a szám: a vállalataink tavaly 68 mil­lió dollár értékű árut expor­táltak, és mindössze 10 mil­lió dollár értékű importanya­got használtak fel. A dollár- kitermelési mutatónk 57—53 forint között alakul. — A fokozatosan csök­kenő állami támogatás mellett és a devizabörze hatása nélkül mi várható az idén a kohászattól? — A múlt évi 1,7 milliár­dos állami támogatással szemben az idén már csak a szocialista országokba irá­nyuló, többnyire gazdaságta­lanul gyártható exporttermé­keinkre kapunk árkiegészí­tést. És így lett az első fél­éves eredmény 320 millió fo­rint. Tehát 1987-hez viszo­nyítva, milliárdokban mér­hető az az összeg, amit a vállalatoknak sikerült ledol­gozni. És ezzel szemben az állam javára fokozatosan nő­nek a befizetéseink. 1988-ban például 1,5 milliárd volt, 89- ben 2,7 milliárd, 90-ben pe­dig 3.1 milliárd lesz a támo­gatások és a befizetések egyenlege, a költségvetés ja­vára. Nem kell naivnak hin­ni az. államot, nagyon ke­ményen behajtja az őt meg­illető részt. Az idei első 8 hónapban, az elmúlt 45 év­ben most volt a hazai tőkés export mértéke a legnagyobb, s ennek ellenére az export - importszaldó a legrosszabb. A lakossági igények ellátásá­ra hozott devizaintézkedéselB hatásait — alighanem legtermészetesebb módon —• a nagyvállalatokon fogják! „levezetni”. Megjegyzem, hogy a vállalatok számára at devizavásárlásban nincs fe-: ketepiaci lehetőség! — Mindvégig a borsod) kohászairól beszélt, s egj^ fél mondattal sem marasz­talta cl Ózdot. Pedig aa újságokbcli megnyilatko­zásokból az derül ki, hogy a tröszt és az ÖKÜ közötti viszony nem cppen ró­zsás. — Érthető bizonyos fokig, hogy az ózdi vezetés nem minden döntésünkkel és lé­pésünkkel ért egvet. De tu­domásul kell venni, hogy en­nek az iparágnak hosszú távra kell átalakulnia, mert önmagában az acélipar vágy­álom. Egy olyan konszernre van szükség, amelynek a vas- és az acélgyártás a fő tevékenysége, de erre szer­vezhető és építhető más, nem kohászati jellegű tevé­kenység is. — Tehát Őzdon ez m baj, hogy még mindig; csak acélban gondolkod­nak? — Többnyire. A belső tor­zsalkodások pedig nem segí­tenek. De én még mindig abban hiszek, hogy a kor­rektebb és józanabb gondol­kodás az egymást segítő, bi­zalomerősítő magatartás, ha keservesen is, de erősödni fog. Mert ha ez nem törté­nik meg, bekövetkezhet a nemkívánatos visszarendező­dés. (Végei ohü» Kevés figyelem jut rájuk •• Öregek hónapja >k A látvány alapján nehéz elhinni, hogy talán májusra kész lesz a tornaterem. Sok öreg kényszerül szo­ciális otthonba, vagy a nyug­díjaztatás után csendes ott­honi magány várja. Pedig nem törvényszerű a hatvan éven felüliek magára mara­dottsága. csupán a társada­lom eszköztára szűkös. Biz­tató jel a néhány éve ismert forma, a nyugdíjasok főis­kolája, a számos idősek klubja, de még az olyan kampányszerű rendezvény- sorozat is sokat számít, mint az időskorúak ünnepi hó­napja. A hivatalos megnyitó teg­nap délelőtt volt a Szentpé- teri kapui Szociális Otthon­ban. Dr. Sugár Ágnes, a vá­rosi tanács egészségügvi osz­tályának vezető helyettese köszöntötte az otthon la­kóit. a nyugdíjasklubok tagjait, majd a Miskolci Nemzeti Színház művészei léptek fel. Az egy hónap alatt közös kirándulásokra, teadélutánokra várják a nyugdíjasokat, a város szin­te minden pontján az idő­seik klubjának tagjai adnak egymásnak randevút. Bog­rácsgulyásfőzést, őszi, tapol­cai sétákat, szüreti bálokat szerveznek. De több általá­nos iskola és óvoda is vál­lalt fellépéseket. A diákok, a gyerekek azok, akik to­vábbra is látogatják a szo­ciális otthont. Hiszen, mint Szilvásy Lajostól, az intéz­mény igazgatójától megtud­tuk, a szocialista brigád­mozgalom megszűnése után napjainkban egyre kevesebb munkahelyi kollektíva vál­lalja a támogatást, a segít­ségnyújtást, vagy egyszerűen csak azt, hogy rányitja az ajtót az idősekre __ Az ünnepi hónapnak nem­csak az a célja, hogy jő szórakozást ígérjen. A szer­vezők szeretnék a figyelmet felhívni arra, hogy a segít­ségre szoruló öregekre első­sorban a hozzátartozóknak kellene odafigyelni. Alapkőletétel kazincbarcikán Október 18-án, szerdán délután két órakor Kazinc­barcikán, a Borsodi Vegyi Kombinát szabadidőközpont­jában, a műjégpálya mellett ünnepélyes keretek között lerakják a jövőben felépülő fedett uszoda alapkövét. Ezt követően délután öt órá­tól az Egressy Béni Műve­lődési Központban a Magyar Állami Népi Együttes ad mű­sort.

Next

/
Thumbnails
Contents